Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-11-22 / 47. szám
Melléklet a „Zemplén“ 47-ik számához. szépszámú közönség látogatott el. Az egyházi, világi és katonai hatóságok s testületek az ünnepies istentiszteleten küldöttségileg vettek részt. A vármegye tisztikarát, minthogy főispán Öméltósága fekvő beteg volt, helyette az a'ispán vezette. — Isten áldása szálljon a népeit hőn szerető s népeitől az imádásig szeretett királynéra és fölséges családjára I (Személyi hírek.) Örömmel hozzuk tudomására a vármegye közönségének s t. olvasóiknak, hogy főispán Öméltósága hosszasan tartott lázas betegségéből már annyira fölépült, hogy a nap nagyobb felét ágyon kivül tölti és szabad idejét ismét a közügyek intézésére fordíthatja, őszinte szívből kívánjuk, hogy az egészségében beállott javulás állandó és szilárd maradjon. — Szunyoghy Dezső, kir. kér, felügyelő, tisztelt ba rátunk, tüdőgyulladással: komplikált és igazán súlyos betegségében, mint örömmel értesü ünk, határozott könnyebbedés mutatkozik s teljes felépülése mielőbb következik. Úgy leg> en 1 (Az időjárás) nagyon szomorú. Már második hete, hogy egészen meglágyult s újság számba megy, ha egy-egy nap esőzés nélkül múlik el. Ez a szomorúság a gazdaközönségnek öröm. Az a szomorúság pedig, hogy térdig érő sarakat taposunk, előbb- utóbb a lábbelikészitőknek válik örömére. Hanem az már csakugyan általános szomorúság, hogy a baktériumok az őszi lucsokban kitünően tenyésznek s különféle lázas betegségeknek válnak szülő okaivá. (Ennek gondolom a patikáriusok is csak félve örülnek.) Ujhelyben. lehet mon 'ani, minden harmadik ember beteg. És amilyen barátságtalan most a hangulat kint a szürke égbolt alatt, olyan szomorú bent a családi tűzhely körül is, hol egy- egy kedves beteg ágya fölött reménykedik a szeretet. Szívből kívánjuk, hogy ez a szomorúság mindenütt és mielőbb örömre változzék! (A »Zemplén*) mint az eddig történtekből következtetni lehet, az uj év kezdetévéi hivatalos lapja lesz a vármegyei gazdasági egyesületnek is. Á tárgyalások ebben az irányban már annyira eJöhaladtak, hogy a gazdasági egyesület és laptulajdonos között még csak az egyesség megkötése van hátra Ha a szerződés létrejön, amiben nincs okunk kételkedni, lapunk újabb állandó rovattal, a Gazdasági Értesítő rovatával, fog gazdagodni, mely első sorban az egyesületi tagok gazdasági érdekeit fogja szolgálni ugyan, de hatással lesz a lap prográmjára is, amennyiben ezután a közgazdasági kérdéseket is belefoglalja munkakörébe. Eziránt az uj viszony iránt a gazdasági egyesület tagjai azért is érdeklődhetnek, mert ők a lapot az egyesülettől nyerendő évi szubvenció viszonzásául fél árban fogják kapni. Azok az anyagi kedvezések tehát, miket mint gazdasági egyesületi tagok eddig a múltban élveztek, uj évtől fokozódni fognak. (Jótékonyság.) A jótékonyságáról országszerte ösmert Juszius József, városunk fia, alattyáni esperes-plébános, a jótékonyság mezején szerzett érdemeit egy újabb nemes tettel szaporította. Ugyanis a helybeli piaristák temploma belsejének kijavítására a tegnapi póstával 300, mond háromszáz forintot küldött a társház főnökéhez. Amidőn e nemes és nagy hálára érdemes tényt igy egyszerűen regisztráljuk, el nem mulaszthatjuk, hogy isten áldását ki ne kérjük ez igazi ember barát áldásos működésére. — l. (Vasúti megállóhely.) Élénk mozgalom indult meg városunkban és az érdekelt vidéken aziránt, hogy a vasúti gyártelepen állandó megállóhely létesittessék. Hogy mennyire kívánatos, közérdekű és helyes volna a kitűzött cél keresztülvitele felesleges, hogy, mint módunkban volna bővebben illusztráljuk; elég annyit mondanunk, hogy Ujhelybe a Csörgő, Borsi és a Kassa felé vezető országutakon jövő közönség nem lenne kénytelen a hosszú várost végig mérni, hogy a különben indokolatlanul a város délnyugati végére épített vasúti állomást elérje. Városunk közönsége pedig a középpontból kiindulva, pár percnyi utón érné el az indulás helyét mig az érkező utas ugyanilyen / idő alatt a város szivében találná magát. Értesülésünk szerint Uj- hely és az ügyben érdekelt szomszédos községek sok száz aláírással ellátott folyamodást fognak vármegyénk közig bizottsága útján a közlekedési miniszterhez eziránt benyújtani ; minek hogy foganatja is lesz, a teljes méltánylást igénylő tekintetek figyelembe vételével nem tartjuk kétségesnek. (Elgázolás.) F. hó 16-ról 17-ére menő éjjel az Ujhely és Patak között közlekedő terhes vonat egyik Kalauza, névszerint Radvánszki Sándor, állítólag saját vigyázatlansága miatt, a kocsik kerekei alá került, hol szörnyű ha'ált szenvedett, összeroncsolt holttestét kórházba szállították. (Esküvő ) Sére Ferenc, m. kir, államvasuti hivatalnok Királyházáról f. hó 20-án vezette oltárhoz az újhelyi r. kát. tenmplomban özv. Teli Vilmosné szül. Vadászy Viktória asszonyt. (Eljegyzés.) Bállá János, m. k. csendőr-őrs- parancsnok Nagy-Bereznán, folyó hó 8-ikán jegyet váltott Beliczides Teréz kisasszonynyal, Sztarinán. (Halálozások.) Teljes részvéttel vettük és adjuk a következő gyászhireket: Özv, Csicseri Orosz Lajosné szül Szányi Szányi Henmina maga és gyermekei, úgyszintén a rokonság nevében is szomorodott szívvel tudatja felejthetetlen férje csicseri Orosz Lajos volt cs. kir. huszár tiszt és 1848 — 49-iki honvéd huszár kapitányának élete 70-ik, boldog házassága 38 ik évében, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, hosszas szenvedés és végelgyengülésben f november hó 16 an délután fél 5 órakor történt gyászos kimultát. — Rittinger Zsigmond, legenyei körjegyző, f hó 20 án délután meghalt. Sorvasztó és hosszas szenvedés jutott osztályrészül az alig 35 évet élt, jobb sorsra érdemes fiatal embernek, kinek halála özvegyen hagyott ifjú nejének hozott vigasztalan fájdalmat és két, kenyeretadó apát vesztett kis árvának pótolhatatlan veszteséget. Általános különben a részvét minden ismerőse sorában, mert úgyis mint hivatalos dolgaiban példás, rendszerető ember, úgyis mint rokon és jó barát, a közbecsü- lést és szeretetet osztatlanul bírta. Temetése ma délután megy végbe. Nyugodjék békével! (A magyarországi reformátusok) egyetemes konventje elhatározta, hogy az 1890—91 -ik évi val lásügyi törvények százados évfordulója, az ország minden ref. egyházában istenitiszteleti el ünnepeltessék meg. Ennek napjául november 29-ike tűzetett ki. E napon tehát, d. e. 10 órakor a helybeli ref. templomban is ünnepies hálaadó istentisztelet fog tartatni, amelyre az egyház elöljárósága városunk minden lakását meghívja. Az ünnepi beszédet Fejes István lelkész, a kitűnő egy házi szónok fogja mondani. Egyidejűleg megemlítjük, hogy hasonló ünnepség a dec. 5. megnyíló zsinat alkalmával országosan fog tartatni, még pedig dec. 6-án Budapesten, midőn ugy az ág. hitv., mint a helv. hitv. reformátusok, előbb saját templomaikban istentiszteletet tartanak, azután pedig Pestvármegye házában gyülekeznek össze. Ezen közös zsinaton a 90 ik évében levő Vay Miklós báró, főrendiházi elnök, tiszáninneni egyházkerületi főgondnok fogja tartani a megnyitó beszédet, a jubileumi emlékbeszédet pedig rz ág. hitvallásuak részéről Györy Elek mondja. Mindezeknek az ünnepségeknek főcélja: hálaadás a vallási békéért. (Hová ragasztandó a számlabélyeg ?) Az 1881. évi XXVI. t. c. 27. §-a szerint ugyanis: »Kereskedők és iparüzők által saját üzletökből származó követeléseik iránt kiállított számlák, jegyzékek, kimutatások s hasonló iratok után meg felelő bélyegjegyek a számlák első lapjára fölra- gasztandók s a számla egyik tételével keresztül- irandók * A törvény ezen intézkedése a pénzügyi közigazgatási bíróság döntvénye szerint akkép értelmezendő, hogy a bélyeg a számlának első lapjára akként ragasztandó föl, hogy annak alsó szélét a számla első tételével lehessen keresztülirni. Más helyen és más módon alkalmazott bélyeg nem létezőnek tekintetik s a szabálytalanul bélyegzett számla miatt jövedéki pénzbüntetésnek van helye. (Ilit ajándékozunk gyermekeinknek?) Ezen kérdés a karácsony közelgésével mindinkább foglalkoztatja a szülőket. Manap már annyi szép és pompás nyujtatik a gyermekeknek, hogy a fenti kérdés nem fejthető meg oly kőny- nyen, különösen pedig oly szülők által, kik az ajándékra csak szerény összeget fordíthatnak. Szolgálatot vélünk tenni azoknak, ha alkalmas karácsonyi ajándékot ajánlunk nekik. Nem uj cikk, hanem egy játék, mely az idő próbáját kiállotta és melynek magas nevelési értéke tekintélyes tudósok által elismertetett. A legszélesebb körökben elterjedt Horgony-Kőépitőszek- rényeket értjük ezen játák alatt. A gyermekeknek évek hosszú során át kellemes foglalkozást nyújtanak és a legvadabb gyermek is eljátszik vele órák hosszáig. A föelőuy azonban abban rejlik, hogy minden Horgony-Kőépitőszekrény később a kiegészítő szekrények hozzávásárlása által kiegészithetők és hogy azon szülők, kik nem akarnak egyszerre nagy összeget fordítani egy nagyobb szekrényre, ezen kiadást több évekre feloszthatják. Ki részletesebbet akar tudni ezen ajándékokat illetőleg, az hozassa meg a gyártól (Richter F. Ad. és társa, Becs, Nibelungengasse 4) a képes árjegyzéket, mely ingyen és bérmen- tes«a megküldetik, A Zemplén 1892. évi naptára a meg. rendelőknek kiadóhivatalunkból nagyob- | bára már szét lett küldve. Kik naptárunkból ! egy vagy két példányt rendeltek vagy • rendelni szándékoznak, legcélszerűbb ha egy példányért 45-, két példányért 90 krt postautalványon küldenek be, mert igy keresztkötés alatt küldhető meg, mig ellenben utánvételi küldésnél l naptár 70—80 krban kerül. Irodalom. Almanach az 1892. évre. Szerkeszti Mikszáth Kálmán. Egyetemes Regénytár VII. évfolyam III. és IV. kötete. Singer és Wolfner kiadása. Ára diszkötésben x forint. Az Almanach megszokott találkozó helye immár a kiválóbb magyar novellistáknak. Az Írók, kik különben szétszórtan különféle lapokban és egyes kötetekben vegyülnek a közönség közé, itt mintegy testületileg lépnek minden esz- ; tendőben egyszer az olvasók elé, kölcsönösen támogatva egy- I mást értékükkel. A mostani kötet, melyet a régi szerkesztő, Mikszáth Kálmán gondos keze, állított össze tizenhat kisebb- j nagyobb elbeszélést és rajzot hoz ugyanannyi Írótól. Mikszáth humoros előszava után, mely alapjában véve igen komoly intelemmel fordul az iróvilághoz, hogy a jelenkori hazai élet ismertetésének szentelje magát, Jókai Mór kezdi meg a sorozatot A glorias hölgy cimü tréfás elbeszélésével, uiely tele van az ő aranyos humorával és pompás leírásaival. Azután Be- niczkyné-Bajza Lenke következik egy Égi sugár cimü megkapó kis vázlattal, melyben egy leánysziv története van elmondva. Tóth Béla A beszélő kert-ről ir tréfás bonhomiával és zamatos magyarsággal török mesét. Vadnay Károly distingvált tolla Az elsülyedt asszony ban kellemes folyékonysággal ir meg egy szomorú és megható történetet. Bridy Sándor Mese a tulipánról cim alatt bizonyságot tesz arról, hogy a naturálisták, ha még olyan fiatalok is, igen szépen tudnak mesélni és ábrándozni, ha akarják. Békefl Antal Véröröklés-e izmos Írói tehetségnek a szüleménye. Porzó (Ágai Adolf) A hős cim atatt gyermekkori reminiszcenciát ád a forradalom napjaiból. Justh Zsigmond Veres kakas cimü rajza megrázó a maga egyszerűségében. Hevesi József néhány lapon nagy közvetlenséggel vázolja egy ősi család utolsó sarjadékának lelki állapotát a — Dobszó előtt, mely birtokát idegen kézre juttatja. Herozegh Ferenc, a fiatal nemzedék legkiválőbbja, remek képet fest egy festő modelljéről A szent cim alatt. Kozma Andor jóízűen ir le egy vadmagyar Szegény atyap-t, kit a gazdag rokonok jó szivüsége semmikép sem bir meglágyítani. Llposey Ádám a nagyvilági élet sötétségét festi, biztos vonásokkal, az Eladó lányok cimü elbeszélésében. Rákosi Viktor az ő számtalan pszeudo-alakjainak egyikében jókedvű dévajkodással Írja meg, hogy Miért nem lett ö dalárdlsta f Tibory Róbert az Az arany lelkiismeret cim alatt érdekes elbeszélést ad egy mult-századi temesvári királybíróról. Bársony István, a remek .tollú iró, Örökős cim alatt állít élére egy társadalmi kérdést, melyre még folyvást nincs más megoldás, mint a kard; a párbajt; s konklúziója az, hogy a nő, ha elitéli is, gyávasága miatt, azt, a kit szeret, azért mégis tovább szereti. A díszes sorozatot Mikszáth Kálmán rekeszti be Az elképzelt méz cimii tréfás rajzával. Egészben tehát az uj Almanach méltó utóda a korábbiaknak s beváltotta azt, a mit az előbbiek Ígértek. A közönség pedig fogadja jó szívvel s élvezze e kis irói gárda szellemességét, jókedvét, szivmelegségét, gazdag tehetsége hamvas gyümölcseit. A Gazdasági Mérnök közérdekű gazdasági és műszaki hetilap megjelenik minden vasárnap, gazdag és változatos tartalommal, díszesen kiállítva. Szerkeszti és kiadja : Gonda Béla műszaki tanácsos, műegyetemi m.tanár. Előfizetési ára: Egész évre 12 ft : félévre 6 ft. Előfizetéseket a jövő 1892-ik évre már most elfogad a kiadóhivatal (Budapest, IX. Lónyay-utca ír.) Ajánljuk e 15 év óta fennálló szaklapot a gazdasági és műszaki haladás iránt érdeklődő müveit közönség szives figyelmébe és támogatásába. Egyesületi és társas élet. Nyilvános nyugtázás. XI1. kimutatás. A főgimnázium építkezési költségeinek fedezésére a múlt héten következő befizetések eszközöltettek : özv. Bessenyey Gáborné 50 ft, özv. Malártsik Györgyné 25 ft. Prámer Alajos IOO ft, Dongó Gy. Géza 25 ft. Almássy György gf. (Ga- rany) 200 ft). Keiner Ede 17 ft, Wihs Keresztély Tamás {aláírási kötelezettség nélkül) 30 ft. Összesen 447 ft. I—XII. kimutatás főösszege : 4915 ft. A kegyes adományozók fogadják hálás kö- szönetünket. S.-A.-Ujhely város elöljárósága nevében 1891. évi november hó 14-én. Pataky Miklós, Ujfalussy Endre, V. jegyző. főbíró. Nyilvános számadás és köszönetnyilvánítás. A szerencsi ev. ref. egyház, uj iskolájának felszentelése alkalmával, f. hó 8-án, az új iskola tantermében, az iskolának tanszerekkel leendő ellátására, jótékonycélú táncvigalmat rendezett, mely alkalommal, midőn a nevezett célra történő felül - fizetéseket most nyilyáno^an nyugtázni szerencsénk van: nem mulaszthatjuk el, hogy őszinte köszöne- tünket itt e helyen is ki ne fejezzük Bemáth Béla orsz.-gyűlési képviselő úrnak azon nagylelkű adó mányaért, hogy iskolánk építkezési költségeinek pótlására egyházunknak 50, Ötven forintot kegyeskedett adományozni. Úgyszintén hálás köszönetün két fejezzük ki Szirmay György gf. Öméltóságának azon kegyes pártfogásáért, hogy az építkezésünkhöz szükséges homokot bányájából egyházunk részére díjtalanéi ajánlotta lel. — Szegény egyházunk jelenleg oly nagy kiterjedésű építkezést teljesített és fog is még folytatni, hogy csak buzdításul szolgál népünknek, ha látja, hogy nagy áldozat és fáradság árán teljesített munkájában legjobbjaink is buzgón támogatják. — Hogy tehát megkezdett munkánkat évtizedek mulasztásait pótló egyházi épületeinknek kijavítását befejezhessük ; régi nevezetességű temp'omunknak, mely Rákóczy Zsigmond erdélyországi fejedelem pormaradványait őrzi, az idő viszontagsága által okozott rombolástól továbbra nézve megóvhassuk: hires ósdiságához képest belsejében az új-kor áldozatkészségének nyomai megláttassanak s az évenként oda, a csontok megtekintése végett zarándokoló hazafiúi kegyelet a hálás utódokat lássa a nagy hős csontjai felett: kérjük ezen nagyszerű munkánk befejezésére továbbra is úgy a fent nevezett nagylelkű pártfogók, az alább közlött s a jótékony célra történő felulfizetök, valamint a hálás magyar nemzet nagylelkű támogatását. — Az iskolai mulatság alkalmával a következő felülfizeté- sek történtek : Szirmay György gf, 5 ft, Bernáth Béla orszgy. képv. 9 ft, Vitányi Bertalan 10 ft, Kesső Géza dr. 8 ft, Erős János dr. 8 ft, Schridde Frigyes 10 ft, Fischer Ignác 5 ft, Dubán Lipót 2 *) A jő példa szolgáljon buzdításul azoknak, kik a közművelődés oltára iránt eddigelé merev magatartást tanúsítottak. , Szerk.
