Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-08-23 / 34. szám
A homonnai polgári- és középkereskedelmi | iskolában a javító vizsgálatok f. hó 29—31., a beiratások pedig szeptember 1—5. napjain fognak tartatni. Szept. 6-án lesz az ünnepies megnyitás, 7-én pedig a tanítások meg fognak kezdetni. A felvételhez szükséges az előző évről szóló iskolai bizonyítvány, keresztlevél é3 a 12 évesnél idősebb növendékeknek újraoltási bizonylat. Az Igazgatósig. A bodrog-zsadányi államilag segélyezett elemi közös iskolában az iskolai év jövő szept. hó 7-én veszi kezdetét. Van szerencsém tehát mindazon felvidéken lakó t. szülőket, kik óhajtják, hogy gyermekeik rövid idő alatt alaposan elsajá titsák a magyar nyelvet, értesíteni, hogy a vezetésem alatt álló iskolába, valláskülönbség nélkül, a folyó iskolai évben is felvehetek 10—15 fiú- és leány növendéket. Egy-egy növendék részére élelmezés, szállás, vagyis teljes ellátás havonként 8 forintért akár nálam, akár pedig a helybeli tisztességes magyar családoknál kapható. A szorgalmi idő 10 hónapig tart. Egész évi tandíj egyenkint 2 ft 25 kr. A tanulókat rajz és írószerekkel ingyen látom el. A már írni és olvasni tudó 10—11 éves fiu-gyermekeket a gimnázium első osztályára előkészítem. A leány-gyermekeket nőm kézi munkákra tanítja. Vallásoktatásról az illetékes lelkész urak gondoskodnak. Bodrog Zsadány, (Közép- Hegyalja) 1891. augusztus 20. (posta és vasúti állomás: Bodrog-Olaszi.) Kárpáti Péter közs. oki. tanító, vármegyei bizottsági tag. A kassai m. k. állami főreáliskolában az épületen folyamatban levő nagyobb javítási munkálatok miatt az 1891/2. iskolai év csak szeptember hó közepén veendi kezdetét. A javító, felvételi s pótló vizsgálatok szeptember 15-én, a beiratások pedig szeptember 16—18. napjain fognak megejtetni d. e. 8—12. s d. u. 3—5-ig. A szeptember hó első napjaira kitűzött érettségi vizsgálatok határideje azonban nem változik. Miről az érdekeltek miheztartás végett ezennel értesittetnek. Kassa, 1891 aug. 20. Gerevich Emil, dr. kir, igazgató. HŐZGrAZDASÁGr. Ismét fekete esztendő! Ebben a különben is mindenféleképen filok- szerás világban már hozzánk is eljutott és fészket rakott nemcsak a veszedelmes filokszera-bogár, de a sok szakemberek szerint a legújabban megjelent és a szőlők leveleire lerakodott penészgomba is, melynek láttára elszánván magamat, felvettem öreg pennámat*') megírni véle a bodrogközi rósz viszonyokat és mostoha állapotokat. A tél tartós, hosszas és régen nem tapasztalt kemény fagyásokkal, a tavasz szárazon, ellenben a nyári idő rendkívüli esőzésekkel zajlottak le; mely rendetlen időjárások a gazdaságokban pótolhatatlan károkat okoztak — különösen a repcetermést, melynek a Bodrogköz úgyszólván egyik hazája, egészen tönkre tette, a búza, gabona veteményeket nagyrészben kifagyasztotta, s tönkre silányitotta, — a széna, lucerna, bükköny, lóhere takarmányokat renden és boglyákban elrothasztotta, a krumplit, ami szegény népünknek egyik fő élelmi cikke, megrothasztotta, szőlőhegyeinkben a filokszera férget megszaporitotta ; ráadásul erre megkaptuk talán még a filokszeránál is kártékonyabb öblöt, jeget és szőlőragyát, melyek a szép reményekkel kecsegtető szőlőtermést is tönkre tették. Az árpa, zab, répa, tengeri, dohány, kender, köles és sarju széna termények közepes eredményt mutatnak. A gazdának a sok fáradozások és költekezések után valami kis jövede'met is Ígérnek, — ámde Bodrogközön, ahol a közterhek az elmúlt mostoha rósz esztendők miatt felszaporodtak, ha a repce, búza, gabona és bortermések nem sikerülnek: a birtokos osztály a reá nehezedő közterheket egyéb terménycikkekből vajmi nehezen és ritkán fedezheti. Múlt évben a rendkivüli szárazság, a folyó év nyarán a sok és nagy esőzések és az erre következett forró napok, melyek a kártékony rendkivüli öblöt, jeget és ragyát előidézték, megteremtették azt, hogy a bodrogközi birtokosság a jelen évet magára nézve egészen fekete és mostoha esztendőnek vallhatja; mert repcéje elveszett, eladó búzája, gabonája vajmi kevés, a tavaszi termények pedig, ha még sikerülnek is, a fentartásokra szükségesek, csak éppen a mi ezekből felmaradna, ha ugyan valami felmarad, azt fordíthatná a birtokos közterheinek törlésére, ami bizony nem igen Ígérkezik, pedig megszaporodott közterheinknek lerovására egy jó vaskos kincses bugyelláris is fel - illene. A Bodrogköz középpontjának, Király-Hel- mecznek, és szőlőhegyre nézve a véle közösség ben birtokló Perbenyik, Kis Géres és Szentes, továbbá Bodrog Szerdahely, Kis- és Nagy Kövesd községeknek lett volna még egy főjövedelmi forrásuk a szőlőtermény, ha ezt egyrészről a fiiok szera, másrészről pedig a júliusban uralkodó nagy esőzések közben előállott gyilkos öbB, jég és ragya meg nem öli és tönkre nem teszi, mely *) Kár, hogy oly ritkán, pedig még mindig fiatalos erővel perceg! Szerk. fátumoknak nyomása és pusztításai alatt szőlőterményeink is elpusztultak és ezzel a fent megnevezett bodrogközi községeknek úgyszólván fő és egyedüli jövedelmező forrása is semmivé lettek. Pedig ezen községek lakosai közterheiket mindég és egyes-egyedül szőlőterméseikből fedezték. Most ettől is megfosztattak és a szőlősgazda számára, mint mondani szokás a veszett fejszének még csak a nyele sem maradt.« A felsorolt bodrogközi községeknek ily ínséges állapotában, ha valaha — úgy most itt az ideje ezen elemi csapások által teljesen elpusztított szőlőtermések következésében kincstári tér- heiknek leírását és leengedését igényelni. Bízván vármegyénket oly bölcsen s odaadással kormányozó és a köztisztelet és szeretettől oly forrón körül vett főispánunk Öméltóságának édes atyai gondoskodásában : bátran remélhetjük*), hogy eme kétszeres csapásokkal egymásután már két éven át sújtott bodrogközi községeket kegyes atyai oltalmában részesíteni kegyeskedend. Még a múlt évben szőlőhegyeinken csak itt ott találtatott filokszera; de amint a folyó évi júliusban a szőlőhegyeket újból megvizsgálták, elég szomorúan és sajnosán kellett tapasztalnunk, hogy ma már kisebb nagyobb mértékben szétszórva egész szőlőhegyeinket elözönlötte és ellepte a filükszera. Mi, mint kik az ország inkább éjszakhoz gravitáló résziben élők és lakók, eddig mindég azt reményiettük, hogy ezen csodabogár pusztításaitól megmenekedünk, mert a szaktudósok szerint a filokszera sem a kissé hidegebb éghajlatot, sem homoktilaju szőlőket nem szereti s ebbe magát be nem fészke'i s megnem honosítja ; azonban sajnosán tapasztaljuk, hogy a szakértők ezen állítása is itt rajtunk be nem bizonyult. Hallomás szerint járt már itt egy filokszera- kormánybiztos is, vélünk szőlőbirtokosokkal még csak nem is érintkezett, nálunk nélkül hegyünkön egy kis futó vizsgálatot tartott, jegyzőkönyvet is vett fel, azután székhelyére el- s vissza utazott, és azóta úgy itt hagyott bennünket, mint Szent-Pál hajdan