Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-10-04 / 40. szám

szállásolási költségek pedig, annál az oknál fogva, hogy a vármegye területén állomásozó 14. sz. huszárezred még ez év folyamán a nyíregyházi lovassági laktanyában fog állandóan elszállásol­tatok tetemesen csökkenni fognak: indítvány tétetett, hogy 1892-re a közmivelödési pótadó V20/o'al> a katonabeszállásolási pótadó pedig V40/o'al szavaztassák meg és rovassák ki, — mire vonatkozólag a névszerinti szavazás megejtetvén 47 igenleges szavazattak a közmiveló'dési pótadó i/i°/0-ban a katonabeszállásolási pótadó pedig 1/*0/o-ban állapitatott meg. Ebből az alkalomból, miután a vármegye közönségének tudomására jutott, hogy egyes kir. adóhivatalokhoz a kir. telekkönyvi hatóságok ál­tal áttett betegápolási járandóságok rendeltetési helyükre be nem szolgáltatnak : megkerestetni ha­tároztalak a vármegye területén lévő kir. telek­könyvi hatóságok, hogy mindazokban az esetek­ben, midőn oly ingatlanságok kerülnek végrehaj­tás alá, melyeken a vármegyei betegápolási alap, mint jelzálogos hitelező, szerepel : a vételár-felosz­tási végzést a vármegye alispánjával közöljék ; — a kir. pénzügyigazgatóság pedig aziránt kerestetett meg, hogy a kir. adóhivatalokat a náluk letétben kezelt betegápolási pótadóknak a hatósághoz le­endő elküldésére sürgősen utasítsa. Az 1891-re helyesbített, az 1892. évre pedig lényegesen módositott úti költségeiöirányzat vétet­vén tárgyalás alá: amaz 210,362 ftnyi kiadással, 201,048 ft 04 krnyi bevétellel, vagyis 9313 ft 96 krnyi hiánylattal, — emez 228,769 ft SS krnyi kiadással, 143,945 ft 18 krnyi bevétellel és igy 84,824 ft 87 krnyi deficittel állapíttatott meg. E hiánylathoz azonban még hozzáadandó a Varé hócz községtől O.-Bisztra mellett Roskóczow át Krasznibród\g vezető uj útvonal építésének 3000 ft­nyi költségéből az 1892-évi költségvetésbe felve­endő első harmad rész, vagyis 1000 ft, mely az 1892-évi hiánylatot 85,824 ft 87 krra emeli. Továbbá elhatározta a közgyűlés, hogy 1892-ben a bodrogközi járás kézi és igás minimistái a reájuk eső utadókötelezettségnek készpénz fizetéssel tegyenek eleget, úgyszintén a varannai, n.-mihályi, homonnai, szinnai és sztropkai járások terütetén összeirt kéziminimálisták közmunkakötetezettségük- ből 1892-ben csak egy napot dolgozzanak le természetben, két napot pedig a váltságár egyen- értékével, vagyis 1 ft lefizetésével rójjanak le. A deficit elenyésztetése céljából pedig felirat intéz tetett a nmélt. kir. keresk. ministerhez, hogy, egy­részt tekintetbe véve a vármegye mostoha anyagi viszonyait, másrészt azokat a kétségbevonhatatlan tényeket, hogy a fentartandó közutak legnagyobb része hadászati fontossággal bir, ezeket az út­vonalakat már 1892 ben az állami utak sorába • felvenni és ily módon a vármegyét e reá elvisel­hetetlen sulylyal nehezedő feladatok teljesíté­sében támogatni kegyeskedjék. Folytatólagosan tárgyalás alá került a vár­megye 1892 évi köz’gazgatási és gyámügyi költ ség előirányzata — A közgyűlés a bodrogközi járásban egy szolgabirói állásnak léttesitését a közigazgatás rendszeres men tének érdekében elodázhatatlan feladatnak tekintvén : a bodrogközi járás szolgabirói hivatalánál egy szolgabirói állo­más rendszeresítésé^, megfelelő állami javadalma­zás reményében, elhatározta és a 850 ftnyi illet­mény előirányzását a költségvetés keretébe felvé­tetni rendelte. Ezután