Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-31 / 22. szám

fejbe, hogy menten szörnyet halt. Mizsák Imrét letartóztatták.

(Vörös kakas.) B.-Szerdahelyről írják május 29-iki kelettel : Mára virradólag, midőn az éjszaki szél legjobban fújt, tűz támadt s isten csodája, hogy a meggyulsdt épületen kivül, amely az Olcsváry Ferdinánd cselédháza volt, több semmi sem égett el. A nép a legnagyobb odaadással fogott hozzá az oltáshoz, csakhogy a legszükségesebb, t i. a vizipuska, nálunk teljesen ismeretlen lévén, nagyon nehezen ment a tűz lokalizálása a sok nádfedelü épület között. Bizony Rozvágyon, ha csukva is tartják a vizipuskát, legalább van. Nálunk, úgy látszik, az csak a jövő század re génye.

(Járvány.) Czigánd, Karád, Riese és N.-Roz- vágy községekben a gyermekek közt uralkodott kanyaró járvány megszűnt ; ellenben Cséke és Lácza községekben a difterltisz járványszerüen fellépett.

(Zöldojtás begyakorlása.) A tarczali víecellér képző iskola igazgatósága lapunk utján értesíti a Hegyalja szőlőtermelő közönségét, hogy a vincellériskola és állami amerikai telep szőlőiben a zöld ojtásokat f. hó 29-én kezdték meg. Az ojtások két hétig fognak tartani. Ezalatt az idő alatt bárkinek oda küldött emberét szívesen betanítják az ojtás mesterségébe.

(Helyreigazítás) N.-Rozvágyról Soltész Pál aláírással a ma egy heti számunkban Tűzi lárma cim alatt megjelent hirre vonatkozólag helyreigazítást vettünk, melyből azt olvassuk ki, hogy a tüzifecskendőröl, annak bódéjáról a bódé laitat- kulcsáról és a bíróról elmondottt történet csak hatást hajhaszó tudósítás, sok részben mesebeszéd volt, s csak annyi felel meg belőle a valóságnak, hogy egy méheske, melyben két méhcsalád volt elhelyezve, tüzet fogott, de uz oltásnál megjelent nép hamarosan elejét vette a nagyobb veszedelemnek. A vizipuskára szükség sem volt, Ez a valóság, mit a tudósitó nagyon elferdített.

(Tisztelgés.) Az újhelyi iparos ifjak kü'dött- sége e napokban tisztelgett Dókus Gyula főszolgabírónál s fölkérte, hogy »önképző és betegsegélyzo egyesület<-üknek tiszteletbeli elnökségét elfogadni szíveskedjék. A tiszteletbeli elnök szívesen fogadta a küldöttséget, s megígérte, hogy tiszteletbeli elnöki minőségében is az egyesület működését mindig figyelemmel fogja kisérni.

(Egy jó házból való) fiú tanoncul azonnal felvétetik Wihs Keresztély sátoralja-ujhelyi cukrászdájában.

A magyar kereskedelem érdekei. Nagy vita tárgyát képezte az utóbbi napokban úgy a bel-, mint a külföldi sajtó ban az a körülmény, hogy az állami pártfogással létesült Magyar kereskedelmi részvénytársaság a szállítási üzlet terén az európai liirü Hoffmann S. és V. céggel közösségre lépett. Egyes kereskedők abból a föltevésből kiindulva, hogy ez utón a Kereskedelmi társaság, mely áruüzletekkel is foglalkozik ki fogja fürkészni üzleti titkaikat s méltánytalanul log velünk versenyezni, nagy izgatást kezdtek a mondott társaság és cég ellen, sót a velük szerződéses viszonyban álló magyar államvasutak és az őket pártoló Baross minister ellen. A kereskedők ijedelmének megértésére szükséges tudni, hogy a Hoffmann S. és V. nem közönséges szállító cég, melyet ki-ki tetszése szerint felkeres vagy elkerül, hanem nagy vállalkozó szelleménél fogva abban a helyzetben van, hogy a küldemények szállítását olcsóbb áron vállalhatják el a felektől, mintsem maguk a vasutak s igy a keieskedö-világ, ha csak szállítmányaiért szándékosan drágább vitelbért fizetni nem akar, egyenesen reá van utalva, kivált a mi a magyar államvasutak vonalain való szállítást illeti. A kereskedők aggodalma azonban teljesen alaptalan, vagy a mint Baross minister kifejezte : ^kicsinyes és igazolatlan*. Mert a Kereskedelmi társaság résztvesz ugyan a szállítási üzletben, de annak kezelése továbbra is a Hoffmann cégre van bízva s a Kereskedelmi társaság abba egyáltalában be nem folyik s tehát az üzleti titkok kifürkészése, ha ugyan arra szüksége vagy hajlandósága volna, egyáltalán nem áll módjában. Az érdekelt kereskedők tehát hiában gyüléseznek, tiltakoznak, kérvényeznek, az állam a Kereskedelmi társaságot nem fogja elejteni, mert arra semmi ok nincs, sem a Hoffmann céget, mely ritka tevékenységével nagy támasza a magyar államvasutaknak s mely eddig oly sokat tett az idegen verseny- vonalak legyőzésére.

Irodalom.

llj könyvek. A Franklin-Tárjulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek : Olcsó könyvtár. Szerkeszti Gyulay Pál. 285—294. füzet. Tartalmuk : A nagymama. Vígjáték három felvonásban. Irta Csiky Gergely. Ára fűzve 30 kr. Európa politikai történetének átnézete. Irta Lavisse Ernő. Franciából fordította Angyal Dávid. Ára fűzve 30 kr. Aristoteles poétikája. Görögből fordította, bevezetésével és magyarázó jegyzetekkel ellátta dr. Geréb József. Ára fűzve 30 kr. Sophokles. Elektra. Fordította Csiky Gergely. Második kiadás. Ára fűzve 20 kr. Listi László munkái. Életrajzzal bevezette Komáromy András. III. kiadás. Ára I frt 40 kr. Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. 1054—1717. Összegyűjtötte és jegyzetekkel kisérte Szamota I. Ára fűzve 1 fit 40 kr. Augier E. Az arcátlanok. Vígjáték öt felvonásban. Franciából fordította Gurnesevics Lajos. Ára fűzve 30 kr. Sophokles. Oedipus király. Fordította Csiky Gergely. Második kiadás. Ára fűzve 20 kr. Oedipns Kolonosban. Ford. Csiky Gergely. Második kiadás. Ára fűzve 20 kr. Antigone. Ford. Csiky Gergely. Második kiadás. Ara fűzve 20 kr.

Egyesületi és társas élet.

Az idegen hangzású

zempléni község-neyek átmagyarositása.

XXI.

27. Mikova. (Mikófalva). Mikóvize. Va régi magyar nyelvemlékekben annyit jelent, mint viz.

28. Minyócz. (Orváltó.) Minyevágása. Ä Hunya- dyak korában is ez volt a magyar neve.1)

29. Mrázócz. (Deres.) Mázos. (névh.)

30. Alsó-Olsva. — 31. Felső-Olsva. (Alsó- Egres — F.-Egres — Olcsva.) A 14-ik században Ilswa-nak Írták.2) Ma is van még Gömörben Ilsva nevezetű község. Lehetne : Jolsva az ugyanily nevezetű magyar család emlékezetére.3)

