Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-09-27 / 39. szám

mert marhácskájuk vajmi kevés van, vagy éppen nincs is ; de piacuk sincs, ahol elárusítani tudnák. De más o'dalról, ha tekintjük, hogy évsza­kaink már régóta egészen megváltoztak és sze szélyesekké lettek, úgy annyira, hogy a télből egyenesen a nyárba, a nyárból pedig a télbe zök­kenünk, rendes őszi és tavaszi időjárásunk, mint hajdan volt, nincs; emellett a tél oly hosszú, hogy ennek a gazda végét várni alig képes : ebben a megbomlott és talán sarkából kiszökkent világ­járásban a gazdaközönség takarmány dolgában magát előkészíteni soha sem tudja és igy egyedül a széna cikk az, a mit a körültekintő gazda, (mert a tavasz ravasz is lévén és nem tudhatván előre az időjárás kimenetelét) a feleslegesnek látszó és mutatkozó szénatermését előállott szükségében sem értékesítheti el. így tehát mi bodrogköziek eme mostoha viszonyok és állapotok közepeit bátran feljegyez­hetjük évkönyvünkben, hogy az i8pr. év reánk nézve bizony mostoha és fekete esztendőnek bizonyult. De azért korántsem békétlenkedünk, csak nyö- szörgünk. Es miután a magyar nem kárörvendő, de inkább a maga kárán tanuló népfaj, mint ilyen fajta nép, mig egy oldalról hálás köszönettel fo gadjuk, hogy a sok baj közzé egynek a mieinket is, bár ugyan nem érdemlő rózsás színben, pennájára venni méltóztatott: addig más oldalról örömünket fejezzük ki afelett, hogy a tisztelt cikkiró-bajtárs ur vidéke és lakóföldje o'y gazdag, bő terméssel al- datott meg. Igaz, hogy a terményárak most kedvezők, de mit ér ha egyszer a gazdának nincs mit eladni, nincs mit a piacra vinni, ez nem ér semmit és elvégre »üres szószék mellett még a jó gazda is megcsábul.“ A kisebb gazdák és birtokosok mostoha vi­szonyainak enyhítésére és javítására a hitel szövet­kezeteknek létrehozását célzó javaslatát mindenki örömmel fogadja és ezért mindenki gratulálhat tisztelt cikkiró-bajtárs urnák. Ámde ez messze menő s kilátású dolog lévén, a szűkölködő ember azt tartja »bis dat, qui cito dat « De hiszen vannak nekünk mindenütt vár­megyénkben valóban jó pénzintézeteink a honnét a gazda a segedelmet, ha éppen kölcsön is, ked­vező percentek mellett és minden nehézkesség nél­kül megkaphatja. Az.onban a baj a vidéki pénz­intézeteknél az, hogy oly vidékeken, ahol túlnyo­móan földmivelő a lakosság és a földmivelőknek van pénzre szükségük, az intézeteknél kevés a betét ; a forgalmi eszközt a pénzt, szolgáltatni hivatott osztrák-magyar-bank pedig sokkal inkább áll a bankárok és börzianerek, szóval a nagy tőke szolgálatában, mint a földmivelő közönségé­ben. Ezen kell tehat segíteni a magas kormánynak és törvényhozásnak, hogy a szegény gazdaember is juthasson olcsó személyi hitelhez. Akkor nem lesz panasz, miként tisztelt cikkező-bajtárs ur mondja, a gazdaembernek a kereskedők általi ki- aknáztatása ellen és nem lesz kénytelen a mező­gazda termését előre eladni és elpocsékolni. Hazafiui üdvözlettel: Dobé Bertalan. CSARNOK, Szózat. Kun Bertalan reformátns püspök lelkészkedésének 50-ik püspökségének 25-ik évforduló örömünnepén. — Miskolcz, 1891. szept. 20. — Álljon meg az idő a Bükk-hegység felett! Hogy kibuzoghassa magát a kegyelet, Mely az öreg Avas szikla-lábainál, Istenes vén embert, püspököt jubilál. Himnuszok zengjék a fürge Szinra partján : Hogy szebb dologra még nem hajlott borostyán, Mióta a magyar protestáns Sionnak Drága szent zászlói szabadon lobognak. — A vallás, az egyház nyilatkozik itt ma, Sziveket, lelkeket élesztve, vidítva ; S ölelve Miskolcz a számtalan vendéget : Kebelén az öröm édesen beszélget. — Voltakép’ amit e diszünneplés tárgyal: Hetvenöt esztendős életkor, — két ággal, Egyik ötven éves, a másik huszonöt ; Világoskodva az Ur oltára körött. Amaz arany-, ez ma ezüstkoszorut nyert, Megékesiteni a választott embert, A nemes főpásztort, a hü felügyelőt; Ki soh’ sem hátrált meg feladat előtt. És valamint eddig, bármely állásponton, Dusán gyümölcsözött nála a talentom : Úgy most is fény árad és áldás száll tőle, Az evangyélium szerinti mezőre. S hogy ott, a haladó korszellemnek nyomán, Békében virul a hit, erkölcs, tudomány : Naphösünk atyai goudoskodásiban Gyökeredzik mélyen, — elmondhatjuk vígan ! S hogy a szép bizalom, mely ott él iránta, Az ő jóságából táplálkozó plánta: Tudjuk és érezzük mindnyájan kedvesen ; S kedvesebbet ennél nem lehet tudni sem. Hosszú érdemsorból fakadt ünnepünket, Melyben annyi hála s elismerés lüktet, Klió múzsa tehát ügy megörökítse, Q Hogy legyen ez késő időknek is kincse ! Aranynyal, ezüsttel tündöklő pálya te ! Gyémántozzon bé az éguek szeretete ; Hogy mint élő nagyot dicsérhesse a lant, Huszonöt év múlva is még Kun Bertalant 11 Erdélyi Sándor, magyar-jesztrebi ref. lelkész. HIVATALOS HÉSZ. 739/sz. 891. A s.-a.-ujheli j. főszolgabírójától. Hirdetmény. Folyó évi szeptember 21-ik napján a mikó- házi községi sertés nyáj között egy 9 hónaposnak látszó, vassszőrü, jobb fülére hasított koca malac találtatott s az ottani községi kondásnál gondozás alatt van. S.-a.-Ujhely, 1891. szept. 24. Urbán Ferenc, tb. főszolgabíró. 34419. 35158, 33902/91. sz. IKörren. delet. Zemplénvármegye valamennyi községi, illetőleg kör­jegyzőjének. Ausch Samu siófoki illetőségű 1891. évben katonai szolgálatból elbocsátott haddijköteles ille­tőségi helyéről ismeretlen helyre költözött, — dohanyjövedéki kihágás miatt elitéit Téti Sándor és Téti József lajosmizsei (Pestm.) lakosok isme- meretlen helyre távoztak el, — Iszer Vilmos pénzügyőri vigyázó oroszláni iilletőségü ismeretlen helyre eltávozott. Utasittatik a cim, hogy nevezett egyéneknek jelenlegi tartózkodási helyét a községben és terü­letén nyomozza és feltalálása esetén ide azonnal tegyen jelentést. S.-a.-Ujhely, 1891. szept. 16. Kecske, kir. pénzügyigazgató.-A. szerkesztő postája. B. E. urnák. Bocsánat a merész rövidítésekért, de a lap térbeli viszonyai igy kívánták. L. K. tanító úrnak. Hétköznapiak. Vasárnapravalóul nem izlenének olvasóinknak. Cuprntn-nak. Vederemó ! Vécsey Bekény tanár úrnak — K. Sieben. Örömmel kö- szöntlek munkatársaim sorában. Széptani értekezésed közlését mielőbb megkezdem. N. J. úrnak Helyben. A fogadást ön nyerte meg. Sátor- alja-Ujhely félszemmel látta az Árpádokat. Egy 1261-ben kelt ki­rályi iratban (olvasható Wenzel: Árpádk. új okmánytár VIII. kö­tetében) találkozunk először városunk őslakőival, (hospites nostri regis de Satureleu.) Ebből azt is megtudjuk, hogy városunknak akkor Sátorelö volt a neve. Harminc évvel később kelt királyi levélben már Saturalla néven szerepel. Felelős szerkesztő : XD02ST<3-Ó GT2-- GÉZA, Főmunkatárs: KAPÁS AURÉL,. Kiadótulajdonos : ÖZV. BOEUTH ELEMÉRNÉ. 263/91. SZ. Árverési hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Bródy Fülöp kassai kereskedőnek, Grünfeld Baruch n.-mihályi lakos ellen 2009 frt 60 kr. és jár. erejéig kielég. végr. folytán lefoglalt és 1247 frt 52 krra becsült bolti áruk és czikkek, bolti felszerelések és házibutorok 1891- évi szeptember hó 29-ik és következő nap­ján d. e. 9 órakor Nagy-Mihályban alperes laká­sán becsáron alól is, készpénzfizetés mellett, elfog­nak adatni. N.-Mihály, 1891. szeptember 13. Tahy Béla, bir. végrehajtó. Tk. 3387. sz. 1891. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-újhelyi kir. tvszék, mint telekkvi hatóság köz­hírré teszi, hogy a magyar kir. államkincstár végrehajtat­nak Andreánszki Bálintné szül. Stercz Mária végrehajtást szen­vedő elleni 130 ft 38 kr. tőkekövetelés és jár. iránti végre hajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság) területén levő, Szőlőske község határában fekvő, a szőlóskei 79. sz. tjkvben Andreánszky Bálintné szül. Stercz Mária tulajdonául jegyzett -f- 380. hr. sz. szőlő borház­zal a Hegyfark dűllőben 528 ftban, az ugyanottani 81. sz. tjkvben ugyancsak Andreánszky Bálintné szüí. Stercz Mária nevén álló 381. hr. sz. szőlőre az árverést 150 írtban ezen­nel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1891. évi november hó 80-ik napján délelőtt 10 órakor Szőlőske község házánál megtartandó nyil­vános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is elfog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs­árának io°/0-át, vagyis 52 forint 80 krajezárt és 15 forintot készpénzben, vagy az 188t. LX-ik törvényezikk 42. §-ában jelzett árfolyammal és az 1881-ik évi november hó l-én 3333. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kikül­dött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c. 170. §-a értel­mében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a kir. tvszék, mint telekkönyvi hatóságnál S.-a.- Ujhelyben 1891. évi augusztus hó 26-ik napján. Képes Gytlla, kir. tvszéki bíró. Hammersberg Jenőné ó.. liszkai birtoka f. évi novem­ber hó i-ső napjától kezdve több évre haszonbérbe ada­tik. Bővebb értesítést ad a tulajdonos Ó.-Liszkán vagy Hammersberg Jenő Sátor­alj a-Uj hely b en. Gróf Aitdrássy Géza pariiéi uradalmából. Gerber Ulrich sajtgyáros Tussa-Ujfalu, u. p. Parnó, Zemplénin. szétküld bérmentve bármelyik postaállomásra utánvét mellett; I. r. magyar Groji sajt 5 kgros p osta CSOmagOt 3 frt 90 krért I. r. magy. Ementhali sajt 5 kgros posta­csomagot 4 frt 70 Űrért fagyban vevőknek megfelelő árengedmény. Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. Sürgünyczim: „Gerber Parnó.“ Hirdetmény. Zemplén megye Lasztócz község hatá­rában mintegy 230 holdat tevő és egy darabban lévő tanyai birtok folyó év októ­ber hó 9-én délelőtt 9 órakor a helyszínén az úgynevezett Dringács tanyán önkéntes nyilvános árverés utján, akár egészben akár pedig részletekben elfog adatni. A kérdéses birtok úgy a legenye- mihalyii valamint a kozmái vasúti állomás­tól 10 pereznyi távolságra közvetlenül a vasúti vonal mellett van. Az árverési feltételek a helyszínén vala­mint Szerdahelyi Vinczénél (Zemplén-megye Nagy Kövesd) megtekinthetők. Tk. 3312/891. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék mint tkkvi hatóság köz­hírré teszi, hogy a m. kir. államkincstár végrehajtatónak Ma­gyar Mihály végrehajtást szenvedő elleni 55 frt 76 kr. tőke- követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a -újhe­lyi kir.törvényszék (a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság) területén levő M.-Jesztreb községe határában fekvő, a m.-jesztrebi 55. sz. tjkvben I. 201., 234., 215., 152. és 136. hr sz. a. foglalt külbirtokból Magyar Mihályt illető Via -ed részbeni jutalékra az árverést 346 forintban ezennel megállapított kikiáltási árban el­rendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1891. évi november bó 12-ÍS napján d. e. 10 órakor M-Jesztieb községe házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kiki­áltási áron alól is elfog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs- árának TO%-át, vagyis 34 ft 60 krt készpénzben, vagy az 1881. évi LX. tvcikk 42. §-4ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. l-én 3333-ik sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadék képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges el­helyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál S.-a.-Ujhely, I891. évi aug. hó 17-ik napján. Képes Gyula, kir. tvszki biró. Tk. 3444. SZ./1891. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék, mint tkkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az államkincstár végrehajtatónak Pekarik András végrehajtást szenvedő elleni 36 ft 83 kr. tőkekövete­lés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság) területén lévő Csörgő község határában fekvő — a csörgői 135. sz tjkvben Pekarik András tulajdonául jegyzett 397. hr. sz. szőlőre 188 frtban és a -j- 400 hr. sz. szőlőre 180 ftban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és bogy a fentebb megjelölt ingatlan az 189 t. évi november lló 23-ik napján délelőtt 10 órakor Csörgőn a község házánál megtar­tandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is elfog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis 18 ft 80 krt és 18 ftot készpénzben, vagy az 1881. évi LX. tvcikk 42-ik §-ában jelzett árfolyam, számított és az 1881. évinov. hó 1 én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminis­teri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezé-hez letenni, avagy az 1881. LX. te. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezé­séről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a kir. tvszék, mint telekkönyvi hatóságnál S.-a.- Ujhelyben 1891. évi augusztus hó 31-én. Képes Gyula, kir. tvszéki biró.

Next

/
Thumbnails
Contents