Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-26 / 17. szám

Mihály, János, Ilona és Pál, — továbbá Szakátsy Zsu- zsána özv. Both Istvánné mély fájdalommal tudatják felejthetetlen kedves férjének, édes atyjuknak, após s nagyatyjuknak, illetve testvérbátyjának Szakátsy Józsefnek f. évi április hó 17 én, esteli 8 órakor, életének 82-ik évében történt gyászos elhunytát. Áldás emlékére I Temetése ma egy hete általános részvét közt s nagy pompával ment végbe Az egy­szerű polgár-halottat végső látogatásával oly töme­gesen megtisztelő nagy közönség soraiban ott lát­tuk Dókus József Öméltóságát, Prámer Alajos pré post-plébánost, Dókus Ernő országgyűlési képvise­lőt, a vármegye részéről Matolay Etele alispánt, a járási főszolgabírót, a főszámvevőt, a vármegyei aljegyzőket, a kir. törvényszék és járásbíróságnak számos tagját, a főispáni titkárt, a városi ma­gisztrátust stb. teljes számban. A temetés szertar­tását nagyban fokozta a sárospataki főiskolai kántus gyönyörű szépen előadott gyászénekeivel. — Jankovics Sándor, tokaji g. k. kántor-ta- nitó folyó hó 9-én életének 43-ik, kántor-ta- nitoskodásának 22-ik évében jobb létre szende- rült. — Csontos károly vajdácskái ev. ref. tanító életének 34-ik, tanítóskodásának 19-ik évében el­hunyt. Béke poraikra 1 — Sudy Kapisztrán János Kassa sz. kir. város k. e. iskoláinak igazgatója, mint vő, a rokonok nevében is fájdalmas szívvel tudatja forrón szeretett napának özv. Funk Edéné szül. Bezerédy Bejczy Zsuzsana úrasszonynak Tályán folyó hó 2á án délutáni 5 órakor, életének 73-ik, özvegyságének 8-ik évében, hosszas és kínos szen­vedés s a végső szentségek fölvétele után történt elhunytát. A drága hamvakat f. hó 22-én délelőtt 8 órakor helyézték örök nyugalomra Tályán a családi sírboltban. Áldás és béke lengjen sírja fölött! — Özv. Hargitai Istvánné, szül. Végessy Veronika úrnő Gilip-pusztán f. hó 22-én életkorának 89. évében jobb létre szenderült Temetése f. hó 24-én volt L.-Bényén. Az elköltözöttet 31 kis uno­kája siratja. Margitai József, lőispáni titkár, tisztelt barátunk, nagyanyját gyászolja az elhunytban. Áldás emlékére 1 (Tűz támadt) f. hó 23-án délelőtt az And rássy-utcai 380 sz. háznak padlásán, melyet azon­ban, mielőtt nagyobb arányokat öltött volna, si­került beoltani. A tűz keletkezésének oka, hogy a kéménybe vezető pléh cső, mely a padlás fáját érinti, megtüzesedett, attól gyulladt meg a padlás gerendája. (Házi tolvaj.) ö zv. K. J.-nénak Dobróczy Mária nevű cselédje arra használta fel a család ban történt haláleset miatt támadt zavart, hogy a mihez hozzáfért ellopta és a tárgyakat Blanár Andrásné zsolyorakai lakoshoz hordta. A rendőri előnyomozás teljesítése után a tettes és orgazda a törvényszékhez került. (Lépre került). Dzsupa Miklós, újhelyi suszter, a kivándorlás előmozdítását hosszabb időn át mel­lékfoglalkozás gyanánt űzte és abból tetemes jöve­delmet is húzott; mig végre rajtavesztett, mert ma­guk a kivándorlók, kiket útjukban a rendőrség feltartóztatott, rávallottak és pénzüket visszaköve­telték. Az első fokú hatóság két hónapi elzárásra és 200 ft pénzbüntetésre Ítélte a mely Ítélet ellen panaszlott felebbezett. (A kir. törvényszékről.) Halált okozott súlyos testi sértés. Régi szokás egyes községekben, hogy a legények ellátogatnak a lakadalmas házhoz ak­kor is, ha nem hívták őket. Ujhelyszki Mihály, szécs-polyánkai lakos, is elment többedmagával ez évi jan. hó 26 án az Urbán Mihály szécs-polyánkai lakos házához, ahol épen lakadalmat ültek ; de a hívatlan vendégnép oly illetlenül viselte magát, hogy a lakadalmasok kikergették. Ujhelyszki Mi­hály erre megint betolakodott, újra izgágásko- dott, sőt a vőfélyt is úgy meglökte, hogy