32. Homonna-Olyka. — 33. Sztropkó-Olyka.

34. Kriva-Olyka. (Szérü-Ilka — Sztropkó-Ilka — Petővár-Ilka — Sánta-Ilka — Olyka.) Maradhat: Oly ka.

35. Pakasztó. (Kártokozó —■ Pajkos — Pakasztó — Kis-Péterfalva.) Akasztó. (névh.)

36. Orosz-Petrócz. (Péterfalva — Nagy-Péter- falva). Z.-Péterid)

37. Petőfalva — Petőfalva.

38. Piszkorócz. (Köviponty — Halas — Halasfalu.) Z.-Halasé')

39. Potocska. (Kis-Patak — Patakcsa.) Pa- tacska.

40. Praurócz. (Jobbkéz —Jobbháza.) Z.-Porcz6) (névh.)

41. Orosz-Poruba. (Orosz-Vágás — Irtás.) Z.-Poruba.1)

42. Sztropkó-Polena. (Sztr.-Mező — Pctovár- mező — Petővára.) Sztropkó-Polyánka.H)

43. Pritulyán. (Támasztó —Hegyvég.) Hegyvég

44. Puczák. (Ofalu). Poezak. (névh.)

45. Rafajócz. (Ecselő — Tiloló — Rafács.) Ráfájó. (névh.)

46. Repejő. (Bojtorján — Repenyő). Repejő.

47. Rohozsnyik. (Gyékényes — Rókás — Nádas.) Rózsanyék. (névh.)

48. Sandái. (Gyertyatartó — Sandály.) Sanda. (névh.)

49. Alsó-Sitnyicze. — 50. Felső-Sitnyicze, (Alsó-, Felső-Virányos) A.-F.-Virányos.

51. Szálnyik. (Sós — Sótartó — Sófalva.) Z.-Sófalva.9)

52. Staskócz. (Szaniszló.) Sztaskvágása.10)

53- Sztropkó. (Pethővára — Sztropkó.) Históriai jogon : Sztropkó.

54. Orosz-Tokaj. Felső-Tokaj.")

55. Turány. Maradna : Turány.

56. Valkó. (Sulyok — Valkod.) Valkocl.

57. Varehócz. (Nagy-Kanalas — Kanalas.) Váriháza.I2)

58. Velkróp. (Nagy-Csepp, v. Csep.) Régi adomány-levélben Filkróp néven szerepel. Névhasonlósággal lehetne: Filkó.'3)

59. Vladicsa. (Parancsoló — Matola.) A Hunyadyak korából eredő Írásokban Waddisko a neve.14) Népetimológia nyomán magyarosítva lehetne : Z.-Vadászi.

60. Vojtócz.(Lengyelbiró —Vajtó.)Ezt is a szláv hatas hoditotta el a magyarságtól; mert régi neve :

VojtvágásaP5)

61. Zavada. (Megakadó — Závod.) Z.-Ada, megkülönböztetve a Bács-Bodrogban fekvő Ada — nevezetű községtől.

A Bihary-féle javaslatot letárgyalván, előveszem még a Dókus Gyula által kidolgozott tervezetet.

') L. Csénky dr. id. m. 357. 1.

2) Id. m. 358.

s) Nagy I. id. m. Y. köt.

4) Megkülönböztetve a Pest-P.-S.-KK. és Zólyomvárme- gyékben lévő ugyanazon nevű községektől.

') Porol nevű község van Szilágy-vármegyében is.

’) Poruba nevű magyar nemes család emlékére. V. ö. Nagy I. id. m.

8) Ilyen nevű község 1430-ból kelt oklevélben Szlropkő vára tartozékai között emlittetik. Csánky dr. id. m. 360. 1.

°) Megkülönböztetve a Máramaros és Udvarhely vármegyékben fekvő ugyanazon nevű községektől.

,0) Régi jogon L. Csánky dr. id. m. 364. 1.

l) A Tiszaparti Tokaj-íól megkülönböztetve, mely lehetne: Alsó Tokaj. 1

I2J NV. századból való latin oklevelekben ez volt a magyar neve. Csánky dr. id. m. 365.

13) V. ö. Csánky id. m. 366.

u) CB'anky dr. id. m. 366. lap.

I5) Id. m.

A közönség köréből.

— Alak és tartalomért a beküldő felelős. _

Varannó, 1891. május 28.

Tekintetes Szerkesztő úri

Sajnos eset adta elő magát nálunk f. hó

27-én, amely eklatáns illusztrációja sok izr. vallású polgártársunk hitbeli meggyőződésének és korunk vezérelvének, a toleranciának, általuk miként való ápolásának.

A közs. iskola háromszázat megközelítő növendékeinek a fenti napon ugyanis majálisa volt, s a kora reggeli órákban szokás szerint nagy nyüzsgés-mozgás volt a gyülekezésnél az iskolai épület körül. Máskor 8 órára már teljes volt a növendékszám, mert csak a betegek voltak azok, kik elmaradtak a gyermekek ez örömnapjáról. Nem igy ám ezidén ! A tanítótestület és az ösz- szegyült közönség sajnosán tapasztalta, hogy már a zsenge gyermeki keblekbe is beakarják plántálni a felekezetiségi válaszfalak gyűlöletes fogalmát, mert az intelligens izraelita családok gyermekein kivül a többieket erőszakosan otthon marasztották, dacára annak, hogy a jelzett nap, mint ma- jálisi idő, egy héttel előbb ki volt a gyermekeknek publikálva, oly célból, hogy azok otthon megkérdezzék szüleiket, vájjon a jelzett napra kitűzött mulatság nem sérti-e az illető felekezetiek hitbeli meggyőződését. Dacára annak, hogy az összes gyermeksereg behozta garasait a jelzett célra és készült mindenik lehető jól mulatni és dacára annak, hogy a tantestület a legkompetensebb egyéntől szerzett magának információt arra nézve, vájjon vallási tekintetből megtartható e a mulatság az napon. No de végre is nem volt mit tenni, az összegyültekkel ki kellett menni és a majálist megtartani. És a kivonuló csapatnak megindultan kelle látnia, hogy visszatartott iskolatársaik mint zokognak az ablakoknál, mint kisérik kisirt szemekkel oldalt bujkálva a vigan éljenző csapatot.

A májálisnap előestéjén, 8 órakor, érkezett ugyan egy levél a helybeli rabbinustól az iskola igazgatójához, melyben ez utóbbit felszólítja, hogy a majálist junius 7 éré tegye át, de az már oly későn volt, hogy sem a megtett előkészületek költsége, sem a közeledő záróvizsgálatok sikerének kockáztatása nem engedte meg a föltétel elfoga dását, legfőbbképen pedig a felbiztatott gyermeksereget és nekikészülődött szüleiket nem lehetett ilyen egyszerűen felültetni. De hát mi lett volna ürügy az elhalasztásra? Hiszen itt helyben május 27-én táncmulatsággal összekötött izr. lakadalom volt a vendéglőben, tehát nyilvános helyen, mely eltartott reggeli 5 ig; Homonnán és Nagy-Mihály ban szintén aznap ma álist tartottak az állami iskolákban, pedig ott is van annyi, ha nem több izraelita növendék, mint nálunk 1

Most, mint halljuk, az intoleráns szülők közül többen avval készülnek tetézni a dolgot, hogy az izr. gyermekek részére külön majálist tartanak, mi gyönyörű hajtása tesz az itten engedélyezett zug- iskolának.

Hazafias tisztelettel maradtam. rl.

HUMOR.

Elárult füllentés.

— Mit szokott kisasszony reggelizni : kávé t vagy csokoládot ? — kérdé egy városi hölgy piros pozsgás falusi ismerősétől, ki restelte bevallani, hogy rendes reggelije bizony szalonából áll, s határozottan válaszolt :

— Csokoládot.

— És hogyan szokta készíteni ? — fűzte tovább a beszéd fonalát a maliciózus barátné.

— Paprikával és toghagymával, — felelte a szerepéből kiesett falusi szépség.

GONDOLATOK.

A szépség kettős áldás : boldogítja azt, ki látja és azt, ki bírja.

rö.

*

Könnyebb a mákot elszórni, mint össze kaparni.

*

Mindeneknek tetszeni lehetetlen, akarni bo londság.

*

Amit örömest cselekszünk, nem esik nehezünkre.

*

Pénteki öröm vasárnapi üröm.

*

Három gazember van a világon : Ráérek, — E'felejtettem, — Majd,

(Régi magyar közmondások.)

HIVATALOS ltKSX.

79. ein. sz. 1891. Zemplénvmegye alispánjától.

Jíyilt, rendelet.

Mindazon községek elöljáróságai, a melyek a vármegye hivatalos lapjának — a Zemplén-nek — előfizetési árával a múlt évekre avagy csak a folyó évekre is tartozásban vannak: ismételten felhivatnak, hogy tartozásaikat a lap tulajdonosához haladéktalanul beszolgáltatni siessenek, mert további késedelem esetén a kényszerbehaj- tást fogom okvetlenül elrendelni. S.-a.-Ujhely, 1891. május 9.

Motolai Jgtele,

alispán.

2676. sz. ki. 91. S.-a - Újhelyi j. főszolgabiráfától.

Ertesités.

A Zemplén cimii hivatalos lap folyó évi május hó 24-iki számában közzé tett és az Ujhely i déki körjegyzői állás betöltésére vonatkozó pályá-