Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-02-22 / 8. szám
— A fény-tünemények csak sötétben láthatók. — A földi giliszta éjjel jön napvilágra. — A horkolás nem egyébb, mint nyári köhögés. GONDOLATOK.-----"Az ember legnagyobb java : A bölcs megfontolás és józan értelem. * Okos megfontolásra nagy szüksége van Annak, ki szól s annak, ki hallgat, egyaránt Szofoklesz (Elektra.) Mondják, hogy a szerelem szenvedélyes mámor, hamar kijózanodunk belőle; hogy a szerelem fényes láng, ellobog, kialszik, ha nincs táplá'éka. A tiszta lelki szerelem, mint Veszta-láng, soha ki nem alszik, hanem örökké ugyanavval a lánggal lobogva ég. * A nő csak azoknak a férfiaknak bókol, akik épenséggel nem veszedelmesek rá nézve. Mihelyt észreveszi, hogy egy férfi veszedelmessé kezd rá nézve válni, minél kevesebb hízelgőt mond neki. Magyar Nők Lapja. * A szerelem tenger Úszó galy az ember. Szél, hab, merre hordja Ez jó, vagy balsorsa. Partot ér az egyik Meg is gyökeredzik. Mig a szegény másik Habokkal csatázik, Összetörve, tépve Elmerül az éjbe ! Zichy Géza (Ország-Világ). HIVATALOS KÉSZ. T. Zemplén-vármegye közigazgatási bizottságától. 200. 2240. kb. Olvastatott a kereskedelem ügyi m. kir. mi- nistérium 79292 sz. a. kelt intézvénye, melylyel a törvényhatóságok első tisztviselőjéhez a vám engedélyezései ügyekben intézett körrendeletéinek másolatát tudomás és alkalmazkodás végett le- küldi. A körrendelet a »Zemplén« hivatalos közlönyben közzé tétetni, s alkalmazkodás végett a jegyzői karnak, — államépitészeti hivatal főnökének s a tiszti főügyésznek kiadatni rende'tetik. Kelt Zemplén vármegye közigazgatási bizottságának S.-a. Ujhelyben 1891 évi február hó 7-én tartott ülésében. Molnár István főispán, mint a közig. biz. elnöke. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 79292- I. szám. Va'amennyi vármegye és önálló törvény- hatósági joggal felruházott város közigazgatási bizottságának. — A törvényhatóság első tisztvise lőjéhez a vámengedélyezési kérvényeknek helyszin- rajzzal leendő felszerelése, valamint a vámtárgynak tüzetes megjelölése tárgyában egyidejűleg kiadott rendeletem másolatát.J- alatt címednek s ahoz alkalmazkodás végett idezártan megküldöm. Budapest 1890 december hó 23-án Baross s. k.— Kereskedelemügyi m kir. minis'er 79292-I. körrendelet. Valamennyi vármegye és önálló törvény- hatósági joggal felruházott város első tisztviselőjének. — Az 1890 évi I. t. ez, 82 $a 2-pontja értelmében, a vámszedési jognak engedélyezése iránt benyújtandó kérvényeknek, többek között, a tervezett vám tárgyra vonatkozó helyszinrajz és műszaki leírással is fel kell szerelve lenniök, a törvény 87 §-a értelmében pedig, a vám engedély okiratban a vámjog minőségének, terjedelmének s azon vám tárgynak, a melyen az gyakorlandó, szabatos megjelölése szükséges.— Utasítom ehez képest címedet, hogy megfelelően gondoskodjék arról, hogy a vámszedési jog engedélyezésé, valamint már lejárt engedélynek megújítása iránti kérvények, illetve előterjesztésekben, a vám tárgy, melyen a vámszedési jog gyakorltatni kérelmeztetik, szabatosan és részletesen megjelöltessék és ezen kérvényekhez es előterjesztésekhez minden esetben kellő áttekintést nyújtó, tájékoztató magyarázattal ellátott helyszinrajz három pé'dányban csatoltassék, melyben a vámszedés tárgyát képező ut, vagy műtárgy kezdő és végpontjai valamint a vámsorompók elhelyezése pontosan