Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-10-11 / 41. szám

Melléklet a „Zemplén“ 41-ik számához.

Egyenes adóra befolyt szeptemberben : 108,54° ft 98 kr,, a múlt évi szeptemberi eredményhez mérten most kevesebb 34,61 5 ft 25 */a krral;

— hadmentességi díjra 4041 ft 22 kr, most kevesebb 3068 ft 48 krral. — Feltételesen, ha t. .i 15 nap alatt az eddiginél nagyobb tevékenységet nem tanúsítanának a közadók behajtása körül, a felelősséget kimondották : S.-Patak, E.-Bénye, Gesz- tely, Harkány, B.-Keresztúr, B.-Kisfalud, Szegi- Long, T.-Lucz, Megyaszó, Monok, H.-Németi, Szerencs, Tálya, Tokaj, M. Zombor, Kesznyé- ten, O.-Liszka, Mád, V.-Újfalu, N.-Mihály, K.- Helmecz, Lelesz község bírái és jegyzői, — továbbá a b.-olaszii, a petrahai, ujhely-vidéki, csanálosi, agárdi, leleszi, v.-csemernyei, viravai, nátafalusi, rákócri, vécsei, kövesdi, perbenyiki, radi, varannai, v.-csemernyei, a.-hrabóczi, n. dob- rai, kelesei, or.-petróczi, göröginyei, koloniczai. m.- laborczi, izb.-radványi, sztarinai, papinai, topolyov- kai, ulicsi, bánóczi, füzesséri, málezai, gálszécsi, visnyói, sz.-keresztúri, t.-terebesi, írauczonfalusi, b. újlaki, ladmaczi, ezéki, velejtei, vilyi, bekecsi, ondi, e.-horvátii, bélyi, a-bereczkii, czigándi, szentesi és n.-géresi körjegyzők ellen. Eredménytelen várakozás esetén nevezettek költségére állami adó- végrehajtókat fognak kiküldeni. Román Lajos, bekecsi körjegyzőt az állami adók kezelésében e'követett rendetlenségekért állásától felfüggesztették ; az Olcsváry M. ellen beadott panaszos folyamodást pedig vizsgálat elrendelése végett az alispánhoz úta- sitották. — Bencsik István j. főszolgabíró a Bodrogközön ÁWöS-székhelylyel uj csendörőrs-állomás rendszeresiléseért folyamodott. Kérelmét pártoló- lag terjesztették fól a kir. belügyministerhez. — Végül Viszokai Mihály és V. Bodnár András hadkötelesek kivételes nősülésre engedelmet nyertek.

— Az ülés d. e. 9-töl d. u. i-ig tartott.

Hivatalok vizsgálata. Főispán Öméltósága e napokban megvizsgálta a n.-mihályi, szerencsi és tokaji járási szolgabirói hivatalok ügyvitelét s pénzkezelését.

Az útadó kivetése ellen beaeott felszólások elintézésére rendelt bizottság f. hó 9-én d. u az az alispán elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal, a föszámvevő által előterjesztett határozati javaslatok elfogadásával, huszonhét rendbeli felszólalás nyert elintézést.

Hitelesítő ülés volt f. hó 10-én délután, amikor is a legutóbb tartott közig, bizottsági ülés határozatait tartalmazó jegyzőkönyvek hagyattak jóvá.

A vármegyei állandó közgazdasági bizottság elnökségéről főispán Öméltósága, hivatkozva a sok teendőre, mely a közigazgatás terén idejét elfoglalja, leköszönvén, Öméltóságának ebbeli elhatározását sajnálattal vette tudomásul a kir. kereskedelemügyi minister. — egyszersmind a távozó elnök ajánlatára a közgazd. bizottság uj elnökévé Mailáth József gf. Öméltóságát nevezte ki.

Vádinditvány. Viczmándy Ödön, vármegyei főjegyző, ösmert fegyelmi ügyében a vizsgálat megtartatván, Vékey Gedeon tiszti főügyész e napokban nyújtotta be vádinditványt a közigazgatási bizottsághoz. A vádinditvány, mely a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazását, vagyis a hivatalvesztés kimondását javasolja, nyolc nap alatt beadandó nyilatkozattétel végett Viczmándy Ödön főjegyzővel már közöltetett.

