Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-09-27 / 39. szám
Mi üdvözöltük szabad akaratunkból, tolmácsoltuk, amit szivünk irányában igazán érez. ő válaszolt nekünk az ő utánozhatatlan szerénységével. Elmondta az ő mesterkéletlen imáját, melyet meghallgatva eszünkbe jutott, hogy: »létezik egy mennyei hang, mely által az ember az istenséghez válik hasonlóvá*. — Az irgalmasság hangja ez, mely szende, mint a mennyei zengzet és üdítő, mint a tavasz fuvalma. Valóban csodálatos és megfejthetetlen kérdés, hogy élhet mai napság oly ref. főpap, aki a közszeretetét és tiszteletet ily határtalan mértékben bírja ? Szerénység és szivjóság az ö lényének kifejezése, ez ami öt nagygyá és szeretetté teszi. A puszta tisztelet nem elég, mert tisztelni valakit félelemből, külső hatás okáért is lehet; de szeretni, bensőleg szeretni: az egészen más, mert a szeretetnek benső forrása van, szivünk, mely csupán a jó, nemes erények előtt nyílik meg és csak ezeknek ad őszinte kifejezést. Üdvözöljük tehát a szeretett főpapot Zemplén vármegyei tisztelői nevében is. Üdvözöljük avval a köszöntővel, melyet a miskolczi diszebéden el nem mondhattam: Apostoloknak*) utóda, Egyházunk fópásztora ! Ma láttad mily határtalan Örömünknek mámora. Légy köszöntve, üdvözölve Zemplén megye nevében . . . Szót keresek, találó szót, Tisztelgésem hevében. £} Találtam már. Óh halljátok : Isten, világ, emberek, Ez ünnepben, diadalban Mindnyájan részt vegyetek. A szerénység és az ihlet Tartja örömünnepét ! . . . Azért olyan általános És forró e közrészvét. Nem a termet és nem a cim Tett püspökünk ily nagygyá, Hanem szivednek jósága Tett minket ily boldoggá ! Boldogok mi, kik 5 vele Legyőzhettük az időt . . . Az Ur akarata betelt . . . Megláttuk a jövendőt! . . . Hisszük, hogy a hit boldogít . . . Meggyőzött erről szava Ezen kívül csak egy van még, Mit imádunk: a haza ! Éltessük hát a főpapot Ötven éves ünnepén ! Soh’se dúljon keserűség, Bánat, nemes kebelén. S az áldásból, melyet az Úr Ő reá kiterjesztett, Részesüljön ő általa Soká e felekezet . . . És most végzem. Bár szeretném Nyújtani e versemet, De még többen szóra várnak . . . Én tehát tért engedek. Az elismerés virága, Melyet nyujtánk, hervatlan. Soká éljen főpásztorunk, Jó atyánk : Kun Bertalan I Bajusz József. *) Apostol József volt a ref. püspökségben hivatali előde. B. Ha csak az kellett, megtalálta. Ott ült nagy bánatosan a ház pitvarában, göcsölt, foltozgatott. — Adjon isten jó napot Gáfta néne, szólt a belépő Anna. Az öregasszony felemelte fejét s végignézett a lányon — Mintha láttalak volna már va’ahol ? szólt hidegen, meg se mozdulva székéről. — Igen néni 1 Te kínáltál volt meg étellel a templom udvarán ezelőtt régen. Az öregasszony arca kiveresedett. — Mi járatban vagy ? kérdé érdesen. Szegény Annát e fogadtatás meglepte. — Itthon van-e fiad Gligor ? Az öreg asz- szony még mérgesebb tekintetet vetett a szegény leányra. — Az én fiam Gligor ? akit te megbúvóitól ? Mit akarsz vele ? Anna nem tudott felelni. — Gligor már nem ember, megbabonáztad, megölted a lelkét 1 A leány tántorogni kezdett; feje szédült, lábai inogtak, annyi remélt öröm helyett, eny- nyire lesújtó helyzet. — Édes anyám 1 — kiáltott fel a hazaérkező Gligor, ne bántsd ezt a nőt . . . e leány mindenem 1 Anna Gligor karjaiba esett és az örömtől zokogott. Aztán néma csend állott be ; a férfiú magához szoritá a zokogó leányt. — Édes fiam ? — szólt végre az anya, hát ugyan nem látod, hogy e leány valóságos ördög, — amióta megláttad, nem vagy-e őrült nem vagy-e megbabonázva ? Dolgozni mit sem dolgo zol, . . Igen, ördög 1 Mely leány szokott a férfiVármegyei ügyek. A pénztárvizsgáló küldöttség f. hó 21 én a vármegyei gyámpénztárban váratlanul megjelenvén, két napig tartó tüzetes vizsgálatot tartott s a következő eredményeket konstatálta ; — a pénztári készlet 1925 ft 52 krral hiánytalannak találtatott, — a közös pénztári betétek készlete 271,471 frt 80 krban megállapittatván a betéti könyvek felszámoltattak s találtatott elhelyezve: 1. a s.-a.-ujhelyi ipar s terménybanknál:....................75.500 ít —kr. 2. a s.-a. újhelyi polgári takarékpénztárnál .... 3. a s.-a.-újhelyi takarék- pénztárnál : ...... 4. s.-a.-ujhelyi népbanknál s igy összesen: 53,000 ft — kr. 74,500 ft — kr. 68471 ft 80 kr. 271,471 ft 80 kr. A letéti betétek álladéka volt a vizsgálatkor: . . . . 34,045 ft 83 kr. erre fedezetül találtatott: 1. s.-a.-ujhelyi polgári takaré pénztárban :.................... 22815 ft 67 kr. 2 a s. a.-ujhelyi ipar és term, bankban :..... 938 ft 32 kr. 3. a s.-a.-ujhelyi takarékpénztárban ................................ 00 0 N ft 13 kr. 4. a s.-a.-ujhelyi nép banknál: . . ................... 7357 ft 04 kr. 5. a bodrogközi takarékpénztárnál: ............................. 530 ft — kr. 6. a felső-zempléni takarékpénztárnál : ........................ 54 ft 17 kr. 7. postatakarékpénztárban 242 ft 50 kr. s igy összesen: 34 045 ft 83 kr. Az értékpapírok számláján egyenleg, mint vagyon : 265,385 ft. Az ékszerek és drágaságok értéke: 9634 ft 05 kr. A könyvelés pontos, kamatfizetési és lejárati idők nyilvántartása kifogástalan. A számonkérő szék főispán Öméltósága elnöklete alatt tegnap ülésezett. A f. évi máj. 1 tői aug. 31-ig terjedő tevékenységi időköz alatt a központi hivatalokban elintézendő volt 20123 ügydarab, e'intéztetett : 18155 db, hátrá'ékban maradt 1968 db és pedig az alispáni hivatalnál: 308, tisztiügyészetnél: 65, megyei pénztárban : 191, számvevőségnél : 566, árvaszéknél: 810, építészeti hivatalnál: 28 db. — A járási 10 szolgabirói hivatalnál volt az elintézendők száma: 30,028 db, elintéztetett: 29,648 darab, elintézetlen maradt: 380 db. A hátrálékok apadása megnyugtató tudomásul szolgált. Az állandó választmány tegnap délelőtti ülésén előkészítette a holnapután kezdődő vmegyei közgyűlés fontosabb tárgyait. Javasolni fogja, hogy mint a f. évben volt 1892-re is a betegápolási pótadó 2°/0-al a közmivelődési i°/0-al a vármegyei nyugdijintézeti i°/0-al rovassák ki; ellenben a ka- tonabeszállásolási pótadó 7«%*ról 1/Í°/o'ra leszál- littassék. Hírek a nagyvilágból. Rumélia ünnepe. F. hó 18 án Filippopolis ban, Kelet-Rumélia fővárosában, nagy lelkesedéssel ülték meg Rumélia és Bulgária egyesülésének évfordulóját. Balmaceda, a csilei köztársaság volt elnöke, az ötét halálra kereső kongresszista párt katonái elől menekülni nem tudván, öngyilkos lett. Az argentínai köztársaság követének lakóházában mielőtt üldözői elfoghattak volna, főbe lőtte magát. Oroszország újabban ismét nagyobb lovas csapatokat tolt előre a német határ felé; úgyhogy az eddigi lovas helyőrségeken a katonaság száma most háromszor akkora, mint volt. Arábiában a lázadás folyton nagyobb tért hódit s a török hatóságokat és helyőrségeket menekülésre kényszeríti. A lázadók magukat As- karich illahi vael-om-, isten és a nemzet katonái nak nevezik. Kínában a zendülés már lázadássá erősödött. Az ott élő európaiak helyzete emiatt napról napra aggasztóbbá válik. Hírek az országból. Az országos bizottság Bécsben okt. hó 8-án kezdi meg az 1892. évi közös költségvetés tárgyalását. A bécsi tanácskozások cim alatt vezércikkez a Bp. Hl. múlt hétfői száma. A súrlódás, úgymond, még soha sem volt oly éles, összeütközéshez hasonló, mint jelenleg,... a múlt évek során a a magyar finánciák képviselői a hadügyministeri- ummal szemben csupán gyenge ellentallási kísérletre szorítkoztak, mert maguk is úgy a hozzáértés, mint a politikai pozíció dolgában gyenge legények voltak, -- mig most a magyar pénzügyi érdekszférát az a férfiú védelmezi, ki államháztartásunk egyensúlyát helyreállította s ez érdeme politikai fegyver is a kezében. A hadügyi kormány tehát nehezebb helyzetben van jelenleg, midőn Wekerlét kell meggyőznie a magyar költségvetésbe beállittandó újabb hadügyi kiadások szükségességéről s arra kell rábírnia őt, hogy a', egyensúly ilyetén megingatásának veszedelmeiért a felelősséget elvállalja. A magyar zarándokok, Meszlényi Gyula szatmári,- és Császka György szepesi püspökók vezetése alatt, Budapestről különvonaton tegnap dé’i 12 órakor indultak Rómába, hogy ájtatos részt vegyenek a r, k. ifjúság védőszentje, a Szent Alajos sírjánál rendezendő egyházi ünnepségekből. Zóna-idő. Szeptember 30-áról október elsejére viradó éjjel válik érvényessé a vasúti zónaidő, vagyis Budapestről Magyarország összes vasú i állomásai harangjelzést fognak kapni az igazgatósági központból, hogy most van zóna-idő szerint tizenkét óra 1 Ez az időpont, mondjuk a zóna-éjfél, Budapesten 16 perccel később következik be, mint ahogy az óra tizenkettőt mutat, vagyis az óramutatókat visszatolják a zóna-éjfélre. Október 1 -tői kezdve tehát zónaidőszámitás szerint 16 perccel mindenki tovább él. Különfélék. (József főherceg őfensége), mint a honvédség főparancsnoka, Munkácsra utaztában f. hó 24-ér d, u. 4 órakor érintette városunkat. A vasúti ál lomásnál Lázár huszárkapitány és Jeszenszky hon védszdzados jelentéseit fogadta. Kíséretében voltak Jekelfalussy Lajos ezredes, segédtis_zt és Dobiczk) huszárszázados parancsőrtiszt. — Őfensége Munkácsról visszafelé jőve tegnap reggel a gyorshoz elmenni. . . Azért jött ide, hogy tégedet elraboljon. — Ne bántsd anyám! E nőt szeretem lel- kémből. Feleségem lesz, esküszöm, vagy megölöm magam 1 Anna némileg magához tért. — Ne legyen érettem perpatvar, szólt végre. Gligor, nem akarom, hogy anyáddal összetűzz ; ő nem ért meg minket . . . ám legyen tetszése szerint. Hanem Gligor minderről mitsem akart hallani. Ő kész volt elhagyni anyját, mindenét, csakhogy Annával lehessen. — Anyám — szólt, ha ördög is bírni akorom ! A vén asszony engedett. Fiát nagyon szerette. — Ám lásd! Te élsz vele, tégy tetszésed szerint, én nem is ellenzem. Szegény Anna felvidult legalább egy pillanatra. Hanem a vénasszony még sem nyugodott meg. Sehogy sem tudott megbarátkozni avval a gondolattal, hogy fia, az ö egyetlen szeretett fia, egy ördöngős leány körmei közzé jusson. Ki tudja mit fog vele művelni? Meg is ölheti, ha megunja! Elüzeti vele az anyát a háztól, s ő az anya egyetlen szeretett fiát többé nem is láthatja, meg nem ölelheti, meg sem csókolhatja. így tépelődött a szegény Gáfta önmagában, ó sokat tapasztalt az életben, sokat látott, s azért sokat hitt, mert okát kifürkészni egyes tapasztalt dolognak elég észszel nem birt. Felkerekedik s elment a hetedik határba. Lóra ült, s havasról havasra elérte Szokodol fenyvesét, a Wurschtot. Ez erdőséget Mária Terézia királynénk ültette, — bányászati célokra. Ma a legszebb fenyves az egész vidéken. ! Ennek aljában lakott Biricsa, a vén cigányné. Olyan öreg volt, mint az erdő, mely mellett lakott. Akkor született, mikor az erdőt vetették. Utóljára abból élt, hogy másoknak jósolt. E réven nagy hírre kapott. Különösen a fiatalság előtt állott nagy becsben. Jól tudott viszonyt kötni és oldani. A kik már meg voltak szállva a szerelem hatalmától, — azokban megtudta fojtani azt a hatalmat. Nyirágseprőn elhozta a tenger mellől is azt, akibe valaki szerelmes volt, úgy össze tudta kötni a dolgokat. Biricsát kereste fel Gafta. Biricsa azt mondta Gaftának: — Bizony a te fiad bajban van ! A vén cigányné mestersége inkább abból állott, hogy csinálta a bajt. Ha azt mondja, hogy Anna derék leány, a vén Gifra hazamegy nyugodtan. De Biricsa nagy szerencsétlenség jelenlétét állapította meg. — Az anyját is az ég sújtotta le ! — szólt — szerencsétlenül halt meg, mint minden gonosz, kin átok, nagy bűn ül. Leánya sem lehet jobb nálánál Gáfta, mint az istennek, úgy hitt a cigány nőnek! — Nos hát nem tapasztaltad fiadon, hogy az őrült ? Nem alszik, nem eszik, csak sóhajt . .. a munka nem fogja, nyuga’mat nem ad neki a föld, fűlni kénytelen Mindez szóról-szóra igy volt. — Ha megengeded, hagy fiad elvegye, fiadat elpusztítja, légedet elűz, s vagyonodat mással éli el. Ez pedig rettenetes volna. Folytatás a mellékleten.
