Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-20 / 12. szám

A kir. földmi velésügyi minister, főispán őméltóságánek sürgönybeli előterjesztése követ- 1 keztében, Paksy József vizépitészeti kir. felügyelőt 1 Tőke Terebesre rendelte, hogy a Tapoly-Ondová- j tói árrvizzel fenyegetett vidék védelmének intézé- | sét szakértelmével támogassa. A kir. felügyelő f. i hó 18-án kiküldetése helyére már meg is érkezett. 1 Az idei fősorozás vármegyénk 5 járásában j már véget ért ; még pedig a következő eredmény- i nyel: 1. a szinnai járásban besoroztak 77 újoncot, vagyis a felhívottaknak 9%'^ j a bodrogközi járásban 98-at, vagyis 9% ot; 3> a homonnai já rásban 68-at, vagyis 7°/0 ot; 4. a s.-a.-újhelyi járásban 67-et, vagyis 7°/0-ot í '*>• a sztropkai já­rásban 23-at, vagyis 6°/0-ot. — Távolmaradt a szinnai járásban: 823-ból 275, vagyis 33%; — a bodrogközi járásban : 1077-böl 266, vagyis 25% i — a homonnai járásban: 981-ből 459, vagyis 47°/0 i — a s. a.-ujhelyi járásban : 917-ből 283, vagyis 3O°/0; — a sztropkai járásban: 520 ból 276, vagyis 52%. — Ezek a számok elszomori- tóan illusztrálják azt a beteges állapotot, aminek előidézésében, azt hisszük, fő része van a fennen magasztalni szeretett Amerikának ! Hírek a nagyvilágból. Kossuth Lajos, Turinban élő nagy hazánk­fiának egészségi állapotáról e héten aggodalmas hírek érkeztek Budapestre. Hál istennek, a hírek túlzottak voltak. Az erős meghűlés következmé­nyei ma már elmúltak s Kossuth Lajos ismét teljes egészséggel élvezi a pompás olasz levegőt. Földönfutó király. Milán, volt szerb király, most már lemondott a szerb állampolgárságról is , és kötelezte magát, hogy fia, Sándor király, nagy- j koruságáig szerb területre nem fog lépni. Hírek az országból. Ferenc Ferdinánd főherceg, Károly Lajos trónörökös főhercegnek legidősebb fia, elhatározta, hogy állandóan a magyar fővárosban fog lakni. Tisza Kálmán, két évi hallgatás után, a múlt hétfőn megszólalt a képviselőházban, hogy megvé­delmezze az 1867-iki közjogi kiegyezést az ellenzék támadásaival szemben. Nagyszabású beszéde, mely a külföldet is, és még ma is, élénken foglalkoztatja, alaposan kiábrándította az ellenzéket abból a balga reménykedésből, hogy Tisza Kálmán és hívei a kormány ellen s a »suba allatt« majd ő velők fognak politikát csinálni. Az 1892. évi állami költségvetés törvényja­vaslatát már letárgyalta a képviselőház pénzügyi bizottsága. A költségvetés 397,508,911 ftnyi kia­dással szemben 397,528 636 ftnyi bevételt, követ­kezőleg 14,725 ftnyi fölösleget mutat. Az uj bankkormányzó. Kautz Gyula dr„ budapesti egyetemi tanár, az osztrák-magyar nem­zeti bank kormányzójává neveztetett ki. E kine­vezésnek nyoma lesz az uj bankjegyeken is, melyek közepére, a Moser-é helyére, ezután magyar ember neve, a Kautz-é jön. De nem ez a fő, hanem az a szerep, mely az uj bankkormányzóra az uj pénz­érték kérdésének megoldásánál várakozik. Aki megfogott az volt Káró, aki elbocsátott a báró, akik együtt fürjekre vadásztak. Azóta Káró — Báró — Nyasi — Missí — lipcsi — Briki — Józsi — Ráfi — Lajbis — Hektar és még ezer kimondhatatlan nevű ember és állat keresett engem halálra, kergetett világba ; de legfelejthetetlenebb lett előttem a báró és a báró. És én mindezeket a két és négylábú tol- latlan állatokat egy csufnéven »vadásznak* nevezem. Egy van közöttük csak, aki tiszteletünket megérdemli, mert habár szenvedélyesen jár utá­nunk, de amilyen jó szivü, sohasem árt nekünk ; pedig neki még a kutyája is valósággal »vadász.« Jutalmul reá hagyom memoárjaimat, hogy azokat emberi nyelven közhírré tegye, ó kért ki a Káró szájából, s habár nem is gyilkol sorra benünket. életmódunkat, szokásainkat, természetünket igen jól ismeri. Kevés ilyen jó barátunk van nekünk ; mert ezernyi a mi ellenségünk. Hó, eső fergeteg, fagy, héja, kánya, sas, róka, farkas, szetter, poanter, agár, kopó, falusi komondor, lesi puskás, kopó falka és agárral vadászó frakkos banda, hivatalos vasár napi és pecsnye-jáger: mind halálos ellenségünk, nekünk, jámbor, nyárspolgári félénkségü ártatlan nyulaknak. Hogy mennyi üldözést kell kiáltanunk, el­mondom a következőkben: Én. Tájékoztatóul. Tisztelettel értesítjük mind­azokat, kik a »Zemplén«-! újévtől elfogadták de többszöri fölszólitásunk dacára sem a múlt évi sem a folyó évi hátrálékaikat még be nem fizet­ték, hogy tőlük az előfizetési dijakat postai megbizós utján fogjuk beszedetni. A Zemplén ünnepi száma példányonként 30 krajcárért nálunk még mindég megszerezhető. Tisztelettel A Zemplén kiadóhivatala. Különfélék. (Legfelsőbb adományok.) Őfelsége a király, kabinet-irodája utján, Birinszki Antal rudlyói g. k. lelkész részére 30 ftnyi, — Boreczki János agyagost és Hramecz János czir.-bélai tanítók részére pedig 15 —15 ftnyi kegyes adományt küldött. (Személyi hírek.) Matolai Etele, alispán, a múlt hétfőn családjához Arco-ba visszautazott. — Margitai József dr., ministeri titkár, Wekerle Sándor dr. kir. pénzügyminister őexciája kezébe Budapesten a múlt kedden tette le hivatali eskü­jét. Az uj titkár most csütörtökön foglalja el hivatalát a ministériumban. (Búcsúztató vacsora) Az újhelyi polgári olvasókör ma délután rendkívüli közgyűlést tart. Tárgya: a távozó elnök, Margitai József dr. leköszö­nése és helyébe uj elnök választása. A kör tagjai ez alkalomból a búcsúzó elnök tiszteletére ma este a Korinkó-vendéglöjében banketet rendeznek, hol a kör tagjain kívül, tudónkkal is, igen számo­sán vesznek részt. (Az időjárás.) A hét elején esőzéssel beállott vizáradást szerdán hatalmas északi szél követte, mely még tegnap sem szűnt meg végképpen s péntekre viradólag szinte orkán-erővel dühöngött. Az éjjel-nappal üvőltő szél alig ha nem halálhör gése a télnek, vagy talán végső perbeszéde a tél nek s tavasznak, mely peres felek közül, mind­nyájunk örömére, az utóbbi lesz nyertes. (Árvíz.) A hét elején rohamosan megindult áradás a Tapoly-Ondava vidékén árvizet okozott. Már az első rohamnál gyengéknek bizonyultak a védő töltések, melyek hét helyen engedtek a viz nyomásnak. A Nagy-Erdő nevezetű puszta, mely a Tapoly-Ondava balpartján terül el, sőt nagyoab darab föld, fel egészen Falkus és Terebes közsé­gekig, pár nap óta egy háborgó tenger képét mutatja. Az orkánszerü széllel szövetkezett vizek kel éjjel nappal viaskodik az embererö s annyiban nem is eredménytelenül, hogy a jobbo'dali gát­szakadások betömésével sikerült a vizek rakoncát- lanságát megfékezni. Remélik, hogy amint a szél eteje meggyengül, sikerülni fog a baloldali rések betömése is. Újabb jelentések szerint, Garany és Szürnyeg községek helyzete aggasztó; az utóbb nevezett községben már 30—40 házba be is ha­tolt az áradat. — A közigazgatás részéről itten Dókus Gyula főszolgabíró, amott Gaizler József br. szolgabiró vezetik a védelmet. — A felvidék­ről jelentik, hogy a hórétegnek átlagos magassága ottan két méteres. Szerencse, hogy az olvadás eddig még lassú voltba lefolyás pedig egyenletes. A Bodrog és a Tisza jege már eltakarodott. — Uj hely mellett a Rongyva e héten szintén erős ára dásban volt, bár a tavalyi vízállást meg sem kö­zelítette. A Hardenberg gf. kertje fölött és a csör­gői hídnál jégtorlódások képződtek, hanem egy pár dünamit.patronnal sikerült a jégtáblákat fel­aprózni és távozásra bírni. (Március tizenötödike.) Homonnáról írják: A helybeli, állami középkereskedelmi iskolával kapcsolatos polgári iskola önképző köre március 15-ikét, nemzeti önérzetünk felébredésének emlék­napját, hivatásához méltóan ünnepelte meg. Jelen volt az iskolai ünnepségen az iskolaszék, az intézet tanári kara és az ifjúság. A megnyitó beszédet Gerecz Lajos, az intézet lelkes igazgatója mondotta, átadván a szót Nagy Lajos tanárelnöknek, aki sikerült felolvasásban fejtegette a nagy nap tör ténelmi jelentőségét. Az önképző kör egyik tagja a Talpra magyar-t, másik tagja pedig Endródi-nek alkalmi ódáját szavalta hatásosan. Az ünnepséget a Szózat-nak igazán szivreható eléneklése rekesz­tette be. De nemcsak az önképzőkör, hanem Ho- monna lakossága is megülte a nagy nap évfordu lóját. Mint minden hazafias mozgalomra, úgy erre is a kaszinó adta meg a lökést. Ugyanis este nyolc órakor közvacsora volt a kaszinó helyiségében, melyen városunk színe java részt vett. A hivatalos tósztot Sző llősy József református lelkész mondta magával ragadó, lelkesítő hangon Cigány és jó­bor mellett többen is adtak még hazafias érzel­meiknek kifejejezést. Kr. — Takta-Harkány község ben az ev. ref. egyház énekkara március 15-én ünneplést rendezett. Az énekkar hazafias- és vig dalokat énekelt; a helybeli ref. lelkész alkalmi felolvasást tartott, a helybeli rel. fitanitó pedig haza­fias és vig költeményeket szavalt. Mindezt, mely a d. u. órákban történt, megelőzte reggel hálaadó istentisztelet a ref. templomban, amikor a s. lel­kész alkalmi imádságot mondott. Este a nap em­lékére, a feneketlen sárnak dacára is, az énekkar jól sikerült táncmulatságot rendezett. A tapasztalt lelkesedés arról győzte meg a szemlélőt, hogy egyszerű magyar népünkben is lángolón ég a hon­szerelem. Az öregeknek egy-egy fájdalmas sóhaja, az ifijabbaknak szeméből kisugárzó lelkesedés tüze sokat, nagyon sokat mondott annak, ki az eféle jelekből olvasni tud r, l — Mezoiaborczon, a Kár­pátok tövében, a vármegye legészakibb részén is megünnepelték »a szabadság, testvériség és egyen­lőség megtestesülésének, a holtnak hitt édes anya, a haza ujjáébredésének, eltemetett alkotmányunk feltámadásának napját, az 1848. évi március 15-nek 44-ik évfordulóját.« A vasúti váróteremben szép számú közönség gyűlt egybe; a vacsoránál Kiss István, áll. isk. tanító mondott hazaszeretettől át­hatott pohárköszöntőt »a magyar nemzet ősz pró­fétájára: Kossuth Lajosra« Vacsora után ugyan­csak Kiss István, áll. tanító tartott sikerült és élvezetes alkalmi felolvasást a negyvennégy év előtti mozgalmas időkről. Az állami iskolában is rendezett a tanitó-testület hazafias gyermek-ün­nepet. Az iskola épületén két nemzeti zászló hirdette a] nagy napot. A gyermekek hazafias verseket szavaltak s nemzeti dalokat énekeltek ; tanítójuk a gyermekek értelméhez mért beszédben ösmertette a nap jelentőségét, kitartó hazaszere­tetre buzdítván a kis honpolgárokat. A követésre méltó példa nem szorul dicséretre. Sok ily gon- dolkozásu s hivatását ily szépen teljesítő tanítót a felvidéknek 1 r. I. — Sárospatakon a ref. főis­kola ifjúsága az idén is szokott kegyelettel és lel­kesedéssel ülte meg az 1848. márc. 15-iki nagy napnak, a magyar szabadság születésnapjának em lékünnepét. A tanítások úgy az akadémiában, mint a gimnáziumban egész napoa szüneteltek, s a fő­iskola épületének nyugati homlokán nemzeti lobogó hirdette a hazafias ünnepet. Az eső egész nap erősen zuhogott ugyan, de ez nem hütötte a lel­kesedést, sem a vidékieknek nem szolgált akadá­lyul, hogy az ifjúság ünneplésére nagy számmal meg ne jelenjenek. Reggel 8 órakor hazafias isten tisztelet volt a városi templomban, délután 3 órát kor pedig a főiskolai nagy imaterembe gyülekezet- a közönség, hogy együtt örüljön és lelkesedjék az ifjúsággal, A rósz idő dacára a terem zsúfo­lásig megtelt, sokon voltak vidékről is. A haza­fias emlékünnep fénypontját Kun Béla jogtanár alkalmi emlékbeszéde képezte; az ő nagy politi­kai képzetsége, gyújtó szónoki előadása most is teljes erejében érvényesítette magát. Beszéde, mint mindenki meglepetéssel hallotta, egyúttal az ő sárospataki politikai működésének hattyúdala volt: benne mintegy elbúcsúzott a pataki közön­ségtől, el második, s oly kedves otthonától ! Ha beszédének e’sö fele megindított, második fele, amelyben a nagy nap jelentőségét fejtegette, a 1848. márc. 15-iki eseményeket rajzolta, a magyarnak a szabadsághoz, önállósághoz való elévülhetetlen jogát bizonyította : rajongó lelkesedést keltett. Úgy az ének-, mint a zenekar szabatos előadása álta­lános tetszést aratott, s mindegyik kénytelen volt a műsort újabb darabokkal megtoldani. Este kitü­nően sikerült láncmulatság fejezte be a napot; a négyeseket 40 pár táncolta. r. I. — K.-Helmeczrői írják: Már jókor reggel mozsár­durrogás hirdette a nagy napot, március 15-ének felviradását. Király Helmeczről és vidékéről szép számú közönség jelent meg este a városháza he­lyiségében tartott lakomán. A hazafias szónoklatok sorát Balázsházy József, a kir.-helmeczi intelligen­cia Nesztora, nyitotta meg, ecsetelvén a nap jelen­tőségét. Utána a lelkes szónokoknak egész légiója következett; közülök ki kell emelnem Komjáthy Gábor szentesi ev. ref. lelkész nagyszabású beszé­dét, melylyel Kossuth Lajost éltette A lelkesedés általános lett, mikor Farkas Bertalan, kir. aljárás- b'ró, erre az alkalomra irt, gyújtó hatású ódáját szavalta. Az igen szépszámú társaság a késő éjjeli órákig maradt együtt hazafias dalok éneklése és cigányzene mellett. — Fájdalommal kell még föl­említenem, hogy a hazafias ünnepség áldozatot is követelt. Szegény Rinkó János, városi kisbiró, a mozsarak egyikével oly vigyázatlanul bánt, hogy az töltésközben elsülvén, jobb kezét összeron­csolta. A szerencsétlent Ujhelybe szállították orvosi ápolás végett. (Batyu-bál.) Az újhelyi termény-tőzsde húsz éves fenállása alkalmából a tőzsde tagjai és az izr. vallásbeliek előkelősége f, hó 24-én batyu-bált rendeznek. A tiszta jövedelmet, az újhelyi izr. isk. szegény gyermekeket segítő egyesület és a tőzsdei könyvtár-alap javára fogják forditani. (Eljegyzések.) Pekáry Géza, körjegyző, e na­pokban jegyet váltott Vécsén Rosznáky Ágoston uradalmi tlsztartó kedves leányával, Bellával. — Chyzer Kálmán gyógyszerész, földink, közelébb jegyezte el Scholcz Melani kisasszonyt Lompa- kon. (Sopron vm.) (Halálozás.) Kuharik János volt honvéd szá­zados özvegyét súlyos veszteség érte. Béla nevű 14 éves fia, a Ludovika-akadémiának szépreményü növendéke, folyó hó 16 án Budapesten meghalt. (Kéménytűz.) A f. hó 18-án dühöngött nagy szélben a Kazinczi-utcai Bernáth Elemér-féle eme­letes háznak egyik kéménye kigyuladt. A kémé­Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents