Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-25 / 4. szám

szellemi munka után fris levegő és egészséges moz­gás után vágyakozunk, kisétálunk az iskolakerten keresztül a vasúti állomás mellett levő korcsolya- térre, ott megtaláljuk amit óhajtunk: az üde levegőt, kellemes mozgást és jó társaságot. Ha alkalmas idő van, mindennap összegyűl a társaság ; de a sors nem mindég kedvez oly nagyon, mint ked vezett f. hó 18-án, vasárnap. Ekkor igazán szép közönség gyűlt össze a jégpályán, nemcsak kor­csolyázókból, de a korcsolyázók s különösen a korcsolyázónök iránt érdeklődő nézőközönségből is. A szép napfényes téli idő, valóban kedvezett a jégsport hiveinek és midőn délután 2 órakor megszólalt a Molnár Jóska hívogató, csalogató nó­tája, egyre szaporodott a társaság. A korcsolyázó párok pedig rózsás kedvvel és rózsás arccal lej tettek végig.végig a jégpályán a jó cigányzene mellett; 8 pár még egy kis négyest is megkoc­káztatott. Jelenvoltak : Ballagi Gézáné, Szántó Gyű- láné úrholgyek, Benedek Ilonka. Árvái Ilonka, Eperjesy Ilka, Láczay nővérek, Kérészi Emma, Maier Bábelt, Szinyei nővérek, Mester Ilona és Anna. Kun Sárika. Ezen kívül a főiskolától és tanítóképzőtől való tanárok, valamint a főiskolai if juság és nagyszámú néző hölgyközönség. Sőt a néző közönséghez számíthatjuk, ha csak pillanatra is, a félnégy órai vonattal ott előttünk elrobogó utasokat, kik ugyancsak érdekkel cso­portosultak a kupék ablakai körül. Félöt óra felé oszlott szét, csaknem egyszerre az egész társaság, avval a reménységgel, hogy nemsokára megint együtt leszünk, r. I. (Végtárgyalások.) A jövő héten következő bűnügyek kórülnek végtárgyalásra a kir. törvény­széknél: január 2Ó-án\ okirathamisifással vádolt Turóczi Istvánné bűnügye, súlyos testi sértéssel vádolt Barthus József és Kuzsmik Bogda János bűnügye; január 28-án: Gyújtogatással vádolt Dudás Mihályné bűnügye, gondatlanságból okozott emberöléssel vádolt Velágos Blazsinné bűnügye ; január 29-én : magánlak sértéssel vádolt Beszala Cirill bűnügye, hatóság elleni erőszakkal vádolt Groszhändler Sámuel bűnügye, közokirat hamisí­tással vádolt özv. Tót Istvánné és társai bűnügye. (Liszy Cornélia úrnőtől) egy jó karban levő zongora jutányosán megvehető. Bővebb értesítést fönt nevezettnél nyerhetni, Egyesületi és társas élet. Az idegen hangzású zempléni község-nevek átmagyarositása. IV. A fentebb stilizált irányelvvel, úgy vélem, világosan és határozottan kiemeltem a célt s az ahhoz vezető útat, mely a zempléni község-ne­vek átmagyarositásának nem könnyű feladatában egyfelől megóv a túlhajtástól, másfelől biztosit az eltévedéstől. Mert tévedés lenne, ha a históriai tekinteteket nem méltatva magyarosítanánk, — és tulhajtás, ha minden egyes község-nevet, mely nem a mai is élő nyelv szótárából való, törlen­dőnek Ítélnénk s újra keresztelnénk. Vármegyénknek déli vidékén aránylag kevés tennivaló vár reánk; de annál több az északi ré­szen fekvő község-nevek revíziója körül. S ez nagyon természetes. A déli vidék községei, úgy­szólván, egytől eg.yig osztályosai a nemzet ezred­éves múltjának. Ők is, mint maga a nagy nem­zet-család .megfogyva bár, de törve nem,« átszen­vedték, túlélték a lezajlott századoknak »vérziva­tarait«. Szerencs község nevéhez, például, a magyar honfoglalás epopéájának egy epizódja fűződik; — Sárospatak Rettel-vezért vallja alapítójának, — B.-Keresztár neve II. Endre király uralkodásának történetéből arról tanúskodik, hogy a német lo­vagrend itt is uraskodott; — Olasz-Liszka és B.- Olaszi községek olasz telepesei, mikor a tatárjárás veszedelme elmúlt, délszaki hazájuk legédesb ve­nyigéivel ültették be a Hegyalját,*) Nem igy az északi végen, a Krajnya vidékén álló községek. Ezek keletkezésének emlékezetét csak a harmadik, legfeljebb a negyedik ember­öltő őrzi 1 A legrégibb község sem vénebb 200 esztendősnél. Nem kell messzire mennünk bizony­ságért. Ung-vármegye még a múlt század közepén is arról panaszkodott, hogy nem bírja állandó lakóhelyhez kötni az őgyelgő ruténeket.**) Ha­zai törvényünk (1563: 4, 1567: 3 és 12) a pásztor- kodó oroszoktól, kik nem állandó házakban, hanem kunyhókban vagy sátrak alatt élnek, de sok marhá­nak gazdái, csak felényi részt követel az országos adóból.***) Mikor tehát vármegyénknek felvidéki községeit az alvidéki községekhez névrokonság tekintetében is közelebb hozni kívánjuk, ellene­seink (mert melyik jó ügynek nincs ellensége ?) még csak azt sem lobbanthatjak szemünkre, hogy a szlávhangzásu község-nevek átmagyarositásában, ebben a mi hazafias vállalkozásunkban, nem res­pektáltuk a történelmi emlékeket. Eötvös József br., a próféta-tehetséggel meg­*) V. Ö. Szalay Magyarorsz. tört. **) Biedermann. Die Ungar. Ruthenen. II. 74. ***) V. Ö. Hunfalyy, id. m. 466 s köv. 1. áldott állambölcsész, A XIX. század uralkodó esz­méi c. hires művében eminens szerepkört jutta­tott a nemzetiség eszméjének. Amit jövendölt, be­teljesedett. Mint az elektromos erő, amely meg- rezkedtet, vonz és hevit, úgy foglalkoztatja a nemzetiség eszméje, érzelme az elméket és szi­veket. Nemzeti eszméletre serkentett államok és társadalmak, meszaliiánszba lépve s az idők intel­mére hallgatva, tüzzel-vassal dolgoznak, hogy egységes nemzeti alapon álló státus-életet szer­vezzenek a jövendőség számára ! Csak a magyar maradjon tétlen nemtörő­dömségben. mikor ,egy ezred évi szenvedés* árán több jogot szerzett a jövendő ezredéves lét­hez, dicsőséghez, mint a kerek világnak bármely más nemzete ? A tétlenség egy nemzet életében a haldoklás kezdete. Nemzetek és nemzetiségek összemérkőzésében nem szabad nekünk sem ösz- szefont karral szunyókálnunk! A Matiea Slavin- ftd-kra Magyarositó egyesület-ékkel felelünk; az elhódított magyarságot visszahódítjuk, az elide­genített község neveket átmagyarositjuk ! Nekünk hangzik a költő szózata: Hazádnak rendületlenül Lágy hívei ...... nem másnak 1 Nekünk kell elmélkednünk a me- mentóról: A nagy világon e kívül Nincsen számodra hely . . . nem másnak. És mi halljuk azt a szózatot, és mi elmélkedünk a mementóról. Letűnt századok med­dőségét hazafias, serény munkával jóra fordítjuk. Ez az ország a mi egész világunk. Ez a mi világunk legyen egészen magyar ország 1 Lám, a francia Uj Orleans-ban honfitársakra lel, — Kuba szigeten a spanyol nemzeti román­cok épp oly otthonosak, mint az anyaországban, — az ángolok az amerikai Egyesült Államok­ban második hazát bírnak, — az olasz nemzeti zászló fenlobog a vörös-tenger mellékein is, — a német hegemóniát tiszteletben tartja az egész vi­lág. Nekünk, magyaroknak, ott a messze Keleten valahol, még Mátyás korában is volt egy Nagy- Magyarországunk 1 Volt, de elveszett. Távoli ha­zában lakó rokonok szövetségére mi számot nem tarhatunk. Csak egy szövetségesünk van, mely megvédelmezett bennünket török, tatár dúló csa­táiban : önkeblünkben a honszerelem. Ez az ön- keblünkb n rejlő hazafias erő fog bennünket megvédelmezni, külső és belső ellenségek ellen, a a jövő ezred-évben is! Isten és honszerelem a mi nemzetünk szö­vetségesei. A ki elvben nincs velünk : az ellenünk 1 * És most (kérve munkálatunkhoz az objektív, nyilvános bírálatot, egyszersmind fentartva jogo­mat a befejező közlemény megírásához) átadom a szót t munkatársamnak, Bihary Emilnek, aki a homonnai, szinnai és sztropkai járások terüle­tén fekvő idegen hangzású község-nevek átma- gyarositására vonatkozó javaslatát fogja, tüzetes megokolás kapcsolatában, előterjeszteni. Nyilvános köszönet. Midőn a helybeli gimnázium kiegészittetésé- nek érdekében a vidékre kibocsájtott aláírási fel­hívásunkra ez ideig begyült nagylelkű adományok jegyzékével az alábbi sorokban beszámolunk: egyszersmind az ügy nevében mélyen érzett hálás köszönetiinket kívánjuk kifejezni, s kérjük a mé­lyen tisztelt adományozókat, hogy e köszönetün- ket szives tudomásul venni méltóztassanak. I. kimutatás Waldbott Frigyes br. földbirtokos Tolcsva 1000 ft, Szepesi káptalan 50 ft, Bergler Gyula apát-plébános Tokaj 10 ft, Bombelles Lajos gf. földbirtokos Karád 100 ft, Bunyitay Vince c. ka­nonok Nagyvárad 100 ft, Jusztus József esperes­plébános Alattyán 500 ft, Maillot György br. földbirtokos Talya 100 ft, Kaczvinszky Viktor premontrei apát Já^zó 100 ft, Leleszi prépostság ivén többen 30 ft, Lobkowitz Rudolf herceg had­testparancsnok Budapest IOO ít, Andrássy Gyula gf képviselő Budapest IOO ft, Teleky Rezső és Géza földbirtokosok Kelese 50 ft, Kazinczy Artur foldbirtokos Berettő 5 ft, Barthos János államtit­kár Bécs 200 ft, Pánthy Endre nagyprépost ka nonok Eger 400 ft, Balásházy Bert lan foldbirtokos Évakla 100 ft, Szekerük Kálmán esperes-plébános Sárospatak 20 ft, Wallis Gyuláné gf.-né földbir­tokos Pápa Kovácsi 1000 ft, özv. Berchtoldt Lászlóné földbirtokosné N-Kázmér ioofr, Berch­toldt Kázmér gf N Kázmér 50 ff, Lahocsinszky Adolf plébános N.-Tárkány 40 ft, Marczinek Jó­zsef esperes plébános Alsó Körtvélyes 10 forint. Összesen: 4165 ft. S.-a.-Ujhely, 1891. január 24. Chyzer Kornél dr., Matolai Etele, pénztáros. végrehajtó-bizottsági elnök. Az újhelyi polgári olvasókör ma egy hete tar­totta tisztújító közgyűlését Az évi jelentés felol­vasása után, mely hü képét tárja fel az egyesület életének és örvendetes fejlődésének, következett a választás, melynek eredménye ez; elnök: Mar. gitai József dr., aleinök : Bánóczy Kálmán ; jegyzők : Vályi Bertalan és Petrás József, pénztáros : Schweiger Áron, háznagy: Somogyi Gyula, könyv­táros : Sebzők István. Választmányi tagok : Kiss Ödön, Isépi István, Vágó Gyula, Schmidt Lajos, Bodeczki Ede, Katona Béla, Buday Zádor, Kubinyi Mihály és Halász József, póttagok : Csutkay Béla, Kende Antal, Csánki Gyula, Bodnár Péter, Fekete János KÖZGAZDASÁG. »THE GRESHAM' életbiztosító- társaság Londonban. E társulat évi jelentése, mely az 1890. junius hő 30-án befe­jezett 42-ik üzletévről szól, és a részvényesek 1890. december hó 16-án tartott rendes közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezé- sziinkre állván, közetkező főpontjait közöljük. Az elmúlt év eredménye rendkívül kedvezó'nek mondható. A társulathoz az utólsó év alatt 6673 biztosítási ajánlat nyujtatott be 55.985,275. — frk értékben, melyek közül elfogadtatott 5764 drb 47.194,725 frk biztosítási összeggel és erről a megfelelő számú kötvény ki is állíttatott. A díjbevétel, a visszbiztositási dijak levonása után 15.500,911 frk 77 cts.-ra rug, a miben az 1.770,692 frk 60 cts.-ot tevő első évi dijak beufoglaltatnak. A kamatszámli mérlege 4 583,437 frk 40 cts.-ot tesz, miáltal a társaság évi jövedelme — a díjbevétel hozzászámitásával — 20.084, 349 frk, 17 cts.-ra emelkedett. A társaság az elmúlt év folyamában 8.706,667 frk 81 cts.-ot utalványozott oly követelések folytán, melyek életbiztosítási kötvényekb ől eredtek. Lejárt biztosítási és vegyes biztosítások sat. fejében, fizetett a társaság 1.927,233 frk 75 cts.-ot, kötvények visszaváltására 1.426, 338 frk 75 cts.-nyi összeget fordított. A biztosítási és járadék-alapok 5.789,558 frk 13 cts.-al gyarapodtak. Az összes cselekvő va­gyon az üzletév végével 111.610,613 frk 54 cts.-ra rúgott. Tökebefektések : 2.460,317 frk 40 cts. a brit kormány érté­keiben, 539,819 frk 79 cts. az indiai és gyarmati kormányok értékeiben, 14.995,488 frk »3 cts. idegen államok értékpapír­jaiban, 1.734,190 frk lo cts. vasúti részvények, elsőbbségek és garantáltak, 52.410,338 frk 33 cts. vasúti és egyébb köl- csönkötvényekben 16,619,240 frk 73 cts. a társaság ingatlana­bban, melyekben a társaság bécsi és budapesti házai benfog- altatnak, 8.097,063 frk 86 cts. jelzálogban, és különböző ér­tékekben 14.753,255 frk 10 cts. Az évi jelentés részletesebb adatai a budapesti fióki­gazgatóságnál kaphatók, a hol egyúttal ajánlatok életbiztosí­tásokra benyújtandók. Róka-avatás. Bizonyára hallották már t. olvasóim a német burschok nak a hírét, ezeknek a jóvérű fiuknak, kik mensura, sörivás, bor s szerelem között töltik diák életüket. Legyenek szívesek eljönni velem egy kis időre közéjük abban a pillanatban épen, a mikor egy burschot fölvesznek a diák egyesü­letbe, jöjjenek a »fuchs®-, akarom mondani a róka-avatásra. A német bursch, vagy student élete a Knei- pe-kon van meg a maga igazi mivoltában. Rend­szeres ivóalkalmak, gyülekezések ezek, a melye-' ken dal, tószt, adoma között üritgetik a sörös kanosokat. Ilyen alkalmakkor van a róka avatás is, azzal az érdekes mozzanattal megtoldva, hogy ilyenkor a Kneipe nem abban a városban van, a hol a studentek tanulnak, hanem egy-egy közel- fekvö faluban, az u, n. Exkneipe-on. Exkneipon vagyunk tehát. A student-világ egyremásra homlitgatja az árpalevet befelé. Ala­posan készülnek az ünnepies pillanathoz, midőn uj társuk lesz hivatalos felavatás szerint. Szeret­nének minélelőbb mentői több sörnek melegágyai lenni, hogy kellőleg tombolhassanak majd akkor, midőn a rókácska ott lesz a yfuchs majoré, lábai alatt s kívülről és belülről ázik egyszerre a sör nedvétől. Fuchsmajor ! Nagy ur ez. Az uj studentek- nek apja, ki élet és halál ura a sörös kancsók között, kinek intésére az újdonsült bursch addig tartozik inni, mig csak bir, — azaz (nem jól mon­dom) mig csak az asztal alá nem fordul a sok nedvnek miatta, s még akkor sem szabad abban hagynia az ivást, mig a »schenkt« nem hangzik a szigorú májor ajkairól. Ez a íuchsmajor az avató. Papnak öltözik. Természetesen pápistának, hiszen a protestáns né­met diák saját egyházát nem csúfolja meg. Ke- zében pá .ztorbot. Kísérettel jő a terembe, hol az avatás történik. A kiséretben van : harangozó, dajka, ki óriási tülköt hord keblén sörrel megtöltve ; ministránsok, kik énekelnek. Kétszer háromszor körülmennek a teremben, azután a papnak öltö­zött májor a számára készített emelvényre lép. Beszédet tart, melyben jelzi a fontos alkalmat, a miért összegyűltek: fölakarván avatni a burschen- schajt-nak egy uj tagját. Intésére a harangozó az emelvényhez vezeti a fuchsot. Ez egy ingre van vetkőzve s leül a számára kijelelt helyre, mely előtt rendesen egy mosogató dézsa is szokott lenni Hogy mire, könnyen eltalálhatjuk. Dicsőítő verset olvas most a májor, melyben a fuchs-nak eddigi tettei vannak megörökítve s egyúttal sör­nevének fontossága is el van mondva. Mert tudni­való, hogy minden burschnak sörneve is van s rendesen eze t szólítják egymást, nemcsak stu­dent, hanem férfi, sőt öreg korukban is. A vers fölolvasása után utasítja a májor a dajkát, hogy szoptassa meg a rókát. Oda tartja a sörrel telt tülköt s az istenadta student iszik akarva, nem akarva. Mikor jót itatott vele a dajka : egy sör- ! rel telt kupát vesz kezébe a májor s végrehajtja

Next

/
Thumbnails
Contents