az oláhokat. A mai sok szakemberek, sok természetbúvárok és még sok bogarászok törték e zöket és fejőket azon, hogy ezen kis férgek pusztításaitól bennünket ilyen, vagy amolyan szerek, módok és eljárások követésével megmenthessenek, — de bizony dacára minden jó igyekezetöknek és törekvésöknek, a javaslatok csak kísérlet maradt, a próbák mind nem használtak, nem sikerültek és csakugyan beteljesült, »hogy halál ellen nincs orvosság.» Azonban úgylátszik, hogy egyes vidékeken azon szőlőbirtokosok, kik vastag vermelése- ket eszközöltek és trágya közzé vegyitett futó homokokkal homlitottak, ültetgettek, — dacára meglepett filokszerának, még mindég élnek, és szőlőiket fentartják; — más oldalról, a tapasztalatokra támaszkodva, nagyon ajánlatos az úgy- | nevezett Jzabella-sz.ö\őknek szaporítása és azokba más nemesebb fajta szőlőknek beoltása, már csak azért is, mert ezen Izabella-fajta szőlő erősebb természettel és ellenálló képességgel bírván, eme sajátságainál fogva sem a filokszera nem szereti' sem pedig az öböl oly könnyen meg nem üti és meg nem semmisiti. Hoztak ugyan a szaktudósok javaslatba óvószereket és ajánlottak »modus procedendi«-t de azok közül némely szereknek alkalmazásával a a szőlőbirtokosok többet ártottak maguknak, mint használtak. Most, amidőn a júliusi rendkivüli öböl Istenostorként ránk zudult, szép reményekkel kecsegtető szőlőtermésünket, melyet a filokszera a gazdának még ez időszerint meghagyott, azt is kérlelhetetlenül leforrázta és megsemmisítette. Ily rendkivüli erős öbölre, melyet a szaktudósok penész-gombának neveztek el, vidékünkben a legidősebb emberek sem emlékeznek vissza. Boldog Isten hova jutottunk 11 Hiszen atyám fia, öböl volt mindég, jelenben is van, és még a világ világi esz, öböl és ragya mindég lesz ; ámde nem penész gomba, ami a szaktudósok szerint a növény levelének hátulsó részére húzódik és itt szövődik s rakódik le, mi nem egyébb, mint a nyers nedvvel telt leveleknek a nap forró heve és melegsége á'tal a levél alsó oldalára kihajtott izzadmánya, mi a nedves föld kigőzölgésével találkozván, a két gőz találkozása után penész forma anyaggá változik át és azért ezen a procesz szusokon keresztül ment készülék a szőlőtőkét soha meg nem ölte, hanem igen is a termést kisebb- nagyobb mértékben már mis években is elpusztította, de soha úgy tönkre nem tette, mint éppen most. Valóban ezen bogár epohában a tudósok mindenféle kigondolható bogarakkal és gombákkal már utóvégre egész rémületbe hozzák a biriokos- ságot, és majd egyszer oda jutunk, hogy a különben is elkeseredve lévő szőlőbirtokos, — rémületében még inkább kétségbe esve, mert a sok féle költséges kísérletezéseket megtenni nem képes, de szegényebb gazdának nem is tanácsos — egy jó reggelen neki megyen még az egészséges szőlőjének is és bubánatában ezt is kiirtja, hogy ne *) Mi is reméljük 1 8zerk. I legyen már tovább mit pusztítani sem isten, sem ország bogarainak és gombáinak. A praxis a világ legnagyobb és legelső tudománya, a melyre fájdalom, a mai modern világ nem sokat, vagy éppen mitsem ád. Sajnálatos dolog, hogy egyátaljában nem követik az öreg tapasztalt emberek példáját, sem tanácsát, pedig hiába régi, de igaz marad az, hogy »in senibus est consilium« és azért tiszteld az ősz fürtöket, hajolj meg előtte és kövesd példáját 1 Nagy baj és nagy szerencsétlenség az, hogy manapság kevés az élettapasztalattal biró emberek száma, ami nemcsak egyes vidékekre, de magára az országra és nemzetre nézve is sajnálatos egy jelenség, — aminek fogyatkozásai miatt szaporodnak el a sok mindenféle rikácsoló kisér létezések mellett az annyiféle fajta bogarak és penész gombák is. Dobé Bertalan. HXVATAL.OS RÉSZ. 79. ein. sz. 1891. Zemplénvmegye alispánjától. Síyilt rendelet. Mindazon községek elöljáróságai, a melyek a vármegye hivatalos lapjának — a Zemplén-nek — előfizetési árával a múlt évekre avagy csak a folyó évekre is tartozásban vannak: ez utón felhivatnak, hogy tartozásaikat a lap tulajdonosához haladéktalanul beszolgáltatni siessenek, mert további késedelem esetén a kényszerbehajtást fogom okvetlenül elrendelni. S.-a.-Ujhely, 1891. május 9. Matolai (Etele, alispán. 3385/sz 891. S.-a.-ujhelyi j. főszolgabírójától. lVilyázaf i hirdetmény. A leköszönés folytán üresedésben lévő bod- zás újlaki körjegyzői állásra, melyhez Bodzás-Uj- lak község székhelylyel, Bodzas-Uj’ak, Garany és Barancs községek tartoznak, és a mely állomásnak évi járandóságát 400 frt fizetés, természetbeni lakás, 50 frt úti, 20 frt irodai és 30 frt küldöncdij képezik, ezennel pályázatot hirdetek. Felhívom annáhogva mindazokat, kik azon állomást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t. ez. 6. §-ának rendelkezéséhez képest szabályszerűen felszerelendő és 50 kros bélyeggel ellátott pályázati kérvényeiket alólirott főszolgabíró kezéhez f. 1891. évi «augusztus 30 ik napjá- j nak déli 12 órájáig annál bizonyosabban benyuj- ' tani el ne mulasszák, mivel a később érkezendő pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A választás megtartásának határidejéül az az 1891. évi augusztus hó 31 -ik napjának d. e. 10 óráját a jegyzői kör székhelyere Bodzás-Uj- lak község házához tü'ö n ki. Kelt S-a. Ujhelyben 1891. évi augusztus hó 19-ik napján. Dókus Gyula főszolgabíró. 616. sz./rend. 89 t. S.-a.- Újhelyi j. főszolgabírójától. Körözés. Kóröztetés végett tudatom, hogy f. é. aug. hó 8-án Mihályi községben, egy db. fekete 10 éves, 14 markos heréit, hámos ló bitangságban találtatott és DessewffyDénes udvarában őriztetik. S.-a.-Ujhely, 1891. augusztus 21. Urbán Ferenc, t. főszolgabíró 1810 sz./I, 9t. Szinnai járás fószolgabirájálól. Közhírré teszem, hogy folyó évi augusztus hó 10-ik napján Ladomér község határában egy fekete szőrű, közép magasságú, 5 éves heréit ló bitangságban találtatott, s a község bírája által őrizet alá vétetett. Szinnán, 1891. évi augusztus hó 15-én. Kossuth Elek, főszolgabíró. 2945 I sz. 1891. Homonnai /. főszolgabirájától. Körzés. Felső-Cseb nyén egy 3 éves, fakó-szőrű paraszt kanca ló bitangságban találtatván, gondozás alá vétetett, s ha tulajdonosa 14 nap alatt nem jelentkezik, el fog adatni. Homonnán, 1891. évi augusztus hó 18. Haraszthy Miklós, főszolgabíró.-A. szerkesztő póstája,. A két rezervista ki fog rukkolni, ha szerzője egykét szóra előbb a redaktorhoz berukkol. Abonyi Gyula urnák — Budapest. Örömmel köszöntőm munkatársaim sorában! Beregi, öntől sikerültebbeket vár olvasóközönségünk, olyast, mint a most küldöttek közül pl. a 3-ik számú. A. J. urnák — M.-Csentemye Feljajdulása teljesen jogosult- Forduljon a járás főszolgabírójához. Csak egy folyamodásukba kerül s a vásár napját át fogja helyezni a kereskedelemügyi kir. minister. Egy jelenvoltnak. Tőlünk elkésett. Felelős szerkesztő : r>0£T<3-Ó <3-"5T. GÉZA. Főmunkatárs: KAPÁS AURÉL Kiadótulajdonos: ÖZV. BOEUTH ELEMÉRNÉ
