Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-04-03 / 14. szám

foghatnak az okszerű méhészethez, mert nincsenek azon helyzetben, hogy méhest tudnának beren­dezni. — Azon czélból tehát, hogy egyfelől a méhészet az országban nagyobb kiterjedést nyer­jen, és hogy másfelől a szegényebb sorsú hon­polgáron segítve legyen, az ország különböző vidékein 57 méhesnek államköltségen leendő fel­állítását és azok mindegyikének 10 méhkaptárral, egy darab mézpergetövel és a legszükségesebb méhészeti eszközökkel való berendezését határozta a ni. kir. földmivelésügyi minister ur el. A minis­ter úr egy-egy méhesnek felállitási és berendezési költségét 102 ft 05 kr. egységi árban állapította meg. Ezen állami segélyt kamat nélküli kölcsön- kép szándékozza adományozni, tfz év alatt törté­nendő visszatérítés kötelezettsége mellett; önként értetvén, hogy miután az első és második évben jövedelemre számítani nem lehet, a kölcsön vissza­térítése csak a harmadik évben venné kezdetét és igy az egész kölcsön nyolc évre felosztva és évi 12 ft 76 krral számítva az i892-ik évben teljesen törlesztve lenne. Mindazok tehát, akik ezen állami segélyt igénybe akarják venni, ez iránti folyamodványokat folyó évi április 15-ig Grand Miklós országos méhészeti ielügyelőnek (lakik Buziáson, Temesvármegyében) küldjék meg; meg- jegyezvén, hogy a néptanítók folyamodását a kir. tanfelügyelöségek lesznek hivatva az említett mé­hészeti felügyelőnek a megállapított határidőig be­küldeni ; ellenben a lelkészek folyamodványukat minden közvetités nélkül egyenesen és közvetlenül a méhésze i felügyelőnél nyújthatják be. Mihelyest azután a folyamodványok a méhészeti lelügyelő részéről a nevezett minister úrhoz felterjesztettek, ugyanis a szóban levő állami segély odaitélése te­kintetében határozni és egyszersmind aziránt is intézkedni fog, hogy mindazok, akik ilyen utón méhesnek jutnak birtokába, a méhészeti vándor- tanitók által a méhészét elméletébe és gyakorla­tába alaposan bevezettessenek. Minthogy ezek szerint a segélynyújtásnál első sorban a lelkészek és néptanítók fognak tekintetbevétetni, felhívom a kir. tanfelügyelöséget, hogy a földmivelésügyi mi nister urnák ezen üdvös szándékában megfelelő körözés által támogatni szíveskedjék. Budapesten, 1892. évi március hó 21. Gróf Csáky. E másolat hiteléül: Nemes Lajos, kir. tanácsos s tanfelügyelő 4156. sz. Zemplén-vármegye alispánjától. Ezen ministeri rendelet tudomás és közhírré tétel végett másolatban kiadatik. S.-A.-Ujhely. 1892 március. 17-én. alispán helyett: Horváth h. főjegyző. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. minister 8927/III 8 szám valamennyi törvényhatóságának (Budapest főváros kivételével) folyó évi január hó 27-én 151/ ein (sz. a. kel tleiratommal kapcsolatosan felhívom 12 közönséget, hogy a franciaországi juh kivitelre vonatkozó s most idézett leiratomban közölt ha- tározmányokat a tehetőleg legkiterjettebb módon tegye közzé, s a marhalevelek kezelésével meg­bízott közegeit szigorúan utasilsa az iránt, hogy a Fránciaországba szánt juhoknak járlatai min denkor teljesen a fent idézett számú leiratommal körülirt módon állítsák ki, miután másként a szóban forgó juhszállitmányok a fráncia határról visszautasittatnának. Budapest, 1892. március i-én Bethlen s. k. 9338. sz. I. 4. földmivelésügyi m. kir. minister. Pályázat, Erdősítési jutalmakra. A földmivelésügyi m. kir. ministerium, az országos erdei alapból, a magasabb hegységek fensikjainak, tetőinek és gerinceinek, vagy meredek oldalainak s illetve a közgazdasági érdekből érdé- szetileg mivelendő oly területeknek beerdősitésére, melyeken hegyomlások, hó, vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombo'ásá- nak, valamint a íutóhomok tovább terjedésének meggátlása végett az 1879. évi XXXI. t. c. 165 §-ában megjelölt erdősítés közgazdasági szem­pontból szükséges, s a melyeken létrejövő erdők véderdőkul fognak szolgálni, — a folyó 1892. évre 6 nagy és 6 elismerő jutalmat tűz ki; és pedig: kiadatik 2 elsőrendű nagy jutalom külön külön 1000 frankkal aranyban, 2 másodrendű 800—800 frankkal, 2 harmadrendű 500—500 frankkal, 2 elsőrendű elismerő jutalom 400—400 frankkal. 2 másodrendű 200—200 frankkal, 2 ha-madrendü xoo—100 frankkal aranyban. Ezen jutalmakra versenyezhetnek minoazon erdősítések, a melyek a folyó 1892. évben nem állami költségen fogana­tosíttattak, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) k. holdra, az elis­merő jutalmakra pedig, ha egy vagy két tagban legalább 10 (tiz) k. holdra terjednek. Ehhez ké­pest versenyző lehet minden erdőbirtokos vagy birtokos testület, és illetve polgári, egyházi vagy úrbéres község. A kiadandó jutalmakban azon erdőbirtokosok, s illetve azon erdőtisztek része­sülnek, kiknek költségén, s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt áz erdősítés teljesíte­tett, leltévé, hogy a jutalom odaítélésének idejé­ben azok a jutalmazott uj erdőnek még birtokában vannak, illetve azt erdőtiszti minőségben kezelik j s az erdősített területet a beerdősités biztos sike rének elősegítése végatt a f. évtől, vagy az első í munkálatoktól kezdve a jutalom odaitétesének idejéig állandóan gondozták s a versenyző terű- 1 létén netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési ' munkálatokat is évenkint eszközölték s a létrejövő I erdőnek véderdőként való kezelése iránt intézked­tek. A jutalmak az 1897. évben szolgáltatnak ki, < s azok két harmad része az erdősítés költségeit j viselő erdőtulajdonost, egy harmadrésze pedig az erdősítést teljesítő erdőtisztet illeti. A jutalmakat a földmivelésügyi m. kir. ministerium által, az országos főerdőmester, vagy helyettesének elnök­lete alatt erdőtisztekből alakított 5 tagú bizottság Ítéli oda, még pedig a beerdősülés s illetve a szükséges állabalakulás biztosításának megtörtént igazolása alapján, a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minősége szerint. A bíráló bizottság ítéletének alapjául szolgálnak az illetékes közigazgatási erdészeti bizottságnak s illetve a kir. erdőfelügyelőnek a versenyző erdősítések felett adott javaslatai és a bíráló bizottság részéről esetleg teljesítendő helyiszemlék. Felhivatnak tehát mindazon erdőbirtokosok, kik a folyó 1892. év tavaszi vagy őszi erdősítési ideje alatt, a kezdet­ben megjelölt minősítéssel biró erdősítést teljesí­tenek és a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, hogy a f. év tavaszán történő erdősítést illetőleg, legkésőbb f. év julius hó végéig; a f. év őszén történő erdősítést illetőleg pedig, legkésőbb f. j 1Sp2. év december hó 25 ig az erdősítés helyének, i telekkönyvi számának, a terület nagyságának j (kát. holdakban) az erdősítésre használt fanemnek, j illetve fanemeknek, s utóbbi esetben azok elegy- arányának pontos megjelölése mellett, annál bizo­nyosabban jelentsék be a földmivelésügyi m. kir. ministeriumnál, mert a pályázati feltételeknek bármely legkisebb részben való meg nem tartása esetében a versenyben részt nem vehetnek. Budapest 1892. évi március 3 án. A földmivelésügyi ministerium. 5402. sz Zemplén-vármegye alispánjától. A járási 10 főszolgabírónak. A meliékelt versenytárgyalási hirdetményt ( tág körbe leendő körhirré tétel végett kiadom. S.-a-Ujhely 1892 március 31, alispán h. Horváth h. főjegyző. Versenytárgyalási hirdetmény. Abauj Torna vármegye törvényhatósági bi­zottsága az 1892. évi december 15-én s folytatva tartott közgyűlésében 186. sz. a. hozott határoza­tával a széplaki Hernádhidra engedélyezett vám- szedési jognak a folyó 1892. évi május i-étől számított három egymásután következő évre való bérbeadását rendelvén e\ a bérbevételre vonat kozó ajánlatok benyújtására ezennel zárt ajánlati versenytárgyalást hirdetek. Ä tárgyalás az 1892. évi április hó 7 én délelőtt 10 órakor fog Kassán az alispáni ható­ságnál megtartatni. Kelt Kassán, 1892 március 20-án. Comáromi László, kir. tanácsos, alispán. GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ. . Rovatvezető: MÁRTON MIHÁLY. HIVATAI.OS KÉSZ. 111/1892. Zemplénvármegyei gazd. egyesülettől. Fölhívás. Minthogy a m. kir. földmivelésügyi Ministe­rium a zemplén-vármegyei gazdasági egyesület in­dokolt felterjesztésére az egyesület kezelése alatt álló állattenyésztési alap gyarapítására bizonyos államsegélyt bocsátott az egyesület rendelkezésére, olyformán, hogy a községek tenyészapaállatszük- ségletét az apaállatoknak közvetlen beszerzése és a községeknek kedvezményes áron, 2O°/0-ig terjed­hető engedéssel .részlettörlesztés mellett való áten­gedése által biztosítsa; a legszegényebb községeknek pedig, amennyiben azok egyátalján nem képesek az apaállat beszerzésére szükséges összeg előte­remtésére, az egyesület által ingyen használatra 6 db. tenyészbika fog ez idén átengedtetni. Felhivatnak ennélfogva a községi elöljárók, hogy ez érdemben folyamodványaikat a gazd. egyesület elnökségéhez 14. nap alatt beterjeszteni el ne mulaszszák. 1—3 Zemplénvármegyei gazdasági egyesület. Felelős szerkesztő : XDOJSTCrÖ Gh"2T. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BORTJTH ELEMÉRNÉ. 65. szám/jk 92. Hirdetmény. S. A.-Ujhely város közönsége részére felsőbb helyen engedélyezett kövezeti vám és piaczi hely- pénzszedési jogok folyó évi ápril hó 25-ik napján délután 3 órakor a városháza tanácsi érmében meg­tartandó nyilvános árverésen, együttesen bérbe adatni fognak. A bérlet folyó évi junius i-én kezdődik és öt évre terjed. Kikiáltási ár évi 12000 frt; óvadék a kikiál­tási ár iO°/0-ka, mely az árverés jóváhagyása után 3 nap alatt, */4 évi bérösszegig kiegészítendő. Kellő óvadékkal ellátott zárt ajánlatok is be­adhatók, melyek az árverés után fognak felbon­tatni és az árverési jegyzőkönyvbe pótlólag be­vezettetni. Az árverési feltételek a városházánál a hiva­talos órák alatt megtekinthetők és alólirott jegy­zőtől mégis szerezhetők. S. A.-Ujhelyben, 1892. évi március hó 28-án. Pataky Miklós, Ujfalussy Endre, v. jegyző. város főbírája. 1—3______________________________________ Gróf Andrássy Dénes csebb- lazonyi chraet nevű erdelyében (Bánócz állomástól 20 perez távolra) 254 drb. téli döntésű erős méretű tögy épületifa 334 tkbmeter köbtar­talommal f. év ápril 13-án d. e. 10 órakor a helyszínén fog árverés utján eladatni. Zárt ajánlatokat elfogad eset­leg bővebb felvilágositást ád. ,_2 Kostenszky Pál, uradalmi erdész. A „ZEMPLÉN“ KONYYNYOMM-MÜINTÉZETE ajánlja a kor kívánalmainak jól berendezett s teljesen szakképzett erőkkel működő KÖNYVKÖTÉSZETÉT a n. é. közönség becses pártfogásába, hol is minden e szakmába vágó munkák a legizlésteljesebben készíttetnek. A könyveken eszközlendő mindennemű kézi- és géparanyozások jutányos áron a legszebb kivitelben eszközöltetnek. A t- községi bírák és körjegyző urak, a nálunk vásárolt nyomtatvá­nyok bekötésénél 40°/0 árengedmény­ben részesülnek. Tk. 719 SZ./1892. Árverési hirdetményi kivonat. A tokaji kir. járásbíróság mint tkkönyvi hatóság köz­hírré teszi, hogy a tolcsvai ref. egyház végrehaj tatónak Sál- lay Károly végrehajtást szenvedő elleni 73 ft 99 kr. tőkekö­vetelés és járulékai iránti végrehajtdsiügyében a s.-a--ujhelyi kir. törvényszék (a tokaji kir. járásbiróság) területén lévő Tolcsva nagyközség határában fekvő, a tolcsvai 336 és 559 sz. tjkvben foglalt Sallay Károly tulajdonául írott ingatlanokra és pe­dig a 336 sz. tjkvben 717, 718. br. sz. belsőség, kert, és 372. ö. i. sz. házra 160. ft az 559. sz. tjkvben 1654/b. hr. sz. előhegy szőlőre 398. ft az (1845—1846) hr. sz. várhegy szőlőre 168 ft és a 273t. hr. sz. szőlőre az(árverést 174 írtban ezennel meg­állapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb meg­jelölt ingatlan az 1892. évi május liő 31-ik napján dél­előtt 10 Órakor Tolcsva község házánál megtartandó nyil­vános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is ela­datni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárá­nak 10%-át, készpénzben, vagy az 1881. évi LX törvénycikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számítót és az 1881. évi november hő l-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyministeri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. te. 170. § a értelmében a bá­natpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a kir. Jjárásbiróság, mint telekkönyvi hatóságnál Tokajban, 1892. évi március hó 12. napján. Iiáczay, kir. jbiró.

Next

/
Thumbnails
Contents