feltüntetve legyen. Egyöntetű eljárás biztosítása végett elrendelem, hogy a vázlatrajzok közutaknál 1 : 2880, közúti hidaknál pedig 1 : 1000 lépték szerint készítendők, továbbá a vám tárgy tengely vonala veres színnel jelölendő , azon kívül szükséges, hogy a vázlatrajzban a vámtárgy fekvése a tengelyvonalon kitüntetendő hosszmérték beosztás (a kilometrirozás) alapján legyon kimutatva, és a vámtárgy kezdete és végpontja ezen kilometrirozás szerint— melynek egyezőnek kell lenni azon közút kilometriro- zásával. melyen a vámtárgy létezik, vagy melynek részét képezi,— az üttest veres vonallal, betűk és számokkal legyen kitüntetve.— A műszaki leírásnak különösen közúti hidaknál, a vámtárgy kellő műszaki ismertetéssel s az idevágó pontos adatokat kell tartalmazni.— Kövezetvámoknál a vázlatrajz szintén I : 2880-hoz lépték szerint készítendő — Ha egyes útvonalokra kéretik a kövezeti vámszedési jog, a fer.nebbi határozatok követendők, ha pedig a kövezetvám a község, vagy város egész területére nézve szándékoltatnék életbe léptettetni, akkor a vámtárgy illetve község vagy város egész területe s a felállítandó sorompók helye veres vonalakkal pontosan megjelölendő lesz. Budapest 1890. évi decemben hó 23-án Baross s. k. 122.178. sz. Zemplén-vármegye közig, bizottságától. Olvastatott a kir kereskedelmi ministeri- umnak a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t. c 7 és 14. faihoz 81371. sz. alatt az állami építészeti hivatalok részére kiadott utasítás. A mennyiben ezen községek hozzá járulási arányának kiszámitolásánál alkalmazásba veendő utasitás közérdekű, s mert a közig. biz. legközelebb a tárgyban határozott hozatalra lesz utalva: a mi- ministeri intézvény a »Zemplén« utján köztudomásra hozatni, és a közig. biz. tagjaival másolat ban közöltetni rendeltetett. Kelt Zemplén vármegye közig, bizottságának S.-a.-Ujhelyben, 1891. febr. 7-én ártott ülésében. Molnár István, főispán mint. a közig. biz. elnöke. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. minister 81371. sz. valamennyi m. kir államépitészeti hivatalnak és építészeti kirendeltségnek. Múlt évi november hó 23-án 67244 sz. a. kelt rendeletemmel utasítottam az állemépitészeti hivatalokat, hogy a közti fákról és vámókról szóló 1890. évi I. t. z. 7 és 14 §§-ai értelmében az állami és törvényhatósági közutak átkelési szakaszainak fentartásához az illető község (város) által adandó hozzájárulás kiszámítása és megállapítása tárgyában mely irányelveket vegyenek alapjául s jeleztem egyúttal azon körülményeket, melyeknek alapján hozzájárulási összeg leszállítása kérelmezhető. Tapasztal ván azonban, hogy az államépitészeti hivatalok az említett rendeletem végrehajtása körül nem egyöntetű eljárást követnek s az általuk tervezett intézkedések nem felelnek meg minden tekintetben a rendeletemben kifejtett alapelveknek, egyöntetűség elérése és netán felmerülhető félreértések kikerülése végett a kővetkezőkről értesítem 1. Belterü let alatt, a mennyiben közelebbi meghatározás a törvényhatósági vagy városi szabályokban fellelhető, nem volna vagy a helyi viszonyok és községi térképek eziránt biztosabb alapot nem nyújtanának, rendszerint a községbe épített területeknek azon része értendő, hol az állami vagy törvény- hatósági közút mentén, annak mindkét vagy csak egyik oldalán a házak sorban egymás mellé vagy egymás közelébe épitvék. Az eként megállapított beleterülten kívül eső közutszakaszokra, valamint a belterületen kívül eső műtárgyakra nézve a községek részéről hozzájárulás nem követelhető. A belterület megállapítására vonatkozólag felmerülhető vitás kérdés, a mennyiben az a hozzájárulás kérdésével kapcsolatban all, ezzel egyidejűleg tárgyalható és dönthető el önként értvén, hogy az érintett megállapítás csakis a hozzájárulási kérdésre nézve bírhat érvénynyel. 2. Az idézett törvény említett szakaszai értelmében az érdekelt község viszonyainak méltányos számbavételével az illető államutrésznek vagy műtárgyaknak fentartásához azon körülménynél fogva tartozik hozzájárulni, mert azok a községnek belterülefén lévén, egyúttal utcai vagy gazdasági közlekedésre is használ tatnak s ennek következtében fentartásuk a rendesnél többet igényel. Ugyanazon $ ok érteimé ben az illető közeg a íentartási költség különbözeiről részletes kimutatást készít. Ezekhez képest a fentartási különbözet kiszámításánál a következő munkák veendők figyelembe. A kavics garmodák előállítási és szállítási költségei sár és porlehuzás, a kavics elteritési, ároktisztitási, padka igazítás és a nyílt műtárgyak hidlásának helyreállítási költségei. Nem jöhetnek tehát számításba a korlátok és kerékvetők, továbbá támfalak és egyébb hasonló létesítmények fentartási valamint az úttest feltöltése és szélesbitésének költségei. A hidpadlózat hozzájárulási költsége a következő módon számítandó. Állapítsa meg azon évek számát, melyeknek leforgása alatt az átkelési szakaszban fekvő nyílt műtárgy hidlása kiváltásának szüksége beáll. Az újból való helyerállitási költségeknek azon évek számával, mely ala't a kiváltás szükségeltetik való elosztásából nyert hányadost szorozza azon százalékkal, mely az átkelési és külterületen átvonuló közút 1 kmtr. szakaszának fentartási költségeinél külömbözetként megállapittatott. Például: Ha a pallózatnak újból való előállítási költsége minden 5 évben beáll és 500 ftba kerül, és ha egy kmt külső szakasznak átlagos költség 400 irtot, az átkelési szakasz I kmterére számított költségei ellenben 600 frtot tesznek: az egy évre eső pallókiváltási költség 500/5 = 100 frt s miután a kétrendbeli fentartási költség közt fenforgó külömbözet százalékban kikifejezve 0,333 (6co: 200 = 1 : x. hol x = 0,333) az egy évre eső hozzájárulási költség 100 X 0.333 = 33 ft 33 kr. A fentebbiek szerint a hozzájárulási költségek megállapítása céljából kiszámítandó fentartási költségek a múlt évi nov. 22-én 67244 sz, alatt kiadott rendeletben megjelölt hányad szerint lesznek a községekre kiveten- dők. 3. A fentebb idézett rendelettel utasítást adtam az államépitészeti hivataloknak arra, hogy a helyi viszonyok és körülmények által indokolt esetekbe a hozzájárálási kulcs megállapításánál, mikor térhet el az általános határozótoktól s mikor kérheti ki engedélyemet a hozzájárulás leszállítása végett. Erészben utasítom még a hivatalokat, hogy a törvény értelmében is alkalmazandó méltányosság mérve, illetve a hozzájárulás leszállítása iránt előterjesztését csak azon esetben tegye meg. ha a leszállítást igazoló hiteles (szol- gabirói, polgármesteri, adóhivatali, közgazdasági előadói stb.) bizonyítványok birtokában volna vagy ilyenek az érdekelt községek által cim rendelkezésére bocsáttatnának. Ily előzetes engedély csak az államutszakaszokra vonatkozólag szükséges, ha törvényhatósági szakaszról van szó, ily előterjesztés ielesleges. Ha a községeknek a közig, bizottság által eszközölt meghallgatásánál utólagosan arról győződött meg, hogy a hozzájárulási költségek leszállítása méltányos és indokolt volna, és ha a közig, bizottság is ez értelemben határozna, ezen határozat, ha allamuti szakaszról forog szó, fellebbezendő ugyan, cim kötelessége azonban a leézállitásra nézve egyidejűleg hozzám véleményes jelentést tenni. Az átkelési közutsza- kaszok fentartásához a közegek (városok) által adandó hozzájárulás a törvényhatósági közutakra nézve 189192 évekre állapítandó meg. Az állami közutakra nézve megállapított hozzájárulás mindaddig változatlanul fennáll, mig időközben előállott változások alapján a határozat megváltoztatását az állam képviselője vagy az érdekelt község nem kéri. Budapest, 1891. január hó 18-án. Baross s. k. 2267./2268SZ. Zemplénvármegye alispánjától. Közhirététel végett kiadom. S.-a.-Ujhely 1891. február 8. Matolal Etele alispán. S979/5980. szám. VI — ír. M. kir. belügyministér. Körrendelet. Miután azon idő közeledik, melyben azok nevei, kik Karlsbadban Hertzka Imre dr. által, és Sztankovanszky dr. házában fürdő használatot óhajtó hivatalnokok részére berendezett szobákban ingyen lakásra igényt tartanak, a nevezett orvossal közlendők, felhívom a törvényhatóságot, miszerint a 12 rangosztálytól kezdve a 8-ig bezárólag azon hivatalnokok neveit, kik fenti kedvezményt igénybe venni kívánnák, a gyógykezelés szükségességét igazoló orvosi bizonyítvány csatolása mellett tekintettel kérvényezők anyagi viszonyaira, legkésőbb f. évi február hó végéig közölje és egyúttal arról is tegyen jelentést, hogy az illetők be- tegségük és netáni egyébb viszonyaiknál fogva, a kedvezmény élvezetébe mely időben kívánnak lépni ? Végül megjegyzem, hogy a fenti határidőn túl beérkező folyamodványok csakis annyiban lesznek figyelembe vehetők, a mennyiben akkor még üres hely fog rendelkezésre állani. Budapesten, 1891. évi január hó 24 én. A minister helyett: Lukács György, államtitkár. 4950 sz. VI. Kereskedelemügyi m. k. Minister. Zemplénvármegye közönségének. Tokaj község kérelmére megengedem, hogy ott a f. évi március hó 24-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi március hó 23-án tartassák meg. Erről a közönséget f. évi január hó 13-án 553/91 sz. a. kelt felterjesztésre oly hozzáadással értesítem, hogy az engedélynek a hivtalos lapban való közzétélére nézve egyúttal intézkedtem. A mellékleteket visszarekesztem. Budapest, 1891. évi február hó 7-én A minister helyett: Lukács Kéla, államtitktár. 452 sz. Zemplénvármegye alispánjától. Alkalmazkodás és miheztartás végett kiadom. S.-a-Ujhely, 1891. január hó 22-én. Matolal Etele, alispán. Másolat.. Földmivelésügyi m. kir. minister 78284/III 8 sz Valamennyi törvényhatóságának. A porosz kormány i890-ik évi december hó 20-án 607 a sz alatt és a würtembergi kormány 1890-ikévi december hó 19-én kelt rendeletével megengedte, hogy a szarvasmarhák élő-állapotban Ausztria Magyar- országból Gőrlitz, Léegnitz, Cottbus, Landsberg a[IV. Forsti (L Sorau N.) L. Spremberg továbbá Stuttgart, Ulm, Heilbrom, Comstatt, Ésslinyen, Gmund és Göppingen városokba f. évi december hó 18 án 76634 III. sz. a. kelt leiratomban közölt föltételek alatt bevitethessenek. Megjegyeztetik, hogy a bevitel Poroszország nevezett városaiba Friedland és Millelivalde határállomásokon át és
