Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-11-01 / 44. szám

költeménynek nem ez fényoldala. Talán a kővetkező történeti igazságot magában foglaló versszak:

És annyi balszerencse közt Oly sok viszály után,

Megfogyva bár, de törve nem Él nemzet e hazán.

Valóban ez is igen gyönyörű versszak, mivel ezen versszakban a költő a magyar nemzetet úgy tünteti föl, mint egy százados tölgyet, melynek ágai a viharral dacolnak, s ha meghajlanak is az erős vihar nyomása alatt, de össze nem törnek, hanem újra fölemelkednek ; úgy állítja elénk a mi elődeinket, mint egy szilárdjelleoiü bátor férfiút, ki az élet kemény szikláival, a szenvedésekkel, a viharokkal, melyek reá zúdulnak, szembeszáll, tud tűrni, tud szenvedni, de Szibaríta nem lesz soha, ki a reá nehezülő csapásokat békével tűri, s ha olykor meggörbed is alattuk, de nem hajol meg soha, hanem »meg- fogyva bár de törve nem< emelkedik föl.

Talán ezen fbntemlitett négy sor volna a nemzet indulójának alapeszméje? Oh nem! Tagadhatatlan, hogy ez is egy igen szép, magasztos versszak, mely költő ajkán valaha a reá rohant hordáktól annyit szenvedett nemzet dicsőítésére elhangzott.

Hát talán a nemzet jobb jövőjét megjósoló következő négy sor volna e hazafias költeménynek koronája ?

Még jöni kell, még jönI fog Egy jobb kor, mely utkn Buzgó Imádság epedez Százezrek ajkán.

Ezen prófétai sorokban, igaz ugyan hogy a költő mély vallásos érzelmét, legszentebb hitét tárja a nemzet elé, biztatva azt, hogy ne csüg gedjen, mert a minden szenvedések véget vetője, a hatalmas Isten, borús egére egykor fényt dérit. Csak bízzék benne, bízzék abban az Istenben, ki annyi balsors és veszedelem közepette immáron egy ezredéve, hogy fölötte őrködik és vezérli. És csakugyan milyen jövendőmondó szellemmel tudta ő a ború után következő derűt megjósolni ? De bármily magasztos, fönséges érzelmet rejt is magában e négy sor, mégis a mi az egészre fényt dérit, a fögondolat, ami erre a nemzeti himnuszra reá üti a bélyeget, a mi igazán magyarrá teszi a következő egyszerű négy sor:

A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely,

Áldjon vagy verjen sors keze Itt élned s halnod kell.

Ezen egyszerű sorok azok, melyek a Szózat- ot oly széppé, oly magasztossá, oly fenségessé teszik.

És mi tesz valamely költeményt széppé, magasztossá és fönségessé ? A forrás, melyből merítve van. És mik a költészetnek forrásai ? A múlt események, vagyis a történelem; továbbá a szívnek magasztos érzeményei, a nagy természet ezerféle tárgyai és az élet megszámlálhatatlan jelenetei. Az élet a költészetnek leggazdagabb forrása.

És Vörösmarty honnan mentette Szózat-át? Az életből és pedig a sokat szenvedett magyar nemzet életéből. Ez az oka, hogy minden magyar ember az első pillanattól kezdve megértette annak minden egyes sorát; a Szózat keletkezésétől fogva minden magyar ember szivében mély gyökeret vert. A múltat és a jelent tükrözi a nemzet elé és a jövőt prófétailag megjósolja.

Hogy milyen mélyen nyúlt be a nemzet életébe a költő, midőn eme gondolatának : a a nagy világon e kívül nincsen számodra hely, kifejezést adott, mutatja az, hogy mig az angol és német a világ minden részében talál rokonokat, mig a francia Uj-Orleansnál akad honfitársakra és mig a Spanyol Kubában a gyarmatosok között románcokat hall énekelni : a magyar a nagyvilágon, e kis földön, mit őseink Árpád vezérlete alatt vérre! szerzettek meg, elszigetelve áll számos népfajok között és bárhová megy a kerek ég alatt, nem hall e/ kis földön kívül zeng- zetes magyar szót. Az Árpád elfoglalta föld a magyar nemzet világa. Ez a föld, melyen apáink vére folyt, a magyarok hazája. Ezen gondolat tehát nemcsak köhői szépség, hanem mély megható élet-igazság is, mely minden magyarnak szivét, lelkét mélyen megragadta. E gondolat teszi a Szózal-ot a magyar nemzet szózatává.

Ha több ismert költő véleménye szerint nem a föntemlitett versszak volna a fögondolat, mely a többire is fényt áraszt, akkor ennek az ismét történeti igazságu versszaknak kellene oda itel mink az elsőséget, mely igy szól:

S népek hazája, nagy világ !

Hozzád bátran kiált: sEgy ezredévi szenvedés,

Kér éltet vagy halált !*

E történeti igazságu versszak a magyar nemzet előtt egy ezredév szomorú eseményeit gombolyítja le oly gyorsan, a mint csak lehet és a végzettel szemben a nemzetet mély szuny- nyadásából öntudatra ébreszti. Mert a magyar nemzet egy ezredév küzdelme után sem élvezte a Szózat megjelenése előtt a terhes átalakulásnak gyümölcsöző áldásait, úgy miként más virágzó nemzet: az angol, francia és német élvezte.

A Szózat-nak tehát igen szép fényoldala,

hogy egy halálos álomban szunnyadozó nemzetet ébresztett föl, a tett mezejére vezetett. Ez a Szózat költőjének érdeme. Ily hatást keltett a Szózat a magyar nemzetben. Ez a tettre, lángra gyújtó hatás mutatja, mily magasztos, mily fönséges gondolatokkal bir a magyar nemzet Szózatja.

Hála a kor haladó szellemének, itt van:

A jobb kor, mely után Buzgó Imádság epedett Százezrek ajakén.

A terhes átalakulás gyümölcsöző áldásait ma már mi is úgy élvezzük, mint más virágzó nemzet élvezte azokat a Szózat megjelenése előtt.

Ezek után lássuk a Himnusz t, a magyar nemzet imáját.

(Vége köv.)

HUMOR.

Iskolában.

— Mit tud Kolumbuszról ?

— Ko. . . Ko. . . Kolumbusz fedezte fel a tojásokat

Őszinteség.

Ur: Itt ebben a boltban van egy fiatal hölgy. Addja át e levélkét neki. Azt hiszem ügyesen a kezébe tudja juttatni.

Bérszolga: Hogy ne tudnám. Hiszen valamikor én is voltam ilyen bolond.

GONDOLATOK.

Aki megyen halad ; aki késik marad.

*

Nem mind illik, ami szabad, — minden szabad, ami illik.

*

Adjon isten sok irigyet, kevés szánakodót.

%

Ha nem kell irigység, titkold szerencsédet.

*

Minemü a mag, olyan a gyümölcse.

*

Kétségbeesettekkel, butult elmékkel nem jó játszani.

*

Nem szabad ember, kinek mulatni nem szabad.

*

Korcsmának szokása templom utálása.

*

Ki nem tanul jó beszéddel, tanuljon feje vesztével. (Régi magyar közmondások )

HIVATALOS RÉSZ.

19058, sz. Zemplén-vdrmegye alispánjától.

A 10 járási főszolgabírónak.

A nagyméltóságu m. kir. belügyministéri- umnak a »Magyar korona országai helység név tára« cimü mü megszerzése tárgyában f. évi 3366. ein, sz. a. kelt körrendeletét másolatban oly felhívással adom ki, t. föszolgabiró urnák, hogy ezen a legfokozottabb igényeket kielégítő s teljesen pontos és hiteles adatokat tartalmazó müvet a hivatal részére lehetőleg szerezze meg s az előfizetési felhívásnak megismertetése által has son oda, hogy a járás területén levő körjegyzők, községi jegyzők s egyébb hatóságok is ezen a közigazgatás minden ágazatában fontos munkát szerezzék be

S. a.-Ujhely, 1891. október. 22.

Matolai Etele, alispán.

19058 számhoz

Magyar királyi belügyminister. 3366 ein. sz. Körrendelet Kereskede'emügyi minister folyó évi szeptember hó 6-án 2929. sz. a, kelt átiratában arról értesített, hogy a mindennapi életszükségleteknek és a folyvást fejlődő közigazgatási érdekeknek kielégítése végett elhatározta a Magyar korona országai helység névtárá-nak állami vállalatként kiadását. A munka szerkesztésével, mint az erre leghivatottabb az országos m. kir. statisztikai hi vatal bízatott meg, s gondoskodás történt, hogy a legújabb hivatalos adatok az egyes szakminis- tériumtól, s valamennyi érdekelt hatóságtól megszereztessenek, úgy hogy a mű teljesen megbízható adatokat tartalmazván egyúttal gazdagsága, világos beosztása és könnyű kezelhetősége által a legfokozottabb igényeknek is megfeleljen. A munka 2 részből fog állani, általános és betűrendes részből. Az általános rész tartalmazni fogja a törvényhatósági és járási, a törvénykezési, tanügyi, katonai, pénzügyi és közegészségügyi beosztást. — A mü becse ezúttal a régibb, sok tekintetben már elavult helységnévtárakkal szemben az által is emelkedni fog, hogy az általános részben a megyei és járási beosztásban az összes községek lélekszámút, to vábbá nemzetiségi és hitfelekezeti viszonyait is számszerint közölni fogja a legutóbbi népszámlá lás alapján s ezen adatok kózségenkint másutt sehol sem fognak közzététetni. A betűrendes rész, mig a tulajdonképeni Magyarországot és Horvát- Szlavonországot elkülönítve fogja tartalmazni, az

egyes helységeket mutatja betüsoros egymásután ban és pedig a községeken kívül a pusztákat és telepeket is. Mindenegyes községnél kilesz mutatva: a) a község jellege (r. t. város, nagy-kis község stb) b) az esetleg a községhez tartozó puszták és telepek neve, c) a megye és járás melyben a község fekszik, d) a ház és lélekszám, e) a hit felekezeti viszonyok és pedig nemcsak az anyaegyházak fognak megjelöltetni, hanem az is, hogy a leányegyház mely anyaegyházhoz tartozik, f) a község területe, a legújabb kataszteri adatok alapján, g) hogy a község mely törvényszékhez, járásbírósághoz vagy adóhivatalhoz tartozik, h) a a hadikiegészitő terület száma, melynek területén a község fekszik, valami t a honvédezred és annak zászlóalja, i) a vasúti, távirdai, gőzhajózási- és postaállomások, valamint az utolsó posta, utolsó távirda és utolsó vasúti állomás és még egyébb oly közérdekű adatok, melyek helységnévtárban helyet foglalhatnak A munka ára, nagy terje delme dacára, kemény angol vászonkötésben 4 ft előfizetési árban van megállapítva, a bolti ár azon ban 7 ft lesz Az előfizetési ár előleges beküldése esetén, a munka az illetőnek bérmentesen fog megküldetni. — Úgy az előfizetési pénzek, valamint minden a helységnévtárra vonatkozó levelezések, közvetlenül az országos m. kir. statisztikai hivatalhoz (V. Akadémia-utca 12, sz. a.) cimzendők. A munka a jövő 1892. év elején fog megjelenni. Felhívom a törvényhatóságot, a szóban levő műre vonatkozó előfizetési felhívást a törvény- hatóság területén a legkiterjedtebb módon tegye közhírré és hasson oda, hogy úgy a központi, mint a többi hatóságok a közigazgatás minden ágazatában oly annyira fontos munkát lehetőleg megszerezzék. Budapesten, 1891. évi október hó 18-án. A minister helyett; Szalavszky Gyu'a, s k. államtitkár.

1085/1983 k. b, sz. Zemplénvmegye k. bizottságtól.

Zemplénvármegye közigazg. bizottságának 1891. évi október hó 8 án tartott üléséből.

Olvastatott a keresked. m. kir. Minister ur őexcellentiájának 1891. évi 55945/III. sz. s a kazán rendőri szabályok kiegészítése tárgyában kibocsátott körrendeleté.

Határozat.

A keresked, m. kir. Minister ur őexcellentiájának 1891. évi 55945/III. sz. a. a kazán rendőri szabályok kiegészítése tárgyában kibocsájtott körrendeleté közzététel végett valamennyi járás föszolgabirájának másolatban megküldetni, de egyúttal a »Zemp'én« helybeli hetilap hivatalos részében is közhírré tétetni határoztatok,

Kmf. A közig, bizottság elnöke helyett, Matolai Etele, alispán.

Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. minister 55945/III. Valamennyi vármegye és önálló (örvény- hatósági joggal felruházott közigazgatási bizottságának. Valamennyi államépitészeti hivat Inak. A kazánrendőri szabályok kiegészítéséül az élet- biztonság oltalma végett elrendelem, hogy mind azon egyének, akik gőzgépek önálló kezelésével, vagy gőzkazánok önálló fűtésével vannak megbízva, az ebbeli teendőiket teljesen józan állapotban kötelesek végezni, evégból tiltva van, hogy szolgálatuk teljesítése előtt vagy teljesítése közben szeszesitalokat élvezzenek. Aki e tilalom ellenére az említett egyének közül szolgálat közben ittas állapotban találtatik az 1879. XL t.-c. 111, §-a értelmében való megbüntetés végett az illetékes hatóságnak feljelentendő. Ha egyes gőzgépkezelők vagy kazánfűtők hivatásuk teljesítése közben több ízben ittas állapotban találtatnának, úgy képesítési bizonyítványuk közbiztonsági szempontból elvonható. A gőzgépek kezelőit és fűtőit az államépi tészeti hivatalok felügyelete alá helyezem és utasítom eme hivatalok személyzetét, hogy az említett egyének szolgálatát figye'emmel kisérjék és ha a tilalom megszegését észlelnék, a kihágás megtorlásán kívül, a képesítés elvonása iránt hozzám esetről-esetre jelentést tegyenek. — Budapesten, 1891. szeptember hó 14-én. A minister megbízásából Csörghő, ministeri tanácsos.

18941. sz. Zemplén-vármegye alispánjától.

Ezen pályázati hirdetményt azon figyelmeztetéssel teszem közzé, hogy a pályázati feltételek a vármegye levéltárában is megtekinthetők.

S-a.-Ujhely. 1891. október 29.

Matolai Etele alispán.

ad. 54101/V. sz. Kereskedelemügyi m. kir. minister.

Pályázat i hirdetmény.

A m. kir. távirda által az 1892. évi január hó 1 tői 1895. évi szeptember hó 31-ig terjedő 3 év tartama alatt szükségelt évenkint 15,000 db. 7 méter, 14,000 db. 8'/2 méter és 1000 db. 10*/2 méter hosszú telítésre szánt fenyőfa távirdaoszlop beszerzése céljából felhivatnak mindazok, kik a fentebbi oszlopmennyiségnek egészben, vagy részbeni szállítására vállalkozni óhajtanak, hogy a pályázati feltételekben előirt módon felszerelt irá»-