Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-27 / 13. szám

műsorok, gyászjelentések előállítása és széthordása ; ,

c) hírlapok elárusitása és széthordása;

d) a szódavíz gyártása, elárusitása és házhoz szállítása ;

é) fürdő intézeteknél;

/) lakásoknak sürgős átalakításánál a szükséges munkák, azonban csak a hatóságilag szabályozott költözködési időszakokban, valamint az ezeket megelőző és követő egy-egy hétben ;

g) kenyér, péksütemény, tej és gyümölcs árusítása és házhozszállítása ;

h) természetes virágok árusítása ;

i) a szálloda, vendéglő, sör-, pálinka- és bormérő, kávéház és kávémérő iparoknál ideértve a házhoz szóló megrendeléseket is vagy az ily üzletekben szokásos bármily étel vagy ital kiszolgáltatását ;

k) búcsúkon és ájtatosságra szolgáló egyébb gyülekezeteken az úgynevezett bucsucikkeknek, mint pl. imakönyvek, olvasók, viaszgyertyák stb. árusítása;

l) országos vásárok napján az ipari és kereskedelmi elárusitás és pedig nemcsak a vásártéren, hanem a vásár tartó város illetve község egész területén ; ugyancsak országos vásárok alkalmával a szállítás, illetve fuvarozás ;

m) a kofák üzlete a mennyiben az áruk üdülő és mulatóhelyeken, vagy városon, illetve a községen kívül sátrak alatt vagy valamely szokásos módon állványon, asztalon vagy a földön kirakva árusittatnak ;

n) élő állatoknak a szállítási eszközökből való kirakása és hazaszállítása;

ó) az izraelita húsvéti kenyereknek ellőálli- tása és árusítása;

2. délutáni 5 óráig-.

oly községekben, melyek az országhatártól 10 kilométernél távolabb nem esnek, az e rendelet

II. A) 1. pontjai alatt nem említett minden ipari és kereskedelmi elárusitás;

3. délután 2 óráig-.

a borbély- és fodrász-iparnál az üzleti helyiségben azontúl csak magánlakásba, színházakba vagy hasonló előadások alkalmából házhoz hiva;

4. déli 12 óráig-.

a) a gépiparnál a sürgős és halaszthatlan javítási munkák;

b) a kisiparnál a sürgősen rendelt javítási munkák;

c) a pékiparnál az áru elkészítése és szállítása ;

d) a mészáros, hentes és kolbászkészitö iparnál az elkészítés, elárusitás és szállítás ;

e) minden a jelen rendelet II. A. I. és 2. pontjai alatt meg nem nevezett ipari és kereske delmi üzletekben az elárusitás és házhozszállítás;

f) kereskedelmi és ipari irodákban a kereskedelmi és gyári alkalmazottak irodabeli munkája ;

g) gyorsáruk, sör és baromfi szállítása;

k) sertéshizlaló telepeknél a hizlaláshoz szükséges anyagok szállítása; sertéseknek a szállásokba vagy telepekbe behajtása.

A junius és julius hónapokba eső vasárnapokon azonban oly városokban, melyek lakossága a 20,000-et meghaladja, a jelen 4-ik pont «)—-/) alatt elősorolt munkák csak délelőtti 10 óráig folytathatók.

5. délelőtti 10 óráig-.

a) a jégnek szállítása és

b) vasárnapokra eső hetivásárokon az elárusitás és szállítás.

itt csak a vakszerencse segit a menekülésben. — Engem egy kicsit nagyon is megsegített.

Van egy üldözőnk, aki nem elégszik meg azzal, hogy fogadásból gyalog kifogja a serétes nyulat és hogy egy hires agara nevét is reá ragasztották, — még ezenkívül agarászik is. Engem is megszorított az ő Kálmán barátjával együtt a »borsi háton.4 Szerencsémre nehány kollégám elég szives volt a sok hajrázásra, nyugalmas vackát ott hagyni, amibe én siettem befeküdni és igy meg is menekültem ; aztán mentem, azaz futottam világba, mig csak össze nem rogytam.

Ismeretlen vidéken találtam magamat, magas hegyek zárták el a látóhatárt, egy nagyobb folyó, a Laborcz hullámai hasították a magyar alföldig terülő rónát. Valami méla hangulat te rült el a vidék fölött.

Itt van az ősz. Lomha ónszinű fellegek kergették egymást a szürkéskék égboltozaton. Lehullott a rétek virága, a hangtalan kopár mezőt nem veri fel ének, vidám csengetyűszó, kolomphang, o-tordurrogás a szunnyadni indult természetet. Ködök ülnek a hegyormokon le-leszállva a sik mezőre, fehér fátyol foszlányokba burkolva a még nem régen szép zöld vetéssel, virággal hímezett pillangós mezőt. Hű képei a múlandóságnak.

Néhány napig megpihentem az e tájon szerteszét ültetett csenderesekben, melyeknek bokra, fája és csalitja olyan okosan van összeválogatva, hogy benne minden állat, még a vad madár is megtalálja élelmét, kedvelt pihenő helyét.

Egy szép reggelen, sárga kimondhatatlanba bujt, vörös lajbis, zöld frakkos, lovagló ruhába

B) Szent István napján:

csakis az A 1. a) — e) g)—k) m) n) továbbá a 2., 3 és a 4., b)—d) pontok alatt felsorolt ipari munkák az ott említett időn belől, valamint a fűszer, bor, thea, csemege és liszt kereskedéseknél, nemkülönben a szatócsok üzleténél déli 12 óráig.

Q A munkaszüneti napot követő napon :

az ipari munka megkezdhető :

1. éjjeli 1 órától: mindennemű élelmiszerek előállítása és száliitására nézve, a mennyiben azt az illető iparág természete indokolja ;

2. reggeli 5 órától-.

a) élelmi szereket és italokat árusító és ki mérő üzleteknél;

b) a fuvarozás előkészítése és foganatba vétele;

III. Mert a közforgalom, vagy valamely hadászati vagy egyébb közérdek a folytonos üzemben tartást feltétlenül követeli

;

1. A vasúti és hajózási üzemek, valamint a posta-távirda és távbeszélő üzemeknél előforduló ipari munka ;

2. hadászati szempontból sürgős építkezési, felszerelési, vagy szállítási ipari munkák;

3. árvíz és más elemi csapás elleni védelmi munkák, valamint az illető elemi csapás következményeinek eltávolítására vagy orvoslására elkerülhetetlenül szükséges munkák ;

4. oly ipari munka, mely a nyilvános közlekedés és közbiztonság érdekéből halasztást nem szenvedhet;

5. ünnepélyeknél bármily díszítési munka;

6. a társas és bérkocsi ipar ;

7. a hordár és targoncásipar ;

8. a temetkezési vállalatok.

IV. Az idézett törvény 3. §. b) pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondott napokon azon önálló kisiparosok, kik maguk és pedig segédeik és tanoncaik, valamint más segédmunkások igénybevétele nélkül lakásukon dolgoznak.

V. Ha valamely üzlet állami egyedáruság tárgyát képező cikkek elárusitására fel van jogosítva, e mellett más cikkek vételével vagy eláru- sitasával is foglalkozik vagy amely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol, az ezen utóbbi üzletkörre nézve úgy az 1891. XIII. törvénycikknek hatálya, mint a jelen rendelet hatálya alatt áll.

Az egyedárusági cikkek elárusitására jogosi tott üzletekben mindazonáltal az ezen árusításra nézve megengededett időn belül gyufa, szivarka- papir, pipa, pipaszár s közönséges fa- és papir- szipkák árusítása is meg van engedve.

VI. A jelen rendeletben az egyes munkákra, illetve műveletekre nézve engedélyezett kivétel csakis azon munkásokra és segéd-személyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál, illetve mü veletnél tényleg alkalmazva van.

VII. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka a fentiek szerint vasárnapokon is végezhető lesz, köteles az illető iparüző az ezen munkánál alkalmazott munkások olyatén felváltásáról gondoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszünetet élvezzenek.

VII- Az egyes községekre és egyes ipar- és kereskedelmi telepekre nézve általam külön engedélyezett vagy még engedélyezendő kivételek ezen rendelet által nem érintetnek.

XI A jelen rendelet 1892. évi március hó 20-án lép életbe.

Budapest, 1892. évi március 5-én.

Baross.

öltözött úri társaság jelent meg a sik mezőn, előttük 30—40 darab fehér tarka angol kopó nyüzsgött. Szimatolva haladtak a harmatos gyepen. Az én tanyámat is képező csenderes szélén meglapulva fülelt a ravasz róka, aki talán reám lesett, de tudta, hogy ez az úri látogatás első sorban neki és csak másodsorban szól nekem. A- mint a falka közeledett, hogy nyomot veszítsen, befutotta, beugrálta keresztül-kasul a csenderest, aztán egy nagy oldalugrással neki vágott a síknak.

A kopók a csendereshez érve elkezdték kutatni a bokrok alját. De már ennek fele sem volt tréfa. Szégyen a futás, de hasznos, én is elinaltam a lőcs árával. Előttem a róka, a kopók utánam, igy futottunk versenyt, közvetetlenül nyomunkban az izgalomtól kipirult arccal, repülő ruhában a delnők, félvér angol lovaikon vágtatva az urak, mind nemes arc. mind nyílt tekintet, de legnemesebb közöttük a »master«. Egy daliás alak, szép, komoly, férfias magyar arcáról látszott, hogy az ősei már Szent István idejében viselték a párduc-mentét, és hogy enpem és a komát nem kacagányunkért üldöz. — A rók \ egy zsombékos helyen meglapult, úgy számítva, hogy majd el rohan mellette az üldöző sereg és én maradok az áldozat; de most az egyszer nem sikerült a csel. A vezér kopó megszimatolta a komát és az egész falka arra rohant, honnan akkora veszedelmet észrevevo róka felpattant. Engem hagytak futni. Futottam is, mig egy gyönyörű angol-kert közepén nőtt sürü díszgazban meg nem pihenhettem. Alig volt azonbam elég időm a százados fák és a park művészi elrendezésében gyönyörködni, mi4868. sz. Zemplénvármegye alispánjától

A járási 10 főszolgabírónak.

Az 1883-ik évi XXXIV. t. c. értelmében, a

m. kir. honvédségi Ludovica Academiába szervezett tisztképző tanfolyamban, az 1892/3 ik tanév kezdetével betöltendő helyekre vonatkozó és a »Budapesti Közlöny«-ben és közzétett »Pályázati Hirdetményt«*) oly felhívással adom ki tek. főszolgabíró urnák, hogy annak saját területén és minél szélesebb körben leendő közhírré tétele iránt azonnal intézkedjék.

S.-A.-Ujhely, 1892. március hó 20-án.

alispán h.

Horváth h. főjegyző. 4806. sz Zemplén vármegye alispánjától.

A járási 10 főszolgabírónak.

A közöshadsereg katonai nevelő és képző intézetében az 1892/3-iki tanév kezdetével betöltendő magyar állami alapítványi helyekre vonat kozó s a »Budapesti Közlöny« hivatalos részében is megjelenendő Pályázati Hirdetményt**) oly felhívással adom ki tek. főszolgabíró urnák, hogy annak saját hatósága területén és különösen a városi elemi, továbbá a felsőbb nép- és polgári iskoláknál leendő közhírré tétele iránt azonnal intézkedjék.

S, A. Ujhely, 1892, március hó 20-án.

alispán h.

Horváth h. főjegyző.

292./IV. 892. sz. A s.-a.-ujhelyi j. jőszolgabijától.

Körözvén y.

Czékei birtokos és lakos Boronkay Károly, 8 hónapos, kan, kávészin, fehér-szőrű vizsla kutyája, folyó március hó 23-án, a czékei erdőben, vadászat közben eltévedt.

Felhivatnak a községek birái, községeikben az eltévedt kutyát nyomoztatni és feltalálás, esetleg nyomra vezetés esetén, a hivatalnál azonnal jelentést tenni.

S. -a.-Ujhely 1862. márc. 25-én.

Urbán Ferenc, tb. főszolgabíró.

128/II. 1892. A homonnai járás főszolgabirájátol.

Árverési hirdetmény.

T. Zemplén-vnrmegye árvaszékének f. évi március hó 9-én kelt 3999/a: 92. számú határozata alapján közhírré tétetik, hogy a homonnai 124. sz. tjkönyvben néhai Erlach Emma és kiskorú Erlach Gyula nevén álló ház, udvar és kert f. évi április hó yén d. e. 9 órakor nyilvános árverésen a homonnai szolgabirói hivatal helyiségében el fog adatni s az árverési feltételek a hivatalos órák alatt ugyanott megtekinthetők.

Homonnán, 1892. március 22.

Haraszthy Miklós, főszolgabíró.

*) A vármegyei irattárban, úgyszintén a járási főszolgabírói hivatalokban megolvasható. Tájékozás szerezhető meg Läner Gyula honv. ministeri osztálytanácsosnak »A m. kir. honvédségi Ludovika-Akadémia, különösen annak tényleges állománybeli tisztképző tanfolyama4 c. munkájából, mely Budapesten Qrill udvari könyvárusnál 60 krért megszerezhető.

Szerk.

**) Ezeknek a helyeknek természetéről és minden részletéről tájékozást nyújt Liner Gyula ily cimü könyve : »Az osztrák-magyar hadsereg katonai nevelő és képző intézetei« stb. mely Budapesten Grill udv. könyvárusnál kapható. — Hasonló pályázati hirdetmények adattak ki a katonatiszti leányok soproni nevelőintézetében az 1892/93. tanév kezdetével, — úgy szintén a fiumei hadtengerészeti akadémiába az 1892/93-iki iskolai év kezdetével való ielvétel iráut, melyekre felhívjuk az érdeklődők figyelmét.1 Szerk.

dőn egy sajátságos látvány bilincselte le figyelmemet. — A mi ördögünk, a róka, egy szép bóbitás tyúkkal szájában rohant a kastély felől mellettem el, a kerten át. utána sietve jött egy bájos szőke kis leány ; de nem, egy ujmódi kerub, kezében egy könnyű vadász-fegyver, nefelejts-sze- mében égő villámok.

A gaz zsivány rendszeresen pusztította az »anya« szép baromfi seregét, de ma már annyira vetemedett, hogy a kisasszony kedveltjét, azt a gyönyörű bóbitás fehér jércét vitte el. Az »apa« nem volt itthon, de a puska ott függött megtöltve és ha az egri nők örök dicsőséget szereztek a törökök ellen való vitézkedésben, az újkor amazonjai is kiirthatják a kastélyok megtámadóit.

Oh! de a balsors úgy akarta, hogy én lettem az áldozat. Vöröses mentémet nem fedte be eléggé rejtekhelyem növényzete. Ütött végórám. A rókának szánt lövés engem ért. Csak as enyhítette végperceimet, hogy ilyen kézből édes a halál; ennek kifejezést is adtam nehány ,mak mák« szóval; de hogy meglettem-é értve, azt nem tudom.

Aki pedig nem hisz a lélekvándorlásban, az tekintsen reám, ki most, mint selyemszőrü kalap, súgom fülébe elbeszélőmnek éllettörténetem. Hogy nyul-nyelv van, azt bizonyítja sok „nyilatkozat* a lapok nyiltterében ; és ha á görög orvos, Melam- pusz, Biás király testvére, érthette minden állat nyelvét, mert két kigyó, melyeket maga nevelt, álmában megnyalta fülét : miért ne érthetném meg, hog mit beszél egy cilinder kalap ?

y Én.