ZSINDELY ISTVÁN.

Folyó ho 5-én, hétfőn reggel 8 órakor, váratlan és megdöbbentő hir rirasztotta fel a sárospataki főiskola tanári karát és ifjúságát, kik az uj hét első reggelén megerősödve, felüdülve gyűltek össze ismét az ős kollégium falai közé, hogy megkezdett szent munkájukat tovább folytassák. »Zsindely István meghalt I halva rogyott Íróasztala alá!« — hangzott egyszerre, minden előkészítés és bevezetés nélkül a vészhir és mint villámcsapás sújtott mindazokra, a kik csak hallották, s villámgyorsasággal terjedt szét mindenfelé. „Zsin dely meghalt I* hallottuk újra, s elsápadva, meglankadva, fájdalmasan nyögtünk fel a gyászhir hallatára ; a kétkedést, amelylyel a hirt fogadni szerettük volna, csakhamar elűzte a főiskola hóm lokzatán megjelent gyászlobogó, s mi a reményt feladva, e megfoghatatlan és megrázó valóság előtt állottunk. Még nincs félesztendeje, hogy főiskolánknak két tanárát temettük el, gyorsan egymás után, alig egy heti időköz múlva, s egyi- kőket szintén hirtelenséggel, életerejének teljében egy pillanat alatt sújtotta le a halál, s most, oly rövid időköz múlva, ismét egy erős tölgyet sodrott ki közülünk a vihar, egy csapással törvén ketté annak hatalmas törzsét: óh hát hogy ne rendítene meg minket Istennek ez a látogatása, kiket eddig szinte elkényeztetett jóságával, midőn

18 év alatt egyetlenegy működő tanár sem halt meg Patakon.

A ki Zsindelyt látta, ismerte, méltán fogadhatta kétkedéssel a hirt ; az ő elpusztíthatatlan életereje, vasegészsége, példátlan rendes életmódja, mértékletessége még csak árnyékát is visszatartotta annak a gondolatnak, hogy őt ily hamar fogják elveszteni. S megtörtént. Minden megelőző rosszullét, minden előkészítő gyöngélkedő nélkül egy pillanat alatt meghalt; mint katona a harcmezön, ő íróasztala mellett halt meg. Mint rendesen, e reggelen is korán, 4 órakor kelt; utána nézett gazdaságának, betekintett a főiskolába, majd hivatalos ügyeket intézett el, irt egy előterjesztést a vármegyéhez, irt egy levelet, egy másikat már csak megkezdett . . . . s akkor szólították !

*

Zsindely Istvánnal nem egyszerű tanára halt meg főiskolánknak, bár 32 évet megfutni a tanári pályán, s megfutni lankadatlan erővel, kiváló sikerrel : ez is egymagában méltóvá tenné őt kegyele- tes elismerésünkre, — de ő több volt ennél; ö főiskolánkban a mennyiségtani és természettani tanszéknek reorganizálója s országszerte elismert magas fokra, tekintélyre emelője volt ; ő főiskolánk gazdasági ügyeinek rendezője s bámulatos gondos vezetője volt; ö életével, tetteivel, példaadásával a lelkiismeretességnek, a kötelességteljesitésnek mintaképe, a rendnek szigorú felügyelője, a léhaságnak, könnyelműségnek irtója, ellensége volt; szóval a főiskolának valódi oszlopa, valódi bölcs vezére ! Hogy mi volt családjának: azt ne kérdezzétek ; tekintsétek meg a koporsó előtt álló megtört alakot, könyekben már kiapadt szemeivel, s érezni fogjátok!

Mint tanárt tanítványai inkább tisztelték, mint szerették ; kissé rideg, zárkozott modorával nem tudta magának egy csapással meghódítani a sziveket; s tanítványai közül sokan csak később, ha kikerül ek az életbe, érezték, hogy mit bírnak benne; itt nagy részök előtt csak a pontos rendes, szinte katonai fegyelmet tartó s követelő tanár állott, s ezen külső vonások mellett gyakran feledték azt, hogy mily bámulatos világossággal tudta őket bevezetni a felső mennyiségtan legmélyebb titkaiba, mily széles ismerettel, alapos tudományossággal tárgyalta a természettan elveit és eszméit; mily meggyőző volt magyarázataiban, mily szabatos meghatározásaiban, mily világos bizonyításaiban. A rendért, pontosságért, a kötelesség tiszteletben tartásáért sokan áldották később, akiknek ez eleinte nem tetszett; éber szemei minden léhaságot megláttak és ostoroztak. Mindenben az a puritán tisztaság, egyszerűség volt jellemvonása, s ez tette őt bizonyára nagygyá !

1885 január 27 én a főiskolai igazgató-tanács, tanári kar s tanulóifjúság egyszerű, de meleg ünnepléssel ülték meg tanári működésének 25-ik évfordulóját. Az igazgató-tanács nevében Fejes István főiskolai algondnok, a főiskolai tanári kar nevében Molnár Lajos gimn. igazgató üdvözölték, átnyújtva neki Zombory Ernőd rajztanár által festett arcképét; tanítványai aranytól!al, este pedig fáklyás-zenével tisztelték meg. Zsindely a 25. év után is ifjú lélekkel, törhetetlen erővel folytatta működését; a munka eleme volt, a nélkül egy percig sem lehetett el. Tanári s főiskolai gazdasági választmányi elnöki teendői mellett ráért a tollat is forgatni, szaktudományát az irodalom terén is művelni. Ilyen müvei : Népiskolai természettan, Mértan a I—IV osztály számára ; Természettan alapvonalai a IV. osztály számára, Természettan a VII. és VIII. oszt. számára ; Számtan a gimn. I—III. oszt. számára.

*

Született Pthrügyön, Szabolcs vármegyében 1828-ban. Iskoláit Sárospatakon végezte. Már mint diák kiemelkedett tanulótársai közül, s az énekkarnak precentorául választották. Majd tanárai ajánlatára egy jónevü úri család gyermekei mellett, mint nevelő működött; 1848/49-ben ő is a névtelen hősök közé tartozott. Teológiai pályájának befejezése után elébb mint cserépi néptanító, később mint káplán, foglalkozott a tanítással. 1858 — 59-ben külföldön járt, a heidelbergi és göttin- gai egyetemen ; utóbbi helyen Szilády Áronnal lépett jó barátságba. Visszatérvén tanulmányújából, elébb tanítóképző majd gimnáziumi tanár lett, s itt működött haláláig, mint a mennyiség- és természettan tanára a VI. VII. és VIII. osztályban. Volt igazgató is; 1876 óta pedig, mint gazdasági vá'asztmányi elnök, a főiskola anyagi ügyeinek

felügyeletét s vezetését vitte,

•*

Halála úgy a főiskola körében, mint a városban és a vidéken, volt tanítványai és ismerősei körében, általános megdöbbenést és részvétet keltett. Tanártársai, tanítványai mind külön gyászjelentésben tudatták az elhunytával főiskolánkat ért nagy veszteséget. A család által kiadott gyászjelentés igy szól: »Özv. Zsindely Istvánné, szül. Bálint Mária s gyermekei: István, főisko'ai helyettes jogtanár, Mariska és Etelka, úgy a magunk, mint a nagyszámú rokonság nevében, mély fájdalommal tudatjuk, hogy Zsindely István, a hű férj, a páratlan jó apa, a sárospataki főgimnázium rendes tanára, a főiskolai gazdasági választmány elnöke, Zemplénvármegye bizottságának, Sárospatak városa képviselőtestületének tagja stb. f. hó 5-én, reggeli 8 órakor, munkás életének 63-ik, boldog házasságának 21-ik, tanárkodásának 32-ik esztendejében. szívszélutés következtében váratlanul és hirtelen elhunyt. Hült porait f. hó 7-én, délután 3 órakor helyezzük el a sárospataki reformátusok sírkertjébe elköltözött szerettei mellé. Áldás volt élete, áldott legyen emlékezete!«

Temetése a mondott időben, a főiskola udvaráról óriási közönség jelenlétében ment végbe, Ujhelyböl is, a két főiskolai algondnokon kívül, többen jelentek meg a végtisztességet neki megadni. Koporsóját számos koszorú borította. A főiskola gyászéneke után Mitrovics Gyula főiskolai lelkész mondott fölötte megható gyászbeszédet és imát. A főiskolától a temetőbe tanítványai fáklyával kisérték a szeretett tanárt; künn a temetőben a tanári kar nevében Molnár Lajos, tanítványai nevében Németh Kálmán búcsúztak el tőle.

Emlékezete élni fog közzöttünk, példája lelkesíteni fog mindnyájunkat !

____ Rácz Lajos.

Hírek a nagyvilágból.

I. Károly, Württemberg királya, hosszas szenvedés után Stuttgartban f. hó 6-án meghalt. 1823. évi március 6 án született, 1846-ban vette nőül Olga nagyhercegnöt, Miklós cár leányát. Házassága magtalan maradt. Mikor a schleswig- holsteini kérdés miatt Poroszország és Ausztria között kiütött a háború, Károly király Poroszország ellen mozgósította hadseregét. A königgrützi katasztrófa után mindaddig, amig hadseregének java meg nem semmisült. Károly király hősiesen küzdött. — Évek óta már csak árnyék-király volt. A királyi koronát unokaöcscse, Vilmos württenbergi herceg, fogja örökölni, aki e néven Württenberg királyai sorában a második.

Sándor cár, pétervári legújabb hir szerint, e hó végén, Dániából visszautazóban, a berlini udvart meg fogja látogatni. Ugyanakkor Giers orosz kü ügyminister is Berlinbe érkezik.

Oroszországban az éhínség borzasztó arányokat öltött. Bakerben és környékén több ezer paraszt halt meg éhen. Hasonló jelentések érkeznek más kerületekből is.

A rosentháli bombamerénylet tetteseire a rendőrség még mindezideig nem birt rátalálni, jóllehet, hogy a helytartótanács 10,000 ftos dijat tűzött ki a bűnösök fejére.

Az orosz cár, mint Bécsből jelentik, sajátkezűig irt, meleghangú levelet intézett Őfelségéhez s üdvözli, hogy a rosentháli merényletből szerencsésen kimenekült. Lobanov herceg, orosz nagykövet, f. hó 7-én nyújtotta át uralkodónknak a cár levelét.

Parnell, az írek hatalmas politikai vezére, Londonból jött távirati jelentés szerint, tüdőgyu- ladás következtében f hó 7-én váratlanul elhunyt. Az angol közvélemény Parnellt »Írország koronázatlan királyát-nak nevezte el.

Hírek az országból.

Őfelsége a király, Paar Ede gróf főhadse géd kíséretében, zergevadászatokra Stájerországba utazott.

A közös ügyek tárgyalására hivatott országos bizottságot Bécsbe november 9-ikére fogják összehívni.

A mérsékelt ellenzéki párt »nemzeti szabadelvű párt«-tá készül átszervezkedni. Apponyi Albert gróf pártvezér és törzskara az erdélyi részeket szemelték ki az »országos szabadelvű párt*-tál vívandó politikai küzdelem szinteréül.

Az 1892 évre szóló állami költségvetés javaslata, melyet Wekerle Sándor dr. kir. pénz - ügyminister a képviselöház elé f. hó 7-én nyújtott be részletesen tájékoztató beszéd kíséretében, általános megnyugtatást szült. A kültségvetés 395 millió kiadást helyez kilátásba és 12,995 ittál több bevételt, vagyis fölösleget Ígér, — dacára annak, hogy a közös hadsereg igényei öt millióval, a honvédségé egy millióval többe kerülnek 1892-ben, mint kerültek 1891 ben. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozására 1,125,000 ft van szánva

Az 1890. évi állami zárószámadás, melyet Szapáry Gyula gf. ministerelnök szintén az okt.

7- iki ülésben terjesztett a képviselőház elé, fényes eredményt tüntet elő. A magyar állam tényleges bevétele volt a múlt évben: 384957,217 ft, a tényleges kiadás volt 365,450,290 ft s igy maradvány az állam kincstárában: 19,506,927 ft. — A magyar pénzügyministerium aranykészletét pénzügyi körökben 25—30 millióra becsülik.

Révész Bálint, a tiszántúli ev. ref. egyház- kerületnek hires püspöke, a főrendiház tagja s a legnépszerűbb főpapok egyike, 'Debreczenben f. hó

8- án elhúnyt.