Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-31 / 22. szám

jogosítja, hogy pupiláris biztosíték nélkül is, tisztán a törlesztésre megszavazott községi adót terhelö- leg, a város kezelése alá adott alapoktól 14,000 ftot, minthogy a hitel ügyletet kellően biztosítja a községi költségvetési művelet, költsön vehessen. A felolvasott ministeri rendeletek közül fel­említjük, hogy Mád folyamadását dohánytermelé­sért elutasította a kir. pénzügyminister, mert a kiküldött szakértő jelentése szerint az elpusztult szőlők talaja dohány termesztésre egyáltaljában véve nem alkalmas ; — a keresk. minister el­odázta a vármegye kérését, hogy a hadászati fon­tossággal biró közutak az állami utak osztályába már most fölvétessenek; jó indulatu leiratából azon­ban kitetszik, hogy a közönség folyamodását tanulmány tárgyává tette s igy jogos reményünk lehet hozzá, hogyujjabb kérésünk nem fog sokáig tel- jesittetlen maradni; — a kir. honvédelmi minis­ter tudatta, hogy a középkereskedelmi iskolává szervezett homonnai polgári iskola a főgimnázi umok és főreáliskolák nívójára emeltetvén, az onnan kikerülő ifjak igényt formálhatnak az egy éves önkéntesség jogcíméhez; a kir. belügyminis­ter jóváhagyta a vármegye módosított szabály rendeletét, úgyszintén a községi pénzkezelés ellen­őrzését tárgyazó szabályrendeleteket; — a kir. keresk. minister a homonnai, kelesei és koskóczi vármegyei vámos hidak vámszedési jogát további öt évre meghoszabbitotta. Ezekután tárgya'ták az állandó választmány javaslatait s azok elfogadáságal közgyűlési elinté zést nyert: Csiszár Gábor vármegyei főpénztáros­nak az 1890. évről szóló házipénztári,- az 1890. évi közúti pénztárról- és az 1890. évi betegápolási alapról szóló számadása, — a gyámpénztárnak 1890. évről előterjesztett záró mérlege,—Szatmár, Somogy és Alsó-Fehérvármegyék közönségeinek a közigazgatás államosítása tárgyában kelt átiratai, amely átiratokat egyszerűen tudomásul vették. A szőlőbirtokkal rendelkező községeknek újabb ha­tósági szemle alá vételét, avégböl hogy a filok- szérától még mentes községek a vesszöszállitás kedvezményét élvezhessék, —elrendelték. — Több község tűzrendészed szabályzatát, a szabályrende­leteket készítő küldöttség által javasolt módosí­tásokkal, jóváhagyták. — Retteghy Mihály utbiz- tosnak 50 ftnyi remuneraciót szavaztak meg. — Még sok más dolog elintézése után tárgyalás alá került s a főszámvevő javaslata alapján jóvá­hagyást nyert. Mező-Zombor és Kir.-Helmcz köz ségeknek 1891. évre szóló pótköltségvetése, úgy­szintén a S.-Patak. S.-Hidvég nagyközségeknek, továbbá a rákóczi-,viravai-,izb.-radványi és a b.- ujlaki közjegyzöségekhez tartozó kisközségeknek háztartásáról szóló számadások Kondor Miksa dr. és Matolay Károly dr. orvos­tudorok diplomáinak kihirdetése után a közgyűlés főispán Öméltósága éltetésével végződött. Vármegyei ügyek. A közigazgatási bizottság Matolay Etele alispán elnöklete alatt holnapután, vagyis jun. hó 2án, rendkívüli ülést tart. Számadási eredmények. A f. hó 25 én és 26-án tartott vármegyei közgyűlés alkalmával jóvá­hagyott 1890. évi vármegyei főpénztári száma hogy a Szilágyi által vezetett ellenpárt, a mieinket egészen a nagy lépcső fordulójáig felszoritotta. nemcsak botokkal, hanem minden kigondolható ütőeszközzel, s a vendéglő előtt kimeríthetetlen mennyiségben találtatott gömbölyű kövek ezrei h"jitásával ostromolták vendéglőnket­Roncsol Pista és Dankó György társaink azon­ban, segédkezesünkkel, visszaverték Szilágyiék tá­madását és nagyobb sérülést közülünk csak Kazin­czy Bálint kapott, kit egy hajított kő orrtovon talált és vértől borítva a lépcsőn lebukott ; de ezt is fel-, visszahúztuk és ápolás alá vettük. A kiknek kardja földszinti szobáinkban lenn maradt, azok az emeleti folyosó belső oldal-desz­kázatát lehasogatva — szereztek ütőeszközt. Volt még egy más keskeny csiga lépcső, a- melyen az ételeket a konyhából szokták az eme­leti étkező terembe felhordani. Ezen szűk lépcsőt Éles Géza tartotta (te­nyérnyi széles jól köszörült kardjaival) megszállva, de azon csigalépcsőn egy embernél több egymás mellett fel nem jöhetvén, vagy talán azon csiga­lépcső létezéséről Szilágyiék tudomással nem bírván, ott a feljuthatást kierőszakolni meg sem kisértették. Egy perc alatt minden utcára néző ablaka be volt zárva a Korona vendéglőnek és a szó szoros értelmében több szekerre tehető azon gömbölyű kőmennyiség^ a melyet és a mennyit az ablakokon és nagy lépcsőn felhajigáltak, s a mit mi az ő vesztükre vissza lehajigáltunk; de reájok hajigáltunk a köveken kivül a szobákból minden mozdítható tárgyat és fél órai küzdelem után ez ókoíta-kudarccM történt szégyenletes vissza­vonulásukat, a nélkül °ket üldözőbe vettük vagy .csak ilyenre ue minthaa sors is HOflí J. 'ltunk volna is. gondo akarta volna, vesztüket dásokból közérdekűnek tartjuk felemlíteni, hogy: 1. a házipénztár bevétele volt 104284 ft 37 kr, kiadása 103,571 ft 04 kr, maradványa 713 ft 33 kr, — 2. a közutipénztár bevétele volt 63,157 ft 36 kr, kiadása 43,328 ft 28 kr, maradványa 19,829 ft 08 kr, melynek legnagyobb része azonban leszá­molás alatt álló előlegezés ; — a betegápolási alap bevétele volt 28,810 ft 15 kr, kiadása 20,705 ft 75 kr, készpénz maradványa 8104 40 kr. Pénz és értékek forgalma a vármegyei pénz­tárban. Előttünk van az ide vonatkozó 1890. évi fokimutatás, melyből látható, hogy 14 kezelési ág szerint készpénzben volt az összes bevétel 367,752 ft 28 kr, a kiadás 175,249 ft 46 kr s igy az 1891-re áthozott pénzkészlet 192,520 ft 82 kr, A kir. belügyminister tudatta, hogy a val­lás- és közoktatásügyi minister az úgynevezett .cédulás szülésznők« (bábák) részére Ungváron 3 hónapos póttanfolyamot rendeztetett be. Száj • és körömfájás Nagy-Mihály és Szelepka községek szarvasmarha állományában a száj- és körömfájás járványszerüen fellépett. Hírek a nagyvilágból. Az orosz trónörökös. Japánból, tíz napi ten­geri utat tévén,Kamcsatkába érkezett s most nagyobb utazást tesz Szibériában. A cár, emlékére annak, hogy fia a .japáni rendőr« kardcsapását szeren­csésen kiállotta, általános kegyelmet adott mind­azoknak a legszerencsétlenebb halandóknak, kik Szibéria börtönében szenvednek, — elengedvén a rájuk kimért büntetésnek kétharmad részét. Az amnesztia kihirdetése alkalmával ünnepiesen hozzá fognak a vasút építéséhez, mely Szibériát Orosz­országgal kapcsolja össze. Maga a trónörökös tel­jesíti az első kapavágást. A cárevics el fogja jegyezni a montenegrói fejedelem leányát, — Helénát. Hírek az országból. A közigazgatási vita a vármegyék államosí­tása fölött tegnapelőtt kezdődött a képviselő ház­ban. Perczel Dezső előadói beszédének meghallga­tása után az elvi ellentétes álláspontról Szeder­kényi Nándor adta elő a függetlenségi párt külön­véleményét. Békés vármegye, uj főispánját, Reiszig Ede vasmegyei volt alispánt, a múlt hétfőn ültette Te- ■ rényi Lajos volt főispáni székébe Terényi főispánnak j távoznia kellett, mert nem tanúsított éber figyel­met s nem fejtett ki kellő erőt az orosházi munkás­zavargások ellenében. Különfélék. (Királyi adomány.) őfelsége kabinet irodája útján Bacsinszky András felső-olsvai g k. lelkész részére 30 ftot, — továbbá Babják Pál or.-kru- csói g. k. tanítónak, Podhajeczki Ede sztakcsini visszavonulásukhoz az átellenes Bernáth Simon-féle házból Horváth Tamás baráfunk, az öreg neme­sekkel, más ütőeszkóz hiányában az udvaron talált hasábfákkal ütlegeltette megarier gárdá­jukat, s köztök magát Szilágyit is. Hová lett ez alatt az ostrom alatt közülünk, egy pár ember, s hova lettek a cigányok ? Azt még csak képzelni sem lehet, mily lele­ményes a megszorult félénk ember ily esetekben a búvóhely felkeresésében és megtalálásában. Midőn már vége volt az ostromnak, midőn már a veszedelem elvonult, elkezdtünk kiabálni. »No, bújjatok már elő l« — »Cigány húzd rá !* »Ide azzal a borral 1* sat. És a padrajárókból, a pad- és mindenféle lyukakból, zugokból, az udvarra néző helyiségek­ből, kályhafütőkből s a karzatról, hol fekve hasal­tak, bújtak elő, nem csak bocskoros nemesek, hanem zenészeink is, a kik csak a sersámot féltették legjobban. Hej szégyen és gyalázat reánk — még közülünk is két gyengeszivü patvarista. . . . No hiszen képzelhető, hogy jobb lett volna ezeknek vakon születni. . . S midőn már igy iminnen amonnan össze- szedödtünk és hozzá akartunk fogni a további mulatáshoz, újólag nagy zaj és egy támadó cso­port közeledtét jelentik, minek hallatára úgy védők, mint bujdosók élőbb elfoglalt helyeikre ugrálva, vártuk az ujabbi támadás megkezdését,-----de mily édesen kellemes volt csalódásunk, midőn a lármával közeledő csapat vezérében Andrássy Gyula grófot, a mi bátor és lelkes elnökünket, ösmertük fel, — kihez Szilágyiék által lett meg- támadtatásunk hire eljutván, nagy pénzen tobor­zottá össze a városban azt a 30—40 embert, akik­kel felmentésünkre, ámbár elkésve megérkezett. Még nagyobb erővel fogtunk aztán az ellen­g. k. tanitónak, Lukács Mihály morvái g. k. taní­tónak, Varga József kis-ráskai g. k. tanítónak 15—15 ftot, -- végre Vrabely Andrásné viravai lakosnak 10 ftnyi kegyes adományt küldött. (Személyi hírek) Bihar Ferenc ezredes, a 10 ik honvédezred parancsnoka, az Ujhelyben állomásozó honvéd zászlóalj megszemlélése céljából tegnap Ujhelybe érkezett. — Kalmár lovag, sor­hajó kapitány, az Ujhely vidékén teljesített három szögellési munkálatok felülvizsgálása céljából az elmúlt héten városunkban időzött. (Űrnapja.) Ujhelyben Űrnapját a szokott fénynyel és pompával ünnepelték meg. A szer­tartást Prámer Alajos prépost kellő segédlettel szolgáltatta. Ezernyi hivő vett részt az oltárláto­gató körmeneten, melynek fényét nagyon emelte a Pálmay főhadnagy vezénylete alatt kirukkolt és sikerült diszlövéseket szolgáltató honvéd-század. (Fáklyás menet.) Csütörtökön, május 21 én, » Viczmándy Ödön a Zemplén-vármegyeí gazdasági egylet h. elnöke, a lótenyésztési bizottság elnöke« aláírással s ily címen: .Válasz a Zemplén 20-ik számában megjelent felhívásra« egy nyomtatott röpirat jelent meg. Ez szolgáltatott alkalmat S.-a.-Ujhely város közönségének, hogy a f. hó 23-án megérkezett főispán Öméltóságát tüntetésben része­sítse. Először arról volt szó, hogy a polgárság deputációt küld Öméltóságához. Később azt az indítványt emelte határozottá a tanácskozó pol­gárság, hogy fáklyás zenét rendez, s a közérzület tolmácso’ására a városi főjegyzőt kérte fel. — A fáklyás menet ma egy hete, esteli 9-kor, a Diána- kertből indult ki. Már a kiinduláskor impozáns mértékben és kiváló ünnepiességgel nyilvánult a polgár-lelkesedés. A több ezer fónyi közönség élén két hatalmas trikolor lengett, melynek irá­nyában két oldalt 150 fáklyának lobogó lángja világította be a gyönyörű éjét. A polgárság szine-java vitte a fáklyákat Középen egy harmadik nemzetiszinü zászlót vittek. Ez alatt sorakozott a .geruzia«, a polgárság vénei és bölcsei, kiknek nyomában Mányi Lajos zenekara a Rákóczi-indulót harsogtatva haladt. A Rákóczi-utcn vég-hosszában felvonuló impozáns menet záradékát két zászló­vivő képezte. Lépten nyomon felhangzott az ünneplő szózat. »Éljen Molnár István főispán I« mire ezer, meg ezer ajak kiáltotta az Éljen-1 1 Eközben a vármegye székháza előtt is ezrével gyü­lekezett a közönség. Ilyen ünneplő sokaságot Mol­nár István főispán székfoglalása óta, mikor szintén egy fáklyás menet alakjában előlegezte bizalmát a közönség, S. a.-Ujhely város nem látott. Mikor Öméltósága a székház főbejáratánál megjelent, elementáris erővel tört ki az éljenzés vihara, — melynek csillapodása után a hála lerovásával adós polgárság nevében Pataky Miklós szép be szédben tolmácsolta a város polgárságának hó­dolatát, kérvén Öméltóságát, hogy a vármegye lakossága és S.-A.-Ujhely város polgársága anyagi jólétének s erkölcsi boldogulásának ügyét, mint eddig tette, ezután is szivén viselni kegyeskedjék. Éljenzésektől sűrűn megszakított beszédét a szó­nok igy végezte : »Adja a mindenható, hogy vá­rosunk javának előmozdítására irányzott tevékeny­ségét ezentúl is siker koronázza, s a város közön­sége mindenkor hálás kebellel a legtisztább szívből kívánja, hogy méltóságodat a gondvi-elés hazánk díszére és varosunk javára sokáig éltesse!» párt elhóditásának akkor nemes mesterségéhez és a választás reggelén hajnalban már a megyeház táján lévő hid mellett lévő cukrászbolt elé tettük át főhadiszállásunkat, és az ellenpárt embereiből szaporítottuk megnövekedett létszámunkat. A megyeházát és az előtte elterülő térséget azonban a Szilágyi vezérlete alatt álló botos és kike­seredett párt tartván elfoglalva, közülünk előbb csak egyesek, főleg vezéreink és csak Kandó-ék vezetése mellett juthattak be a megyeházába, illetőleg a gyülésterembe, hol vezéreink remek felszólalásai, formális parliamenti beszédeik, az egybegyült intelligens nemesség és táblabirák soraiban nagy hódításokat tettek, de tömegünk a Bernáth-párt zöme, csak akkor juthatott be a megyehazába, a mikor többek interpellációja kö - vetkeztében az adminisztrátor Szilágyi-ékát a botok letételére szigorúan utasította és ezek botjaikat a megyeház előtti kis kertbe hajigálva letették. Szeker-számra volt a lerakott bot a kis kert - ben, de legtöbbnél pótolta annak helyét a fél konyha kés (beregiesen: hutykora) a melyből nekem is majd kijutott, — mert ha Zöldy Tóni félre nem üti egy dühös Horváthy-párti kortesnek rám emelt késes kezét, most alig írhattam volna meg ezt az Ung-megyei invázionális históriát. Az ungi megyeházban és van egy olyan balszárny-épület, mint minálunk és oly formán, mintha itt az árvaszéki elnök szobája előtt lenne elhelyezve, volt ott az ungvári megyeházban egy nagy kádviz, — abba a kádba rántották a mieink a felemelt jobboldali követ jelöltet, ott tépték le parókáját, s az lázitotta fel ismét az ellenpárt korteseit annyira, hogy késeikhez nyúltak, s ahol elől-utól veres spencelt találtak — megtámadták. Igaz, hogy volt élesített kard oldalunkon, — de szűk helyen a hosszú kard hitvány fegyver, Folytatás a mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents