Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-09-13 / 37. szám
választandó elnök személyére nézve nincs meg a kellő egyetértés, habár ő érezte magában az erélyt, tapasztalást és csuggedetlenséget, mely individuális kellékek segítségével az egyesületet virágzásra hozni kívánta, miután a gazdaközönség osztatlan bizalmát nem bírja: a jelöltségről leköszön és visszalép. (Éljenzés.) Hammersberg Jenő: azon kezdi, hogy fel szólalásaval hálátlan szerepre vállalkozik; mert ahol az egyetértésre hajlandóság nincs, ott hiába való fáradság a kapacitálás. Mindazonáltal mégis kísérletet tesz. ó az elnökjelölést megelőző mozgalmak-, ban részt nem vett; de úgy tudja, hogy a gazdasági élet nem lehet versenytere a személyes versengéseknek, mert az egyesületnek politikai feladatai nincsenek. Itt nem privát érdekek, hanem a közgazdaság érdekei szabnak irányt és tűznek célt az egyetértő törekvések elé. Ezek azt kívánják tőlünk, hogy előre haladjunk a gazdasági téren. Mig a korteskedéssel fel nem hagyunk, nem haladhatunk Az ellentétes álláspontokat kiengesztelő indítványt tesz. Két jelöltünk van. Mindkettő jeles férfiú. Az egyik a gazdasági téren szerzett dús tapasztalataira hivatkozhatik. A másik szere tett, fényes, ragyogó névvel kezdi pályáját. Nagy jövő áll előtte, sokat válhatunk tőle. ö azt lais?i, hogy ez a két jeles férfiú nem fog egymással ver senyezni (felkiáltások: Éljen Sztáray — éljen And- rássy !) Az egyik / már is visszalépett {felkiáltások : éljen Andrássy \) Úgy tudja, barátai úgy informálták, hogy Andrássy Sándor gf. nem vágyik az e'- nökségre, megelégszik az alelnökséggel is (felkiáltások : Okó 1 Ki mondta ? . .) Hogy semmi keserűség se maradjon vissza, megkísérli inditványozni, hogy válaszszuk megmindakettőt, válaszszunk köz- megegyezéssel . . . {Andrássy Sándort, mint elnököt hosszasan és zajosan éljenzik.) Molnár István : A dolog jelen stádiumában, mikor már mindenki saját meggyőződésével jött ide, nagyon elkésettnek tartja az imént hallott indítványt. Azután Bydeskuthy-nak szemére lobbantja, hogy a választmány a közgyű és határozatát, mely- szerint a jelenlegi közgyűlés is S. A.-Ujhelyben lett volna megtartandó, nem respektálva, önmaga gyakorolt közgyűlési jogokat, midőn a közgyűlést N.-Mihályba áttette. Ez törvénytelenség, amit a vármegye gazdaközönsége szó nélkül nem tűrhet. Efféléknek nem szabad ismétlődniük. Ajánlja újólag is elnökül Andrássy Sándor grófot {Lelkes éljenzés.) Dercsényi Kálmán korelnök, próbát készül tenni, hogy az elnök közfelkiáltással választassék. Ldczay László dr. az alapszabályokra hivatkozva titkos szavazást kér. Hammersberg Jenő-. Ellenjelölt nincs, értelme sincs a szavazásnak ... {Nagy zaj.) Bydeskuthy Sándor: pártolja a Láczay indítványát, annyival is inkább, mert lehetnek olyanok, akiknek itt más lehet a meggyőződésük, mint volt mielőtt ide jöttek .,. {Folytonos zaj.) Zombory Gedő: abszurdumnak tartja a titkos szavazást, mikor ellenjelölt nincs. A közóhajtás kifolyása, hogy Andrássy Sándor gf. legyen az elnök (Úgy van ! Éljenzés,) Láczay t és Bydeskuthy t felvilágositólag teóriában megkínálja egy szivarral, hogy válaszszanak l {Derültségé) Prihoda Lajos: Bydeskuthy-hoz szólva visszautasítja azt az insinuációt, hogy itt olyanok is lehetnének, kiket meggyőződésüktől eltántorítani lehetne. (Katói szigorúsággal kimondott szavait elnyeli a nagy zaj). Háromnegyed tizenkettőre volt, mikor a korelnök elrendelje a titkos szavazást. Két szavazat- szedő küldöttséget alakított. Az első bizottság elnöke, aki előtt A-tól M-ig szavaztak, volt Dienes István, szavazatszedők: Dókus Ernő és Molnár Béla dr., — a második bizottság, hol M tői Zs-\g szavaztak Perlsberg Ede elnöklete alatt Ferenczy Elek dr. és Spilenberg József közreműködésével végezte feladatát. A szavazás eredménj ét d. u. 3/4 i-kor hirdette ki a korelnök. Andrássy Sándor gf. kapott 115 szavazatot, Molnár István 20 szavazatot, A volt Sztáraysták Molnár Istvánra szavazva mutatták ki számbeli erejüket. A kivívott fényes eredményt a Pesti Napló nak igy telegrafálták meg: íA zemplénmegyei gazdasági egylet mai napon tartott ülésén töltötték be a gazdasági elnöki állást. Mint tudósítónk távirja, gr. Sztáray Antal a jelöltséget nem fogadta el s Molnár főispán húsz szavazata ellenében gróf Andrássy Sándor választatott meg«; ami azt jelenti, hogy az Andrássy-pártiak száma úgy aránylott a Sztáray-pártéhoz, mint a 6 az i-hez. Korelnök az eredményt zajos éljenzések közt kipublikálván, az elnöki széket átadta a megválasztott elnöknek, kit az elnöki székhez haladtában mindan oldalról gratuláltak és zajos ovációkban részesítettek. Andrássy Sándor gf : Hálás köszönetét mondott a magas megtiszteltetésért, hogy őtet az egyesület e díszes helyre érdemesíteni méltózíatott. Ünnepiesen ígéri, hogy minden idejét és tehetségét az egyesület erkölcsi és rnyagi felvirágoztatására fogja fordítani {Éljenzés). Azután az előtte szólók által mondottakra reflektálva, megjegyzi, hogy ő kedves barátjával és pártfogójával, Sztáray Antal-h: . • gf. Öméltóságával, nem állott versengésben. Ó csak jó barátai felszólításának engedett, mikor az elnökjelöltséget elfogadta. Később, a viszonyok bonyolódván, kérte barátait, hogy adott szavát adják neki vissza. Nem adták. Az ő kötelessége volt kitartani s ura is maradt adott szavának {Éljenzés). Szó volt, úgymond, arról is, hogy ez a választás felingerelte a szenvedélyeket, meglazitotta az ösz- szetartást, kockáztatta az egyetértést. Szomorú lenne, ha úgy volna Erre azonban azt feleli, hogy ezt a szenvedélyt lefogja győzni az a másik szenvedély, melynek neve önérdek I . . . Azután kijelenti, hogy ez alkalommal még prográmot nem ad, de már is jelezni kívánja, hogy a jól szervezett és kellőleg támogatott kiállításoktól reméli a mező- gazdasági viszonyok javulását. Végül abból az igazságból indulva ki, hogy »pénz nélkül messzire nem mehetünk«, kéri a tagokat, hogy hátrálékos díjaikat befizetni ipiarkodjanak és jövendőre a fizetésben pontosak lenni szíveskedjenek. Egyszersmind ajánlotta magát a gázdatársak hathatós támogatásába. Elnöki szék 't nagy éljenzés közt igy elfoglalván, előterjesztéseket tett: Mindenekelőtt' leköszönt az egyesület eddigi szervezetében elfogPalt körelnöki és számvizsgálói állásáról; egyszersmind számvizsgálóul maga helyett megválasztatni kéri Dongó Gézát,— mely elnöki előterjesztés helyesléssel fogadtatott. Indítványozta továbbá, hogy a néh. Andrássy Manó gf. gyászoló ésalidjához intézendő részvét- nyilatkozat átadása küldöttségre bizassék, s annak vezetésére főispán úr Öméltósága kéressék föl. Mailáth József gf. szót kér. {Felkiáltások: Halljuk 1). A nagyérdemű volt elnök, néh. Andrássy Manó gf őexcellenciája érdemeire akar pár szóval rámutatni. Mielőtt azonban ezt tenné, kijelenti, hogy megemlékezésével nem kívánja a Vicz- mdndy Ödön általi megtartani ígért emlékbeszéd mondását feleslegessé tenni, vagy annak elébevágni — eAzután igy folytatta: Boldog emlékezetű elnökünk, úgymond, abban az időben vitt tevékeny: szérepet egyesületünk életében, mikor a nemzeti, jogok fel voltak függesztve s amely idők története gyászkeretbe van foglalva az évlapokon A társadalmi élet tetszhalott volt e mostoha időkben s erős lélek kellett ahhoz, hogy remélni bírjon a halott feltámadásában. Andrássy Manó gf-nak része van abban, hogy az akadályok a haladás útjából elgördittettek. ö, a megboldogult, Széchenyi István gf. nak, a legnagyobb magyarnak, azt a mondását: »a.legszebb szándék, a legjobb akarat is parlagon haver, ha nincs hozzá anyagi erő« —nemcsaKy,alíö£tir destettekkel is igazolta. Az alapos ítélet, a konok elhatározás, a szívós kitartás, a tett embere volt e lankadatlan erejű férfiú. Kitűnő harcost vesztettünk el őbenne------indítványozza tehát, hogy néh. Andrássy Manó gl. érdemei, mikkel az egyesület életében a hallhatatlanságra jogot szerzett, jegyzőkönyvileg megörökittessének, s a jegyzőkönyvnek ez a kivonata főispán úr Öméltósága által a hozzá mennél számosabban csatlakozó egyesületi tagok élén ujiyujtassék át a megszomorodott szívű családnak. Főispán Öméltósága: megtiszteltetéssel fogadja e megbízatást s kéri a jelenlevőket, hogy a később meghatározandó időben, küldetésük teljesítése végett, hozzá mennél töbhén csatlakozni szíveskedjenek. Viczmándy Ödön (az újonválasztott elnökhöz lépve) átadta az elnöki pecsétet, kívánva az egyesület új elnökének, hogy szerencsés kézzel oldja meg mindazokat a feladatokat, miket a gazdaközönség érdeke elnöki ügykörébe utal, egyszersmind kívánja, hogy elnöki tisztét viselje egészséggel, töltse be teljes erejével. {Éljenzés) -—— azután Mailáth gf. szavaira vonatkozólag kijelentette, hogy az emlékbeszéddel kész, s azt ma c^ak ezért nem mondotta el, mert a legutóbb tartott választmányi ülés levétetni határozta a mai közgyűlés napirendjéről. Andrássy Sándor gf. elnök: köszönetét mondván a korelnöknek, hogy a választás vezetését elvállalta, a választóknak pedig azért, hogy a legtávolabbi vidékről sem restellettek az egyesület érdekében ide elfáradni,,:— kéri a közgyűlést, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésére két bizalmi férfiút válaszszon. A jegyzőkönyv hitelesítésére Dókus Gyula és Becske Bálint egyesületi tagok kiküldetvén a közgyűlés d. u. 1 '/2 órakor zúgó éljenzéssel végződött. # A »habemus pápám« örömére következett a »magnum áldomás«. A ,Kos‘ vendégfogadóból, melyet az ellenfél okkupáit magának, a Csillag-fogadóba vonult a győztes párt. Ilyen nagy, ilyen díszes társaság még aligha csillogott a n.-mihályi Csillag-ba.n. Öt asztal körül 154 főnyi vendégsereg foglalt helyet. A főhelyen Andrássy Sándor gf., jobbján Molnár István főispán, balján Szirmay György gf. ültek. Ott láttuk még az első asztalnál Szirmay Pál és Dókus Ernő országgyűlési képviselőket, Mailáth József és Zichy Andor grófokat. Molnár József, Vladár Emil, Z. Mos- kovics Géza, Klein Nándor, Bujanovics Frigyes, Bu- janonics Béla, Ferenczy Elek dr., Nemthy Ödön, Vladár Ervi, Szemere Emil, Szemere Gáspár, Grósz Antal, Ormándy Miklós dr., Perlsberg Ede, Matolay Etele, Matolay Béla, Zombory Gedő, Lehoczky Endre, lzsépy Géza, Horváth Hugó, Cseley Lajos, Dienes István, Gay János, Molnár Béla dr., ifj. Mandel Pál, Rimaszombaty Pál, Becske Bálint, Davidovics Adolf, Évva Ödön, Farkas Dezső, Dókus Gyula, Kun Frigyes, Kun Géza, Kossath Elek, Molnár János, Barthos József, Markovics Miksa, Nemet Nándor, Haraszthy Miklós, Nemthy József, Margitai József dr., Füzesscry Tamás, Füzesse'ry György, Reichard Mór, Szemere József, Szakácsy János, Moskovics András, Veinberger Jakab, Görgey Pál, Prihoda Lajos, Zalay Andor, Szirmay Ödön stb. stbet. Csakhamar szóra fakadtak a szó emberei. Az első felköszöntőt Andrássy Sándor gf. mon* dotta főispán Öméltóságára, aki, u. m., annyi jóval halmozta már el ezt a vármegyét, hogy őneki ezekért viszonzásúl mi soha elégszer, elegen és elegendő jót nem kívánhatunk s csak azt kérjük, hogy Isten őtet hosszú és boldog élettel ajándékozza meg. Nagy tetszéssel fogadott szavait lelkes éljenzés követte. — Utána Molnár Béla dr, emelt poharat. Amott, a Kos-hun, azt hánytorgatták, hogy a mai választás megzavarta egyesületi életünkben az egyetértést. Ö éppen ennek az ellenkezőjét meri álllitani. A mai szerencsés választás fogja létrehozni az egyetértést, összetartást. Élteti Andrássy Sándor gfot, mint a nap hősét (Nagy éljenzés). — Zombory Gedő, a földmívelés nemzeti fontosságát fejtegetvén, dicsérte a magyar arisztokráciát, mely az agrikultúra terén is jó példával elől megy és magát a nemzeti aspirációkkal mindig azonosítja; azutan kiemelte Andrássy Sándor gf. egyéni buzgó- ságát a közügyek önzetlen szolgálatában s kívánta, hogy a gazdasági egyesületetet egy szebb jövendő elé vezérelje (Nagy éljenzés). — Füzesséry Tamás, járási főszolgabíró így szólott: »Uraim 1 Vannak a társadalomnak bizonyos szabályai, melyek egyúttal a szerepeket kiosztják. Ezen szabályok ellen véteni annyi, mint az illemet sérteni. Érzem, hogy e díszes körben énnékem a hallgató szerepe jutott osztályrészül ; de mert inkább kívánok a szív-, hogysem az étikét emberének tartatni: megbocsájtanak felszólalásomért, s megengedik, hogy vármegyénk egy köztiszteletben és közszeretetben álló férfiáért emeljem poharamat. Amidőn ezt teszem, nem az udvariasság szabályainak, ahol a szív hallgat, midőn az ajax szól, nem is a szokásos a kalomszerű tisztelgésnek, melynek mint a csinált virágból font koszorúnak csak színe van, de illatja nincs meg, — hódolok; teszem úgy, mint oly férfiúért, kinél tiszta honfiúi érzés, emberbaráti szeretet, kristálytiszta jellem, mely, mint tűkör, szenyfoltot nem tűr, teszik azon lángszemet, melynek fényénél intézi lépteit; de teszem azt egyszersmind kiérdemlett tiszte'ete zálogáúl, ki valamint engem, úgy pályatársaim mindegyikét nem a pa- rancsolónak rideg s így visszataszító, de a szeretetnek türelmes s így megnyerő szavával vezérel; kinek ösmerete tág, mint az alföldi vidék, mély, mint n tenger, alapos, mint a sziklára épített erőd. E férfiú Molnár István főispán Öméltósága, kit az isteni gondviselés, hazánk, vármegyénk díszére és javára számos évekig éltessen!« Mélyen étérzett, szívből jövő és szivreható szavai szűnni nem akaró éljenzést keltettek. — Ezután Molnár István főispán Öméltósága emelkedett föl ülőhelyéről. Hosszabb pohárköszöntőjét azon kezdte, hogy a rekriminációktól tartózkodik ; de mégis kénytelen kijelenteni, hogy a mai nap fényes diadalában nincs része az erőszakoskodásnak. Azután szépen kifejtette, hogy az erőszak nem diadalhoz, hanem bukáshoz szokott vezetni. Büszke volt mindig Zemplén-vármegyére, büszke ma is, hogy legfüggetlenebb elemeiben, gazdaközönségében, nem engedte magát az erőszak járma alá téríteni. Azután melegen üdvözölte a »kedves társaságot« e ,kis hadjárat végén« s mindnyájuknak jólétet és boldogságot kívánva, ajánlotta magát továbbra is nagyrabecsült baráti vonza’mukba (Zajos éljenzés). Vladár Ervin: azért az önzetlen férfiúért, aki mindenkor abban fáradozik, hogy szükebb hazájának, a vármegyének javát előmozditss, s a mai diadallal is hozzájárult ahhoz, hogy a nemzeti test ereje, a földmívelés érdeke, hatalmas rugót nyerjen, a főispánért ivott. (Taps és éljenzés). — Lehoczky Endre a bálványozásig szeretett alispánért, ki mindig velünk van, élénk éljenzés közt ürített áldomás- pohárt. — Kun Dániel a magyar arisztokráciáért, különösen pedig annak két jelenlevő tagjáért, kik a kánikulában velünk izzadnak, télen velünk fáznak, Andrássy Sándor és Mailáth József grófokért mondott éljenzésekkel fogadott felköszöntőt. De száz szónak is egy a vége. Ki az éljen ? Andrássy éljen ! Diktum—faktum. A községi és körjegyzők vármegyei egyesülete folyó hó 8-án tartotta meg S.-a.-Ujhelyben, a városháza tanácstermében, évi rendes közgyűlését. Pataky Miklós elnök a közgyűlést megnyitván, az elnöki jelentés felolvasára került a sor. A jelentésben el van mondva, hogy a múlt évi közgyűlési határozat értelmében a nyugdíjintézeti szabályrendelet módosittatván, a nm. belügyministe- rium által jóváhagyatott; továbbá hogy a múlt 1877. évben Homonnán tartott közgyűlésben módosított egyesületi alapszabályoktól a jóváhagyás megtagadtatok ; hogy Szmerekovszky György tőke- 1 terebesi, id. Korocz András megyasszói, Adamovits
