Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-03-01 / 9. szám

Baross Gábor kir. kereskedelmi ministerhez az or­szág közgazdasági viszonyainak sikeres előmozdí­tása körül szerzett kiváló érdemeinek méltánylá­sául feliratot fog intézni. Tarczal, B.-Keresztur, N.-Mihály és Sztropkó községeknek vásártartásra vonatkozó szabályren­delete módosítás véget'’ visszaadatott. Az állategészségügyi bírságpénzekből a köz­ségeket megillető jutalékról a képviselő-testületek a vmegyei állateg. ügyi bírságalap javára oly cél­ból, hogy az állatok egészségét kockáztató járvá­nyok eseteiben alkalmazott állatorvosok napdija és fuvarköltsége a vármegye által fedeztessék, — le­mondván ; felhívattak a járási fószolgabirák, hogy a községi bírságpénzeket a vármegye pénztárába szolgáltattassák be. Délutáni egyre járván az idő, az első napi közgyűlés berekesztetett. Másnap, febr. 25-én, d. e. 9-kor a közgyűlés folytatólagosan megnyittatván, az első napról szóló jegyzőkönyvek meghitelesíttettek. Azután olvasta­tott a községi számadások beadásával késedeltnezö községekről szóló számvevőségi kimutatás. Az új­helyi járás kivételével, melynek területén hátrálék nincs, felhivatott a többi kilenc járás lőszolgabi- rája, hogy a hátrálékos számadásokért okolható előljárósági tagokat fegyelmi vizsgálat alá vonván, őket az 1889. évi számadásoknak haladéktalanul leendő benyújtására szigorúan kötelezzék. A beke- csi körjegyzőnek, a folyamodásában felsorolt okok méltánylásával, 1889. évi számadásainak beadására f. hó végéig halasztást adtak. A Kaesztenbaum. tömeg állásáról szóló jelen­tés felolvastatván, tudomásul vétetett; az ügyészi rendkívüli díjazásokról szóló számlák egyöntetű kezelése tekintetéből azonban díjszabás készítésére utasittatott a felügyelő választmány, Patak nagyközség képviselő-testületének az ottan vasárnaponkint tartani szokott hetivásár ügyében hozott és a közgyűléshez felebbezett ha­tározata, illetékesség szempontjából, megsemmisít- tetett s az ügyiratok, arra hivatott intézkedés vé­gett, a járás főszolgabirájának kiadattak. A Sztropkó és Homonna községek részéről az 1891-re benyújtott községi pótköltségvetések jóvá­hagyattak, ellenben B.-Keresztúr községnek az 1889. évre visszamenőleg szerkesztett pótköltségvetésétől a törvényhatósági jóváhagyás megtagadtatott. 0. Liszka községnek az 1889., 1890. és 1891. évekre vonatkozó költségelőirányzatai átdolgozás végett visszadattak; a t. terebesi körjegyzőség és Tarczal nagy-község részéről benyújtott 1891. évi költségvetések megerősittettek. Végül elintézést nyertek a sókúti körjegyző­ségnek 1889-, a papinai kj. 1886—89-, a leleszi kj. 1886—1889-, a m.-laborczi kj. 89-, Kesznyéten-nek 89 , a girincsi kj. 87—88-, Homonná-aak 89-, Tokaj nak 89-, a sztárinai kj. 86—87 , S.-a.-Ujheyly nek 87 , a b.-kisjaludi kj. 88—89-, a bánóczi kj. 88—89. és a sz. polyánkai kj. 88—89. évi számadásai; úgy­szintén M.-Zombor n.-község képviselő-testületének bevehetetlen községi adók törlése ügyében hozott határozata törvényhatóságilag megerősittetett. Ezek során a közgyűlés d. u. 1 '|2 órakor elnöklő főispán Öméltóságának megéljenzésével befejeztetett. Vármegyei ügyek. Statisztika. Érdekes tudnivaló, hogy az egyes járásokból posta utján 1890-ben mennyi készpénz kicsiny gyermekre büszke volt a kis Olgára, hogy olyan okos gyermek nincs több a vármegyében. Iskolába kevés idáig járt, mert az apja szegény ember volt; és már azor. korban, mikor a többi gyermekek még bábu-rongyot varrnak, ő már a vendégeket szolgálta borral. És mégis, honnan vette ez a leány azt az intelligenciát, amely min­den szaván, mozdulatán meglátszott; azt a széles­körű ismeretet, mondhatnám műveltséget, melyről mindenki azonnal meggyőződött, ha csak pár szót váltott is vele : azon nemcsak én, hanem velem együtt a többiek is csudálkoztak. Mint a legtöbb zsidó-lánynál, értem azokat, kik nem kaptak, vagy nem kaphattak elég iskolai nevelést, embertársaikkal való gyakori érintkezés- -ekeznek pótolni a hiányzót és csakhamar, ‘Son, ha nem is érik utói, de elérik "ü képzettségét. Legyen ez ~ változtat a dolgon, is. ■ak nevez- ^ mint yös érkezett az árvák javára a gyámpénztárba, összegek nagysága szerint ilyen a sorrend: a homonnai sebirói hivatalból a nagy-mihályi » » a varannai , , a tokaji > » a szerencsi » » a gálszécsi „ , a bodrogközi „ , a szinnai , > a sztropkai > , 5231 ft 44 kr. 3773 ft 77 » 1932 ft 81 „ 1544 ft 11 > 628 ft 84 > 487 ft 94 » 365 ft 82 „ 286 ft 01 » 84 ft 74 » 14,335 ft 48 kr. Jegyzői szóbeli szigorlat volt a jegyző-vizs­gáló vármegyei küldöttség előtt tegnap; mely alkalommal Batta József, Bodolay József és Cser nyiczky János szigorlók a községi, illetve körjegy­zői szolgálatra képesítetteknek találtattak. A kir. belügyminister megengedte, hogy Szedliczke község g. k. lakosai a Telkészi lak kija­vítására szükséges költségek beszerezhetése céljá­ból 3 hónapon át országos könyör-adományokat gyüjthessenek. Hírek a nagyvilágból. Viktória császárné, a német császár anyja, utazása közben ellátogatott Párisba is. Ennek a látogatásnak jelentőségéval a párisi lapok hasábos cikkekben foglalkoznak s kifejezést adnak annak a lehetőségnek is, hogy rövid idő múlva maga Vilmos császár is fölkeresi Párist s ellátogat Car­not elnökhöz. Kormányváltozás Szerbiában. A Gruics-mi nisterium, melyet Milán király lemondása után a regensség nevezett ki, beadta lemondását. A kor- I mányzók Basics belgrádi polgármesterre bízták az | új kabinet megalakítását. Basics, egykor a Milán király ellen szőtt összeesküvésnek feje, rendületlen hive a muszka cárnak. Bylandt-Rheidt gróf, az osztrák magyar mo- l narhiának volt közös hadügyministere, nyugalma- j zott táborszernagy, az aranygyapjas-rend vitéze, ; Bécsben, múlt hó 21-én, hosszas szenvedés után meghalt. Hírek az országból. A király és a kisdedóvás. A legutóbb tar- I tott udvari ebédek egyikén az ebéd végeztével 1 Őfelsége cerclet tartván a jelenvolt egyik ország gyűlési képviselőt megkérdezte, hogy a felvidéki nem magyar ajkú lakosság közt mennyire terjed a magyarnyelv ösmerete. A képviselő megjegyezte, hogy e tekintetben igen üdvös eredmények vár- i hatók a kisdedóvásra vonatkozó törvényjavaslattól. I iRemélem—úgymond Őfelsége,— hogy minélelőbb I törvénynyé lesz s óhajtom, hogy meghozza a várt I eredményeket.* Nyáry Adolf br. altábornagy, József főher cegnek régi föudvarmestere, hosszú szenvedés után, 1 f. évi febr. 25 -én Budán elhunyt. Józsej fhg. »hűsé- í ges fóudvarmesterének« koporsójára díszes koszo- ; rút tétetett. Pécs váios lakosságát méltán izgatottságba j hozza, hogy az őszszel pusztított tifusz-járvány ' ottan újra mutatkozik, sőt ijesztő mértékben terjed. Különfélék. (Legfelsőbb adományok.) Őfelsége a király kabinet-irodája utján Damjanóvics Antal zempléni ny. g. k. lelkésznek és Karafunda Pál pakasztói gk. lelkésznek 30—30 ft, Zsatkovics Mihály bok­sái, Dufinyecz Bazil laski, Kabóczi Kornél agárdi g. k. tanitóknak pedig 15 —15 frtnyi felség-ado­mányt küldött. (Személyi hírek.) Raisz Gedeon dr. vár­megyei tb. tiszti- és a n. mihályi közkórház igazgató-főorvosát az országos közegészségi tanács rendkívüli tagjává nevezte ki a belügyminister. — Kazinczy Lajos, földink, szegedi járásbirósági volt albiró a kecskeméti kir. törvényszékhez bíróvá neveztetett ki. — Csapó Lajos fiatal brátunkat, kinek neve lapunk olvasói előtt sem ösme- retlen, mert a Zemplén közgazdasági rovatában nem egy sikerült szakcikket közöltünk névaláírá­sával, az a szép kitüntetés érte, hogy az országos gazdasági egyesület szaklapjához a íaptulajdonos, Ordódy Lajos fizetéses társszerkesztőül hivta meg. Kedvelt munkatársunk, most már ifjú kollégánk, a kitüntető meghívást elfogadván, ép­pen ma foglalta el szép jövővel kecsegtető állá­sát. ószintén óhajtjuk, hogy a tövises pálya szá­mára csak rózsákat teremjen 1 (Andrássy Gyula gróf emlékezete.) A Buda­pesti Hirlap-b<b\ olvassuk, hogy a tőke-terebesi g. k. templomban múlt hó i8-án, vagyis Andrássy Gyula gf. halálának évforduló napján, ünnepies gyász­misét tartottak. A csinos kis templomot gyászba öltöztették a felejthetetlen kegyur emlékére. A gyászszertartást a g. k. esperes-plébános végezte nagy gyülekezet előtt. Ott voltak Malonyay Ferenc urad. igazgatóval a megboldogultnak összes gazda­tisztjei, Hoyos gf. vezetése mellett Andrássy Manó gf. tisztjei, a felső- bodrogi vizszabályozó társulat igazgatója tisztviselőivel, a városi elöljáróság, az ipartársulat tagjai és az iskolák növendékei. (Főispáni ebéd.) A legutóbb tartott várme­gyei közgyűlés első napján, február 24-én, főispán Öméltósága szükebb körű ebédet adott. A kiste­remben felteritett asztal mellett huszonkilencen foglaltak helyet. Az asztalfő helyén Molnár Leóna őnagysága ült, mellette Matolay alispán és Ham­mersberg kir. törvényszéki elnök. A pezsgő fel­szolgálásánál Viczmándy Ödön főjegyző ivott a főispánért, kit elmésen hasonlított a villámleveze- töhöz atekintetben, hogy az érdek-ellentéteket min­dig kiegye iliti s a közjó hasznára összeegyezteti. — Utána Mailáth József gróf ivott a »közszeretetű* főispánért. — Bihary Emil (n.-polenai g. k. lelkész) a »főkertész'-ért, Öméltóságáért, »kertész-társáért,* az alispánért és a jelenvolt »segéd-kertészekért,« a járási főszolgabírákért emelt áldomás-pohárt. •— Hammersberg Jenő szellemes fordulókkal a »főker- tésznőért,* Leóna önagyságáért mondott felköszön­tőt.— Meczner Béla a »pártatlan főispánt* éltette.