Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-05-10 / 19. szám

49- Nyágó. (Felhágó — Hágás.) Nyágó, — mert Nyágóy nemesi család volt.1) 50. Olsinkó. (Egres.) Zemplcn-Sió, — név- hasonlóságra képezve és megkülönböztetve a So­mogybán lévő Sió községtől. 51. Palota. (Lengyel — Palota) Palota. 52. Peticse. (Molnár — Kerekes — Pétiké). Peticsef) A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — lyiit levél Nagyságos Nemes Lajos kir. tanfelügyelő úrhoz. Örömmel olvastuk a Zemplén 16. számában , A népoktatás állapota vármegyénkben« cimü tan­ügyi közlemény Vl-ik pontjában megpendített pol­gári fiú- és leányiskola ügyét; üdvözöljük ezért Knopfler Sándor tanító urat, és ennek alapján azon kérelemmel fordulunk Nagyságodhoz, ki hű őre és támogatója a vármegyénk s városunk tanügyé­nek . vegye oltalmába S.-a--Ujhe!y város nőnevelés ügyét főleg az által, hogy állíttassa fel itten a pol­gári fiú- és leányiskolákat. Ezáltal megmérhetetlen módon fogná elő- mozditani a közjót és megkönyitené különösen a polgári középosztályu szülők gondjait, kik leány gyermekeiket is valamely biztos életpályára nevel­tethetnék, ha volna a mai kor színvonalán álló polgári iskolájuk, melynek élén értelmes tanerők állanának; mert a mai elemi iskolák és a nőneve­lés ügye ugyancsak mizerábilis állapotban sinlődik városunkban. Kérjük tehát az irányadó köröket, kik hivat- vák ezen mindnyájunkra nézve igen lényeges kérdést felölelni és megoldani: ne halasztgassák ezen városunkra nézve igen fontos és égetően szükséges iskolák létrehozatalát, hanem vegyék fontolóra kérő szavainkat, és hassanak oda, hogy lehetőleg már a jövő iskolai évben S,-Ujhely váro­sának polgári iskolája legyen. Hisszük, hogy a magas kormány, ismerve kérelmünk fontosságát, nem fogná megvonni hat­hatós támogatását a nőnevelés terén sem, mely éppen olyan fontos, mint a fiuk nevelésügye ; mert hiszen a nemzet jövője a nők kezében van letéve és csak helyesen nevelt leányokból lehetnek jó nők és gondos anyák. Azon biztos reményben, hogy jelen őszinte és bizodalmas kérelmünk nem lesz a pusztában el­hangzó szó, maradtunk a nagyságos tanfelügyelő urnák igaz tisztelője : Töl»l> anyu. HIV4T4LO.H BííKSZ. 79. ein. sz. 1891. Zemplénvmegye ali spánjától. Nyílt rendelet. Mindazon községek elöljáróságai, a melyek a vármegye hivatalos lapjának — a Zemplén-nek — előfizetési árával a múlt évekre avagy csak a folyó évekre is tar­tozásban vannak : ezennel felhivatnak, hogy tartozásaikat a lap tulajdonosához haladék­talanul beszolgáltatni siessenek, mert to­vábbi késedelem esetén a kényszerbehaj­tást fogom okvetlenül elrendelni. S.-a.-Ujhely, 1891., május 9. Matolai (Stele, alispán. 75. ein. Zempléu-vármegye vlispánjálól. A vármegye házi pénztáráról, valamint a pénztárban kezelt, egyébb alapokról az 1890 év­ről szólló számadások elkészülvén, azok az érdek­lődők által a pénztári hinátalos helyiségben 15 napon belül megtekinthetők, és azokra vonatkozó­lag a legközelebbi vmegyei közgyűlésig észrevé­telek tétethetők. S. a.-Ujhely, 1891. évi májás hó 8-án. Matolai Etele, alispán. 1216 sz- ki. 91. Zemplén-vármegve számvevőségétől, .A.r-'T-erési tLirdetmért^r. A vármegyei pandúrok után maradt s a vár­megye tulajdonát képező fegyverek, úgymint Vetterlin-rzndszetü gyútür puskák, karabélyok, to­vábbá szuronyok, revolverek és kardok, úgyszintén a vármegyei hajdú-intézmény megváltozása követ­keztében feleslegessé vált puskák és szuronyok, végül a F^ár/f/r-fegyverekhez tartozó éles tölté­nyek eladása végett f. évi május hó 25-ik nap­jának, d e. 9 órájára, a vármegyei számvevőség hivatalos helyiségébe, árverést hirdetek, melyről a venni szándékozókat oly hozzáadással értesítem, hogy az árvereléshez csak azok bocsáttatnak, akik a fegyvertartásra és használatra vonatkozó jogosult­ságukat előzetesen s szabályos módon igazolják. S.-a.-Ujhelyt, 1891. évi május hó 4-én. Dongó Gy. Géza, föszámvevő. az 1888. VII. t. c. végrehajtására kiadott rendelet 28. ^ ában előirt német szöveggel vezessék az illető marhalevelekre és felelősség terhe alatt ügyel­jenek arra, hogy a marhalevelek adatai a valóság­nak megfeleljenek, illetve az elszállítás csak ily marhalevelek mellett történjék. 4.) A szóban forgó állategészségügyi egyezménynek többször említett II. cikke szerint a Svájczal való állatforgalomban a marhalevelek érvényesége csak 6 napig tart, s ezen időtartam letelte után a marhalevél érvényes­ségéhez uj áttatorvosi vizsgálat s ennek a marha­levélbe való igazolása szükséges. Nehogy ezen érvényességi időtartam, magyar marhalevelekre nézve, szállítás közben osztrák területen járjon le s igy ott ne váljék szükségessé az uj állatorvosi vizsgálat, a Svájczba irányított, magyar szárma zásu- állatszállítmányok marhalevelei a magyar határszéli ál omáso’.on, az illető vasúti közegek által érvényességüknek még hátra levő tartamára megvizsgáltassanak és azon esetben, hogy a szál­lítmány ez alatt svájczi területre juthasson azaz állomásra kirendelt szakértő által megvizsgáltatandó és ezen vizsgálat eredménye is a jelen rendelet 3. pontja szerint a marhalevél hátlapjára vezetendő. Megjegyeztetik, hogy a marhalevél érvényességé­nek tartama mindenkor az állatorvosi lelet keltétől (a kelt napját bele nem értve) számítandó. — erről a özönséget tudatom és vétel utáni közzététel és a marhalevél kezelőknek s vasúti szakértőknek megfelelő utasítás végett értesítem. — Budapesten, 1891. évi ápril hó 17-én Bethlen s. k. 7283. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Közhiretétel végett tudatom, hogy Szo- pinszki András also-bereczki lakosnál egy körül belül 1 éves, bitangságban talált, barna göndör szőrű, jegyt len, kanmalac tartatik. S.-a.-Ujhely, 1891. ápril 25, Matolai Etele, alispán. 15367 sz./VI. 91. és 16502. sz./VI. 91. A m kir. pénzügyigazgatóságtöt. KZörrend-elet. Zemplén vmegye n!------ élői?.! - ágai Dóhányjövedéki kihágással vádolt Túrák .1st- vánné, volt *örök-szentmiklósi, — dohányjövedéki kihágással v . kitz Pa1 volt ;v tyc lakosok ismeretlen helyre eltávoztak. Uíasittatik az elöljáróság, miszerint nevezett egyéneknek jelenlegi tartózkodási helyét a község­ben és terül tén nyomozza és feltalálása esettén ide azonnal és tói S.-a.-Üjhelytt, »891. május hó 5-én. UOOOKO, kir. p. ü. igazgató. 21/5108 sz. Zemplénvmegye közig. érd. bizottságától. Olvastatott a nmságu kereskedelemügyi minis- terium f. évi i?5l9 sz- ala<;t kelt körrendeleté az erdő-termékeknek a közutak igénybe vételével való szállítása tárgyában A felolvasott körrendelet a közönség tudo­mására hozatala végett a «Zemplén« hivatalos közlönybe közzététetnf rendeltetett. Kelt Zemplén-vármegye közig. érd. bizottsá­gának S.-a.-Ujhelyben, 1891. ápril 11-én tartott ülésében. P rámer Alajos, közig. érd. biz. elnöke. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 13,519/1. szám. Körrendelet. Valamennyi vármegyei és vá­rosi törvényhatóságnak (kivéve a horváth-szlavón törvényhatóságokat, Fiume várost és Zólyom-vár­megyét). Az erdőtermékeknek a közutak igénybe­vételevei való szállítása iránt felmerült concrét eset alkalmából a földmivelésügyi minister úrral egyetértöleg a következőket közlöm a törvény- hatósággal, jövőbeni ahhoz alkalmazkodás végett. Az erdőbirtokosok, kik az 1879. évi XXXI. t.-c, rendelkezései alapján erdei termékeiknek mások földjein való átszállításának engedélyezésére jogot tarthatnak az erdőtörvényben biztosított ezen jog alapján az 1890. évi I. t.-c. 125--131. §-aival szem­ben nem követelhetik azt, hogy az erdei termé­keiket a már meglevő közlekedési utakon lerak­hassák vagy az utakat elzárhassák Mindazonáltal figyelembe véve azon körülményeket, hogy az er­dei termékek sok helyütt csak a lejtőkön vezető utakon keresztül szállíthatók le az utak alatt el­vonuló völgyekbe, s a völgyek alján berendezett rakhelyekre, s hogy az 1890. évi I. t.-c.-nek 125. 126. 130 és 131. §-aiban foglalt rendelkezé­seknek szigorú alkalmazása a közgazdaság érde­keire káros befolyást gyakorolna azért, mivel ez esetben a szükvölgyekben elterülő erdők termé­keit kiszállítani, s illetve értékesíteni nem lehetne : kívánatosnak és szükségesnek tartom azt, hogy ott, hol az erdei termékek a terepviszonyok foly­tán az úti-rendészet szabályok megtartásáv 1 egy­általában hi nem szállíthatók, az erdőbirtokosok HUMOR Hasonlatok. — A jó férj olyan, mint az éhes gólya: mindent lenyel. — A fiatal özvegy asszony olyan, mint az önkéntes : alig várja az első év leteltét. — A házas felek némelyike olyan, mint a borbély olloja:naponkint hajba kap. — Az agg szűz olyan, mint a hun mondák : ó-kori hagyomány. — Némely nő olyan, mint Oroszország : a terjeszkedés politikáját követi. (A »Mátyás Diák*-bőt.) GONDOLATOK. A kicsiny cél nagyokat is lealacsonyít, ellen­ben a nagy kicsinyeket is felmagasztal; a paraszt olyanná lesz, mint szántó ökre; s a harci mén mint lovagja. Némelyek egyedül azért nem hisznek semmit, mivel mások felette sokat hisznek. A régi nemesség hőstetteiben igen csekély részt vettek a nők, annyival nagyobbat később a nemesi gőgben. Közönségesen csak a férfiak szereznek címe­ket, de a nők viselik azokat legszívesebben. Ki örökké nyiltszivüségről beszél, bizonyosan nem nyiltszivü; de az sem mindenkor istenfélő, ki őreikké kegyesen beszél. rő. Az ember csak akkor tud igazán jól vissza­emlékezni, ha már sokat felejtett. E. *) Nagy J. id. m. VIII. kötet 181. lap. 2) Tősgyökeres magyar szó. L. Magyar nyelvtörténeti S2őtir. II. köt. 128a. szelet. 7321. s 7.. Zemplén-vármegye alispánjától. Tudomás és alkalmazkodás végett ezennel S. a.-Ujhely 1891. ápril 3o. Matolai Etele alispán. Másolat Földmivelésügyi m. kir. minister 14857. III. 8. s7. Rendelet valamennyi törvényhatóságnak. A Svájczczal legközellebb megköttött 1891. IV. t. cikkbe iktatott és f. é. március i-én életbelépett állategészségügyi egyezmény végrehajtása iránt, a kereskedélemügyi m. kir minister úrral egyetértö­leg a következőket rendelem: a) Az említett egyez­mény II. cikke értelmében a Svájczba szállítandó állatokra vonatkozó marhaleveleknek azon igazo­lást kell tartalmazei, hogy az állatok származásá­nak az elszállítandó állatok fajára veszélyes raga­dós betegség 40 nap óta nem uralkodott. Ebből kifolyólag a marhalevelet kezelők Svájczba szóló irányítással csak oly községből származó s oly állatokra állíthatnak ki marhaleveleket, a mely köz­ségben 40 nap óta nem uralkodott az illető állatok fajára veszélyes ragadós betegség; kötelesek továbbá a marhalevelet kezelők ily marhalevelek kiállításá­nál az űrlapokra nyomtatott egészségi bizonyítvány magyar szövegének elsősorban előforduló »sem« szó törlése után, annak helyére azt írni »40 nap óta«, úgyszintén az egészségi bizonyítvány német szövegének első sorban a *medeé« szó törlés után, ennek helyére azt írni ,seit 40 Tage« 2-) A Svájczba irányított állatszállítmányok marhalevelei az emlittett II. cikk értelmében német fordítással is ellátandók. Leforditandók pedig a marhalevél 3. 4 5. és 6. rovataiba jegyzett adatok; a for­dítást eszközölheti a marhalevél kiállítója is, a kiállítás alkalmával aként, hogy az illető rovatba a magyar szöveg alá irja annak német fordítását; általában azonban az állattulajdonosok tartoznak a fordításról gondoskodni, mely az emlitett eseten kívül a marhalevél hátlapjára vezetendő és a fel­adó vagy csatlakozási állomás főnöke által a követ­kező záradékkal hitelesítendő : »Für die Richtigkeit der Ürbersetzüng« (kelt, aláírás és az állomás pecsétje) 3) Svájczba irányított minden fajú állat­szállítmány a vasúti kocsikba rakás előtt az illető állomásra kirendelt szakértő által szabályszerűen megvizsgálandó. A kirendelt szakértők az ilyes állatszállítmányok vizsgálatára vonatkozó leletet,

Next

/
Thumbnails
Contents