Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-20 / 12. szám

kanálison elhelyezve volt ladik a viz áradása következtében helyéről eltűnt s valószínűleg a Bőd rog folyó medrébe jutott.

Felhívom a községi elöljárókat, hogy a fen- nebb említett ladikot a község határában levő folyó vizében erélyesen nyomozzák s feltalálása esetén Zemplén község birájának szolgáltassák át.

S.-A.-Ujhely, 1892. Március 18-án.

Urbán Ferenc, tb. főszolgabíró.

A kereskedelemügyi ministernek 1892. évi már cius hó 5 én 14837. sz. a kelt

REXDELETE.

Valamennyi törvényhatóságnak.

Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. XIII. t.-cz. 3. §-a alapján múlt évi julius hó i-én 37892. sz. a. kiadott rendeletemnek hasonló szám és kelet alatt történt megküldése alkalmával kijelentettem, hogy a tapasztalás, melyet gonddal fogok megfigyelni, fogja mutatni, hogy a jövőben mily további intézkedések lesznek esetleg a rendelet módositására nézve szükségesek.

Az említett rendelet életbelépése óta hozzám érkezett kérvények és jelentések lehető figyelem- bevételével és a szakkörök meghallgatásával az említet rendeletett módosítván, az ennek helyébe f. évi március hó 20-án életbe lépő újabb rendeletet azzal a felhívással küldöm meg, hogy azt kellőleg közhírré tévén, egyúttal tudomás és al kalmazkodás végett mielőbb közölje a hatósága alá tartozó azon közigazgatási hatóságokkal (1880. XXXVII. t.-c. 41. §), me'yek az 1891. XIII. t.c- 6. §-a szerint az ezen törvény alapján kiadott rendeletek megszegésének elbírálására hivatvák.

Budapesten, 1892. évi március 5-én.

Baross.

Kereskedelemügyi m. kir. minister. 14837/1892, szám.

RENDELET.

Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. XIII. t. c. 3. §-a alapján 1891. évi julius hó l én 37892. sz. alatt kiadott rendeletem I.. II., III., IV., V., VI. pontjai alatt foglalt hatá rozmányoknak hatályon kívül helyezésével az időközben szerzett tapasztalatok alapján azon iparnemeket, melyeknél az ipari munka az alább előadott módozatok mellett vasárnapokon, valamint j Szent-István király napján is végezhető lesz, a 1 belügyministérium vezetésével megbízott minister- j elnök és a földmivelésügyi minister úrral, illetve a horvát-szlavon-dalmát bán úrral egyetértőleg a következőleg szabályozom.

Végezhető lesz az ipari munka :

I. mert az üzem félbeszakítása lehetetlen:

1. az agyag-, porcellán-, majolika- és kőedény ' iparnál, nemkülönben a mész-, fősz-, cement- és téglaégető iparnál, kizárólag az égetési munkák;

2. a bőriparnál a kavarási és bőrforgatási ipari munkák, de csak legfeljebb délelőtt 9 óráig ;

3. a cukoriparnál a cukorgyártással és finomítással járó munkák ;

4. az eczetiparnál 3 föltöltési és az erjedési műveletek körül végzendő ipari munka;

5. a fehéritési iparnál a chlorozási és lugzási munkák legfeljebb délelőtti 10 óráig;

6. a kender-áztatási iparnál;

7. a keményítő iparnál;

8. a kőolajfinomitó iparnál azon ipari munkarész, mely a végzendő művelet természeténél fogva félbeszakítást nem tűr;

9. a légszesziparnál kizárólag a légszesz előállítására a lámpák meggyújtására és eloltására szükséges ipari munka ;

10. a malmoknál az őrlési művelet;

11. a kertészi iparnál a termeléssel és mive léssel kapcsolatos félbeszakithatatlan és sürgős munka;

12. a papír, papirpép és cellulose-iparnál a félbeszakítást nem tűrő munka ;

13. a pótkávé és katángszáritó iparban azon ipari munka, mely őszszel a répa, vagy gyökér feldolgozására és szárítására elkerülhetetlenül szükséges ;

14. a sajtkészitési iparnál és

15. a szalámi gyártásnál a félbeszakítást nem tűrő munka;

16. a selyem iparnál;

a) a selyemgubók beváltásának ideje alatt a selyemgubók átvétele s továbbítása, fojtása és gondozása körüli munkák;

b) a selyemrpete-készités által igényelt munka ;

17. a serfőző-, maláta és

18. a szeszipar, valamint a szeszfinomitás és élesztőgyártás, nemkülönben az élesztőnek elíuva- rozása ;

19. a színnyomásnál és kékfestéknél végzendő azon munkák, melyek a folytonos üzem félbe nem szakithatása miatt szükségesek ;

20. a tészta gyártásnál, a szárítással egybe kötött munka déli 12 óráig;

21. az üveg-gyártásnál — a mennyiben az regenerativ fütő készülékkel űzetik, a fűtési, az üvegolvasztási és üvegfuvási — félbeszakítást nem tűrő munkák;

22. a vas- és acélgyárak üzemágainál mindazon munkák, a melyek félbeSzakitáöt nem szenvedhetnek, jelesül a vas- és acélolvasztó, kavaró finomitó és csőforrasztó pestek, hengerelő müvek munkái az ezekkel kapcsolatban lévő és üzemük folytonosságához szükséges összes műhelyek, a gáz- és gőzfejlesztő, szénégető, kokszégetö, faaszaló pörkölő és öntöüzemek, a helyi szállító pályák és egyébb mellékmüveletek, valamint berendezések félbeszakítást nem tűrő munkái;

23. a vegyészeti iparnál az üzem azon egyes műveletei, melyek félbe nem szakithatók, pl. az izzó , láng- és olvasztó kemencéknél, ólomkamarák és retortáknál folyó munkák stb.

24. a villamos erőt, illetve áramot előállító telepeknél előforduló ipari munka ;

25. a zománcozott vasedény-iparnál az ol vasztási, égetési és ónégetési munkák;

26. borkereskedőknél, illetve raktároknál és pincészetnél a házilag végzendő sürgős javítási munkák

(Vége köv.)

452S- sz Zemplén vármegye alispánjától

A 10 járási főszolgabírónak.

Tudomás, miheztartás és a legszélesebb körben leendő azonnali közhiré tétel végett ./• alatt másolatban kiadatik.

S.-A.-Ujhely, 1892. március 12. .

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

Kereskedelemügyi m. kir. minister 14503/IV valamennyi törvényhatóságnak. Értesítem a hatóságot, hogy addig is, mig az izraelita húsvéti kenyerek vasárnapokon is elöállithatása és eláru- sitása iránt az 1891, évi XIII. t. c. 3 §-a alapján rendeleti utón intézkedném, í. évre megengedem,

’ hogy az említett húsvéti kenyereket vasárnapokon is éspedig egész napon át előállítani és eladni lehessen. Felhívom a hatóságot, hogy erről a hatósága alá tartozó rendőrhatóságokat, valamint az érdekelteket is mielőbb értesítse. Budapesten, 1892. március hó 3-án Baross s. k.

4306, sz 92. Zemplénvmegye alispánjától.

Ezen intézvény az érdekeltek tájékoztatása céljából a vm. hivatalos lapjába kózzététetik.

S.-A.-Ujhely, 1892. március 7.

Horváth h. főjegyző.

15704/VI n. sz M. kir. belügyminister.

Körrendelet.

Muft évi február hó 22-én 13246 sz. a. kelt rendeletem kapcsán a stoószi hideg-viz-gyógy- fürdő kezelősége által felajánlott az idei évadra is érvényes és 1890. évi április hó 2-én 20784. sz.

a. kelt rendeletben közelebb megjelölt kedvezményt az annak igénybevételét netán óhajtóknak szives figyelmesztetése céljából ezennel a törvényhatóság emlékezetébe juttatom ; megjegyezvén, hogy a vonatkozó kérvények legkésőbb foíyó évi április hó 15-ig annális inkább bemutatandók, mivel az ezen határidőn túl érkező folyamodványok, csakis annyiban lesznek figyelembe vehetők, a menynyiben akkor még üres hely álland rendelkezésre.

Budapesten, 1892. évi február hó 27-én.

a minister helyett :

Lukács György,

államtitkár.

3139. sz. Zemplén-vármegye alispánjától

Tudomás végett a »Zemplén« utján közhírré teszem.

S.-A.-Ujhely, 1892. február 28-án.

alispán h.

Horváth h. főjegyző.

Másolat.

Kereskedelemügyi m. kir. mininter 6558/IV. szám. Valamennyi magyarországi törvényhatósághoz : továbbá az összes kereskedelmi és iparkamarákhoz. Ó császári és apostoli királyi felsége Pa- pinin J. N. budapesti rumán kir. fökonsulnak kinevezési okmányát a müködhetési jog legfelsőbb záradékáyal legkegyelmesebben ellátni méltóztatott. Felhívom tehát a törvényhatóságot (a kamarát,) hogy nevezett főkonsul urat fentebb jelzett működésében a kellő támogatásban részesítse és netaláni megkereséseinek kézséggel feleljen meg. Budapest, 1892. évi február i-én. Baross s. k. minister.

2975. sz. Zemplénvármegye alispánjától.

Tudomás és közhirrététel végett 10 főszolgabíró urnák kiadom.

S.-A.-Ujhely, 1892 február 20-án.

alispán h.

Horváth h. főjegyző.

Másolat.

Földmivelésügyi m. kir. minister 6751 /III 8. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomásvétel és a további illetékes intézkedések elrende- léve céljából értesítem a törvényhatóságot, miszerint a német császári kormány hozzám beérkezett, értesítése szerint a Magyarországból származó szervas marháknak Gotha város (Szászország) vá- góhidjára való bevitelét megengedte. Budapest,

1892. februái hó 10. A minister megbízásából Kovátsy s. k.

3721. sz Zemplén-vármegye alispánjától.

Köröztetés és eredmény esetén jelentés vé- pett 10 főszolgabíró urnák kiadom

S. A-Ujhely, 1892. február 28-án.

alispán h.

Horváth h. főjegyző.

Másolat.

Bodrogközi-járás fószolgabirájától 745/kig. 92. szám. Tekintetes alispán ur 1 A hivatalos köröztetés elrendelése végett tisztelettel jelentem, hogy Szerdahelyi Aladár ágcsernői lakos tulajdonátképező 3 éves fekete szőrű, 145 cm. magas, homlokán csillagjegygyel ellátott, heréit csikaja folyó hó 23-án Ágcsemernő községéből eltévedt. Király- Helmecz, 1892 február 25 én, Bencsik s. k. főszolgabíró.

659, 711/k, i. .sz. A gálszécsi j. fószolgabirájától.

Körözvények,

I.

Kudrecz János szilvás-ujfalusi lakosnak a f. évi március hó 9-ik napján Gálszécsen tartott országos vásár alkalmával haza hajtás közben egy 6—8 éves deres szőrű, fehér homloku fekete vékony szervu riska tehene eltévedt körözése elrendeltetik.

II.

Sztankócz község birájának jelentése szerint március 12-én egy 3 éves körüli magyar fajú szürkés foltu, gazdátlan üsző tinó befogatván ezen körülmény köztudomásra hozatik.

Gálszécs, 1892. március 15.

Somossy Sándor,

szolgabirő.

GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ.

Rovatvezető: MÁRTON MIHÁLY.

HIVATALOS RÉSZ,

10621/1892. sz. Földmivelésügyi m. kir. ministerlum. !E=Cird.etésSzőlövesszők és (használt) szőlőkarók, ameny- nyiben belföldi állomáson adatnak fel, az Összes nyilvános szállítási eszközök, (vasutak, postahivatalok, gőzhajó-állomások stb.) által az alább felsorolt vármegyék és törvényhatósági joggal felruházott városok területére szállítási igazolványok nélkül fogadandók el és továbbitandók, és pedig:

Arad vármegye és Arad sz. kir. város, Árva vármegye, Baranya vármegye és Pécs sz. kir, város, Barsvm , Békésvm., Beregvm., Borsod vm., Csanádvm., Csongrádvm. Hódmezővásárhely és Szeged sz. kir. város, Esztergomvm., Fejérvm. és Sékesíejérvár sz. kir. város, Győr vm.,és Győr sz. kir. város, Hajduvm., es Deb- reczen szabad kir. város, Hevesvm,, Hontvm., Selmeczbánya és Bélabánya sz. kir. város, Jász- Nagy-Kun-Szolnokvm., Komáromvm. és Komárom sz. kir. város, Liptóvm., Máramarosvm., Mosonvm., Nográdvm., Budapest főváros, Kecske- métvm., Sárosvm, Somogyvm., Szabocsvm., Szatmárvm. és Szatmár-Németi sz. kir. város, Szepesvm , Szilágyvm., Temesvm., Temesvár sz. kir. és Versecz t. h. j. f. város, Tolnavm.,! Tren- csénvm., Turóczvm., Zemplénvm. és Zólyomvm., területére.

Az eddig felsorolt vármegyék területén a következő községekbenem szabad szólöveszőket és használt szőlőkarókat bevinni ;

Aha (Barsvm.), Barkó (Zemplénvm.), Bezi. (Győrgyvm.), Bilke (Beregvm.), Bődöge-Markota (Győrvm.), Bubilska (Beregvm.), Csikvánd (Beregvm.) Csongrád (Csongrádvm.), Czakóháza (Győrvm.), Duna-Radvány (Komáromvm.), Duna-Szent- Pál (Győrvm.), Egyek (Hajduvm.), Elek (Aradvm.), Erdőtelek (Hevesvm.), Fehértó (Győrvm.), Felpécz (Győrvm ), Gálszécs (Zemplévm.), Gáta (Mosonvm.), Gebe (Szatmárvm), Girót-Tótfalu (Szatmárvm.), Gyarmat (Győrvm.) Gyula-Varsánd (Aradvm.) Hajdú Hadház (Hajduvm.), Hédervár (Győrvm.), Kapi (Győrvm.), Keresztur (Barsvm.), ;Kéthcly (Komáromvm.), Kis-Apáti (Barsvm.), Kis Azar (Zemplénvm.), Kis és Nagy-Keresztur (Nográdvm ), Kis Fentős (Szatmárvm.), K's-Topolcsány Barsvm.), Komorzán (Szatmárvm.), Kozma (Zemplénvm.), Kőpcsény (Mosonvm.), Kővár.Remete (Szatmárvm.), Krivostyán (Zemplénvm.), Kurtics (Aradvm.), Mérk (Szatmárvm), Miklósfalu (Mosonvm.), Miszticze (Beregvm.), Nagy-Dobos (Szatmárvm.), Nagy-Vezé kény (Barsvm.), Német-Járfalu (Mosonvm ), Nyir- Megyes (Szatmárvm.), O. Pályi (Szatmárvm.), O- recska (Zemplénvm,), Oltlaka (Aradvm), Panyi Darócz (Nográdvm.), Parasznya (Szatmárvm.), Pátfalu (Mosonvm.), Pázmándfalu (Győrvm ), Páz- mándhegy Győrvm.), Pilis (Nográdvm.), Pincz (Mosonvm ), Puszta-Hidegkut (Szatmárvm.), Rajka (Mosonvm.), Ráró (Győrgyvm.), Réti (Győrvm.),