bemuttatott, felolvastatott és meg- hitelesittetett a legtöbb adótfizetők névsora, mely 295 bizottsági tagot foglal magában, — továbbá a legutóbbi népszámlálás adataira való tekin­tettel meghatározták, a bizottsági uj választó- kerületeket s a választott bizottsági tagok szá­mát 300-ban állapították meg; úgy a szaporodás, mint az elhalálozás következtében megkivántató uj választások határnapjául pedig folyó hó 22-ik napját tűzték ki. Az alispán felolvasott évnegyes jelentéséből kiveszszük azt a közérdekű statisztikát, mely a vármegye hadképességét szemlélteti. — A múlt évben első volt hadképesség dolgában a 10 járás közül a szerencsi 26°/0-al> utolsó a szinnai 8°/0-al. A f. évben szerzett tapasztalat szerint a sorrend következő: 1. a szerencsi járás 30%-el, — 2. a gálszécsi 26%-el, — 3. a varannai 25°/n-el, — 4. a tokaji 23-5°/0 el, — 5. az újhelyi 22%-el, — 6 a bodrogközi 21 °/0 - el, — 7. a n. mihályi 19°/0-el, — 8. a sztropkai 15%-el, — 9. a homonnai 13 • 5 %‘eb — 10. a sz'nnai 8 - 5 °/0 - el. Az 1890-iki állapothoz mérten megtartotta első helyét a sze­rencsi, hetedik helyét a n -mihályi, az utolsó helyet a szinnai. Emelkedetek a gálszécsi, varannai és a sztropkai, — alábbszálltak az újhelyi, tokaji, bodrogközi és homonnai. A bodrogközi tavaly is, most is hadképesség tekintetében 2i°/0-ot mutat. Mind a tiz járást összevéve, 1890-ben volt a had­képesség átlaga: 17-4%' most 20'3°/o és ‘gy az idei hadképesség majd 3% a' emelkedett. — Ame­rikába engedelem nélkül távozott (ez évi jun. jul. aug. és szept. folyamán) 351 egyén, visszajött 241. — A lakosság közegészségei állapotát még mindig fenyegeti a roncsoló toroklob (S.-a.-Ujhely- ben, a K.-Hosszumezőhöz tartozó Lázi-tanyán, Varannón, Tolcsván, Tarczalon, V.-Újfaluban, Zsadány. B.-Olaszi, Tokaj községekben és a Bod­rogközön Cséke és Lácza területén.) S.-A.-Ujhely- ben két hónap alatt a difteritisznek 27 esete merült fel és tiz halállal végződött. Több ministeri intézvény (ezek között a husvágás tárgyában alkotott s jóváhagyott vár­megyei szabályrendelet megerösitését, úgyszintén a vármegyei nyugdijintézeti alapszabályzat módo­sítására vonatkozó tervezetet elutasító intézvény) felolvasása után, előterjesztetett a vármegyei nyug­dijintézeti alap állásáról és kezeléséről szóló jelen­tés, melyből megértettük, hogy az intézet 1891. évi dec. 31-én 65,765 ft 27 krnyi pénzvagyon felett rendelkezett. A pénz- és ügykezelés meg­nyugtató. A vármegyei közpénztárak vizsgálásárol szóló és felolvasott jegyzőkönyvek megnyugtató tudomásul szolgáltak. A számonkérő szék jegyzőkönyvéből öröm­mel győződött meg a vármegye közönsége, hogy úgy a középpontban, mint a vidéken működő közigazgatási hivalalokban, dacára az ügyforgalom folytonos és erős szaporodásának, a hátrálékok száma apadóban van.—Főispán Öméltósága meg­jegyezte, hogy a tisztikar ernyedetlen szorgalmá­val megfelel a közbizodalomnak s ezért a maga részéről is teljes megelégedését nyilvánította. Ezek során az első napi közgyűlés déli 12 órakor, főispán Öméltósága éltetésvei, végződött. (Vége köv.) Vármegyei ügyek. A közigazgatási bizottság í. hó 8-án, d. e. 9 órakor főispán Öméltósága elnöklete mellett havi ülést tart. Ellenőrzési szemlék lesznek S.-A.-Ujhelyben a) a közös hadsereg részéről, okt. 8 án : a b.-újlaki, legenyei és velejtei körjegyzőségben lakó tartalé­kos katonák részére, — okt. p-én : a vilyi, ladmaczi, czéki és a s-a.-ujhely-vidéki körj. lakó tart. kát. részére, — okt. 10-én : S.-A.-Ujhely város részére, — okt. 12-én 1 S.-Patak város, úgyszintén a trau- czonfalusi és petrahai közjegyzőségek részére, — b) a m. kir. honvédség részéről, okt. 5-én: a b.-uj- laki, legenyei, velejtei, vilyi, a czéki körjegyzőség és S. A.-Ujhely város részére — okt. 6 án : a s.-a.-ujhely-vidéki, ladmaczi, trauczonfalusi, petra­hai körjegyzőségek és S.-Patak részére. — Jegyzőkönyv-hitelesítő ülés volt tegnap d. u az alispán elnöklete a’att, mely alkalommal a legutóbbi közgyűlés második napjáról szóló jegy­zőkönyvek nyertek érvényességet. Hirek az országból. Merénylet királyunk ellen. Az isteni gond­viselés nagy veszedelemtől óvta meg őfelségét október i-ére virradólag: Kevéssel azelőtt, hogy a kirá'yt vivő udvari vonat. Rosenthal (Csehország) mellett a vasúti hídon áthaladt, két bomba rob­bant föl, mely a hidat megrongálta. Bécs polgár­sága tüntető lelkesedéssel fogadta a prágai útról szerencsésen visszaérkezett uralkodót. Tisza Kálmán Nagy Váradon, Apponyi Albert gróf Jászberényben beszámoló beszédet tartottak választóik előtt. A parlamenti helyzetre jellemző, hogy a közigazgatási reformok kérdésében Tisza Kálmán a kormánynyal való szolidaritásának, el­lenében Apponyi Albert gf. a kormánynyal való szakításnak adott kifejezést, sőt közeledett a függet­lenségi párt elvi álláspontja felé. Az országgyűlés képviselő háza tegnap is­mét megkezdte törvényhozói működését, A kir. pénzügyminister valószínűleg okt. 8 án terjeszti be a jövő évi állami költségvetési előirányzatot, a múlt évi állami zárószámadásokat és esetleg ugyanakkor a hivatalnokok javadalmazatát szabá­lyozó törvényjavaslatotis — Be van terjesztve és sürgős tárgyalásra vár a tanítók nyugdíjazásáról s az özvegyeik és árváik gyámolitásáról szóló 1875. 32 t. c. módosításáról szóló törvényjavaslat. Hirek a nagyvilágból. Ferenc József őfelségének csehországi láto­gatása Prágában a múlt hó 29 én nagy lelkese dés közt ment végbe. Ez a látogatás, írja a Temps, egyformán egyesitette a cseh és német néptör­zset a hódolat érzelmeiben és újólag kitűnt, hogy az uralkodó mit jelent Ausztria és Magyarország különböző pártjainak összetartására nézve. Ahol az uralkodó megjelenik : a tegnapi ellenfelek egye­sülnek a riadó tüntetésben. Hányán vagyunk? A legújabb népszámlálás adatai szerint az emberiség száma jelenleg 1554. 8 millió, tehát egy négyszögkilométerre 11—12 ember esik. Az egyes világrészek lakossága a következő : Európa 358.2 mil iő, Ázsia 86o.3 millió, Afrika 106., millió, Amerika 124.5 millió, Poliné zia 5.3 millió, sarkvidék 80,000, Boulanger, a száműzetésben élt fráncia ex- tábornok, Brüsszelben, a múlt hó 30-án, kedvese sírja mellett a temetőben, főbe őtte magát. Vég­rendeletében arra kéri híveit, hogy folytassák po­litikai művét, ami, tudvalévőleg, nem lenne más, mint Franciaország részéről tetézve visszamérni Németországnak a tőle szenvedett vereségeket. Boulanger híveinek számát három milliónyira be­csülik. Különfélék. I Október 6-ika. | Kinek ne vegyülne örömébe e napon egy csöpp a fájdalomból? Melyik magyar vigasságába ne zokogna bele e napon az a dobpergés, mely egy levert, szabad nemzet jajkiáltásait hangozta fölül? Kinek szemei ne látnák meg a piros arc és piros világ mellett a fekete gyász- lepelt, melyet a kiengesztelódés melege s a jövő szép reménye fejében vontunk az aradi Golgotára ? Ki ne látná meg, mint tör át a feledés leplein a tizenhárom véres árnya, megcsufolt magyar hősök teteme? A múlt szele csap meg; az enyészet szár­nya hajtja élők piros arcába kinhalált halt hősök végső sóhaját. A kegyelet kö- nyüje végig pereg orcánkon. . . Bizonyta­lanul áll előttünk a jövő, nem tudjuk kiös- merni a jelent, de a múlt tiszta bölcseség : oka a jelennek, alapja a jövőnek. Kételked­hetünk a jövőben, elégedetlenek lehetünk a jelennel, de a múltat, ha siralommal, fáj­dalommal könyben, gyászban is, de szeret­nünk s megőriznünk kell. Nemzet, amely hősiét, nép, amely vértanúit, ember, aki saját gyászos múltját feledi: esztelen dol­got müvei. Aki, kegyelettel emlékezik a hősökre, könyet hullat vértanúért, vezekel a régi gyászokért: erőt merit a múlt ta­nulságából a jelen munkájára és bizalmat a jövő eshetőségeire — Állj azért örökké, nemes nagy gyászoddal magyar Golgota! Élj emlékünkben, sajogj szivünkben fájdal­maddal minden időkre! Törjön át a tizen­három aradi véres árnya az elhagyott múlt sűrű ködén. És intsen, és tanítson szere- tetére a hazának, melyért élni szép, de érette halni szebb: örök dicsőség! (Legfelsőbb adományok) Őfelsége a király, kabinet-irodája útján, Ferencsik Ödön lasztoméri lakos részére 30 ftnyi — Klecz András zubnai lakosnak 15 ftnyi, — és Demszky István, m.-cse- mernyei lakos számára 10 ftnyi kegyes adományt küldött. (Személyi hir.) Szendrey János, újhelyi posta és táviró fonok, Tátrafűredről, hol két álló hónapig teljesített külső szolgálatot, székhelyére visszaérkezett s í. hó i-én átvette a hivatal ve­zetését. (Kinevezés). Hatvány László kir. törvény- széki aljegyző, elnöki titkár, jegyzővé neveztetett ki s továbbra is a titkári teendők végzésével bí­zatott meg. (Előléptetés) Balázsy Ede, Nagy Ferenc és Szakácsy Miklós, II. osztályú kir. utmestereket I. osztályú utmesterekké léptette elő a kir. keres­kedelemügyi minister. (Főispáni ebéd) Főispán Öméltósága a vár megyei közgyűlés első napján, szeptember 29-én, a vidéki bizottsági tagokat, a járási főszolgabirá kát, úgyszintén a középponti főtisztviselőket, szives barátsággal ebédre meghívta. A kisteremben dúsan (elterített a-ztal mellet 30-an foglaltak helyet. Öméltósága balján Majláth József gf. jobbján Matolai Etele alispán ültek. Ott láttuk Dókns Ernő, Balogh Géza és Bernáth Béla országgyűlési képviselőket is. Az ebédhez, mely d. u. i-kor kezdődött, a Magyar Király vendéglő konyhája szolgáltatott Ízletes eledeleket, pompás borokat a főispán pincéje. Mikor a pezsgőt felszolgálták Ferenczy Elek dr. mondott szépen átgondolt, hatá­sos és nagy tetszésben részesült felköszöntőt a közszeretetnek és köztiszteletnek örvendő házi gazdára, főispán Öméltóságára. Rögtön utána Kun Béla, s.pataki jogtanár állott föl s ref'ektálva az előtte szóló jókivánataira, szellemes és humoros pohárkö­szöntőjében azt a hatalms embert, ki hatalmasabb Wekerle pénzügyministernél, mert ma még az adókat is (t. i. közmivelődési és katonabeszáláso- lási pótadókat) leszállította, főispán őmíltóságát vidám pohárcsengés közt éltette. Horváth József, h. főjegyző, Majláth gf. Öméltóságáért ivott. Főis­pán Öméltósága az érette elmondott felköszöntök - ben kidicsért érdemeket és hatalmat az őtet min­denkor szívvel, örömmel támogató vármegye bízott- Folytatás a mellékletein “

Next

/
Thumbnails
Contents