Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-22 / 12. szám
T. Zemplénvármegye bizottságánaa S.-a.-Ujhely- ben 1891- február hó 24-én tartott közgyűléséből, 26/1355- Olvastatott a földmivelésügyi m. kir. ministerium január hó 7-én 75367/III. 9. 1890. sz. a. kelt körlevele, melyben a Fránciaország szőlőiben az utólsó két három év alatt tetemes pusztításokat okozott és > fekete rothadás« (black rot) néven ismert újabb szőlőbetegségnek az amerikai szőlővessző behozatallal való behurcoltatása indokából az amerikai szőlővesszők behozatalának egyelőre egy évre való mellőztetése iránti elhatározását tudatja egyszersmind addig is, mig a szőlő- területek ezen újabb betegség tekintetéből állami szakközegek által megvizsgáltatnának, a betegség rövid ismertetését közli azon indokból, hogy a netalán már az országban is fellépett ezen beteg ség jelenlétére való gyanús tünetek felismertetvén idejekorán bejelentessenek. Ezen újabb szőlő-betegség rövid ismertetése jelen alkalommal a Zemplén hivatalos közlöny utján a közönség tudmására hozni, később pedig minden szőlő műveléssel foglalkozó községnek is külön-külön kiadatni határoztatott. Utasittatik ezen alkalommal az alispán, hogy a kérdéses szöllőbeteg'.ég ismertetését tárgyszó leirásból a nmságu ministériumtól megfelelő számú példányt kéjen s alkalmazkodás végett minden szőlő műveléssel foglalkozó községnek r - 1 példányt adjon ki. Kelt mint fent. Jegyzetté: Kiadta : Somosy Sándor, Zlczmándy Ödön, tb. aljegyző, főjegyzó 75367. SZ. A fekete rothadás (blaeli-rot) nenvü szőlőbetegség rövid ismertetése. A fekete rothadás, angolul »blach rot« *) amerikai eredetű szőlőbetegség, melyet az Ocze- ánon át Franciaországba is behurcoltak, a hol most már erősen terjed és viszonylag igen nagy károkat okoz. Ezt a betegséget a Phoma uvicola, Berk, et Curt. **) nevű élősdi gomba idézi elő. A black-rot jelei legfeltűnőbben a szőlőleveleken és a szólőbogyókon mutatkoznak, kisebb mértékben a szőlőtőke többi meg nem fásodott részein is. I. A leveleken. A fiatal leveleken, ritkábban az idősebbeken apró, többnyire 2—3 milliméter átmérőjű perzselt foltok keletkeznek, malyek igen gyorsan az egészen kiszáradt szőlőlevél barna színét veszik föl. Egyes foltok azonban jóval kisebbek is lehetnek, — egy, vagy két tizedrész milliméternyi átmérőjüek. A szőlőlevél szélén több folt egyesülése folytán jóval nagyobbak is keletkezhetnek, melyeknek átmérője szélességben 2 centiméter, hosszasságban pedig 3—4 centiméter is lehet. Ezek a perzselt foltok sohasem teszik tönkre az egész levelet, legföllebb csak egy harmadát lepik el a levél lemeznek. Néha a perzselt folt egészen leválik a levél ép szövetétől, úgy, hogy a helyén lyuk marad vissza; ez azonban a ritkább esetek közé tartozik. A perzselt foltok minden átmenet nélkül azonnal barna szint vesznek föl, nem úgy mint a pernosporánál hol a a megtámadott folt elébb sárga és csak többféle árnyalat után kapja meg a száraz barna szint. Rövid idő múlva a black-rot által megtámadott folton apró fekete pontok mutatkoznak melyek kisebbek egy gombostű fejénél és ennek a betegségnek legszembeötlőbb ismertető jelét képezik. Ezek a fekete pontok a levéllemez alsó felén ép úgy léphetnek fel, mint felső felén és a levél szélén levő nagyobb perzselt foltokon sü rübben vannak elhelyezkedve, mint az apróbb foltokon. A black-rot által a levélen okozott kóros elváltozások tehát különböznek azoktól, a melyeket a peronospora és az anthraknosis is okoznak; a peronosporánál ugyanis a perzselt foltok általában nagyobbak és előrehaladottabb stádiumban az egész levelet megölhetik; a levél első lapján v fehér, dérszerü kivirágzás (törött cukorhoz hasonló) ötödik ki fekete pontok nélkül. Az anthraknosisnál pedig a perzselt foltok közül feketés szegély mutatkozik, mely a black- rotnál mindig hiányzik. II. A vesszőhajtásokon és a levélhelyeken. A fekete rothadás megtámadhatja a fiatal ágakat és a levelek nyelét is és ha ezeken a részeken lép föl, egészen másforma kóros jelenségeket idéz elő, mint a leveleken. A hajtások végén, a levelek nyelén, a fürtök kocsánján s a kocsánok elágazásain feketés, hosszúkás foltok keletkeznek, melyek kissé be vennak a szövetbe mélyedve. Ezek a foltok behatolnak a szövet belsejébe és felületükön kis idő múlva szintén olyan fekete pontok mutatkoznak, mint a leveleken. III. A bogyókon. A black-rot a szőlőfürtöt támadja meg a legerősebben. A szőlőbogyón kezdetben egy kicsi alig néhány millim, átmérőjű, hal • *) Angolul így ejt:k ki blek rőt. **) A Phoma uvicola más nevek alatt is szerepel a tudományos munkákban, legismertebbtk : Laestadia Bidwelli, Via a & Rasor ; Physalospora BidwellJSacc. Phyllosticta víti- cola Thümen. vány, kerek folt jelentkezik. Ez a folt gyorsan nagyobbodik és kékes vörös szint ölt, mely a közepén sötétdbb, mint a szélén. Rövid idő múlva 24 48 óra alatt kiterjed az az egész bogyóra, melynek ekkor kékesbe hajló vörösbarna színe van. Kezdetben a bogyó héja még sima, de a húsa már lágyul. Csakhamar azonban a bogyó ráncosodni kezd és egyre sötétebb színűvé válik. Három-négy nap alatt tökéletesen összeszárad a bogyó és igen sötét fekete szint vesz föl, kissé kékesbe játszó árnyalatokkal. A bogyóknak ettől a meg- feketedésétól kapta a betegség elnevezését. Mihelyt a bogyó ráncosodni kezd, a héj felületén itt is föllépnek a jellemző, kissé kiemelkedő fekete pontok, még pedig egyre nagyobb számmal, úgy, hogy mire a bogyó teljesen összeaszik, akkor már úgyszólván érinti egyik a másikat, a mitől az összeaszott fekete héj némileg chagrinbőrszerüvé válikEzek a kóros jelenségek nem lépnek fel egyszerre az egész fürtön, hanem először csak egyik-másik bogyó esik a bajnak áldozatául és csak aránylag lassankint terjed át a kór a többi bogyóra, úgy, hogy ugyanazon a fürtön a betegség minden fokozatait egymás mellett lehet látni ép bogyók szomszédságában. Az összeszáradt fekete szőlőszem nem esik le rögtön, hanem egy- ideig még a fürtön marad; később aztán vagy az egész fürt leválik a tőkéről, vagy csak egyes gerezdjei, vagy pedig csak egy-egy bogyó hull le a fürtről a maga kocsánjával együtt. A black rot a tőkét nem öli meg, mert a leveleket és vesszőket aránylag gyengén támadja meg. Annál végzetesebb azonban a szzőlőfürtre nézve, és az élősdi gombára nézve kedvező időjárás mellett egy hónap alatt a termésnek 80 — 90—95°/0-át is tönkre teheti. Nem ösmernek eddig szölőfajt, vagy fajtát, melyen — ha mindjárt kis mértékben is — a Phoma uvicola meg ne élhetne. Egyes vad alanyfajoknak, például a Vitis rupes- tris-, Berladieri, cinerea, Lincecumii és montico- lának csak a levelein látták kis mértékben, a fürtjein azonban sohasem. A Vitis riparia, cordi- folia és rotundifoliának is csak igen kis mértékben és ritkán bántja a bogyóját. Általában véve azt tartják, hogy minél nagyobb és levesebb valamelyik szőlőfajtának a bogyója, annál inkább alá van vetve a fekete rothadásnak. Franciaországban például az európai fajták közül az Áramot látták legerősebben megtámadva, de azért a Bouchet- félék és az amerikai főbb direkttermők, mint a Jacques és a Herbemont szintén nagyon szenvednek. A fentebbiekből látható, hogy még azokkal az alanyfajokkal is, melyeknek bogyóján magán nem él a black-rot, szintén be lehet hurcolni a betegséget, mert erre elég egy-két spóra. Sőt P. Viala és Scribner Amerikában még a felfutó vad- szőlőn, az Ampelopsis quinquefoüán is feltalálták a black-rot jellemző perzseléseit. A fekete rothadás nem terjed oly gyorsan, mint a Peronospora viticola. Fránciaországban 1885 ben Hérault vármegyében először egy 35 hektárnyi területen mutatkozott: 1886-ban ott még nem terjeszkedett nagyobb területre, mint 70 hektárra. Ma már azonban Fráncziaország déli részében nagy teret hódított magának. A Phoma uvi- cola, úgy mint a Peronospora, nedves és meleg időben pusztít a legrohamosabban. Fráncziaország- ban julius közepén szoktak a leveleken a black-rot első jelei mutatkozni és száraz időben mintegy szünetelve, nedves és meleg időben újabb erőre kapva, pusztít, ameddig csak fürt van a tőkén. 2268. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Köröztetés és jeientés tétel végett kiadom. S. -a.-Ujqely 1891. február hó 16 ánalispán h. Viczmándy Ödön főjegyző. Másolat. T. Szepes-vármegye alispánjától 972/a. isp. szám. Valamennyi vármegyei és városi törvény hatóságnak. Ó.-lublói születésű és illetőségű Dlu- golinszky Antónia múlt évi november hó 26-án Szádek községből nyomtalanul eltűnt és a legszorosabb kutatás dacára sem volt mai napig feltalálható. Van szerencsém ennélfogva a Cimet hivatalos tisztelettel megkeresni, miszerint nevezettet hatósági területén nyomoztatni és az esetleges eredményről engem értesíteni szíveskedjenek. Sze- mélyleirása: születési éve: 1824, vallása.1 róm kath., termete: közép, arca: hosszas, szeme: kék, haja: fekete öszbemenő, orra, szája: rendes .Különös ismertető jelei: rövid, szürke posztó felső, ruha és kék tarkázott vászon-szoknya. Lőcsén, 1891. évi január hó 29 én. Korponay Ágoston s. k. alispán. 3258. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Körzés és eredmény esetén jelentéstétel végett kiadom. S. a.-Ujhely, 1891. március 3-án. Matol at Etele alispán. Másolat. 2654. szám/1801. Somogy vármegye alispánjától. Valamennyi törvényhatóságnak. Büssüi 1868. évi születésű és illetőségű Németh József 54/III. sorszám alatt felvett III. korosztályú védköteles, véd- kötelezettségének eleget nem tévén, mint törvénytelen távollevő ismeretlen helyen tartózkodik. Eddig megejtett nyomozás szerint nevezett m. évi november havában Fehérmegye Kálózd községben mint kanász-bojtár tartózkodott. Van szerencsém a tek. törvényhatóságot felkérni, hogy nevezett hadkötelest hatósága területén nyomoztatni és az eredményről értesíteni szíveskedjék. Kaposvárott, 1891. február 6-án. Tallián Gyula s. k., alispán. 3469. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Tiz főszolgabírónak! A homonnai járás főszolgabirájának f. évi 666. sz. a. kelt jelentését az abban megnevezett Scheffer Antal tolonc szökevény köröztetése és eredmény esetén megfelelő eljárás végett, tekin tetes főszolgabíró urnák kiadom. S. a.-Ujhely, 1891. március 3. alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. 666. Homonnai járás főszolgabirájától. Tekintetes alispán ur 1 Tisztelettel jelentem, hogy Scheffer Antal tolonc kinek iratait az illetőség megállapítása végett múlt évi november hó 14-én volt szerencsém beterjeszteni, a f. hó 15-én az itteni tolonc állomásról megszökött. Felkérem ennél fogva t. alispán urat, miszerint alábbi személyleirása alapján ország szerte leendő köröztetését elrendelni szíveskedjék. Végül jelentem, hogy miután nevezett Scheffer Antalon elmezavar észleltetett valamely hazai tébolydába leendő elszállitatása végett az orvosilag felvett ,Korrajz‘-ot ugyancsak múlt évi december hó 21-én 4566/I. 90. sz. alatt t. alispán úrhoz beterjesztettem. Személyleirása : neve Scheffer Antal, születési helye Izbugya, Zemplén-vármegye, kora 26 éves, római kath., nőtlen, termete közép, arca hosszú, haja fekete, szeme barna, orra, szája rendes, bajusza és körszakála fekete, nyelvismerete magyar-tót, öltözete rongyos polgári ruha, ismertető jele: elmebeteg. Homonnán, 1891. február hó 21-én. Haraszthy Miklós, főszolgabíró. 666 sz. 891. ki. S.-a.-újhelyi j. főszolgabirájától. Körözés. Köröztetés végett tudatom, hogy Imreg község bírája által a s.-a.-újhelyi vásárra kiállított, 1 db. hamvas szőrű 5 éves fenálló szarvú 159734. számú Ivanovics János nevére szóló, s egy db. sárgás szőrű, 6 éves fenálló szarvú 159736. számú, Palánkay István nevére szóló, marha járlat levél elveszett. S.-a.-Ujhely 1891. március 16. Dókus Gyula főszolgabíró. 40912./11. 90. sz. Körrendelet. Valamennyi zemplénvm. községi és körjegyzőnek. A beregszászi kir, pénzügyigazgatóság 18389. II. 89. szám alatti átirata szerint Herzl Jakab és Gáspár N. volt szalánki (Ugocsamegye) nagy fakereskedők tetemes összegre menő állami adóval vannak hátrálékban, s onnét ismeretlen helyre költöztek; ennélfogva meghagyatik, miszerint ne vezetteket területén nyomozza s feltalálás ecetén ezen igazgatósághoz f. évi április hó 15-ig jelentést tegyen. S.-a. Ujhely 1891. évi március hó 18-án. Becske kir. pénzügyigazgató. 82761891 jll. sz. Körrendelet. Valamennyi községi illetve kör jegyzőnek Zemplénvármegye területén. A fiumei m kir. pénzügyigazgatóság 11772[90 szám a. átirata szerint Bauch Natale, Binder Gusztáv, Durbesich Arturó, Faidiga Giuseppe, Ferlau Franczisko, Fecich Machela, Frőlich Ludovico, Gerguzovich G. J, Germanis Autonió, Glavnik Mattkó, Grossel Bonifacio, Collazis Felice, Kovái Autonió, Lucich Ignázió, Mátenich Victorio, Pietza Marco, Pillepich Autonió, Ségnecz Cesare, Sizola Pasla, Simaz Autonió, Schcavon Andreo, Schwarz Giuseppe, Turk Bonaventura, Utmar Giuseppe és Vayner Ernestó volt fiumei lakosok hadmentességi dij birsággal lévén hátrálékban, onnét ismeretlen helyre költöztek, ennélfogva meghagyatik, miszerint területén nyomozza, s feltalálás esetén ezen m. kir. p. ü. igazgatósághoz f. é. április hó j-ig jelentse be. S.-a.-Ujhely, 1891. március hó 19-én. Becske, kir. pénzügyigazgató. A m. kir. pénzügyigazgatóságtól. 35955. sz./VI. 90. és 3467, 5878, 8702, 8756/VI. 91. !K:örren.d.el@t Zemplén-vmegye valamennyi közs. elöljáróságának. Dohányjövedéki kihágással vádolt Lengyel István, volt kis-bajomi, később volt nemesdédi lakos, — dohányjövedéki kihágással vádolt Pon- grácz Pál, volt böhönyei lakos, — dohányjövedéki kihágással vádolt özv. Varga Jánosné, szül. Varga Teréz, volt kecskeméti lakos, — dohányjövedéki kihágással vádolt Bartl János gépész, volt jászói lakos, — lottójövedéki kihágással vádolt Csordák János és Lajos, az utóbbi festőművész-növendék, Kassáról — ismeretlen helyre eltávoztak.