— Főispán Öméltósága kedves vendégeiről s azoknak kedves családjairól emlékezett meg. — Malolay E. alispán a vármegye közönségének jólétéért ivott. Délután ötre járt az idő, mikor a vendégek Ömél­tóságától és kedves leányától búcsút vévén, a leg­vidámabb hangulattal távoztak. (Március 15-ét), a nemzeti ujjáébredés nagy napjának évfordulóját, Ujhelyben ezidén is méltó­képen készülnek megünnepelni. Úgy halljuk, hogy az ünnep rendezését és módozatait a polgári ol­vasókör intézi. szót válthattunk vele) és akkor is mindnyájan együtt látogattuk meg. És mindenki tudott hozni vagy mondani neki valami édeset, ami neki olyan igen­igen jól esett. Betegen feküdni mindenütt keserű a világon, de ezerszer keservesebb messze a szülei háztól, idegenben, a »kórodá«-n. És Olga mégis beleélte magát környezetébe. Kezdve a tanártól mindenki, sőt a jólelkü »schwesterek« igazán úgy bántak vele, mintha csakugyan testvérük lett volna. Mi elláttuk bőven olvasnivaló könyvekkel és ha az olvasásba belefáradt, sorra járta a többi betegeket és mindegyiknek tudott valami vigasz­talót mondani ez a szegéuy beteg, ki a vigaszra leginkább rá volt szóróivá. — Mondja csak Olgácska, hogy töltötte a délelőttöt, kérdém egyszer, mert azt megtiltotta, hogy kisasszonynak szólítsuk. — Mint máskor is gyakran, ma is azon gon­dolkoztam, váljon mikor fogom már egyszer el­hagyhatni ezt a kórházat. — Nemsokára, ne féljen Mi mindnyájan, akik látja mennyire érdeklődünk sorsa iránt, min­dennap aggódva kérdjük a tanár urat, hogy mikor z már legalább annyira egészséges, hogy nyu- *an elhagyhassa az intézetet, hogy otthon tel­visszanyerje régi egészségét. Az aggaszt engem is. Mert ki tudja, lehet, a. No ne nézzen úgy reám, tudom, hogy ■ ha igy hall beszélni; azt is tudom, hogy j ■>ek elősegítik a betegséget, de végtére lnom kell, látva, mennyién haltak a szobából, mióta" itt vagyok. — De azt elfelejti, hogy hányán mentek gyógyulva haza. — Ha ugyan meggyógyultak. De én azt hiszem, azok közül többen haltak már meg ott­hon, kiket innen gyógyulva eresztettek haza. A tanár úr mindig biztat, hogy felgyógyulok. Pedig én érzem, hogy nem. Hisz még nem is éltem . . . és szavát elfojtotta a zokogás. — Már megint sir. Tudja, hogy magának nem szabad sírni, mert ismét köhögni fog. — Igaza van, nem fogok már sírni. Nehány nap óta sokkal jobban is érzem magam, mióta nem sírok annyit. Még a nyár előtt örömmel vár­tam a nyarat, azt hittem, hogy jobb lesz; és most, hogy itt az ősz, mégis sokkal jobban érzem magam. Mig tavaly és tavaly előtt épen megfordítva volt. — Már akkor is beteg volt? Tulajdonképen mióta beteg? — Hosszúnapunk volt. Atyám és anyám a szomszéd városba mentek imádkozni, én kissebb testvéremmel otthon maradtam Délután bent ül­tem a korcsmában és imádkoztam én is, mikor egyszerre egy arra menő bekiáltott: ég a ház 1 Minek beszéljek sokat róla. A szomszédok azonnal ott voltak oltani a tüzet, én is hordtam a vizet, oly sietve, mely túlhaladta erőmet. Szüleimnek mindenét megmentettem, már amennyit egyálta­lában megmenteni lehetett, de én elvesztem. Attól a naptól kezdve mindig beteg vagyok. — És hogyan gyúlt meg a ház ? — Nem tudom. Ránk gyújtották. Előtte való nap dél óta még tűz sem volt a háznál. Mit tudtunk egyebet tenni, ismét csak vi­gasztaltuk. Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents