Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-06-21 / 25. szám

Sátorai] a-Ujhely, 1891. junius 21

25- sz.

Huszonkettedik évfolyam.

ELÜriZITÉS ÁS. Egéé* övre 6 frt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 60 kr

Bőrmeutetlen levelek oaak ismert kezektől Í0' gadtatnak el.

Kéilratox nem adatna vissza.

Egyes szám ára 20 kr.

L nyílttérijén minden gar- mondsor dijja 20 kr.

ZEMPLÉN.

Társadalmi és irodalmi lap.

ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE

(megjelenik minden vasárnap.)

HIRDETÉSI DU : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó ntán 1 kr.

Azonfelül bélyeg 80 kr.

Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 8 kr számittatik.

Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik.

Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők.

Szó. Hírlap.

(Két cikk.)

II.

A régi idők fórumai, tarka népvegyü- leteikkel, szónokaikkal kimennek a divatból, mert a hírlap elviszi a »szót* a gazdag házába épugy, mint a szegény mesterember műhelyébe. Amit ennek előtte nehány ember hallhatott csak a népgyülésen. arról korunkban töméntelen ember pontosan értesül a hírlapból, mely a mellett fáklyául szolgál még az ismertek, megfontolás, igazság s a morál tekintetében is.

Egy hirlap ma felülmúlja a mitológia dresz-étf melynek olyan hangja volt, mint tízezer embernek.

Folytonos érintkezésben lévén a közönséggel, percek alatt teremti a közvéleményt. Lesújt és felemel.

Azt az intellektuális erőt, mit Kossuth kifejtett a 40-es években a „Pesti Hirlap *- ban, melylyel eszméit, nézeteit annyira képes volt ,in succum et sanguinem converter* a magyar nemzetben, talán semmiféle más emberi müvezettel sem lehetett volna létesíteni. Guizot szavai szerint uj politikai nemzetet teremtett. Deák húsvéti cikke egy nagy politikai fordulat embriója volt, biztatóbb jövő képével, mint szabadságharcunk, vagy ,vis inertiae*-féle politikának, — a mi 15 éves passziv ellenállásunk.

A mely pillanatban a legelső hirlap megjelent s nem bukott meg: a szó és hirlap hatalmi irányának mindinkább egymásfelé kellett fordulni, mint két vonaliak, melynek az a rendeltetése, hogy egymásba olvadva futásukat együttesen folytassák.

Életszükségletként jelentkezvén a hir- lapirás, csakhamar nem kismértékű obsku- rantizmusnak kellett járulnia ahhoz a törekvéshez, mely a hirlapirás szabadságát guzsbakötni kívánta. — Hát ugyan meddig

akadályozta meg H. Károly erőszakoskodása, hogy az angol hírlapíró, ha már nyomtatni nem volt szabad — kézzel ne irja meg az ujságleveleket ? Nem sok idő, 10 év se telt bele, s a sajtószabadság Angliában már diadalát ülte. Hát Kossuth bebörtönzése 1837-ben a Megyei Tudósítások szerkesztéséért indokolható e komolyan valamivel akár ma is, 50 esztendőn múlván ?

Vájjon benne találták-e harmadnap reggel a koporsóban azt, kit a Golgotán a nagy kövek letemettek? . . . Nem tört-e ki onnan, s nem hagyta-e szlik börtönét üresen a szellem hatalma ?

A 30-as évek kormány-férfiainak is az volt a tévedésük, hogy a hírlapírót összecserélték az eszmével. Az hitték, ha az embert bebörtönözik s elnémítják, a sajtó- szabadság eszméjét is lakatra tehetik.

Mennyire csalatkoztak.

Azóta az európai civilizált államokban Orosz- és Törökországot kivéve, mindenütt a szabadsajtó virágzik. Nagy talentumu emberek használják azt minden lépten- nyomon nézetik terjesztésére, tehetségeik érvényesítésére, diplomáciái bonyodalmak megoldására, nagyhatalmi államok közt támadt kolliziók eltüntetésére

Sajnos, hogy a magyar hírlapirodalom még ma sem emelkedhet fel általánosságban azon magas színvonalra, hova az ángol és fráncia már eljutott.

Napi sajtónk sok tekintetben még most is a forrongás stádiumát éli némileg, s az egyszáz év után, mit eddig eltöltött s a nagy haladás után, mit eddig átfutott, jó időnek kell még eltelnie, mig egészen leszürődik és magasztos hivatását a közóhajtáshoz mérten betöltheti.

És ez az idő, azt hisszük, akkor fog teljesülni, ha a szenvedély hangját a higgadt megfontoltság, tárgyilagosság, a személyes invektivák helyét a köztekintetek,

T Aft C A,

Rózsák szigete.

— A ^Zemplén* fővárosi tárcalevele. —

Budapest, jún. 17.

Mint fényló smaragd terül el a Duna locsogó kék hullámai között a szépséges magyar királykisasszonyról, IV. Béla királynak szent életű leányáról, elnevezett szépséges Margitsziget és csá- bitólag hivogatja a forró nyári napokon hűs berkeibe a melegtől eltikkadt embereket. Irlandot nevezik nyomorúságot adó földjébe szerelmes fiai smaragdszigetnek; mennyivel jogosabban viselhetné ezt a nevet a bájos Margitsziget, ha főképen ilyenkor jogosabban meg nem illetné a rózsasziget poetikus elnevezés. A Provence regényes hagyományoktól érdekes vidékein, a messze kelet mesedus országaiban ha járunk, csak akkor találunk olyan rózsaerdőkre, a milyenek a Margitszigeten gyönyörködtetnek szinpompájukkal és hasonlithatatlan illatukkal. A virágkedvelők (és ki nem szereti a virágot, akinek érző szív dobog keblében) a legnagyobb élvezettel járkálhatnak a Margitsziget lombos sétányain. József főherceg, & sziget népszerű tulajdonosa, a Margitszigeten is a tudós botanikus szenvedélyével ápoltatja Flóra legszebb gyermekeit. Magyar főkertész ebben művészetének egész hatalmával segítségére van fönséges urának és olyan virágos kertté varázsolta húsz esztendő alatt a Margitszigetet, amely messze földön ritkítja párját, De bármily szép legyen a sziget egész éven át szingazdag virágágyaival, az angol főúri kastélyokra emlékeztető remek park jával, rózsanyiláskor mindezeket fölülmúló csodájára érdemes járni távolról-közelről egyaránt. Rózsakatalógust kellene kinyomtatnom, ha föl akarnám sorolni azokat a ritka rózsafajokat, amelyek gyönyörű virágaik ezreivel és ezreivel elárasztják ilyenkor a Margitszigetet. Valóságos rózsaszönye- gek terülnek el élvezve bámuló szemünk előtt, s s nem tudjuk, hol pihenjünk meg, mert képtelenek vagyunk meghatározni, melyik részlet érdemli a szépség pálmáját a másik fölött. Egy séta a szigeten érthetővé teszi gyorsan, miért vagyunk mi fővárosiak oly igen nagyon büszkék a mi dunai tündérkertünkre, amelyet úgy mutogatunk minden idegennek, mint a fösvény a kincsesházát. Aki Budapestre jön, valamiképen el se is mulaszsza kirándulni a félóránként közlekedő fürge gőzösök valamelyikén a József főherceg rózsaszigetére: tudom nehéz szivvel fognak megválni tőle, amikor leszáll az est és a harangszó távozásra int.

Amily nehéz szivvel távozik a Margitszigetről a kiránduló, aki nem jött más gonddal és más céllal, minthogy gyönyörködjék a természet remekeiben, épen olyan könnyű szivvel hagyja el a rózsák szigetét a kúra befejezése után a beteg, aki gyógyulást keresett. Mert nemcsak bűbájos kert a Margitsziget, hanem világhírű gyógyitó- fürdő, amelynek hatalmas kénes hévforrása diadala privát és családi pikáns dolgokat a közjó, a léhaságot a nemes ideálizmus, a semmit- mondást az alapos tudás fogja felváltani.

Akkor lesz meg a hírlapirodalomnak igazi jótékony hatása, akkor lesz a hírlapirodalom valójában az a ,vis compulsiva* mely a társadalmat előrevinni hivatott. S akkor fog bekövetkezni az az idő, mit Kossuth 1841-iki egyik vezércikkében — jövendölt, hogy az időszaki sajtó minálunk is mindinbább megközelitendi rendeltetést, miszerint hivatva van a nemzet szellemi életében egy igen nevezetes sokszorzót képezni. . . $szalay <§yula.

Vármegyei ügyek.

A közigazgatási bizottság f. hó 15-én tartott üléséről szóló tudósításunk következő : az alispáni jelentés szerint a házi állatok közt a száj- és körömfájás ismét jelentkezik szórványosan. Május hó folyamán Amerikába kimentek 99-en, visszajöttek 84-én. Zugiskolákra újabban nem találtak. — Viczmdndy Ödön, vármegyei főjegyző, a közigazgatási bizottságnak ama határozatát, melylyel ellenében a fegyelmi vizsgálatot elren delte s egyidejűleg hivatalától is felfüggesztette, jogtalannak és sérelmesnek érezvén, megfelebbezte. Folyamodását a kir. belügyministerhez fogják fel- küldeni. — A Ronyva-patak szabályozását és pedig egy duzzasztó zsilip, gát és árapasztó csatorna építését elrendelő alispáni határozatot az érdekeltség megfelebbezvén, az elsőfokú határozatot lényegében érintetlenül, a tulajdonjog meghatározása s ebből folyólag a költségek kirovása és elosztása tekintéből pedig némi változtatással másdik fokban is megerősítették. Most már remélhető tehát, hogy a meder tisztításával és kimélyi- tésével, vagyis S.-a.-Ujhely város kockáztatott közegészségi érdekeinek megóvásával, sokáig késni nem fognak. — Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a perbenyiki leányiskola feltűnően szép eredménynyel működik, ellenben a b. keresztúri izr. iskola teljesen elhanyagolt állapotban senyved. — A varannai községi elemi iskola számára 1118 ft 71 krnyi segedelmet szavaztak meg a közmivelő- dési alapból. — Kalapos Mihály nyugalmazott komlóskai tanitó fizetéshátrálékának behajtását

másán megküzd a legmakacsabb betegségekkel és évenként a legcsodásabb gyógyulásokat köszönhetünk ennek a víznek, amelyet, hogy haszonnal használhassanak a betegek, arról gondoskodik Bauer Antal dr. fürdőorvos tudománya és tapasztalatainak gazdag tárháza.

A szt-margitszigeti hévforrás Than K. egyetemi tanár elemezésének eredménye szerint állandó kéntartalmánál és magas hömérsékénél fogva a kénes hévvizek közé sorozandó. 350 R meleg artézi kénes forrás, porcellán-, márvány-, kád- és kőfürdökkel, zuhanykészülékkel, villamos fürdőkkel. A szt-margitszigeti hévvizet kitűnő eredménynyel használták mint fürdőt, vagy belsőleg mint gyógy itóitalt és belélegzésre a következő kóralakok ellen : Csúz, zsdbdk, idillt kútegek, külsértések után fellépett izzadmányok, görvély és bujakór, máj-, gyomor-, hátbántalmak, idült székrekedés, hólyag- hurut, női bántalmak, garat-, gége-, tüdőhurut, hú- dések és idegbántalmak. Utóbbiak ellen a villamos fürdőket alkalmazták meglepő sikerrel. — A hév- fürdőn kívül vannak még iszap-, maláta-, fenyőlevél , franzensbadi láp (moor) és kreuznachi lúgfürdők is. A margitszigeti sétakert tiszta, pormentes üde levegőjével klimatikus gyógyító helyül is kitűnő szolgálatot tesz. Az árak minden tekintetben igen jutányosak.

A margitszigeti park területe 135 hold, tehát sétálásra nyújt helyet bőven. A sziget felső és alsó részén van vendéglő ; ott jó cigányzene, itt katonazene szórakoztatja a közönséget; a közlekedést a végpont között lóvasut tartja fönn. A

Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva,