Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1891-05-17 / 20. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1891. május 17 20- S3. Huszonkettedik évfolyam. ELÍSHZETÉS ÁS Égés* évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bérmentetlen levetek osak ismert kezektől fO' ga«ltatnak el. lésirator nem adatna vissza. Egyes szám ára 20 kr. A ayilttérben minden gar- mondsor dijja 20 kr. ZEMPLÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIESETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbetük b körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden ü centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtalik. Hirdetései a „Zemplén“ nyomdába küldendők. bontotta a világot, és megteremtő az első pünkösti csodát!... Az egyéni élet világában, a gyarló testi szervek ama titokzatos átalakulása, melyszerint azok az isteni szellem felger- jedése pillanatában, s annak hatása alatt egész odaadással engedik át képességüket az ügy szolgálatába, s mintegy erejükben megkétszereződve, rettegés nélkül mérkőznek meg a feladat sikerét kockáztató nehézségekkel : az a megragadó s ámulatot keltő csoda, melynek titka ma sem tárul fel az emberi bölcseség kísérletezései előtt! Miért mosolyognál hát, ha kétezred évvel ezelőtt az eszmélkedö lelkek kettős tüzes nyelvet, repdesö fehér galambot láttak és sebesen zugó szél zendülését érezték az első plin- köst napján !!.. Midőn a Mester és tanítványok közt a földi viszony végleg felbomlott; midőn a tanítványok öneszmélethez jutva meggyőződtek arról, hogy a Mesterrel test szerint többé nem lehetnek együtt; midőn az egész lényüket átható feladat lehető elővitele és sikeres megoldása módozatai felett való tanácskozásban leikeik érintkeztek. az életviszonyok eme legkomolyabb és legfontosabb pillanatában megszülemlett keblükben az önbizalom és annak ikertestvére : az akaraterő. Az isteni lélek ama hevülete, mely akkor áthatotta idegeiket, s tettre való készséggel tölté el keblüket, az vala a lelkesedés sebesen zugó szelének zengése, vagyis az első pünkösti csoda!. . Ha látod ama lázas tevékenységet, mit a nemes lelkek a nemzeti avagy társadalmi élet oltáránál fejtenek ki; ha látod hogy ezek némelyike az anyagi jólét, másika a szellemi emelkedés alapját igyekszik megvetni: tudd meg, hogy mindannyian a pünkösti csoda hatása alatt forgolódnak oly hű odaadással I Avagy ha kisebb körben látod is azt, aki hű és igaz, annak is a pünkösti lelkesedés tüze lobog szemeiben s lüktet életereiben!.. A pünkösti csoda az, mely kiemeli az TiwtTMi'Wwrw HutíVím r embert a porból és a földi dicsőség magas latára vezeti!.. A pünkösti fehér galamb ma is alá- száll az ég felhőiből a föld népei közé keresve, hogy kit ébreszszen tettre szárnyainak érintésével ! . . A pünkösti kettős tüzes nyelvek ma is lángolnak, elfogulatlanok ma is látják azokat; ma is oda ül azokból mindenikre egy; mindenikre akinek lelke fogékony- sággal van eltelve az emberi élet nemes feladatai iránt! . . És a pünkösti sebesen zugó szélnek zendülése megzörgeti ma is az emberi keblek ajtaját, s fel is nyitja azt azok előtt, kik üditő forrás után esengnek az élet tikkasztó hevében I.. Ne kicsinyeljük hát e nagy nap jelentőségét, sőt inkább tekintsük azt úgy, mint ami arra van hivatva, hogy éleszsze azt a szellemi tüzet mely a tökéletesség felé vezető ösvényen fokozatos haladásra készteti az emberiséget!.. Ezen éltető melegség fuvalma, s vezérlő fénysugarai előtt el ne zárjuk keblünket, hogy mi is tényezőkül szerepeljünk a világ- egyetem isteni feladatának minél sikeresebb megoldásánál !. . Málczai. Vármegyei ügyek. Fclhivíss. Általánosan érzett közgazdasági bajaink orvoslása, a vármegye közgazdasági állandó bizottsága, s a gazdasági egyesület céltudatos és hasznos együttműködésének lehetővé tétele érdekében — a feníorgó viszonyok között leginkább célra vezetőnek vélném, ha a gazdasági egyesületnél üresedésben levő elnöki állásra Andrdssy Sándor gróf körelnök választatnék meg. Szokott bizalommal s a közügy érdekében kérem tehát igen tisztelt gazdatársaimat, hogy ez irányban hozzám csatlakozni s erről engem levélben vagy üzenet utján értesíteni szíveskedjenek. Hazafiui üdvözlettel Kelt S.-a.-Ujhelybcn, 1891. május 12-én. Molnár István, főispán, mint a vármegyei közgazd. állandó biz. elnöke. Az első pünkösti csoda. Az első pünkösti csodás esemény emléke ujul meg ma a Jézushoz ragaszkodó szivek világában! . . A kegyelet s az abból folyó ünnepics érzelmek és gondolatok koszorúja környezi most ama hősöket, kik a legnemesebb önelhatározás hatása alatt léptek ki a nyilvánosság mezejére, hogy gátat vessenek annak az áramlatnak, mely pusztulással fenyegette az idő keze által előkészített fogékony talajba hullott szellemi magvak fejlésnek induló csiráit, s ez által boldogabb jövőre való kilátást biztosítsanak az emberiség számára! . . . Vannak, még korunkban is, kik az első pünköst eseményének nemhogy (eltűnő jelentőséget nem tulajdonítanak, de sőt ábrándképletnek tekintik azt, melylyelaz emberiség jóhiszeműsége van próbára kitéve azok által, kik, szerintük, arra hivatvák, hogy a csodák világában ringassák az élet labirintusában vezetésre szoruló népet! . . . Pedig az ilyenek szégyenitő tévedésükben önmagukkal, s a tapasztalati élettel jönnek ellentétbe! Mert a világ csodaalkotásai, ámulatot keltő müvei, s kimagasló eseményei ma is ama lelki szikra fejleményei, mely az első pünköst napján lángba zv kozigazgatasi Dizott ag, omeitosaga a to- ispán elnöklete mellett, f. hó 11-én ülést tartott. Az alispáni jelentés felolvasása után Öméltósága figyelmezte'ett arra a körülményre, hogy, a lapokból merített értesülése szerint, a közigazgatás államosítása esetére Zemplénvármegye, mely területét, népességét és közgazdasági viszonyát nézve, mindig az elsőrendű vármegyék közé soroztatott, most a másodosztályú vármegyék közt emlittetik. Több mint valószinü, hogy a vármegyék osztályozása szerint fog meghatároztatni a tisztviselők évi javadalmazásának az aránya is. Mindezeknél fogva kívánatos lenne tehát, hogy úgy a vármegye közönsége, mint a tisztikar idejében kifejezést adjon abbeli jogos kívánságának, hogy Zemplén továbbra is meghagyassék az elsőrangú vármegyék sorában. Az alispán köszönettel vévén T A ft 0 h, Magáról — magának. 1. zemeiben sötét éj van, Villámfelhős, vészes éj. A merre csak szeme ragyog A borúra ború kél. Mégis, lássa, úgy szeretem Ezt a lángtekintetet . . . Hiszen olyan bo'dog vagyok, Ha magáért —- szenvedek! II. Könyek között, fajdalommal Könyörögnék térdre rogyva, Maga pedig mosolyogva Tekintene bánatomra. Megmutatná : ez előtt sem Voltam más, mint játékszere . . Törjön ősszel Eltűröm, ha Kenyér helyett hull rám köve. szokásaik, gondolkozásmódjuk világából anyag lenne tucat számra. Hogy üdvözölték Széchenyi első gőzhajóját, melyet a Tiszán (elúsztatott ; az ülésező egyházmegyei kormányszéket; ezek mind oly tárgyak, melyeket elég hallani egyszer, hogy el ne felejtsük soha, — nevessünk rajta mindig, ha eszünkbe jutnak. Sir-irataik, miket kósza diákok lekaptak, leg- pompásabbjai a temetői humornak, mire ők azt mondják ugyan, hogy az urak még a szomorúból is nevetségest csinálnak ; de ki tehet róla, ha egy életnézet, a humor, még a tragikumon, a gyászoson is lel olykor-olykor nevetnivalót. Az imádkozás felséges, mégis elmosolyodunk, ha eszünkbe jut a czigándi matyók imádkozása. Hiába! A humor sajátsága ez, amit pedig oly sokra becsű ünk. hogy érte szívesen eltűrünk még egy kis neheztelést is, ha mindjárt a czigándi matyóktól származnék is az. Czigánd egyike a legnagyobb községeknek, hozzá majdnem tisztán kálomista. A népesség és a papi fizetés oki és okozati viszonyban lévén egymással, gondolhatja nyájas olvasóm, hogy a czigándi matyók papja sohsem lehetett rósz létben. Mikor a matyók szokásos proventusok-kai (életfizetés) beállítottak a parókia tágas szérüskertjébe : a búza és árpakévékből összerakott kazal beillett volna egy nagy bazili kának — terjedelemre nézve. Láttára ennek, sok HL Maga kacag, ha a szerelemről Szóbeszéddé lesz néha egy és más ; Ha oltárról van szó, amely nem dől Porba, érje bár millió csapás . . . Ha tudná : mi az igaz szerelem ? Dehogy kacagna! — Sírna én velem. Maga csak kacag, ha bús hervadás Ölő nyomait itt-ott észleli; Ha fel-feltünik a csillag hullás, Vagy a levelt őszi szél ha veri . . . Ha szive volna, de nem kőkemény: Dehogy kacagna ! — Sírna úgy, mint én. Kapás. A kik a „miatyánkkal piszkolódtak". (Életkép a czigándiakról.) — A >:>Zemplén<<; eredeti tárcája. — Ki ne hallott volna valaha, mit azt, a czi- gándiakról ? Érdekesség dolgában »a jó palócok« nem igen múlják felül a czigándi .matyókat«. Csak az a kár, hogy olyan avatott toll, mint a Mik- száthé, nem fogta pártjukat, — Írván róluk derűsnél derűsebb zsánereket, melyekre sajátságaik, Mai számunkhoz fél ív melléklet van c*Hatolva.
