Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-09-27 / 39. szám
mert marhácskájuk vajmi kevés van, vagy éppen nincs is ; de piacuk sincs, ahol elárusítani tudnák. De más o'dalról, ha tekintjük, hogy évszakaink már régóta egészen megváltoztak és sze szélyesekké lettek, úgy annyira, hogy a télből egyenesen a nyárba, a nyárból pedig a télbe zökkenünk, rendes őszi és tavaszi időjárásunk, mint hajdan volt, nincs; emellett a tél oly hosszú, hogy ennek a gazda végét várni alig képes : ebben a megbomlott és talán sarkából kiszökkent világjárásban a gazdaközönség takarmány dolgában magát előkészíteni soha sem tudja és igy egyedül a széna cikk az, a mit a körültekintő gazda, (mert a tavasz ravasz is lévén és nem tudhatván előre az időjárás kimenetelét) a feleslegesnek látszó és mutatkozó szénatermését előállott szükségében sem értékesítheti el. így tehát mi bodrogköziek eme mostoha viszonyok és állapotok közepeit bátran feljegyezhetjük évkönyvünkben, hogy az i8pr. év reánk nézve bizony mostoha és fekete esztendőnek bizonyult. De azért korántsem békétlenkedünk, csak nyö- szörgünk. Es miután a magyar nem kárörvendő, de inkább a maga kárán tanuló népfaj, mint ilyen fajta nép, mig egy oldalról hálás köszönettel fo gadjuk, hogy a sok baj közzé egynek a mieinket is, bár ugyan nem érdemlő rózsás színben, pennájára venni méltóztatott: addig más oldalról örömünket fejezzük ki afelett, hogy a tisztelt cikkiró-bajtárs ur vidéke és lakóföldje o'y gazdag, bő terméssel al- datott meg. Igaz, hogy a terményárak most kedvezők, de mit ér ha egyszer a gazdának nincs mit eladni, nincs mit a piacra vinni, ez nem ér semmit és elvégre »üres szószék mellett még a jó gazda is megcsábul.“ A kisebb gazdák és birtokosok mostoha viszonyainak enyhítésére és javítására a hitel szövetkezeteknek létrehozását célzó javaslatát mindenki örömmel fogadja és ezért mindenki gratulálhat tisztelt cikkiró-bajtárs urnák. Ámde ez messze menő s kilátású dolog lévén, a szűkölködő ember azt tartja »bis dat, qui cito dat « De hiszen vannak nekünk mindenütt vármegyénkben valóban jó pénzintézeteink a honnét a gazda a segedelmet, ha éppen kölcsön is, kedvező percentek mellett és minden nehézkesség nélkül megkaphatja. Az.onban a baj a vidéki pénzintézeteknél az, hogy oly vidékeken, ahol túlnyomóan földmivelő a lakosság és a földmivelőknek van pénzre szükségük, az intézeteknél kevés a betét ; a forgalmi eszközt a pénzt, szolgáltatni hivatott osztrák-magyar-bank pedig sokkal inkább áll a bankárok és börzianerek, szóval a nagy tőke szolgálatában, mint a földmivelő közönségében. Ezen kell tehat segíteni a magas kormánynak és törvényhozásnak, hogy a szegény gazdaember is juthasson olcsó személyi hitelhez. Akkor nem lesz panasz, miként tisztelt cikkező-bajtárs ur mondja, a gazdaembernek a kereskedők általi ki- aknáztatása ellen és nem lesz kénytelen a mezőgazda termését előre eladni és elpocsékolni. Hazafiui üdvözlettel: Dobé Bertalan. CSARNOK, Szózat. Kun Bertalan reformátns püspök lelkészkedésének 50-ik püspökségének 25-ik évforduló örömünnepén. — Miskolcz, 1891. szept. 20. — Álljon meg az idő a Bükk-hegység felett! Hogy kibuzoghassa magát a kegyelet, Mely az öreg Avas szikla-lábainál, Istenes vén embert, püspököt jubilál. Himnuszok zengjék a fürge Szinra partján : Hogy szebb dologra még nem hajlott borostyán, Mióta a magyar protestáns Sionnak Drága szent zászlói szabadon lobognak. — A vallás, az egyház nyilatkozik itt ma, Sziveket, lelkeket élesztve, vidítva ; S ölelve Miskolcz a számtalan vendéget : Kebelén az öröm édesen beszélget. — Voltakép’ amit e diszünneplés tárgyal: Hetvenöt esztendős életkor, — két ággal, Egyik ötven éves, a másik huszonöt ; Világoskodva az Ur oltára körött. Amaz arany-, ez ma ezüstkoszorut nyert, Megékesiteni a választott embert, A nemes főpásztort, a hü felügyelőt; Ki soh’ sem hátrált meg feladat előtt. És valamint eddig, bármely állásponton, Dusán gyümölcsözött nála a talentom : Úgy most is fény árad és áldás száll tőle, Az evangyélium szerinti mezőre. S hogy ott, a haladó korszellemnek nyomán, Békében virul a hit, erkölcs, tudomány : Naphösünk atyai goudoskodásiban Gyökeredzik mélyen, — elmondhatjuk vígan ! S hogy a szép bizalom, mely ott él iránta, Az ő jóságából táplálkozó plánta: Tudjuk és érezzük mindnyájan kedvesen ; S kedvesebbet ennél nem lehet tudni sem. Hosszú érdemsorból fakadt ünnepünket, Melyben annyi hála s elismerés lüktet, Klió múzsa tehát ügy megörökítse, Q Hogy legyen ez késő időknek is kincse ! Aranynyal, ezüsttel tündöklő pálya te ! Gyémántozzon bé az éguek szeretete ; Hogy mint élő nagyot dicsérhesse a lant, Huszonöt év múlva is még Kun Bertalant 11 Erdélyi Sándor, magyar-jesztrebi ref. lelkész. HIVATALOS HÉSZ. 739/sz. 891. A s.-a.-ujheli j. főszolgabírójától. Hirdetmény. Folyó évi szeptember 21-ik napján a mikó- házi községi sertés nyáj között egy 9 hónaposnak látszó, vassszőrü, jobb fülére hasított koca malac találtatott s az ottani községi kondásnál gondozás alatt van. S.-a.-Ujhely, 1891. szept. 24. Urbán Ferenc, tb. főszolgabíró. 34419. 35158, 33902/91. sz. IKörren. delet. Zemplénvármegye valamennyi községi, illetőleg körjegyzőjének. Ausch Samu siófoki illetőségű 1891. évben katonai szolgálatból elbocsátott haddijköteles illetőségi helyéről ismeretlen helyre költözött, — dohanyjövedéki kihágás miatt elitéit Téti Sándor és Téti József lajosmizsei (Pestm.) lakosok isme- meretlen helyre távoztak el, — Iszer Vilmos pénzügyőri vigyázó oroszláni iilletőségü ismeretlen helyre eltávozott. Utasittatik a cim, hogy nevezett egyéneknek jelenlegi tartózkodási helyét a községben és területén nyomozza és feltalálása esetén ide azonnal tegyen jelentést. S.-a.-Ujhely, 1891. szept. 16. Kecske, kir. pénzügyigazgató.-A. szerkesztő postája. B. E. urnák. Bocsánat a merész rövidítésekért, de a lap térbeli viszonyai igy kívánták. L. K. tanító úrnak. Hétköznapiak. Vasárnapravalóul nem izlenének olvasóinknak. Cuprntn-nak. Vederemó ! Vécsey Bekény tanár úrnak — K. Sieben. Örömmel kö- szöntlek munkatársaim sorában. Széptani értekezésed közlését mielőbb megkezdem. N. J. úrnak Helyben. A fogadást ön nyerte meg. Sátor- alja-Ujhely félszemmel látta az Árpádokat. Egy 1261-ben kelt királyi iratban (olvasható Wenzel: Árpádk. új okmánytár VIII. kötetében) találkozunk először városunk őslakőival, (hospites nostri regis de Satureleu.) Ebből azt is megtudjuk, hogy városunknak akkor Sátorelö volt a neve. Harminc évvel később kelt királyi levélben már Saturalla néven szerepel. Felelős szerkesztő : XD02ST<3-Ó GT2-- GÉZA, Főmunkatárs: KAPÁS AURÉL,. Kiadótulajdonos : ÖZV. BOEUTH ELEMÉRNÉ. 263/91. SZ. Árverési hirdetmény. Közhírré teszem, hogy Bródy Fülöp kassai kereskedőnek, Grünfeld Baruch n.-mihályi lakos ellen 2009 frt 60 kr. és jár. erejéig kielég. végr. folytán lefoglalt és 1247 frt 52 krra becsült bolti áruk és czikkek, bolti felszerelések és házibutorok 1891- évi szeptember hó 29-ik és következő napján d. e. 9 órakor Nagy-Mihályban alperes lakásán becsáron alól is, készpénzfizetés mellett, elfognak adatni. N.-Mihály, 1891. szeptember 13. Tahy Béla, bir. végrehajtó. Tk. 3387. sz. 1891. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-újhelyi kir. tvszék, mint telekkvi hatóság közhírré teszi, hogy a magyar kir. államkincstár végrehajtatnak Andreánszki Bálintné szül. Stercz Mária végrehajtást szenvedő elleni 130 ft 38 kr. tőkekövetelés és jár. iránti végre hajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság) területén levő, Szőlőske község határában fekvő, a szőlóskei 79. sz. tjkvben Andreánszky Bálintné szül. Stercz Mária tulajdonául jegyzett -f- 380. hr. sz. szőlő borházzal a Hegyfark dűllőben 528 ftban, az ugyanottani 81. sz. tjkvben ugyancsak Andreánszky Bálintné szüí. Stercz Mária nevén álló 381. hr. sz. szőlőre az árverést 150 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1891. évi november hó 80-ik napján délelőtt 10 órakor Szőlőske község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is elfog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának io°/0-át, vagyis 52 forint 80 krajezárt és 15 forintot készpénzben, vagy az 188t. LX-ik törvényezikk 42. §-ában jelzett árfolyammal és az 1881-ik évi november hó l-én 3333. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a kir. tvszék, mint telekkönyvi hatóságnál S.-a.- Ujhelyben 1891. évi augusztus hó 26-ik napján. Képes Gytlla, kir. tvszéki bíró. Hammersberg Jenőné ó.. liszkai birtoka f. évi november hó i-ső napjától kezdve több évre haszonbérbe adatik. Bővebb értesítést ad a tulajdonos Ó.-Liszkán vagy Hammersberg Jenő Sátoralj a-Uj hely b en. Gróf Aitdrássy Géza pariiéi uradalmából. Gerber Ulrich sajtgyáros Tussa-Ujfalu, u. p. Parnó, Zemplénin. szétküld bérmentve bármelyik postaállomásra utánvét mellett; I. r. magyar Groji sajt 5 kgros p osta CSOmagOt 3 frt 90 krért I. r. magy. Ementhali sajt 5 kgros postacsomagot 4 frt 70 Űrért fagyban vevőknek megfelelő árengedmény. Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. Sürgünyczim: „Gerber Parnó.“ Hirdetmény. Zemplén megye Lasztócz község határában mintegy 230 holdat tevő és egy darabban lévő tanyai birtok folyó év október hó 9-én délelőtt 9 órakor a helyszínén az úgynevezett Dringács tanyán önkéntes nyilvános árverés utján, akár egészben akár pedig részletekben elfog adatni. A kérdéses birtok úgy a legenye- mihalyii valamint a kozmái vasúti állomástól 10 pereznyi távolságra közvetlenül a vasúti vonal mellett van. Az árverési feltételek a helyszínén valamint Szerdahelyi Vinczénél (Zemplén-megye Nagy Kövesd) megtekinthetők. Tk. 3312/891. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék mint tkkvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. államkincstár végrehajtatónak Magyar Mihály végrehajtást szenvedő elleni 55 frt 76 kr. tőke- követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a -újhelyi kir.törvényszék (a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság) területén levő M.-Jesztreb községe határában fekvő, a m.-jesztrebi 55. sz. tjkvben I. 201., 234., 215., 152. és 136. hr sz. a. foglalt külbirtokból Magyar Mihályt illető Via -ed részbeni jutalékra az árverést 346 forintban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1891. évi november bó 12-ÍS napján d. e. 10 órakor M-Jesztieb községe házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is elfog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs- árának TO%-át, vagyis 34 ft 60 krt készpénzben, vagy az 1881. évi LX. tvcikk 42. §-4ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. l-én 3333-ik sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadék képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál S.-a.-Ujhely, I891. évi aug. hó 17-ik napján. Képes Gyula, kir. tvszki biró. Tk. 3444. SZ./1891. Árverési hirdetményi kivonat. A s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék, mint tkkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az államkincstár végrehajtatónak Pekarik András végrehajtást szenvedő elleni 36 ft 83 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a s.-a.-ujhelyi kir. törvényszék (a s.-a.-ujhelyi kir. járásbíróság) területén lévő Csörgő község határában fekvő — a csörgői 135. sz tjkvben Pekarik András tulajdonául jegyzett 397. hr. sz. szőlőre 188 frtban és a -j- 400 hr. sz. szőlőre 180 ftban az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és bogy a fentebb megjelölt ingatlan az 189 t. évi november lló 23-ik napján délelőtt 10 órakor Csörgőn a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is elfog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis 18 ft 80 krt és 18 ftot készpénzben, vagy az 1881. évi LX. tvcikk 42-ik §-ában jelzett árfolyam, számított és az 1881. évinov. hó 1 én 3333. sz. alatt kelt igazságügyministeri rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezé-hez letenni, avagy az 1881. LX. te. 170. § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt a kir. tvszék, mint telekkönyvi hatóságnál S.-a.- Ujhelyben 1891. évi augusztus hó 31-én. Képes Gyula, kir. tvszéki biró.