Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-06-14 / 24. szám
Természetes dolog; hisz a betiinyomás sem régi, habár ez nem épen abszolút feltétele is a hiriapirásnak, mert kézirat által szintén szerkeszthető hírlap, a hogyan azt a XVIII. század végén megkisérlették az angoloknál, vagy nálunk a 30-as években próbálta Kossuth, vagy ahogyan szokásban van India benszülötteinél még ma is. Ezen alig háromszázados intézmény nőtte ki tehát magát azzá a nagy hatalommá, mely hivatva lett az élőszó helyettesítése, illetőleg terjesztése által korunkban oly domináló szerepet játszani. Maculay említi, hogy az 1680-ik év körüli angol lapok egyike sem volt egy kis levélnél nagyobb, s hogy p. o. a »London Gazette« mennyire érdektelen, száraz, semmitérö tartalommal jelent meg, kitet szik egyebek közt abból, hogy több súlyt fektetett két tisztes személy között történt nagy kakas-viadalra, vagy egy elveszett kutyáért való jutalom hirdetésére, mint a XVII. század összes parlamenti vitáira. S ime! pár száz év múltával hírlapjaink a kor foglalatjai lőnek, a nap eseményeinek, a világhistóriának percmutatói, a nemzetek szellemi értékének cimképei, mig az ezeket védő sajtószabadság ma már a kultur-álla- mok közszabadságának egyik kardinális intézménye. Vármegyei ügyek. A közigazgatási bizottság holnap d. e. főispán Öméltósága elnöklete alatt d. e. 9-kor ülést tart. — Ugyanaznap d. u. 2 ’/a órakor a gyámügyi felebbviteli küldöttség is ülésezik. Az útadó kivetése vármegyeszerte megtörtént. A községi-, illetve körjegyzőket a nagyszabású munkálatnál alapul szolgált összeírások pontos egybeállításáért elösmerés illeti; mert a reklamációk oly csekély számban érkeztek be, hogy azokat a felszólamlási bizottság már legközelebb megtartandó ülésén pár órányi fáradsággal elintézi. A községi jegyző-jelöltek megvizsgálására kirendelt vármegyei küldöttség folyó hó 20-án és a következő napokon szigorlatot tart. Új jegyzők. A s.-a.-újhelyvidéki körjegyzőségben Csernyiczky János, — Monok nagyközségben ifj. Bodolay József, — a bekecsi körjegyzőségben Román Lajos okleveles jegyzőket választották meg. A jó szivekhez! Mádon, f. hó 3-án, óriási felhőszakadás volt. Délután 2 óra tájban elkezdett az isszonyu zápor esni és jéggel vegyest folyton esett egész 5 óráig. A hegyekből az összegyűlt víz több ölnyi magasságban eleinte csak a patak medrében folyt. meg a csaná! s kerget meg a lódarázs, mert hiszen nincsen rózsa tövis nélkül, s aztán meg az erdők poéziséhez tartoznak azok is. Külömben kijelentjük, hogy a város miattunk ezután is zsebre vághatja az ölfa árát, tulajdonjogát csakis ennyiben respektáljuk. Ha nem tetszik nékie, pöröijön be minket, punktum. Amig a Zsólyomka házikói egymás után el nem maradoznak, egyhangú a mulatság. A kapaszkodó különben is igénybe veszi a még lomha izmokat, s annak konstatálásán kívül, hogy a házikók helyét csákánynyal kellett elokkupálni a Kopasz-hegytől, meg hogy a kőbánya felé baktató sovány gebék nem jól választották meg gazdájukat, — végül hogy a völgyben épült meg a hegyoldalba vájt hajlékokb n lakozó felebarátaink felhő- szakadás esetén könnyen ürgék sorsára juthatnak — nincs alkalmas téma. Hanem amint a zsólyomkai pincék fölötti magaslatot vontatott lépteinkkel leküzdjük, kívül vagyunk a siralom völgyén, nyájasan int felénk a virág pompájában ékeskedő völgy ; felhangzik a madár-koncert; érezzük az üde lombozat aro- matikus emanációit; kezdünk otthon lenni. A csacsogó patakcsa partján észrevétlenül emelke dünk mindig magasabbra, jobbra virágzó gyümölcsösök sűrűjében egy egy nyaralónak beillő borház tűnik szemünkbe, a hegyoldalon — talán utólszor! Munkások serénykednek az Isten ostorával küzködő szőlősorok között. A Magashegy eleven zöld bársonyából a sárga rigó tilinkószerü füttye hangzik felénk ; a közelben méhzümmögés, bogárdongás, tücsökcirpelés elegyedik a lágyan fujdogáló szellő zizegésébe. Felséges hangvegyü- let, amelyet égi kottára játszanak le az erdők utánozhatatlan muzsikusai, Kezdetben a patak mellett lévő kerítéseket, kőfalakat, hidakat házvégeket sodorta magával, mig a patak medre sem bírván a rengeteg víztömeget, elöntötte a szomszéd utcákat, házakat, udvarokat, kerteket, magával ragadván mázsás köveket és gerendákat,' borházakból borral teli hordókat, a a házakból bútorokat. Végre az idén meglehetős termést ígérő földekre tört, s ott is mindent megsemmisített. A kár hivatalos fölvétel alapján a községben és a határban hozzátevőleg 30 ezer ft. A nem rég pusztított tűzvészből alig magához tért, a filoxerától úgyis a Tokaj-Hegyalján legjobban sújtott város közönsége midőn ez újabb csapás az amugyis Amerikába vándorolni készülő népesége minden terményét a földeken elpusztította, és a házukban ölnyi nagy viz az összes élelmi szert és bútorokat tönkre tette, s igy a végső nyomornak néz eléje, mivel a viz árkolásai a partos földeken évtizeden alig helyrehozható károkat okoztak. Fölkérjük ez utón vármegyénk nemesen érző és adakozó lakosait, hogy az egykor hires Tokaj- Hegyalja középpontját képező Mád várost és annak amúgy is végső nyomorba jutott lakosságát kegyes adakozásával a végpusztulástól mentse meg és kegyes adományait mielőbb a segítséget gyűjtő bizottsághoz szíveskedjék elküldeni. Tisztelettel vagyunk Mádon, 1891, jun. 6. Illósházi Endre, Török Levente, városi jegyző. városi biró. Hírek a nagyvilágból. Ferdinánd, bolgár fejedelem a fürdő haszná lata végett Karlsbádba érkezett. Törökország fegyverkezik, s evégből tárgyalásokat folytat Kruppal nagyobb mennyiségű ágyú- és lőszerkészlet szállítását illetőleg. Caprivi német birodalmi kancellár lemondásának a hírét rebesgetik. A Figaro írja, hogy Caprivi távozása esetén Vilmos császár választása Waldersee grófra esik. Hírek az országból. Uj főispánok. Őfelsége a király Apor Gábor bárót, Háromszék vármegye alispánját, Nagy-Kü küllő vármegye főispánjává, — Bethlen Pál grófot pedig Besztercze-Naszód vármegye főispánjává nevezte ki. Az országgyűlés képviselőházában a várme gyék államosítása fölött megindult általános vita óriási arányokat »cjjtött. Az obstrukció tüzét Ká- rályi Gábor gróf és társai, kiket már elneveztek >m. kir. vulkán-mesterek*-nek napról-napra észrevehetőbb erővel ébresztik. Hire jár, hogy a kormány az obstrukcióra klotürrel, vagyis a házszabályok szigorításával, afféle parlamenti szájkosárral, fog felelni, ha a függetlenségi párt obstrukcioná rius politikájával alább nem hagy. A klotür ha csakugyan fölvétetnék a házszabályokba, akkor az országgyűlést feloszlatják, s az aratási időszak elmúltával új választás alapján fog a képviselőház megalakulni. Ferenc Ferdinánd főherceg már fölkelt ágyából s egészsége néhány nap alatt helyre áll egészen. Mikor aztán az általunk »kikirics domb«-nak elkereszfelt meredek kígyózó ösvényén a Magashegy és a Hajagos aljába érünk, élőnkbe tárul a mélységes sötét erdő A napsugár aranyeső permetegjeként szűrődik át a tölgy és bükk sürü lombjai között, az erdők mélye rejtelmes félhomályba bnrkolódzik, andalító csönd mindenfelé, melyet csak néha szakit meg a távolból elmosódó melankolikus kakuk- szó s egy hegyi jalucska imára hivó vékony hangú harangja is. Es ha idáig küzködtünk felfelé, most élvezzük az édes pihenést. Hiába ! Fáradság nélkül nem adnak semmit ; rekte : fáradság nélkül nincs öröm ! Egy pillantást vetünk a mo rajló városra és a Bodrogköz síkjára, amely óriási élő térkép gyanánt tárul élőnkbe. Amott, Borsi mellett, a reggeli párázatból, mintha óriási százlábú bogár közelednék egy zsombék, — a pályaház felé. Serényen szedi maga alá keréklábait, az őrházon túl hosszú fehér gőz szalagot bocsájt s lassított tempóban halad célja felé. Mi pedig belépünk a sűrűbe. Isten veled Ujhely háromnegyed órára I A szőnyegnél puhább és rugalmasabb levél-törmeléken pompás séta esik. A keskeny gyalogösvényen »Gänse-Marsch*- ban kezdjük meg, mikor a Hajagos-1, mikor a Magas-hegy-et, olykor pedig lebocsájtkozunk a rigórfüttytől hangos Bodnár-völgy mélyébe. Minél beljebb hatolunk, annál csöndesebb minden körültünk, Az éneklő madarak kerülik az erdők sűrűjét. Szegénykék ott tanyáznak, ahol embernyomot éreznek, ahol az emberi kéz működése látható, hacsak egy irtásban is. Mintha feltett szándékuk volna az embert gyönyörködtetni pi ciny szerelmes szivük ömlengéseivel; pedig vajmi gyakran csak az iskolakerülő fiú munkáját könyAndrássy Géza grófot a rozsnyói kerületben, édes atyja néh. Andrássy Manó gróf helyébe, egyhangúlag országgyűlési képviselővé választották. Különfélék. (Személyi hírek.) Molnár István főispán Öméltósága tegnapelőtt este a gyorsvonattal Budapestről székhelyére érkezett. — Éltető Elek, kir. kereskedelemügyi ministeri osztálytanácsos, f. hó 11-én Ujhelybe érkezett, másnap M. Laborczra utazott a palotai ut műszaki tanulmányozása végett. (Örömet hirdetünk !) Amit oly régóta óhajtva óhajtottunk, rövid időn teljesedésbe megyen. Örülünk, hogy mi lehetünk az elsők, kik a nagy közönséget meglephetjük, kedveskedésül s mintegy kárpótlásul a hosszas várakozásért. A legjobb forrásból vett értesülés alapján jelenthetjük, hogy a helybeli nagy gimnáziumnak főgimnáziámmá leendő emelése ügyében Csáky Albin gí. minister ur őnagyméltósága e napokban véglegesen határozott. Főispánunk Öméltósága, ugyanis, legutóbbi budapesti útja alkalmával kijárta, hogy a VII. osztály mir a jövő, vagyis i8gijy2. tanévben, szept. elején, megnyittassék s ezt követőleg az 1892/93. iskolai évben a csonka gimnázium a VIII. osz- tálylyal betetőzhessék. Minthogy az idő már előrehaladt, arra, hogy a gimnáziumi épület uj szárnynyal megtoldassék, ebben az évben gondolni sem lehet. Óméltósága nemcsak a kultusz- ministériumban, hol az osztály már serényen dolgozik a kérdés részleteinek precizirozásán, segítette elő szerencsésen ezt az ügyet, hanem sikeresen tárgyalt a piarista-rend főnőkével, fötisz- telendő Kalmár Endre őnagyságával is, ki a leghatározottabban megígérte, hogy a VII. osztály számára kivántató piaristákról gondoskodni fog. A VII. osztály tantermét ideiglenesen a rendilázban helyezik el, s a definitiv intézkedésekig a pia risták és világi tanárok, mint jelenleg, úgy az 1891/92, tanévben is, együttesen fognak az ifjúság oktatásáról gondoskodni. — Tegnap d. e. főispán Öméltóságánál e tárgyban érteke?íeF /íőífj" mely alkalomból folyólag a VII. osztály ideiglenes elhelyezése érdekében szükséges intézkedések megbe- széltettek.^ Midőn mindezeket az örvendetes dolgokat a legnagyobb örömmel hozzuk köztudomásra, a nagy közönség nevében tartozó és kedves kötelességünknek tudjuk, hogy mindazoknak, kik e kulturális intézet felállításán önzetlenül fáradoztak, főképpen pedig főispán Öméltóságának, ki a főgimnázium hajóját a »Scyllák és Charybdisek közt« átvezérelte, hálás köszönetünket nyilvánítsuk. (Iskolai ünnepség,) A koronázás évfordulónapját, jun. 8-át, iskolai ünnepséggel ülte meg a helybeli gimnázium ifjúsága. Reggel 1/a 9 órakor istentiszteleten vett részt a tanárkar vezetése alatt, mely ténykedés után mindannyian a VI. osztály termében vonultak, hol is a gimn. ének-kar rázendítette a Himnusz-1, melynek hatalmas akkordjai elhangoztával Hudra János, k. r. tanár, tartott a szent korona eredetéről, használatáról és jelentőségéről vonzó és érdekes felolvasást. Az ünnepséget a Fel dalra hát kezdetű hazafias ének zárta be. (Az időjárásról.) E hét folyamán a szélsőségek találkoztak. Kedden még kánikulai hőség (R, szerint 27 fokos meleg) volt, tegnap (8 fokos nyiti meg, aki nagy gonddal épített s ezer aggodalommal őrzött fészküket kutatja. Megzörren a bokor, ijedten röppen tova az anya madár, mohó kéz nyúl a fészek után, s egy tavasz édes ábrándja, a szülői szív öröme, féltve őrzött kincse veszve van, a mamlasz rüpők, vagy a gombaszedö vén banya, buta örömmel viszi tova a pelyhes fiókokat, amelyek a világ legboldogtalanabb árvái lesznek. íme egy tragődia az idill bokrok között 1 A csöndes erdőben aztán olyan jóízűen kibeszélheti magát az ember. Mindenkinek van már mondanivalója s az eszmetársulás játszi patakcsa- ként veti föl az ötlet vidám buborékjait. Gyakran emlékezünk a régiekről. Hogy is ne, mikor ez a vidék annyira teli van históriai nyomokkal. Keletre a kis Borsi. Üdvözlégy szabadság Betlehemje 1 Hajdan úri várkastély, ma juhakol, s bizony ha az újhelyi turisták meg nem jelölik azt a szent helyet, kegyeletlenségünk miatt most is elfeledve lennének azok a komor falak, amelyek közt Rákóczi-nk napvilágot látott. Az a csonka kupalaku kopár hegy amott egykor büszkén emelte a felhők közé egy sasfészek tömör falait; ma törmelék és pusztulás minden, amit rajta találunk. A hegység tövében elterülő réten kígyózik a Retel patakja, amodébb Sárospatak körvonalai bontakoznak ki a ködpárázatból. A legenda homályába tünede^rő honfoglalás és a tragikus véget ért utolsó magyar fejedelem emlékeitől megszentelt helyek, ahol most a reggeli gyorsvonat gözgépje dübörög, ott egy ezredév előtt szilaj paripák patkói alatt rengett a föld. Edzett, kemény lovas nép jőve országot foglalni, magát rettegetté tenni, hazát alapítani, és talán ebben az erdőségben is hangzott a Rákóczi buj- dosóinak bánatos éneke : >. . . hóval födi be a Folytatás a mellékleten) '
