Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-04-17 / 16. szám

sül vette, a felügyelő bizottsrg ajánlatára az igazgatóságnak és választmányunak a felmentvényt megadta és mintán Arnstein Henrik mérnök, képviselő bizottsági tag inditványára az elnök­nek és az igazgatóságnak eredménydus működéséért és önzet­len fáradozásáért jegyzőkönyvileg elismerést és köszönetét szavazott, Schwarcz Ármin elnököt élénken éljenezve szétosz­lott. A közgyűlés befejezése után a választmány alakuló ülést tartván, a következő tisztviselők választattak, u. m. : alelnökké : Kohn Károly, pénztári igazgatóvá: Frankfurter Samu, ellenőr igazgatóvá: Herczfeld Zsigmond, igazgatókká : Wittmann Mór dr., Reicb József, Eisler József és Tsuk Sándor. Egész selyem, mintázott Foulordokat méte­renként 85 krtól egész 4 frt 65 krig. (mintegy 450 kü­lönböző árnyalatban) megrendelt egyes öltönyökre, vagy ' egész végekben is szállít házhoz szállítva, postabér és vám­mentesen Henneberg 6. (cs. és kir. udvari szállító selyem- Ziirich-ben. Minták azonnal küldetnek. — Sveiczba címzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. I Irodalom. (A ,Magyar Hírlap* szellemessége). Nin­csen unalmasabb dolog a világon, mint a sablón, amit min­denki megtett, mindenki látott, mindenki hallott már és a mai sablónszerű világban jól esik olyan eredetiségre akadni, amit a Magyar Hírlap produkál, minden alkalommal, mikor a kö­zönséghez fordul. Pépig ez eaponkint megtörténik. Egy éve annak, hogy e független szellemű lap Horváth Gyula főszer­kesztése és Fenyő Sándor felelős szerkesztése alast megindult és ma már harmincezer hive támogatja, mikor Magyarország közönségéhez fordul, további támogatást kéive. De ezt sem teszi a megszokott módon. Elárusítói ingyen osztogatják az »Apró hirdetések« egész sorozatát. A hirdetések cime után Ítélve azt hinné az olvasó, hogy szerelmes gouvenantok, derék kereskedők, élelmes iparosok hirdetnek ott; pedig ha olvassák azt fogják látni, hogy a Magyar Hírlap szellemes előfizetési felhívása az egész. Ez jellemzi a Magyar Hírlapot. Mindig njat, mindig szellemeset, mindig meglepőt nyújt olvasóinak és uj, meglepő, szellemes abban, is hogy mindezt havonkint I ft 20 krért, negyedérenkint 3 ft 50 krért, félévenkint 7 ftért és évenkint 14 ftért meg lehet tőle kapni. A ,Vasárnapi Újság* április io-iki száma a következő tartalommal jelent meg: »Stefánia öz vegy trónörökösné könyvéről.« (Arcképekkel és képekkel: I. Stefánia özvegy trónörökösné főher­cegnő. Legújabb 1892. évi fényképe után rajzolta Cserna Károly, metszette Morelli. 2. A főherceg­nő 1890, évi arcképe, gyászruhában. 3. A főher­cegnő udvarhölgyével, Pálflfy grófnővel Abbáziá­ban. 4. Miramaréban. 5. Természetes sziklahid Lacroma szigetén. 6. Részlet a lacromai parkból. E két utóbbi Stefánia özvegy trónörökösné főher­cegnő rajza.) — »Miksa csássár verseiből.« Mu­tatvány Steifánia főhercegnőnek Lacroma című most megjelent művéből. — »A felültetés., Fa­lusi kép. írta Gyarmathy Zsigáné. — ,Az ana- babtisták Magyarországon XVI. és XVII. század­ban.* Áldásy Antaltól. — »Szent növények délen.“ »Nemezis.« Elbeszélés irta Scudamore F. (Képpel.) ,A Fekete-erdőtől a Fekete tengerig.« (Egy angol festőnek Magyarországból készített rajzaival: 1 Vá sári hajó a Dunán Budapestnél. 2. Magyar szarvas- marhák. 3 Tutajosok. 4 Gabonaszállító hajó 5. Dévényi parasztleány. 5. A dévényi őrtorony. 7. Családi mosakodás). — »Az 1892-ik nagy há­ború.« (Képekkel: A német lovasság éjjeli tá­madása a francia gyalogság ellen. 2. A német csa­patok Rheims utcain széjjel verik a lázadókat.) — Rothschild Bettina bárónő.« (Arcképpel.) — A .Vasárnapi újság* ára negyedévre 2 ft, »Politkai Újdonságok*-kai együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társu- lat kiaddhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz.) megren­delhető a »Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre I ft 20 kr. Megjelent a valódi ,Magyar Szakácskönyv*-nek má­sodik bővített kiadása. Irta: Zilahy Ágnes. Ara 1 ft 20 kr. Megrendelhető a »Magyar Nők Lapjának« kiadóhivatalában (Budapest, kishid-utca 9.) Azon t. előfizetők, kik a .Magyar Nők Lapjára* félévre avagy egész évre egyszerre előfizetnek, s az előfizetés összegét 10 kr. csomagolási és póstaszállitási díjjal együtt beküldik, a valódi »Magyar Szakácskönyvet« in­gyért kapják. A »Magyar Nők Lapjának* előfizetési ára : A »Lugas* cimü gyermeklappal, ^Tükör Előtt* cimü divatlappal s a .Regénymelléklettel* együtt : egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 ft 50 kr. Mutatványszámot ingyen és bér­mentve küld a kiadóhivatal. Egyesületi élet. Nyilvános nyugtázás és köszönet. Az országos vörös-kereszt-egyesület s.-a.-uj- helyi fiókja az árvamegyei ínségesek számára gyűj­tött összesen 210 ít 10 krt; éspedig: II. Dókus Gyuláné és Kellner Józsefné úrnők ivén: adott 10 ftot: parnói Molnár István, s-a,-ujhelyi takarékpénztár, s -3.-újhelyi népbank; 5 ftot: Ju­hász Jenő, Bydeskuthy Sándorné; 4 ftot: Schön Sándor; 3 ftot: Szunyoghy Dezsőné, Payzsoss Andor; 2 ftot: Weisz Zsigmond, Waldmann Adolfné, Kincsessy Péter, ozv. Klein Mórné, Zinner Hen- rikné, Teich Zsigmondné, Trutlerné, Rosenthalné, Malárcsik Györgyné, Halász Berta, Dókus József, Wieland Lajosné, Mattyasovszky Kálmánne, Lá- czay Elekné, Nemes Lajos, Korinkóné, Szánky Nándorné, Pollák Lajosné, Pékáry Gyula; 1 ft 20 krt: Ganzler Lajos dr.-né; 1 ttot: Csernyiczki János, Éliássy Imre, Krecsmáry L-, Róth Ber- nátné, Kornstein Jenő, Krasznapolszky Ferencné, Reichard Gyula, Reichard Markus, Schwarz Mar­kus, Wihs Keresztély, Némethi B., Löwi Adolfné, Zinner Adolf, Szentgyörgyi Vilmos, Horváth Pálné, Szentgyörgyi Józsefné, Kálniczky Károly, From­mer M. Tomcsányi Mártonná, Szentgyörgyi De­zsőné, Szentgyörgyi Lajosné, Bolgáryné, Nyomár- kay József, Szepessi dr., Roth Izrael fiai, Zavatzky Gusztáv, Kubinyi, Nyomárkay Kálmán, Jelenek Ádám, Székely Elekné, Bánóczy Kálmánná, Bes- senyey Béla dr., Csuka Ödön, Zlinszkyné, Ba- juszné, Kovácsy Pál dr., Rátz Gyuláné, Emődy Dánielné, Glück Ignácné, Pollacsek Ignácné, Nagy Béla. Czigler József. Kossuth Jánosné, Hönsch Dezsőné, Rozenberg Sámuelné, Major Hona, Ad­riányi Gyuláné, Héricz Mártonná, Fejes Istvánná, Reichard Lajosné, Dókus Mihályné, Barna Berta­lanná, KUmó Menyhért, Krizsó Tamásné, Löcherer dr., Meczner Béla, Képes Károlyné, Csiszár Gá- borné, Malárcsik Józsefné, Becske Bálintné, Egy pap; 50 krt: Vilhelm Henrik, Nagy Jenő, Hal- pertné, Klein Samu, Haas Lipótné, Lefkovits B,, Leitensglany, Mattyasovszky Mariska ; 40 krt: Getzler József; 20 krt: Weinstein Herman ; ösz- szen 154 frt 80 krt.*) S.-A.-Ujhely, 1892. ápril 10. Chyzer Kornél, a vöröskereszt-egyesület s. a.-újhelyi fiókjának elnöke. Nyilvános számadás, Özv. Borúth Elemérné házánál az árvái Ín­ségesek javára f. hó 12 én gyermek-szinielőadást tartottak, mely alkalommal volt: A bevétel: 15 ft — kr. Kiadás (a borbélynak) 1 ft — kr Tiszta jövedelem: 14 ft — kr.**) Felülfizettek: Mátray Ödön dr. 1 ft, Hornyay Béla dr. 70 kr, Schmid Lajos 70 kr, Nagy Bé- láné 50 kr, Löcherer Lőrinc dr. 50 kr, Dókus Gyuláné 40 kr, és Pékáry Gyula 20 krral. — Úgy afelülfizetők, mint a gyermek-szinielőadást láto­gatásukkal megörvendeztetett nézöség tagjai fo- gaddják hálás köszönetünket. S.-A. Ujhely, 1892. évi ápr. 14-én. A rendezőség. Zempléni egyetemi ifjak egyesülete. — La púnkban említettük, hogy két évi szünet után ismét készülnek megalakítani vármegyénkből való ifjaink a zempléni egyesületet. Most arról értesi tenek minket, hogy az ügy előkészítésére kiküldött bizottság fáradozásait siker koronázta, amennyiben vármegyénknek a budapesti »Almamater«-eket, a tudományos és műegyetemeket látogató fiai1 úgyszólván teljes számban jelentek meg a Buda­pesten f. hó 2-ikára hirdetett alakuló gyűlésen. Az egyesület tisztviselőinek megválasztása igy ütött ki; — elnök lett: Kiss Ernő IV. é. j. h.; alelnök: Székely Lajos III. é. j. h.; titkár: Lenkei Béla IV, é. o. h.; pénztáros : Olchváry Pál III. é. o. h.; ellenőr: Windtner Géza II. é. m. e. h. ; fő­jegyző : Feldmesser Péter IV é. o. h. ; aljegyző : Búza Barna II. é. b. h. — Továbbá elhatározta az egyesület, hogy folyó évi májusban, változa­tos programmal, szavaló- és felolvasó estét rendez, úgyszintén elhatározta azt is (és ez a hir legfő­képpen t. olvasóink szebbik felének szól), hogy még az ez évi nyár folyamán, itt S.-A -Ujhelyben, egy táncvigalommal egybekötött műkedvelői elő­adást rendez. L, B. HIVATALOM KÉSZ. 5277. 91. sz Zemplén vármegye alispánjától. Tudomás és alkalmazkodás végett másolat­ban közöltetik. S.-A.-Ujhely, 1892 ápril 8 án. alispán h. Horváth h. főjegyző. Másolat. Magyar kir. belügyminister 19440. Ein. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. — A cs. kir. osztrák kereskedelemügyi minister úr által az osztrák Lloyd társasággal kötött postai egyez­mény értelmében a Lloyd hajókkal folyó hó 1-től szállítandó érték nyilvánítással ellátott, hivatalos kocsipóstai küldemények tengeri biztosítási dija. a., Dalmácziába szóló kocsipóstai küldeményekért úgymint eddig: 100 forintonkint 5 kr. b.) L'oyd hajói által érintett égyébb (európai és levantei helyekre) 1 ) Olaszország (csakis Velencze és Brindisi) 2.) Montenegro (csakis Antivari) 3.) Gö­rögország, 4) európai és ázsiai Törökország és 5.) Egyptomban : 100 forintonkint 20 kr. A biz tositási dij fizetése a portómentes küldeményekre nézve kötelező és a feladáskor fizetendő Érték nyilvánítás nélkül feladott kocsipóstai küldemé­nyek a tengeri veszély ellen nem biztosíthatók. Megjegyzem, hogy egy néhány horvátországi és dalmácia hely közt van ugyan száraz földi posta járat is de ez csak a helyi forgalomra használ- tatik. A Lloyd hajóival szállítandó kocsipóstai küldemények csomagolására különös gond fordí­tandó, a burkolatnak legalább is viaszkos vászon­ból kell állania, ha a tartalom ennél erősebb göngyöletet nem igényel; erős papirosból álló burkolattal ezentúl a szóban forgó küldemények *) A múlt számban közölt kimutatás összege : 55 ft 30 kr. Szerk. •*) A hozzánk juttatott tizennégy ftot f. hó 14-én elkül­dött ük Árva-vármegye t. alispáni hivatalához. Szerk. csakis a feladó határozott kívánságára s veszé­lyére vétetnek fel. Egyebekben az eddig fennállott határozatok változatlanul maradnak. Erről a tör­vényhatóságot tudomás vétel és az alattas ható­ságok megfelelő utasítása végett értesítem. Buda­pesten, 1892. évi március hó 16-án a minister helyett: Szalavszky Gyula s. k. államtitkár. 6557. sz. Zemplénvármegye alispánjától. A járási 10 főszolgabírónak. Vármegyénk egyik legfontosabb ágazata az állategészségügy és ezzel kapcsolatban a marha­tenyésztés és a kereskedés megóvása érdekében ezen ministeri intézvényben foglalt üdvös és ok­szerű intézkedések szigorú végrehajtása céljából az intézvényt tek. főszolgabíró urnák másolatban kiadom. S.-A.-Ujhely, 1892. április 10-én. alispán helyett: Horváth h. főjegyző. Másolat. Nehogy az országnak északnyugoti várme­gyéiben feliépet ragadós tüdőlob az egész ország marhaállományát is veszélylyel fenyegesse, ezen betegségnek gyors és alapos kiirtása elodázhatat- lauul szükségessé vált. A ragadós tüdőlob irtását eddig Pozsony és Nyitra vármegyénk területén foganatosítottam és pedig akként, hogy a fertőzött községeknek szarvasmarha állományát állami állat­orvosok által alaposan átvizsgáltattam, a midőn a ragadós tüdőlobban betegeknek talált állatok az 1888. VII. t. c. 81. §-a értelmében és ezen t. c. 105. §-a alapján kártalanítás nélkül, az ezen betegségben, vagy fertőzésnek gyanújában talált állatok pedig a kitűzött cél biztosítása érdekében szükségesnek mutatkozott mértékben és szabály­szerű kártalanítás mellett levágattak s esetleg fo­gyasztási célokra értékesittettek. Ezt az eljárást legkésőbb Bars vármegye területén is elrendeltem, s ezután a rendelkezésemre álló anyagi segéd­eszközök arányában a többi fertőzött törvényha­tóságok területére is kiterjeszteni kivánom. Habár a ragadós tüdölob kiirtásának kérdése kétségbe vonhatatlanul országos érdekű, másrészt nem lehet tagadni azt, hogy ez a kérdés első sorban és közvetlenül a fertőzött törvényhatóságok érdekeit érinti. Joggal elvárhatom az érdekelt törvényha­tóságoktól, hogy ezen nagyíontosságu akciónál nemcsak közigazgatási utón teljes erejűkkel fog­nak támogatni, hanem, hogy a ragadós tüdölob irtásához szükséges nagy mérvű anyagi áldoza­tokhoz is hozzá fognak járulni mint Pozsony és Nyitra vármegyék, melyek a kártalanítás költsé­geit felerészben magukra vállalták. Minthogy a ragadós tüdőlob kiirtása a fertőzött területen csak részletenkint foganatosítható, szükséges arról is gondoskodnom, hogy a betegség egy részt a fertő­zéstől eddig mentes, másrészt pedig a betegségtől eddig megtisztított, s ettől fokozatosan megtisztí­tandó törvényhatóságok területére el ne hurcoltas- sék. E célból a jelenleg fertőzötteknek teintendő Trencsén, Árva, Lipót, Turócz, Zólyom, Bars, Hont, Nógrád, Gömör, Szepes és Sáros vármegyék valamint Selmecz- és Bélabánya sz. kir. város egész szarvasmarha állományának forgalmi korlá­tozását az 1888. VII. t. c. 30. $-a alapján ezennel el­rendelem akként, hogy a nevezett törvényhatósá­gok területei együtt véve egy összefüggő zárt területet képezzenek a szarvasmarha forgalomnak szempontjából. Ezen zárt területen belől levő vagy az oda beszállítandó szarvasmarha, mely községi, udvari istálló stb. zár a'att nem áll; ellenben innen a zárt területen kívül eső törvény­hatóságok területére szarvasmarhát elszállítani, vagy elhajtani tilos, kivéve azt az esetet, midőn a szarvasmarha elszállítása vasnton, azonnal leendő levágás céljából az illetékes I-ső fokú hatóság engedélye alapján eszközöltetik, mely alkalmakkal az illető I. fokú hatóság rendelkezési helyhatósá­gát a levágás elienörzész végett előzetesen érte­síteni köteles. Ezen intézkedésem pontos vég­rehajtásának bizósitása érdekében intézkedje nek. 1. a fentebb névszerint felsorolt törvényha­tóságok: a) hogy folyó évi ápril hó 15-től kezdve a marhalevelek kezelésével megbízott közegek szarvasmarhára szólló marhalevelet az említett zár­lati területen kívül fekvő községbe ne irányittas- sanak, kivéve azt az esetet, midőn a szarvasmarha szállítása az I-ső fokú illetékes hatóság engedélye alapján eszközöltetik; b) hogy a vasúti állatrakodó állomásokon működő szakértők szarvasmarhát a zárlati területekből kiszállíttatni csak az illetékes I. fokú hatóság engedélye alapján engedjenek; 2. valamennyi többi törvényhatóság pedig utasitsa illető közegeit az iránt, hogy folyó évi ápril hó 15-én túl a zárlati területről saját területökre netán elhajtott vagy elszállított szarvasmarhát az 1888. VII t.-c. 33. §-a alapján azonnal helyezzék zár alá és azt a tulajdonos javára, az I-ső fokú hatóság köz­bejöttével, fogyasztásra értékesítsék, a bűnös egyénekkel szemben pedig az idézett t.-c. 154. jyának h) pontja értelmében járjanak el. Ezen in­tézkedésem pontos és szigorú foganatosítása iránt különösen a vásárokon működő és a marhahajtás ellenőrzésére hivatott közegek felelőség terhe alatt utasitandók. A magam részéről intézkedtem, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents