Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-03-15 / 11. szám
Szokott módon közhírré tétetvén, erről az igazolványt 8 nap alatt küldjék be, az alispán pedig utasittatik, hogy a szabályrendeleteket 3—3 példányban a hirdetési bizonylattal s esetleges fe- lebbezéssel együtt felterjesztés kíséretében a m. kir. Belügyministeriumhoz jóváhagyás végett mutassa be. K. m. fnt. Kiadta : Viczmándy Ödön, főjegyző. Szabályrendelet A kéményseprés-iparról. 1 §. Kéményseprés ipar gyakorlására nem nyerhet engedélyt oly egyén, a ki képesítését az 1884 évi XVIII. t1 ez. 4§a értelmében kimutatni nem képes, gyújtogatásért vagy tűzvész okozásá ért büntetve volt és a hatóság előtt mint iszákos ismeretes. 2. §, A kéményseprés-ipar gyakorlása munkakerülethez köttetik és e célból Zemplén-megye törvényhatósága szolgabirói járásonként egy egy, összesen tiz munkakerületre osztatik. A vármegye területén eddig működött kéményseprő-iparos iparüzletétől meg nem fosztható, tekintettel szerzett jogára, részére a főszolgabiró ' meghallgatásával kéményseprési kerület a vármegye által minden esetre adományozandó. Jogában áll ennélfogva a vármegyének a 10 kéményseprési kerületet, a jelentkezők száma, megélhetése és a helyi viszonyok figyelmébe vétele mellett, esetről esetre szétosztani, és az újabban alkotott kerületeket az 1 §. szerint képesített iparosoknak adományozni. 3. §. Minden használatban lévő kémény ha- vonkint legalább egyszer, ott azonban, hol a napnak nagy részén, vagy éjjel is tüzelnek, havon- kint legalább kétszer tisztítandó Ott pedig, a hol csak rirkán tüzelnek esetleg nyáron át nem tüzelnek, a szükséghez képest évenkint i-szerí vagy kétszeri tisztítás is elég. A pátics kémények épitése lehetőleg mellőzendő, de a hol ilyenek vannak, azokra nézve a kéményseprő a tulajdonosokkal átalány-összeg ben kiegyezhet, sőt a szegényebb sorsuak kémé nyeit e községi elöljáró saját felelősségére a tulaj donosok vagy más községbeli ahhoz értő egyén által is kisepertetheti. 4. §. A kéményseprésért járó dijak következőleg állapíttatnak meg. 1. Egy földszinti tégla-kémény egyszeri tisz. titásért 10 kr. évenkint 1 frt. 2. Emeletes-éptiletekbeni tégla-kémény egyszeri tisztításáért 15 kr. évenkint 1 frt 50 kr. 3. Egy cilinder kémény egyszeri tisztitásá 10 kr, évenkint 1 írt. 4. Ugyanazok kiégetéseért 30 kr, 5. Fa-kémény egyszeri sepréséért 5 kr. egész évre 60 kr. Megjegyeztetik, hogy a fent elősorolt kéményekért, ha azok csak télen át tisztittatnak éten- kint féldij fizetendő. 5. §. A kéményseprő köteles gondoskodni arról, hogy kerületében minden kémény a 3. §. szerint tisztittassék. Ennek kellő foganatosithatás céljából a kerületébe eső házak és azok kéményeiről rendes jegyzéket vezet, a 3. §-ban meghatározott időszakban minden házhoz elmegy és a tisztítást teljesíti és a mennyiben az a házbeliek által elle- neztetnék, erről az iparhatóságnak jelentést tesz 6. §. A kéményseprés alkalmával a kéményseprő meggyőződést szerez magának arról, hogy az illető épületekben, s különösen a kémények közelében meg van-e a tűzveszély ellen a kellő rend. Az e részben tapasztaltakra, vagy tüzrendőri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető házbelieket figyelmeztetni, sőt szükség esetén a rendőr- katóságnál jelentést tenni tartozik. 7. §. A kéményseprő jegyzékében a községi elöljáróság által igazoltatja azt, hogy a rendes időszakban a kémények tisztítását teljesítette és e jegyzéket 3 hónaponként az iparhatósághoz bemutatja. 8. § Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínen megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltó-parancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat megadni tartozik. 9. § A kéményseprő ipar üzletének abban- hagyása tekintetében az 1884 XVIII. t. cz 55 $-a az irányadó. E szerint a kéményseprő az elkezdett iparüzletet tetszés szerint félben szakíthatja, hanem ha azt abba szándékozik hagyni, köteles ebbeli szándékát az iparhatóságnak bejelenteni, és ennek meghagyására az ipart ’a hatóság által kitűzött (legíölebb 3 hóra terjedhető) időig még folytatni. 10 § Az a kéményseprő, aki a jelen szabályrendelet határozatai ellen vét. az iparhatóság által 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 11. §. Azok a kik a kéményseprést az 1884 október i-je előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, mesterségük gyakorlásánál jelen szabály- rendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. Kelt mint fent. Viczmándy Ödön, főjegyző. T. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.-Ujhely- ben 1891. február hó 24-én tartott közgyűléséből. 8/3474. Olvastatott az állandó választmány előterjesztése, melynek kapcsán a zugiskolákra vonatkozó szabályrendeletet jóváhagyás végett bemutatja. A szabályrendelet elfogadtatván, a Zemplén utján köztudomásra hozatni rendeltetett. Egyszersmind utasittatik az alispán, hogy azt a meghirdetéstől számított 30 nap múlva, a netalán beérkezendő felebbezésekkel együtt a kir. vallás- és közoktatásügyi ministériumhoz 2 pél dányban küldje fel. Kelt mint fent. Jegyzetté és kiadta : Viczmándy Ödön, főjegyző. Szabályrendbiet a zugiskolákról. 1. §. Zugiskoláknak tekintendők a társulatok vagy egyesek által felállított oly intézetek, melyeknek íentartói az 1868. évi XXXVIII. t c. 16. 22. §-ai illetőleg az 1876. évi XXVII. t. c. 6. §-a 8 ik pontja értelmében az iskola fentaríására a nmságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministe- riumtól engedélyt nem nyertek. Az 1883. évi febr. 15-én 5686II. sz. a kelt ministeri rendelet alapján zugiskolák közzé sorolandók azon intézetek is, melyeket egyes izraeliták vagy izr. hitközségek vallás-tanoda (thalmud, thora) cim alatt minden bejelentés nélkül tartanak fel, ha ebben oly gyermekek nyernek oktatást, kik még nem tankötelesek, vagy ha tankötelesek is, de nyilvános iskolai oktatásban nem részesül nek. Továbbá zugiskoláknak tekintendők azon intézetek is, melyekben nyilvános iskolába járó növendékek részesülnek ugyan vallásos oktatásban, de a tanítói pályára nem képesített s jogosított egyén világi tantárgyak tanításával is foglalkozik. 2. §. A zugiskolák felállítása esetén a községi elöljáróság a felsőbb hatóságok intézkedése céljából a járási főszolgabíróhoz — valamint a kir. tanfelügyelőhöz azonnal jelentést tesz. A kötelességét elmulasztó községi elöljáróság ellen fegyelmi vizsgálat indítandó. 3. § A zugtanitó valamint a zugiskolát pár- to'ó szülők és hitközségek 100—500 ftig terjedhető pénzbüntetéssel — nem fizethetés esetén fogházbüntetéssel büntetendők, — minden 10 ft után egy napot számítva. 4. §. A zugiskolák bezáratása továbbá a zug- tanitók és ezeket pártoló szülők megbüntetése céljából, első sorban a járási főszolgabiró, felebbezés esetén a vármegyei közig, bizottság s végül a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. mínisterium határoz. A zugiskolák bezáratása a nmságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministériumhoz a közig, bizottság jelentésében 1/,, évenként bejelentendő. 5. § A zugtanitók és ezeket párto'ó szülőktől befolyt pénzbüntetések a »Magyarnyelvet és népnevelést Zemplénvármegyében terjesztő egyesület« javára fordítandók. 6. §. Ezen szabályrendelet felsőbb jóváhagyás után azonnal életbe lép. Viczmándy Ödön, Vékey Gedeon, főjegyző, elnök. vmegyei tiszti főügyész. Farkas Lajos, Bydeskúthy Sándor, 3425. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Tekintetes szerkesztőség I A községekben leendő nyomozat végett közhírré teszem, hogy Gercsi István kis-géresi lakos kárára február 17 én, egy 10 hónapos, fehér szőrű, koca malac eltévedt. S. a.-Ujhely, 1891. nlárcius 2-án. alispán h. Viczmándy Ödön főjegyző. 920. sz. 91. I. Körözés. Kienes János, kohanóczi 47. sz. pályaőr, egy fehér szőrű egy éves ártányt bitangságban talált s nála őriztetik ; mely körülmény köröztetik. Hommonnán 1891 március hó 5. Haraszthy Miklós, főszolgabiró. 35501,40359,40614. 1836, 3366. 3466, 4921, 5238,5880, 6128. és 1329,VI. 890. VI. 891. !K:örre:rid.elet Zemplénmegye valamennyi községi elöljáróságának. Italmérési jövedéki kihágással vádolt Nagy Sámuel kanyárdi »Sóstó« fürdői volt pincér, — lottó-jövedéki kihágással /vádolt özv. Lorencz Anna szolnoki volt lakos, — dohányjövedéki kihágással vádolt Rosenthal Gyu'a pincér, csornai volt lakos, — dohányjövedéki kihágással vádolt Lukács Bertalan és Simon András juhászok, volt dobicsányi lakosok, — dohányjövedéki kihágással vádolt Tichy Antal, szikszói volt vasúti málházó, — dohányjövedéki kihágásért elitéit Pajor József volt cseresnyés-pusztai lakos, — dohányjövedéki kihágással vádolt Kerepesi János és neje Petri Juliána, volt Tarczal község melletti füzeséri tanyabeli lakosok, — dohányjövedéki kihágás miatt elmarasztalt Cséplő János kaposvári, később volt fiumei lakos, — dohányjövedéki kihágással vádolt Petrovics József, Riese községbeli volt lakos, — dohányjövedéki kihágással vádolt Málik István, volt sárhalmi (Pestvm.) lakos és bélyegjövedéki kihágással vádolt dr. Sám Frigyes, késmárki ügyvéd, volt nagy-kátai lakos, ismeretlen helyre eltávoztak. Utasittatik az elöljáróság, miszerint nevezett egyéneknek jelenlegi tartózkodási helyét a községben és területén nyomozza és feltalálásuk esetén ide azonnal tegyen jelentést. S.-a.-Ujhely, 1891. évi február 19. Dobokay Kálmán, kir. pénziigyigazgató h. Szerkesztőségi posta. B. J. urnák Sztropkó. Minthogy az említett referáda a kgy. határozattal teljesen kongruens, s minthogy a járásból egy kjség csakugyan liátrálékban van: a közlemény értelmét utólagosan sem módosíthatjuk. P. M. Köszönjük — felhasználjuk. Szendröy. Válogatunk belőle. Málczai. Igen köszönjük ! Z. M. G. urnák — Budapest. így már értjük, s nagyon szép dolognak tartjuk. Lehetőleg a jövő, számban. Tájékoztatóul csak an yit kérünk még, hogy a bevezető sorok alá kiirjuk-e a teljes nevet? Szives üdvözlet ! A Gazdasági Lapok tek. szerkesztőségének Budapest. A felajánlott csereviszonyt szívesen elfogadjuk s viszonozzuk. Az apró hirdetéseket kérjük lapunk kiadóhivatalához irányítani. Felelős szerkesztő : EÓETJS GT-TTLA.. Főmunkatárs : DO N G Ó Gr 7. Gf É Z A. Kadótulajdonos: ÖZV. BOBUTH ELEMÉRNÉ. Tanonczul felvétetik egy fiú, ki legalább 3-4 gimuáziumot végzett, Malártsik György fűszer és vegyeskereskedésében, S-.a.-Ujhely, 62. 72. sz./i89i. Árverési hirdetmény. Alölirott kiküldött végrehajtó az 1881-ik évi LX. t. c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szerencsi kir. járásbíróság 763. 808/p. 1891. számú végzései által Fischer Ignác és Starnberger Bertalan javára Róth Antal és neje Schvartzenthal Borbála ellen 1475 frt és 400 frt tőke, ennek külömböző lejárat napjától számítandó 6% kamatai ás eddig összesen felszámítandó perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási és kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag le- és felülfoglalt, és 673 frt 50 krra becsült bolti, vegyes rövidáru cikkek, házibutorok, eszközök, ágyneműk, ágybehuzat és asztali ruhák, 2 szelelő rosta, tizedes méérleg 1 üsző tinó és férfi ruhákból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a szerencsi kir. járásbirósági 774/p. 91. számú kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén, vagyis Legyes-Bényén végrehajtást szenvedettek lakásán leendő eszközlésére 1891-ik év márczius hó 23-ik napjának délelőtti IO órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságök ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. :07-ik §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Végül felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingós. vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alólirt kiküldöttnek vagy Írásban beadni, avagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő e hirdetménynek a bíróság tábláján lett kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Szerencsen, 1891. évi március hó 6. napján. llegymegliy LiUzló, kir. bir. végrehajtó. 59—60. szám./i89l. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szerencsi kir. járásbíróság 723., 746/p. 1891. számú végzései által Hirsch Adolfné és Brodi Weisz cég javára Zeiszler Jakab ellen 400 ft és 536 ft 91 kr. tőke, ennek külömböző lejárat uapjától számítandó 6% kamatai és eddig összesen 73 ft 67 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási s kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lelfoglalt és 692 írtra becsült bolti vegyes rövidáru cikkek, házibútorok és eszközökből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a szerencsi kir. járásbirósági 768. és 947/p. 91. sz. kiküldést rendelő végzése folytán a helyszínén vagyis Szerencsen a bolt és lakhelyiségekben leendő eszközlésére 1891. évi március hó 24-ik napjának délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Végül fehivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingósá gok vételárából végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna, és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alólirt kiküldötnek vagy Írásban beadni, avagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Szerencsen, 1891-ik évi március hő 8-ik napján. Hegymegliy I.ilsz.ló, kir. birósági végrehajtó.
