Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-22 / 12. szám
csoportosítani. Hasonló eljárás alá esnek az úgynevezett közvetlen adófizetők is. Nagy gonddal kell csoportosítani azokat is, kiknek évi készpénzbeli útadó tartozásuk a ioo ftot eléri, vagy azt meghaladja, mert ezeknek az útadója közvetlenül a vármegyei főpénztár által fog beszedetni. Hírek a nagyvilágból. Vilmos német császár a nagy hadgyakorlatok alkalmával ez év szeptember elején meglátogatja Ferenc József király Őfelségét. — Kormánykörökben hire jár, hogy Vilmos császár e nyár folyamán Erzsébet királynénkat is meglátogatja Wiesbadenben. Mutkurow tábornok, bolgár hadügyminister, hirtelen halállal kimúlt. A bolgár hadsereg egyik legképzettebb és legkitűnőbb tisztjét vesztette benne. Wladimir nagyherceg Sándor cár képviseletében Bukarestbe megy, hogy ottan részt vegyen Károly román király uralkodói örómünnepén. Chiliben a forradalmi párt hadserege legújabban határozott és nagy diadalt aratott a kormány csapatai fölött. Windthorst Lajos, a német birodalmi gyűlés centrum-pártjának hatalmas vezére, elhunyt. Halála nagy változásokat fog okozni a legközelebbi jövő politikai alakulásában. Napoleon Jeromos, az olasz király sógora, Fránciaországban a császári párt feje, a kit közönségesen csak vörös-herceg-nek neveztek, Rómában f. hó 17-én meghalt. Politikai törekvésének jogutódja, pártjának feje lett fia, Viktor Jeromos herceg, akit a pártjához tartozó hírlapírók »bátor szivüknek neveznek. Hírek az országból. Zalavármegye közönsége elhatározta, hogy a Muraköz visszacsatolása iránt a szombathelyi püspökséghez a zágrábbi érsekség területéről, — feliratot intéz a kormányhoz. Wekerle Sándor dr. pénzügyminister a valutakérdés s az evvel összefüggő rente-konverzio dolgában értekezésbe bocsátkozott osztrák kollegájával Steinbach dr. pénzügyministerrel. Tavaszi viharok. F. hó 17-én d. u. Losoncz és Szoluok városok felett hatalmas zivatar vonult el. Erősen villámlott, dörgött s eközben nehány percig meglehetős nagyszemü jég is esett. Különfélék. (Legfelsőbb adományok.) ó felsége a király kabinet irodája utján Hruska János stefanóczi, Gerberi Sándor porubkai, Szoták József laski g. k. lelkészek részére 30—30 ftot, Bresnyó Vazul ulicsi g. k. tanító számára pedig 15 ft. kegyes adományt küldött. S országoknak sem vagy vezére még. A sorba állva len maradsz a végen, Erő itthon, mi másutt gyöngeség. A szél nem fú, egy felleg sincs az égen, S a csendben vész zug át a habokon, Levél se mozdul, s méhed rejtekében Vizek csatáznak zengve, Balaton. Gyöngék vagyunk másokkal lenni hadban, S magunk közt mégis hányszor folyt csata, »Egymás vérét ontotta, itta gyakran«, Ok és ész nélkül e magyar haza. Nincs egy barát, testvér távol s közeibe, Nekünk ki adná biztató kezét, A mint vized csak önmélyed növelte, Másutt fakadt hab nem szakad beléd. Magunk vagyunk .. Szűk és kicsiny mederbe Minden csepp viz százszor sürög, forog, Hazánk partjával szűk bilincsbe verve Egy csöpp erőre terger a dolog, De megtesszük .. . s a mint áll ezredéve A Balatonnál a magyar haza, Úgy fog megállani, vészek közt is élve, Mig zug a tón a hullámok zaja. Mig annyi vér pezsdül meg a szivekben, A hány hab forrong e kis tengeren, Mert esküszünk, mig egy vizfodra lebben, Hiány hü szívben sohasem leszen. * Levélnek szántam, bátyám, ezt a verset, De elkapott, mit akkor érezék. Leirtam hát, bár sejtem, azt a percet, S estét leírni nincsen szó elég. Elmondom másszor, nem kötött levélben, Hogy élek ittfönn, mint vagyok hiven, E verssel addig első fecskeképpen Köszöntet ottlenn mindenkit szivem. Beöthy László. (időjárás) e napokban nagy bárátságos, tava- szias, enyhe jellegű volt. A keddi gyönyörű szép idő 18 fokos melegével nemcsak a vénasszonyokat csalta ki az uj életet adó levegőre, hanem még az orgona-fákat is rügyezésre gerjesztette. A szépen fdszikkadt földeket, ahol a folyó-mederből kilépedt viz nem alkalmatlankodik, szorgalmasan szántogatják a tavasziak alá. Szereda óta esőre hajló kedvet mutat az időjárás. (Iskola-látogatás). Szieber Ede, kir. tanácsos, a Ferenc-József-rend lovagja, tankerületi kir. főigazgató f. hó 15-én érkezett városunkba, hogy a helybeli piarista-gimnáziumban hivatalos látogatását tegye. Amint halljuk, Szieber főigazgató a tapasztalt rend és tisztaság fölött megelégedését fejezte ki; úgyszintén örömére szolgált a tanulóknak kilogás alá nem eső erkölcsi magaviseleté és előheladása a tanulmányokban, mely kétségen kívül a tanári kar odaadó buzgalmának következése. Minden egyes osztályban 4—5, sőt 6 látogatást is tett, hogy alapos tudomást szerez hessen magának a tanítás menetéről. Megemlítjük ezúttal, hogy a tanuló-ifjuság énekkara kedden este 6 órakor, mint a főigazgató névünnepének előestéjén, szerenáddal lepte meg szeretett fődirektorát, mely alkalommal az ifjúság nevében egy hatodik osztályú tanuló szépen átgondolt és érzéssel elmondott beszédben tolmácsolta a szerencse- és jókivánatokat. Szieber főigazgató csütörtökön este utazott vissza székhelyére, Kassára. Mint értesülünk a látogatás alkalmával szóba került a kiegészítendő gimnázium ügye is, melyet a főigazgató az intéző körök lankadatlan buzgósága folytán a megvalósulás stádiumához mindinkább közeledőnek hisz. Adja isten, hogy úgy legyen I (Műkedvelői előadás.) A s.-a.-uihelyi fiatalság — mint halljuk — április hó elsején jótékonycélu műkedvelői előadást rendez A két kitűnő vígjáték és fényes kivitelű élőképek sikeres szinrehozatalán a rendezőség serényen fáradozik. A szereplők szorgalma, a rendezőség íáradhatatlan működése a jótékony cél iránti érdeklődés, s az, hogy a szerepekre s az élőképek szinrehozásához Ujhely szép női vállalkoztak, az est erkölcsi és anyagi sikerét előre is biztosítják. Jegyek előre válthatók, illetőleg előjegyezhetők Szentgyörgyí Vilmos kereskedésében. Az előadást a Kaszinó táncestélye fogja követni. (Március 15 Ujhelyben). A nemzeti ujjáébre- dés negyvenharmadik évfordulóját Ujhelyben is megünnepelték. Nem volt nagyszabású az ünnep, nem volt prográmszerű dikciózás és banket, hanem azért az a lelkes társaság, mely az emléknap estéjén a Kék-Macska vendéglőben, a Diáná ban és több magánháznál összejött: a hazaszeretet szent érzésétől és a múltak dicső emlékezetétől egyér telmüleg áthatottan töltötte el az estét mulatva, — more patrio. (Március 15) és az iskolatársak szövetkezete S- a Ujhelyben. A következő sorokat vettük: Hogy meleg érdeklődés nyilatkozik az eszme iránt kétséget nem szenved ; mert a javaslat megbeszélése végett f. hó 15-én tartott értekezleten az újhelyi kegyesrendiek egykori tanítványai közül a humanitás gyakorlására egybegyűltek között ottláttukvárosunknak nemegy tekintélyes polgárát; de a munkásság további folytatása a kellő szervezet nélkülözése következtében zátonyra talált, s az értekezleten nem egy helyről hangzott az a kívánság, hogy ezt a nemes célú ügyet is a vármegye minden jóért lelkesülni képes alispánjának, ki a főgimnázium létesítése végett megindított társadalmi akciót vezeti, kellene kezébe venni, Az eszmét, hogy t. i. a s.-a.-újhelyi nagygimnáziumból kikerült pályatársak szövetkezzenek és évi 1 ftnyi tagsági dijaikból szorgalmi alapot (stipendium) létesítsenek vallás különbsége nélkül a főgimnáziumba járó tanulók jutalmazására : azt hiszem, hogy a dolog köztudvmásu lévén, ez alkalommal nem kell újra fejtegetnem. Nincs hát mást mit tennem, mint e vármegyének általános tisztelt alispánjához fordulnom és pályatársaim részéről is kérnem, hogy az általam megpenditett eszmét, a szegénységgel küzdő de hivatásos gimnáziumi tanulók javára teljes ügyszeretettel tegye magáévá, s ezáltal népszerűvé. Fischer Ármin, néptanító. (Március 15 Sárospatakon) Sárospatak város közönsége és a főiskolai ifjúság, hazafias kegyelettel, a magas eszmékért hevülő ifjúi szív lelkesedésével, melyet a nagy emlékek által megszentelt hely is fokoz, ülte meg az idén is 1848, március 15-ének, a magyar szabadság hajnalának emlék-ünnepét. Emelte az ünnep fényét még az a körülmény, hogy most épen vasárnapra esett. Ünneplésünk a templomban kezdődött; hálát adtunk 1848. márc 15 vívmányaiért, áldást rebeg- tünk Kossuth fejére. Az ünnepi beszéd, amelyet Bálint Dezső tartott, egészen alkalmi volt, vallásos keretben szépen fejtegette e nagy nap jelentőségét, lelkesen rajzolta a nagy idők, nagy emberek esztendeit. A beszéd és ima előtt és után a tanítóképző intézeti énekkar ügyesen, szabatosan előadott darabjai járultak hozzá a hangulat emeléséhez, Az emlékünnep főrésze délután a főiskola imatermében folyt le, a főiskolai ifjúság rerdezése mellett. Csupa láng, csupa lelkesedés volt úgy az ifjúság, mint á városból és vidékről égybegyűlt közönség, melynek felét a szép nem képezte. A 9 pontból'álló műsor az énekkar énekével kezdődött, mely Oláh: Fohász-át zenditette rá nyitányul. Ezt követte a főpont: Szathmáry József főiskolai szé- nior Emlékbeszéde. Az örökre emlékezetes eseményeknek szép és teljesen kimerítő összeállítása nem tévesztette el hatását; dacára, hagy majdnem egy óráig tartott, a közönség egyre figyelemmel kisérte, s mikor felhangzott a nagy hontalan drága neve, kitört az éljen mindenki ajakán. Ezután követke zett egy pár Kossnth dal, előadva a főiskolai zene kartól: »Mi neked fáj, nekünk is fáj, ne sirj, ne sirj Kosuth Lajos I« zokogta a hegedű és cimbalom, s bizony lcönyek csillogtak a szemekben. Az egész ünnepiesség szép, öszhangzatos lefolyású volt; emelkedett hangulattal távozott el mindenki belőle. Este táncmulatság fejezte be a szép napot. 9 órakor már telve volt a táncterem, hirdetve a mulatság sikerét. Ott függött a falon a hontalan vezér megkoszorúzott arcképe, hogy még itt is lelkesítsen. A táncokat vígan frissen, járta az ifuság; az egyre fokozódó jókedv egész reggelig tartott.Volt ugyan egy sötét pontja is (egyes szilaj táncosok hatalmasan kurjongattak, s verték a padlót) de aki az ilyet észreveszi, az csak rósz Ízlését árulja el vele! Az első négyest 28 pár táncolta; a hölgyek közt volt: Mester Istvánná, Szuhay Benedekné, Keczer Gézáné, Turián Gá- borné, Benedek Ilona, Both Zsuzsika, Katona Ma riska, Kérészy Emma, Inczédy Etelka, Szinnyei Mariska, Zsindely Mariska, Keczer Ilona, Eperjesi Hona, Mester Ilona és Anna, Nagy Vilma, Abaházi Erzsiké, Abaházi nővérek Liszkáról stb. r. I. (Március 15. Kir. Helmeczen.) Király-hel- meczi tudósítónk irja, hogy ott március 15-ét igen szépen és sikerültén ünnepelték meg. Ezt a kegye- letes, szép szokást az aggkoru, de még mindig ifjú kedélyű Balázsházy József, a Bodrogköz értelmiségének univerzális »Józsi bácsija« honosította meg Király-Helmeczen. Az ünneplés az előző években sem maradt el; de ily szépen, mint az idén, már régóta nem sikerült. A szabadság nagy napjának évfordulóját korán reggel tarack-lövések hirdették; estvefelé a polgárság a városban zeneszó mellett a nemzeti zászló alatt körmenetet tartott. Hét órakor gyűlt össze a városházánál az értelmiség s polgárság szine-java ; s a társaság a szép számmal megjelent vidékiekkel mintegy 50 - 60 tagra szaporodott. Az ünnepet a város és vidék nesztora: Balásházzy József, nyitotta meg s érzékeny, meleg hangon elmondott beszéde után valóságos áradata támadt a hazafias szónoklatoknak s szavalatoknak ; közben pedig a Szózat-ot az ünneplő társaság állva énekelte el. — Különösen szépen és sikerült beszédben emlékeztek meg a szabadság nagy napjáról s a márciusi nagy eszmékről Somogyi Gerő, kir.-helmeczi plébános és Schreiber Izidor, vékei földbirtokos. A jó kedvvel mulató társaság csak az éjíélutáni órákban oszlott szét s egy jól sikerült est emlékét vitte magával. (Március 15. Homonnán.) A homonnai polgári és középkereskedelmi iskola tantestülete az intézet ifjúsági könyvtárának gyarapítására márc. 15-én hangversenynyel egybekötött közvacsorát rendezett, a legesleg végén tánccal. Sietett mindenki az élvezetesnek Ígérkező estére. Csak azok maradtak távol, akik valami nagy ok miatt kénytelenek voltak otthon maradni. A fentebb nevezett testület idejekorán megtette előkészületeit, hogy az est sikerét biztosítsa. Két kis leányból és öt intézeti tanulóból színtársulatot állított össze, hogy előadassa Kisfaludy Károlynak: Szeget szeggel c. vigjátékát. Ezen kívül dalos-kör is alakult 9 taggal, sőt műkedvelő zenekar is készült alakulni, ennek az eszméje azonban befagyott. Elkövetkezett a várva-várt március 15-ike. Esteli 7-kor a Stefánia- vendéglő nagy terme már tömve volt közönséggel. 7 óra után felhúzták a függönyt. Pali cigány-ban- dája nyitányt játszott, ezután az ,ifjú urak és kis asszonyok* szinjátéka következett és sok tapsot aratott. Meg is érdemelték az elismerést, mert aránylag mindannyian jól megállották a sarat. Hát még mikor az egyik »művész úrnak* leesett a bajusza, lett homéri kacaj és falrengető taps. Ezután jöttek a dalosok, Eckert: Hajósdalával. Teljes szabatossággal mondotta el darabját a 9 hős »dalár,« s a függöny legördülte után újra és újra felhangzó tapsvihar és zajos ivánalmaknak engedve, a darab második részét újra rázendítette. Most szavalás következett. Györffy. Zolna c. költeményét szavalta Daróczi Lajos tanár nagy hatással. Még egy »népdal« a dalosoktól s egy »népdalfüzér« a zenekartól fejezte be a szép sikerrel lefolyt hangversenyt. Most dúsan felteritett asztalokhoz telepedett a társaság. A poharak arany-nedve és a jó cigány-zene csakhamat aranyos kedvet teremtett. A táncra váró kis lábacskák már az asztalok alatt is ugyancsak kezdettek nyugtalankodni. Pillanat alatt el tűntek az asztalok és székek a táncteremből. Karikába ültek a mamák s úgy gyönyörködtek kedves leányaik boldogságában. Bizony soknak a mamák közül is ott kellett hagyniuk a kritika székét s bele kellett vegyülniük a táncolok vidám társaságába. Vígan folyt a tánc egész reggeli négy óráig. — Nemcsak szellemileg sikerült a mulatság, de szép Folytatás az l-ső mellékleten.
