Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1891-11-15 / 46. szám
hogy a szerencsi és ondi iskolákat meglátogatta. Ez utóbbi iskolában a most már nyugdíjazott tanító szellemi fogyatkozása miatt a tanít ást gyengének találta. — A kir. ügyész havi jelentése szerint a s.-a.-ujhelyi fogház rablétszáma a múlt hóban 210 volt. Az egészségi állapot kedvező; halál eset i fordult elő. — A közegészség ügyre vonatkozó főorvosi jelentésszerint a közegészségi állapot tűrhető volt, sokféle kór jelentkezett ugyan az elmúlt hóban, de jelentékenyebb járványnyá nem fajult el. — A roncsoló toroklob, mely a hó elején sok helyütt ijesztően lépett fel, a hó végén már csak S.-a.-Ujhelyben jelentkezett. — Közhelyek 67., iskolák 10 esetben vizsgáltattak meg. — A kir. államép'Uészeti hivatal főnöke jelenti, hogy a közlekedési ügyek állapota teljesen rendben van, s hogy a miskolcz-gerendai és kassa-jablonczai állami utón, valamint a törvényhatósági közutak nagyobb részén, a kavicsolások átvétettek. — A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint az egyenes adó befizetéseknél az eddigi hátramaradásokkal szemben javulás mutatkozott. Befizettetett 195,980 ft 80 kr, a mult évi október havi eredménynél 22,175 ft 77s krral több. A hadmentességi dijaknál a befizetési eredmény szintén megfelelő volt. Befolyt e címen 10,662 ft 597a kr, a muft évi okt. havi eredménynél 1829 ft 91 krral több. — Az árvaszéki elnök jelentette, hogy az árvaszéki előadók által a múlt október hóban 1745 ügydarab intéztetett el; hátralékul maradt 718 október ghó- ban beérkezett ügy. — Miután a napi rendre került közérdekű és magánügyek elintézést nyertek : elnöklő alispán az ülést berekesztette. Bizottsági ülés. A vármegyének a kir. kormány által alakított állandó közgazdasági bizott sága folyó hó 12-én, S.-A.-Ujhelyben, a vármegye háza kistermében Mailáth József gr. elnöklete alatt ülést tartott. Az elnöki megnyitó beszéd után első tárgy a kereskedelemügyi miniszter azon leirata volt, amelylyel sajnálattal vette tudomásul, hogy a bizottság eddigi elnöke, Molnár István főispán ő méltósága, a közigazgatás folyton fokozódó teendői s ebből eredt nagymérvű elfoglaltsága következtében ezen tisztétől megválik, s a midőn őt felmenté, ugyancsak az ő ajánlata folytán egyszersmind elnökké Mailáth József gr. nagy birtokost nevezte ki. A bizottság mély sajnálatának adott kifejezést a felett, hogy ő méltósága megválik e tisztétől s egyúttal felkérte őt, hogy általánosan elismert és odaadó tevékenységével továbbra is támogassa a bizottságot s annak ülésein, mint tiszteleti tag, jelenjék meg. A közügyekért melegen érdeklődő uj elnököt, székfoglalása alkalmából, bizalommal és szívélyesen üdvözölte a bizottság; majd Dókus Gyula és Szcrviezky Ödön biz. tagok előterjesztése nyomán megállapittatott a közel jövő teendőinek programmja. E Programm értelmében a bizottság működése szövetkezés és hosszabb lejáratú államkölcsön segélyével főleg a kender termelésre, porcellán- és faiparra, valamint a homok szőlőtelepítésére fog kiterjedni. Általános a meggyőződés, hogy az eredmény a bizottság működéséhez kötött várakozásnak minden irányban meg fog felelni. tém ; de most csak anyit éreztem iránta, a mennyit egy más leány iránt érez az ember. E feledést ö maga is elősegítette. Elvált férjétől s eltűnt nyomtalanul. Mi okozta eltűnését: nem tudom ? A rossz nyelvek azt mondják, hogy hiúsága, szépségének tudata. Talán igaz. Vig cimborák társaságábán érkeztem Mehá- diára, e gyönyörű fürdőhelyre. Csekély anyai örökségem négy hatodrészben már be volt »táblázva* — amint az arany ifjúság szokta mondani — de ez nem akadályozott abban, hogy költekezésemmel fölhagyjak. Sugást-bugást hallottam mindjárt megérke- napján. Egy szép asszonyról szólt az ének. a Feltűnő szépség, pazarul költ® ennyi volt az egész, a mit, mint bizonyosat, mertek állítani; no meg aztán, azt, hogy egy öreg ur társaságában szokott mindig megjelenni, A vendég-könyvben >B. Bella« néven van beírva s melléje a sokatmondó szócska téve : ^özvegy.* Meg kell vele ismerkednem 1 — ez volt első gondolatom. Nem kellett sokáig várnom. Másnap színi előadás volt; elmentem, hogy tálálkozzam vele. A terem már zsúfolásig megtelt, s ő még nem volt ott. Már kezdtem fölhagyni a reménnyel, a midőn élénk mozgás keletkezett a bejáratnál. Oda tekintek, s kit látok ? — nem akartam hinni szemeimnek : a régi eltűnt Iza lépett be társal- kodónéjával. Rögtön megismertük s üdvözöltük is egymást. Hidegen, fagyosan. Ő volt az ünnepelt szépség. Férje pár hét előtt halt meg: jogosan volt tehát özvegy. Egy ideig ott maradt s aztán rosszul-létét adván okul: távozott. Utánna mentem. — Üdvözlöm, szép özvegy 1 — vetém oda gúnyosan, — ugy-e nem gondolt e roppant szerencsére ? Községi számadások vizsgálata. A tokaji járási főszolgabíró a múlt héten és e hétnek a folyamán eszközli a községek számadásainak a vizsgálatát. Hírek a nagyvilágból. Edison legújabb találmánya. A zr- oiális feltaláló egy villamos készüléket konstruált, mely a bányászat terén van hivatva nagyszerű és hasznos reformokat előidézni. Az éhínség, mely oly rohamosan lépett fel Oroszországban, még [egyre tart. Újabb kivitek tilalmat hoztak be sok élelmi cikkre, hogy az Ínséget csillapítsák. Óriási viharok dühöngésének hírét hozza minden oldalról a távíró. Anglia partjain több hajó veszett el a szélvész következtében. Ezüst lakodalom. Az oroszok mindenható cárja a múlt hét folyamán tartotta ezüst menyegzőjét. A béke kongresszus csütörtökön nyílt meg Rómában. Üléseit a Kapitóliumban tartja. Hírek az országból. A magyar delegáció a múlt hét folyamán, 9-én, gyűlt össze Bécsben, hogy üléseit megkezdje. ófelsége a király nov. 11-én fogadta a delegáció tisztelgését. Zichy Ferenc gróf, elnök, beszédére Ófelsége nagyszabású választ adott, mely a világ-béke közeli elérésére céloz. Uj palota épül a régi, ódon primási-palota helyén, Budapesten, a várban. A most kinevezett herceg-primás egy újabb, modern és csinos palo- j tát építtet, melynek alapkövét már a tavaszszal 1 leteszik. Holdfogyatkozás lesz látható, természetesen, ha az idő kedvez, ma, vasárnap és hétfő közötti éjjelen. Éjfélkor, körülbelül 12 óra után, nálunk is észrevehető lesz. Eskü letétel. Az uj primás é' az uj kalocsai érsek holnap, hétfőn, teszik le az esküt Őfelsége kezébe a budai várpalotában. Színház. Nem frázis, de való tény, hogy a színművészet hatalmas közmivelődési tényező. Százszor elmondott ige, mely mindanyiszor a pusztába hangzik. Miért ? Ebben, a minden költőiségtől megfosztott s csak az anyagiak után kapkodó napjaikban, vajmi kevesen vannak, akiknek bebizonyítani lehetne, bármily argümentummal is, hogy a színművészet nemcsak kulturális célt követ; hanem egyúttal ápolja, fejleszti a magyar nyelvet. E ténykedése közvetett összeköttetésben áll az irodalom terjedésével, fejlődésével; tehát nemzeti létérdekünk biztosításával, szélesbitésével is. Amig találkoznak olyanok, akik a színészt, a színészetet nem ebből a szempontból fogják fel, illetve ítélik meg, hanem — Valóban, viszonzá, de hangja reszketett, nem tudom miért nevezi szerencsének ? és miért oly gúnyosan ? Talán oka van reá ? — Mindenesetre 1 — Ha, ha, ha 1 Nem szabad tudnom az okát — Egyszerű az. Ha jól emlékezem, mi egymásnak örök hűséget esküdtünk; nos tehát, eljöttem, hogy oeváltsam Ígéretemet. Nem elég ok ez f — Nem. A mit gyermek-észszel fogadunk : az érettebb korban nem kötelezhet. Én önt sohasem szerettem másként, mint testvéremet. Különben is azt nem tagadhatja, hogy az embernek gondoskodnia kell a jövőjéről ? Önről azt mondták, hogy meghalt. Ekkor egy jó »parthim« akadt, hozzá mentem. De ha nem akadt volna is, Ön szegény, magam is az lettem volna. Nyomorogni nem akartam, nem olyanak születtem. Nem mentem volna önhöz. Nekem élvezet kell; fény, pompa: ön azt sohasem adhatott volna. A mi utunk külömbözők. Isten önnel 1 Ótt hagyott a faképnél. Tehát mégis igaz? Ez is olyan csak, mint a többi; az is csak Éva- leánya! Még az utolsó foszlány is eltűnt a régiből ; nem éreztem a csapást. Jól számított az én orvosom. Másnap levelet hoztak. Iza írta, hogy elmegy, mert velem egy levegőt sem akar szívni. Szép, szép . . . Csak röpülj te kis galamb, mig szárnyadat nem szegik. S amint eltűnt szülővárosából, oly nyomtalanul tűnt el innen is. Az életben sohasem láttam többé. * * tt Az eddig leirottakat pár évvel ezelőtt elhalt barátom naplójából olvastam. A »szórakozás*, a a mit nagyon is túlhajtott: korán a halálba ker- gette. Önkéntelenül olvastam a fönnebbi sorokat, s nem hittem, hogy a hősnővel én is megismermás, prőzaiabb oldalról nézik: addig nálunk falra- hányt borsó lesz az agitáció a színészet mellett. Értsük meg egymást ! Nem akarjuk mi ezzel sem azt mondani, hogy erején túl pártolja valaki e szent ügyet; azt sem, hogy okkal móddal ne tegye azt. Mi konstatálni kívánjuk, hogy az a kiadás, amit a szinház-láto- gatásra fordítunk, nem egyesek magánérdekeit — már legalább nem egészen — mozdítja elő, hanem közvetve olyan érdeket is, mely közös mindnyájunké kivételnélkül Ez alatt, egész természetesen, a közmivelődést értjük. Mennél miveltebb, annál hatalmasabb is minden nemzet. Miveltségünket az irodalomból meritjük; az irodalom ad tápanyagot a szinmüvészetnek. Nem akarjuk senkivel elhitetni, hogy a szín- irodalom terén nincs selejtes, férc-munka ; nincs az esztétikai Ízlésbe és az erkölcsi fölfogásba üt köző is; de van jó és jónál jobb is! Ezekből lehet tanulni. Ép azért el is várjuk Sághytöl, a jelenlegi igazgatótól, kit jó hírneve megelőzött, hogy közönségünknek, melynek jóizlése e téren csak dicsérendő, nem fog olyan darabokkal előállani, melyek nem felelnek meg az ő miveit Ízlésének. Hanem igenis olyanokat fog színre hozni — bármely fajú legyen is a darab, — melyek a szép, igaz és nemes eszméit tükröztetik vissza. Kíváncsian nézünk az előadások elé I Sorát ejtjük majd akkor megjegyzéseinknek; őszintén elmondjuk az előnyöket és a — hibákat. Addig is annyit említünk, hogy tegnap szombaton, f. hó 14 én, bemutató előadásul Szi- gethy Józsefnek Rang és mod czimü színmüvét adták; ma vasárnap pedig a Vadgalamb ot, Gerő I Károly uj népszínművét adják. Ezekről a jövő számban. Különfélék. (Legfelsőbb adomány) őfelsége a király, kabiné tirodája utján Márlyák Viktor puczáki g. k. lelkész részére 30 ftot, Kanyuk György kolo- niczai tanító számára 15 ftot, Egreczki Mihály lesznai tanító javára pedig 15 ft kegyes adományt küldött. (Személyi hir.) Török altábornagy, a csen- dőrség főparancsnoka, f. hó 8-án és 9-én, az Uj- helyben állomásozó csendőrszakasz megvizsgálása céljából, városunkban időzött s a tapasztalt rend és pontosság fölött Baris hadnagynak teljes megelégedését nyilvánította. (Az időjárás.) A Tél apó hű és következetes maradt önmagához. A hagyományos Márlon- napra megrázta ősz szakálát s apró, finom pillékben hullott le a hó. De nem tartott sokáig. A fagyos, hideg idő egyszerre engedni kezdett; megeredtek az ég csatornái. Csötörtök óta, ha nem is állandó eső, de folytonos permetezés vau. A gazdák, akik már várva-várták az esőt, boldog megelégedéssel néznek szerte széjjel, mert őszi vetésükre annak minden csepje egy-egy áldás. Lapunk zártakor az eső elállott; csendes, veröíényes nap volt. kedem. Pedig e győzelemhez nem is nagy harc révén jutottam. Végzetem arra kárhoztatott, hogy felső Magyarország egyik városában szívhassam a »görbe ország* éltető levegőjét s gyakorolhassam a jótékonyság erényét a sok gyámoltalannal szemben. Mert a város miniatűr kiadása Nápoly- nak, s aránylag talán még több benne a koldus, mint ez utóbbiban. Egy napon a város mellett íekfó »sziget«-re mentem, hogy napi rendes sétámat megtegyem. A hid karfajara támaszkodva rongyokba burkolt nő állott, karján egy kisdeddel. Mind a kettő a megtestesült nyomorúság volt; csekélységet, a mi telhetett, nyújtottam neki. Visszajövet még mindig ott volt; szomorúbban, kétségbeesettebben, mint azelőtt. Megesett rajta a szivem ; hozzá léptem s megszólítottam: — Jó asszony, miért vagy oly kétségbeesett ? — Két napja már, hogy betevő-falatot nem láttam: éhezem iszonyúan 1 Úgy látom, a könyö- rületesség már kihalt a szivekből; reggeltől itt állok, s csak e csekélység az, amit koldulni bírtam. Ezek a fecsegő habok oly édesen szólítanak ; ha gyermekem nem volna: már régen követtem volna hivó szózatukat. Mert lássa, nem ilyen élethez voltam én szokva ! Elég puha bölcsőben ringattak, s ha a párna nem volt is selyem, mégis a vásznából a legfinomabb volt. Anyám korán elhalt; de az anyai szeretetet kárpótolta egy ifjúnak irántam való vonzódása. Jobban szeretett ő saját életénél, tenyerén hordozott. Oh miért csaltam meg őt f Miért törtem össze szivét ? Most nem kellene igy koldulnom. Csak most tudom fölfogni, mit ér egy igazán szerető szív ; most, a midőn mindent nélkülözök. De már késő ... késő. Annyira szeretett, hogy midőn férjhez menetelem hírét hallotta : megőrült; de négy hó múlva ismét kigyógyult. Nagyravágyásom, vagy nem tudom én minek nevezzem, világgá kényszeritett. Volt egy örökségem, amely biztosítani látszott életemet, s Folytatás a mellékleten!
