Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-03-20 / 12. szám

A kir. földmi velésügyi minister, főispán őméltóságánek sürgönybeli előterjesztése követ- 1 keztében, Paksy József vizépitészeti kir. felügyelőt 1 Tőke Terebesre rendelte, hogy a Tapoly-Ondová- j tói árrvizzel fenyegetett vidék védelmének intézé- | sét szakértelmével támogassa. A kir. felügyelő f. i hó 18-án kiküldetése helyére már meg is érkezett. 1

Az idei fősorozás vármegyénk 5 járásában j már véget ért ; még pedig a következő eredmény- i nyel: 1. a szinnai járásban besoroztak 77 újoncot, vagyis a felhívottaknak 9%'^ j a bodrogközi járásban 98-at, vagyis 9% ot; 3> a homonnai já rásban 68-at, vagyis 7°/0 ot; 4. a s.-a.-újhelyi járásban 67-et, vagyis 7°/0-ot í '*>• a sztropkai járásban 23-at, vagyis 6°/0-ot. — Távolmaradt a szinnai járásban: 823-ból 275, vagyis 33%; — a bodrogközi járásban : 1077-böl 266, vagyis 25% i — a homonnai járásban: 981-ből 459, vagyis 47°/0 i — a s. a.-ujhelyi járásban : 917-ből 283, vagyis 3O°/0; — a sztropkai járásban: 520 ból 276, vagyis 52%. — Ezek a számok elszomori- tóan illusztrálják azt a beteges állapotot, aminek előidézésében, azt hisszük, fő része van a fennen magasztalni szeretett Amerikának !

Hírek a nagyvilágból.

Kossuth Lajos, Turinban élő nagy hazánkfiának egészségi állapotáról e héten aggodalmas hírek érkeztek Budapestre. Hál istennek, a hírek túlzottak voltak. Az erős meghűlés következményei ma már elmúltak s Kossuth Lajos ismét teljes egészséggel élvezi a pompás olasz levegőt.

Földönfutó király. Milán, volt szerb király, most már lemondott a szerb állampolgárságról is , és kötelezte magát, hogy fia, Sándor király, nagy- j koruságáig szerb területre nem fog lépni.

Hírek az országból.

Ferenc Ferdinánd főherceg, Károly Lajos trónörökös főhercegnek legidősebb fia, elhatározta, hogy állandóan a magyar fővárosban fog lakni.

Tisza Kálmán, két évi hallgatás után, a múlt hétfőn megszólalt a képviselőházban, hogy megvédelmezze az 1867-iki közjogi kiegyezést az ellenzék támadásaival szemben. Nagyszabású beszéde, mely a külföldet is, és még ma is, élénken foglalkoztatja, alaposan kiábrándította az ellenzéket abból a balga reménykedésből, hogy Tisza Kálmán és hívei a kormány ellen s a »suba allatt« majd ő velők fognak politikát csinálni.

Az 1892. évi állami költségvetés törvényjavaslatát már letárgyalta a képviselőház pénzügyi bizottsága. A költségvetés 397,508,911 ftnyi kiadással szemben 397,528 636 ftnyi bevételt, következőleg 14,725 ftnyi fölösleget mutat.

Az uj bankkormányzó. Kautz Gyula dr„ budapesti egyetemi tanár, az osztrák-magyar nemzeti bank kormányzójává neveztetett ki. E kinevezésnek nyoma lesz az uj bankjegyeken is, melyek közepére, a Moser-é helyére, ezután magyar ember neve, a Kautz-é jön. De nem ez a fő, hanem az a szerep, mely az uj bankkormányzóra az uj pénzérték kérdésének megoldásánál várakozik.

Aki megfogott az volt Káró, aki elbocsátott a báró, akik együtt fürjekre vadásztak.

Azóta Káró — Báró — Nyasi — Missí — lipcsi — Briki — Józsi — Ráfi — Lajbis — Hektar és még ezer kimondhatatlan nevű ember és állat keresett engem halálra, kergetett világba ; de legfelejthetetlenebb lett előttem a báró és a báró.

És én mindezeket a két és négylábú tol- latlan állatokat egy csufnéven »vadásznak* nevezem.

Egy van közöttük csak, aki tiszteletünket megérdemli, mert habár szenvedélyesen jár utánunk, de amilyen jó szivü, sohasem árt nekünk ; pedig neki még a kutyája is valósággal »vadász.« Jutalmul reá hagyom memoárjaimat, hogy azokat emberi nyelven közhírré tegye, ó kért ki a Káró szájából, s habár nem is gyilkol sorra benünket. életmódunkat, szokásainkat, természetünket igen jól ismeri.

Kevés ilyen jó barátunk van nekünk ; mert ezernyi a mi ellenségünk. Hó, eső fergeteg, fagy, héja, kánya, sas, róka, farkas, szetter, poanter, agár, kopó, falusi komondor, lesi puskás, kopó falka és agárral vadászó frakkos banda, hivatalos vasár napi és pecsnye-jáger: mind halálos ellenségünk, nekünk, jámbor, nyárspolgári félénkségü ártatlan nyulaknak.

Hogy mennyi üldözést kell kiáltanunk, elmondom a következőkben:

Én.

Tájékoztatóul. Tisztelettel értesítjük mindazokat, kik a »Zemplén«-! újévtől elfogadták de többszöri fölszólitásunk dacára sem a múlt évi sem a folyó évi hátrálékaikat még be nem fizették, hogy tőlük az előfizetési dijakat postai megbizós utján fogjuk beszedetni.

A Zemplén ünnepi száma példányonként 30 krajcárért nálunk még mindég megszerezhető.

Tisztelettel

A Zemplén kiadóhivatala.

Különfélék.

(Legfelsőbb adományok.) Őfelsége a király, kabinet-irodája utján, Birinszki Antal rudlyói g.

k. lelkész részére 30 ftnyi, — Boreczki János agyagost és Hramecz János czir.-bélai tanítók részére pedig 15 —15 ftnyi kegyes adományt küldött.

(Személyi hírek.) Matolai Etele, alispán, a múlt hétfőn családjához Arco-ba visszautazott. — Margitai József dr., ministeri titkár, Wekerle Sándor dr. kir. pénzügyminister őexciája kezébe Budapesten a múlt kedden tette le hivatali esküjét. Az uj titkár most csütörtökön foglalja el hivatalát a ministériumban.

(Búcsúztató vacsora) Az újhelyi polgári olvasókör ma délután rendkívüli közgyűlést tart. Tárgya: a távozó elnök, Margitai József dr. leköszönése és helyébe uj elnök választása. A kör tagjai ez alkalomból a búcsúzó elnök tiszteletére ma este a Korinkó-vendéglöjében banketet rendeznek, hol a kör tagjain kívül, tudónkkal is, igen számosán vesznek részt.

(Az időjárás.) A hét elején esőzéssel beállott vizáradást szerdán hatalmas északi szél követte, mely még tegnap sem szűnt meg végképpen s péntekre viradólag szinte orkán-erővel dühöngött. Az éjjel-nappal üvőltő szél alig ha nem halálhör gése a télnek, vagy talán végső perbeszéde a tél nek s tavasznak, mely peres felek közül, mindnyájunk örömére, az utóbbi lesz nyertes.

(Árvíz.) A hét elején rohamosan megindult áradás a Tapoly-Ondava vidékén árvizet okozott. Már az első rohamnál gyengéknek bizonyultak a védő töltések, melyek hét helyen engedtek a viz nyomásnak. A Nagy-Erdő nevezetű puszta, mely a Tapoly-Ondava balpartján terül el, sőt nagyoab darab föld, fel egészen Falkus és Terebes községekig, pár nap óta egy háborgó tenger képét mutatja. Az orkánszerü széllel szövetkezett vizek kel éjjel nappal viaskodik az embererö s annyiban nem is eredménytelenül, hogy a jobbo'dali gátszakadások betömésével sikerült a vizek rakoncát- lanságát megfékezni. Remélik, hogy amint a szél eteje meggyengül, sikerülni fog a baloldali rések betömése is. Újabb jelentések szerint, Garany és Szürnyeg községek helyzete aggasztó; az utóbb nevezett községben már 30—40 házba be is hatolt az áradat. — A közigazgatás részéről itten Dókus Gyula főszolgabíró, amott Gaizler József br. szolgabiró vezetik a védelmet. — A felvidékről jelentik, hogy a hórétegnek átlagos magassága ottan két méteres. Szerencse, hogy az olvadás eddig még lassú voltba lefolyás pedig egyenletes. A Bodrog és a Tisza jege már eltakarodott. — Uj hely mellett a Rongyva e héten szintén erős ára dásban volt, bár a tavalyi vízállást meg sem közelítette. A Hardenberg gf. kertje fölött és a csörgői hídnál jégtorlódások képződtek, hanem egy pár dünamit.patronnal sikerült a jégtáblákat felaprózni és távozásra bírni.

(Március tizenötödike.) Homonnáról írják: A helybeli, állami középkereskedelmi iskolával kapcsolatos polgári iskola önképző köre március 15-ikét, nemzeti önérzetünk felébredésének emléknapját, hivatásához méltóan ünnepelte meg. Jelen volt az iskolai ünnepségen az iskolaszék, az intézet tanári kara és az ifjúság. A megnyitó beszédet Gerecz Lajos, az intézet lelkes igazgatója mondotta, átadván a szót Nagy Lajos tanárelnöknek, aki sikerült felolvasásban fejtegette a nagy nap tör ténelmi jelentőségét. Az önképző kör egyik tagja a Talpra magyar-t, másik tagja pedig Endródi-nek alkalmi ódáját szavalta hatásosan. Az ünnepséget a Szózat-nak igazán szivreható eléneklése rekesztette be. De nemcsak az önképzőkör, hanem Ho- monna lakossága is megülte a nagy nap évfordu lóját. Mint minden hazafias mozgalomra, úgy erre is a kaszinó adta meg a lökést. Ugyanis este nyolc órakor közvacsora volt a kaszinó helyiségében, melyen városunk színe java részt vett. A hivatalos tósztot Sző llősy József református lelkész mondta magával ragadó, lelkesítő hangon Cigány és jóbor mellett többen is adtak még hazafias érzelmeiknek kifejejezést. Kr. — Takta-Harkány község ben az ev. ref. egyház énekkara március 15-én ünneplést rendezett. Az énekkar hazafias- és vig dalokat énekelt; a helybeli ref. lelkész alkalmi felolvasást tartott, a helybeli rel. fitanitó pedig hazafias és vig költeményeket szavalt. Mindezt, mely a

d. u. órákban történt, megelőzte reggel hálaadó istentisztelet a ref. templomban, amikor a s. lelkész alkalmi imádságot mondott. Este a nap emlékére, a feneketlen sárnak dacára is, az énekkar jól sikerült táncmulatságot rendezett. A tapasztalt lelkesedés arról győzte meg a szemlélőt, hogy egyszerű magyar népünkben is lángolón ég a honszerelem. Az öregeknek egy-egy fájdalmas sóhaja, az ifijabbaknak szeméből kisugárzó lelkesedés tüze sokat, nagyon sokat mondott annak, ki az eféle jelekből olvasni tud r, l — Mezoiaborczon, a Kárpátok tövében, a vármegye legészakibb részén is megünnepelték »a szabadság, testvériség és egyenlőség megtestesülésének, a holtnak hitt édes anya, a haza ujjáébredésének, eltemetett alkotmányunk feltámadásának napját, az 1848. évi március 15-nek 44-ik évfordulóját.« A vasúti váróteremben szép számú közönség gyűlt egybe; a vacsoránál Kiss István, áll. isk. tanító mondott hazaszeretettől áthatott pohárköszöntőt »a magyar nemzet ősz prófétájára: Kossuth Lajosra« Vacsora után ugyancsak Kiss István, áll. tanító tartott sikerült és élvezetes alkalmi felolvasást a negyvennégy év előtti mozgalmas időkről. Az állami iskolában is rendezett a tanitó-testület hazafias gyermek-ünnepet. Az iskola épületén két nemzeti zászló hirdette a] nagy napot. A gyermekek hazafias verseket szavaltak s nemzeti dalokat énekeltek ; tanítójuk a gyermekek értelméhez mért beszédben ösmertette a nap jelentőségét, kitartó hazaszeretetre buzdítván a kis honpolgárokat. A követésre méltó példa nem szorul dicséretre. Sok ily gon- dolkozásu s hivatását ily szépen teljesítő tanítót a felvidéknek 1 r. I. — Sárospatakon a ref. főiskola ifjúsága az idén is szokott kegyelettel és lelkesedéssel ülte meg az 1848. márc. 15-iki nagy napnak, a magyar szabadság születésnapjának em lékünnepét. A tanítások úgy az akadémiában, mint a gimnáziumban egész napoa szüneteltek, s a főiskola épületének nyugati homlokán nemzeti lobogó hirdette a hazafias ünnepet. Az eső egész nap erősen zuhogott ugyan, de ez nem hütötte a lelkesedést, sem a vidékieknek nem szolgált akadályul, hogy az ifjúság ünneplésére nagy számmal meg ne jelenjenek. Reggel 8 órakor hazafias isten tisztelet volt a városi templomban, délután 3 órát kor pedig a főiskolai nagy imaterembe gyülekezet- a közönség, hogy együtt örüljön és lelkesedjék az ifjúsággal, A rósz idő dacára a terem zsúfolásig megtelt, sokon voltak vidékről is. A hazafias emlékünnep fénypontját Kun Béla jogtanár alkalmi emlékbeszéde képezte; az ő nagy politikai képzetsége, gyújtó szónoki előadása most is teljes erejében érvényesítette magát. Beszéde, mint mindenki meglepetéssel hallotta, egyúttal az ő sárospataki politikai működésének hattyúdala volt: benne mintegy elbúcsúzott a pataki közönségtől, el második, s oly kedves otthonától ! Ha beszédének e’sö fele megindított, második fele, amelyben a nagy nap jelentőségét fejtegette, a 1848. márc. 15-iki eseményeket rajzolta, a magyarnak a szabadsághoz, önállósághoz való elévülhetetlen jogát bizonyította : rajongó lelkesedést keltett. Úgy az ének-, mint a zenekar szabatos előadása általános tetszést aratott, s mindegyik kénytelen volt a műsort újabb darabokkal megtoldani. Este kitünően sikerült láncmulatság fejezte be a napot; a négyeseket 40 pár táncolta. r. I.

— K.-Helmeczrői írják: Már jókor reggel mozsárdurrogás hirdette a nagy napot, március 15-ének felviradását. Király Helmeczről és vidékéről szép számú közönség jelent meg este a városháza helyiségében tartott lakomán. A hazafias szónoklatok sorát Balázsházy József, a kir.-helmeczi intelligencia Nesztora, nyitotta meg, ecsetelvén a nap jelentőségét. Utána a lelkes szónokoknak egész légiója következett; közülök ki kell emelnem Komjáthy Gábor szentesi ev. ref. lelkész nagyszabású beszédét, melylyel Kossuth Lajost éltette A lelkesedés általános lett, mikor Farkas Bertalan, kir. aljárás- b'ró, erre az alkalomra irt, gyújtó hatású ódáját szavalta. Az igen szépszámú társaság a késő éjjeli órákig maradt együtt hazafias dalok éneklése és cigányzene mellett. — Fájdalommal kell még fölemlítenem, hogy a hazafias ünnepség áldozatot is követelt. Szegény Rinkó János, városi kisbiró, a mozsarak egyikével oly vigyázatlanul bánt, hogy az töltésközben elsülvén, jobb kezét összeroncsolta. A szerencsétlent Ujhelybe szállították orvosi ápolás végett.

(Batyu-bál.) Az újhelyi termény-tőzsde húsz éves fenállása alkalmából a tőzsde tagjai és az izr. vallásbeliek előkelősége f, hó 24-én batyu-bált rendeznek. A tiszta jövedelmet, az újhelyi izr. isk. szegény gyermekeket segítő egyesület és a tőzsdei könyvtár-alap javára fogják forditani.

(Eljegyzések.) Pekáry Géza, körjegyző, e napokban jegyet váltott Vécsén Rosznáky Ágoston uradalmi tlsztartó kedves leányával, Bellával. — Chyzer Kálmán gyógyszerész, földink, közelébb jegyezte el Scholcz Melani kisasszonyt Lompa- kon. (Sopron vm.)

(Halálozás.) Kuharik János volt honvéd százados özvegyét súlyos veszteség érte. Béla nevű 14 éves fia, a Ludovika-akadémiának szépreményü növendéke, folyó hó 16 án Budapesten meghalt.

(Kéménytűz.) A f. hó 18-án dühöngött nagy szélben a Kazinczi-utcai Bernáth Elemér-féle emeletes háznak egyik kéménye kigyuladt. A kéméFolytatás a mellékleten.