a kezé­ben lévő levesestál, a lakadalmasoknak nem kis szomorúságára, a földre ömlött. Nem nézhette ezt tétlenül Onuska József, násznagy; fogott egy botot hogy a hívatlan vendéget eltávolítsa; mikor azon­ban a tőle menekülő Ujhelyszki Mihályt üldözte, ez visszafordult s szegény Onuska Józsefet úgy fejenvágta egy fadarabbal, hogy legott eszmélet­lenül rogyott össze s másnap meg is halt. A be­ismerésben lévő Ujhelyszky Mihályt, halált okozott súlyos testi sértés miatt, a kir, törvényszék, az e hó 22-én tartott végtárgyaláskor, öt évi fegyházra Ítélte — Emberölés Juhász József, kis-tárkányi lakos, a katonaságból hazajőve sem tudta elfeledni, hogy huszár volt, s felsőbbségét éreztette is a falu legénységével, ha a korcsmában összejöttek. De a falubeli legények sem tűrték szó nélkül a katona­viselt Juhász József hegyke migaviseletét s igy történt, hogy a múlt évi szept. 28 án Juhász Jó zsefifel összeszólalkozván, őtet a falu korcsmájában jól elverték. Juhász József a hirnevén esett szé gyent nem viselhette el, kést vett kezébe, s mikor egyik megtámadója, Galambos Mihály, lovait vitte a legelőre, Galambost megrohanta s kétszer hátba- szúrta. Galambos Mihály, hosszasan sínylődve, a kapott sebekbe bele is halt. A f. hó 22 én tartott végtárgyaláskor a kir. törvényszék Juhász Józsefet, szándékos emberölés miatt, az enyhítő körülmé­nyek figyelembevételével, nyolc évi fegyházra ítélte. (Könyöradomány gyűjtése.) Pakasztó gör. kath. egyházhitközségnek megengedte a belügy­minister, hogy az egyházi épületeinek helyreáll! tásához megkivántató költségek beszerzése céljából 3 hónapon át könyöradományokat gyüjthessen. (Felhőszakadás). O.-Liszkáról Írják: F. hó 18 án estefelé az erdő bényei hegyek közt felhő- szakadás volt. A vadul alárohanó viz Long község lakosságát nagy rémületbe ejtete, mert a szennyes áradat több házba behatolt. Kárt okozott az állami közúton is. Ott ahol a Bényére vezető ut az állami útba torkollik, az úttestet felszakgatta, a kavics­garmadákat elsöpörte, sőt ráadásul még egy kő- hidat is megrongált. (Végtárgyalások). A jövő héten következő bűnügyek kerülnek végtárgyalásra a kir. törvény széknél: ápril 27 én: hivatali sikkasztással vádolt Emri Mihály bűnügye; ápril 29-én: szándékos emberölés és magánokirathamisitással vádolt L. Nagy Károly bűnügye ; ápril jo án : magánokirat­hamisitással vádolt Bihari Terézia bűnügye, lopás­sal vádolt Rácz Pál s társai bűnügye, közokirat­hamisítással vádolt özv. Tót Istvánné s társa bűnügye. Irodalom. Az ipari és gyári alkalmazottak betegsegélyezéséről szóló s júliusban életbe lépő törvény egy humánus cél érdeké­ben úgy a kisiparosra, mint a gyárosra, valamint a kis- és nagy- kereskedőre részben uj kötelezettségeket s nem jelentéktelen terheket ró. Már magában e kötelezettségek teljesítésében való pontatlanság is jelentékeny birsággal bűntettetik. E szempont­ból is szükséges tehát, hogy minden érdekelt üzletember tüze ■ tesen megismerje e törvényt s annak rendelkezéseit. Ezt jelen­tékenyen előmozdítja a törvénynek most megjelent magyará­zatos kiadása, melyben Geléri Mór, az orsz. iparegyesület titkára, nemcsak a minister, hanem a törvényhozás szakbizottsá­gainak indokait Is szakértelemmel csoportosította, sót azokat saját magyarázó jegyzeteivel is kiegészítette. A magyarázatos kiadás legcélszerűbben szerzőnél (uj-utca 4.) rendelhető meg ; 50 kr. előleges beküldése mellett a könyv bérmentve külde­tik meg. A .Gyakorlati Mezőgazda8 gazd. lap kiadóhivatalában Kassán megrendelhető a takarmány besavanyitást, s a takar- mánynemüek különféle eltartási módját, praktikusan és nép­szerűén tárgyaló .Tanulmány a takarmánynemüek mesterséges eltartásáról« cimü mii, mely a szöveg közé nyomott több csi­nos ábrával, 116 nagy rétü oldalra terjed. A mü szerzője Hreblíiy Emil okleveles gazda. A mü ára 86 kr. A ^Vasárnapi Újság, április hó 16-iki száma a követ­kező tartalommal jelent meg: Egy magyar állam férfiú a IO-ik században, Décsény Gylától. — Czgány temetés (költe­mény,) Czóbel Minkától. — A két hitestárs (elbeszélés,) irta Könyves Tóth Kálmán. — Képek a kolozsvári ó-várból. Cserna Károly rajzai. — Szamos-Ujvári képek Dörre T. rajzai. — Egy conceptus (elbeszélés,) Réthy Lajostól. — Az áruló (elbeszélés,) irta Patrá S. oroszból fordította A. B. — Egy telem a persa fővárosban irte dr. Kégl Sándor. — Teherán. Eredeti persiai fénykép után rajzolta Háry Gyula. — Deák Ferencz szobra warrington Wvór János angol szobrásztól. — A tnileriák udvarából. Carette marquisnő emlékirataiból. — Szeder-Indák, (elbeszélések,) Baksay Sándortól. — Az angol hadjárat Mani- purban. — Irodalom és művészet. — Közintézetek és t egyesü­letek. — Sakkjáték. — Képtalány. Egyveleg— Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. —- Heti naptár. A .Vasárnapi újság* előfizetési ára negyedévre 2 ft, a »Politkai Ujdonságok®-kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. sz.) megrendelhető a .»Képes Néplap® legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre f ft. Egyesületi és társas élet. Az idegen hangzású zempléni község-nevek átmagyarositása. XVII. 7. Varannai járás. 1. Kucsin (Kuchin, Wehen, Csánki dr.) A Jus­sai családnak egy 1628. évi osztályperében Kulsin alias Kunyocz fordul elő. 1478-ban mint praedium. (S. Gy.) Lehetne : Kecses. 2. Henczócz. (Henczfalva, Csánki dr.) Homon- nai György és Bornemisza János között 1625-ben létrejött záloglevélben Henchoch-ként fordul elő (S. Gy.) Lehetne: Harczfalva. 3. Szedliczke. (Zedlyche, Csánki dr.) Eredeté­ről mitsem tudtam meg. Lehetne: Szeleske. 4. Javarna. A XV. században váracs volt. Elnevezésének eredetéről mitsem tudok. Lehetne : Tót-Várna, Zemplón-Várna, vagy Avarvár. 5. Kladzán. Hibásan van Kladzánnak Írva, mert már a 13. században is Klazán néven fordul elő. Eredetéről mitsem tudtam meg. Lehetne: Kristóflfalva. 6. Matyasócz. (Mátévágása, Csánki dr.) Hihe­tőleg ez tévedés lesz s nem ugyanazonos Matya- sóczczal s nevét inkább a Matyosoczki családtól nyerte. Egy 1617-beli okmányban mint Szent-lvá- nyi Gáspár birtoka fordul elő Matyasócz néven. Lehetne : Mátévágása is ; de miután már több Vá­gása és Vágás lenne igy a vármegyében: jobb lenne: Mátyásfalva. 7. Benkócz. (Benkonch, Csánki dr.) A 16. és 17. századbeli birtokivekben úgy fordul elő, mint Benkócz. Eredetéről mitsem tudtam ki. Lehetne: Békefalva. 8. Stefanócz. (lstvánvágása, Csánki ár.) Abban a záloglevélben, melyben Kollat Judit és férje Má- riássy András Druget Jánosnak 12000 tallérért több birtokát zálogba adta : Stefanócz néven fordul elő. Lehetne Istvánvágás ; de talán jobb lenne : Ist- vánháza 9. M.-Krucsó. (Crucho, Csánki dr.) Én Kruchio, Krutso (S. Gy.) néven is találom. Lehetne : Ke­resztes. 10. Mernyik. [Memykfalva, Csánki dr.) Szent- Iványi Mihály 1700-ból kelt birtokszerzési iratában Mernyék néven fordul elő. Lehetne : Mernyék. 11. Kőporuba. [Por up ka, Csánki dr.) 1588-ból a leleszi konvent által kiadott birtokbizonyitvány- ban (S. Cy.) Porupka néven fordul elő. Lehetne: Kővágó. 12. Bánszka. (Bányapataka, Csánki dr.) Az itt levő hegyekben lehet, hogy bányát miveitek s ere­deti neve Bányapataka volt s szóösszevonás által lett Bánszka. Lehetne : Bányászlak. 13 Juszkó- Volya. Eredetéről semmi adatot nem találtam, még a szlávok nevezhették el. Le­hetne : Józsefrót. 14. Csáklyó. (Chakló, Chaklyó, Csánki dr.) A XV. században Chaklyó néven fordul elő. Lehetne : Csákányos. 15. Rudlyó. (Ródelfalva, Csánki dr.) Homonnai Druget János 1643-beli birtokiratában (S. Gy.) Rudlió néven fordul elő. Lehetne: Retelfalva. 16. Zamutó. (Szamutó, Csánki dr.) Szláv elne­vezés a XV. századbeli iratokban is igy fordul elő. Lehetne: Számitó. 17. Jerepecz. (Terepech, Csánki dr.) Szláv el­nevezés a XV. századbeli iratokban is igy fordul elő. Lehetne: Telkes. 18. Kvakócz. (Kányó, Csánki dr.) Szláv elne­vezés a XV. századbeli iratokban is igy fordul elő. Lehetne : Kovás. 19. Petkócz. (Pétervágása, Csánki dr.) Szláv el­nevezés XV. századbeli iratokban igy fordul elő. Lehetne: Petöfalva. 20. Mihalkó. (Mthályfalva, Csánki dr.) Bizo­nyosan eredeti neve ez is volt, de később elszlá- vosodván, nevét is átváltoztatták. Lehetne eredeti nevét visszaállítani: Mihályfalva. 21. Jeszenócz. A XV. századbeli birtokiratok­ban igy fordul elő. Hihetőleg Jánosvágás lehetett eredetileg, Lehetne : Jánosvágás. vagy Jenőfalva. 22. Zsalobina. (Szalabina, Csánki dr.) A XVI. századbeli iratokban Zsalobina néven fordul elő. Lehetne: Zsákos, vagy Zsoldos.*) Dókus <3-37--u.ia. A közönség köréből. Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Alulírott tanítótestület saját érdekében is tartozik a Zemplén t. olvasóközönségének azon kijelentéssel, hogy Szabó Kálmán fővárosi tanító, kineveztetése óta tantestületünknek tagja és a Zemplén munkatársa, kinek dolgozatai a fővárosi lapokban is mindenkor készséggel közöltetnek és és töbnyire aláirvák; nevét, melynek eddig csak tiszteletet és közbecsülést szerzett, büszkén visel heti, mert 6 nemcsak tantestületünknek, hanem a főváros tank óságának egyik legtiszteltebb és leg- szeretetebb tagja, s hogy a Zemplén legutóbbi számában megjelent nyilatkozatát, melyre holmi kósza hírek kényszeritették, minden tekintetben megerősítjük. Kelt Budapesten, 1891. évi április hó 20-án. Weinberger Alajos, főv. ig. tanító. Péterffy József, főv. tanító. Ehmann Ferenc főv. tanitó. Rekite Árpád, fóv. tanitó. Hermann Lászlónó, főv. tanítónő. Strelllng Géza, föv. tanitó. Bred! Sándor, föv. tanitó. Takács Ferenc, főv. tanitó. Stacke István, főv. hitoktató. Héczey István, főv. tanitó. Lehel Pál, főv. tanitó. Schöller Lajos, főv. tan., zeneisk. tanár. Körmendy Gyula. Telek József, főv. h. tanitó. Szémlller Antal, főv. tanitó, mint a pudapesti VIII. k. Bezerédy-utcai fiu-népiskola tantes­tületének összes tagjai. Még egy utolsó tálasz Kapás tanár (alias Kósza Lélek) urnák. — Befejezve. — Őszintén sajnáljuk, hogy akkor midőn azt hit­tük, hogy Önnek megfeleltünk tárca alakban meg­jelent közleményére, mely a műkedvelői előadás al- kalmávali (mi eddig még nem történt) eljárásunkat kritizálta: még válaszolnunk kell; de az a hang, az a modor, mely nyilatkozatán végig vonul kész­tet minket a feleletre, bár ily irály nem sajátunk, miután nem ön volt tanárunk s hogy hasonló fele­letet adhassunk az ön nyilatkozatából kölcsönöz­zük hozzá a szavakat Ön támadott s mié tárna dással szembe védekeztünk, bebizonyítani, s meg­győzni akarva önt, hogy miért emeltük az árakat, s miért vettük a korcsolya egyesületet is pártfo­gásunk alá. A vagy nem voltunk e nyilvánosan tett támadása által fölhiva, hogy nyilvánosan vála­szoljunk ? Ön azt mondja nem, mert vagy igaz az amit irt, vagy nem, az első esetben hiába mosa kodni, az utóbbiban a közönségre kell bízni, mely az igazságtalanul megtámadottal szembe hálás. Ily okoskodást még nem hallottunk, ön szerint tehát bárkit lehet támadni, anélkül, hogy az illető védekezzék, (s mégis azt mondja, hogy a védeke­*) Befejező közlemény főmunkatársunktól következik. SierK.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents