Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-19 / 16. szám

í-ső melléklet a „Zemplén“ 16-ik számához.

Bizottsági tag általában nem lehet: a) a ki nem magyar állampolgár (1879 L. t. c); b) a ki 24 évét még be nem töltötte, vagy a kinek kis korusága meghosszabbitlatott; c) a ki gondnokság alatt áll; <2?) a ki irni és olvasni nem tud; e) a ki a törvényhatóság területén legalább 2 év óta nem bir valamely ingatlant, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik és adót nem fizet; f) a ki nem bir azon szellemi vagy anyagi kellékekkel, melyek a képviselő választási állandó névjegyzékbe való felvételre jogosítanak; g) a ki csőd alatt áll; h) a ki oly bűntett vagy vétség miatt van jogerejüleg vád alá helyezve, a melyre a büntető törvény- könyv a hivatalvesztést vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését állapítja meg; továbbá a ki fegyház, börtön, vagy három hónapot meghaladó fogház vagy államfogház büntetésre, avagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére szóló Ítélet hatálya alatt áll, végre a ki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitélve volt. (158. §.)

A bizottsági tagok számát a törvényhatóság lakosainak száma szabályozza, úgy, hogy minden 500 lakos után egy bizottsági tag számittatin, A bizottság legtöbb adót fizető és választott tagjai nak összes száma azonban 120-nál kevesebb és 600 nál több nem lehet. (159. §0

Mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja (161. §.).

A legtöbb adót fizetők névjegyzékét az adó hivatalok hivatalos kimutatásai alapján minden évben a törvényhatóság igazoló választmánya állítja össze, illetőleg igazítja ki. Az igazoló választmány áll: a közgyűlés által egy évre választott

5 tagból és a főispán által a bizottsági tagok közül szintén egy évre kinevezett elnökből és 3 tagból, előadója a törvényhatósági jegyző. (162. §.).

A sorrend megállapításánál a törvényhatóság területén fizetett összes egyenes állami adó vétetik számításba; továbbá az állami, felekezeti, törvény- hatósági, községi és magán tanintézetek tanáréi, a tudományos akadémia tagjai, az akadémiai művészek, a folyóirat és lap-szerkesztők, a lelkészek az ipar- és kereskedelmi kamarák bel és kül tagjai, úgy szintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, tanárok, ügyvédek, bírák, orvosok, mérnökök, építészek, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek, gazdászok, gazdatisztek és állatorvosoknak összes egyenes államadója kétszeresen számittatik. (163. §).

Azok, a kik a 163. §. kedvezményét igénybe venni kívánják, az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval vagy Írásban minden évben jelentkezni és jogosultságukat igazolni kötelesek. (164. §.)

Az igazoló választmány a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, a felszólamlások fölött határoz: azon határozatát, mely- lyel valaki a névjegyzékből kitörültetett, az illetőnek 8 nap alatt kézbesitteti. A kézbesített határozat ellen a kézbesítéstől s a névjegyzék ellen általában a törvényhatóság székházán lett kifüggesztéstől s a névjegyzék ellen általában a törvény- hatóság székházán lett kifüggesztéstől 15 nap alatt az állandó bíráló választmányhoz fellebezésnek van helye. (165. §.)

A bizottsági tagok választása választókerüle- tenkint eszközöltetik. A választókerületeket az egymáshoz tartozó községek, illetőleg utcák s a választási főhely kijelölésével a törvényhatóság maga alakítja meg. Egy-egy választókerületben 200 választónál kevesebb és 600 választónál több nem lehet. Olyan község, melyben legalább kétszáz választó lakik, külön választókerületet képez. Ha a választók száma 600-at meghaladja, a község 200—600 választóból álló külön vállasztókerüle- tekbe osztandó fel. (166. §.).

Választható mindaz, a kire nézve a 156. §-ban felsorolt kizárási okok fenn nem forognak. Választó a törvényhatóság mindazon lakosa, a ki az országgyűlési képviselőválasztásra jogosultaknak azon évre érvényes állandó névjegyzékébe felvétetett.

(,68- §0 , „ . . ,

A bizottság választás alá eső tsgjai 3 evenként 6 évre választatnak. Az ezen törvény értelmében legelső alkalommal megválasztottak közül, az első 3 év leteltével minden egyes választó kerületre nézve külön eszközölt sorshúzás utján a választottak fele kilép. Jövőre pedig minden 3 év leteltével azok lépnek ki, a kik a szabályszerű

6 évet már kitöltötték. (169. §.)

Vitás esetben első fokulag az igazoló, másod- fokulag az állandó bíráló választmány határoz.

(17°- §)• ,, - A

A választás napját a közgyűlés tűzi ki. Az

alispán, az igazolt tagok névsorát tájékozás végett közzé tenni és a választás napját kellő időben kihirdetni köteles. (171. §)

Ha olyan választatik meg, a ki mint egyik legtöbb adót fizető már tagja a bizottságnak, az alispán azonnali felszólítására a végleges igazolástól számított 15 nap alatt köteles az iránt nyilatkozni, ha elfogadja-e a választást. Ha a választást elfogadja, helye a sorrendben következő legtöbb adót fizető által pótoltatik. (172. §.)

Az, a ki a vármegye területén több helyen

választatott meg, azon kerületet fogja képviselni, melyet az alispán azonnali felszólítására a végleges igazolástól számított 15 nap alatt teendő nyilatkozata szerint képviselni kiván. (173- §)

A választás a szavazók nevének és lakhelyének nyilvános feljegyzése mellett személyesen be adott szavazatlapok által történik. Ha többen egyenlő szavazatot nyertek, ezen esetben, a fölött, hogy melyik legyen bizottsági tag, a választási elnök sorshúzás által dönt. (174. §.)

A választást a helyi viszonyokhoz képest egy vagy több kerületben a közgyűlésnek e célra megválasztott küldöttje, miit elnök vezeti. A választók a választás megnyitásakor a küldött mellé 4 bizalmi férfiút jelölnek ki maguk közül. Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat, valamint a jegyzőkönyvvezetőt a küldött nevezi ki. A választásnál az érdekelt községek bírái és jegyzői, illetőleg a hatósági közegek hivatalból jelen lenni s a szavazók azonosságára felügyelni kötelesek. (175. §.).

A választás egy és ugyanazon kerületben egy napnál tovább nem tarthat. Kezdődik reggeli 9 órakor és végződik este 4 órakor. (176. §.)

A szavazatok összeszámítása nyilvánosan történik. Az összeszámítás lehetőleg az nap befejezendő. A választás eredményét a küldött azonnal kihirdeti, (177. §.).

A választás folyamáról a lényeges mozzana- natokra kiterjedő jegyzőkönyv vezettetik. A jegyzőkönyvet a választási elnök, a jegyző s a bizalmi férfiak aláírják. (178. §.)

A választási eljárásra vonatkozó panaszok, illetőleg a megválasztott tag választhatási képes sége ellen emelt felszólalások, a választástól szá mitott 15 nap alatt az igazoló választmányhoz nyújtandók be. (179. §)

Az igazoló választmány határozatai szabályszerül eg kézbesittetnek s a közgyűlés által 3 évre választott 5 tagú állandó bíráló választmányhoz, melynek elnöke a főispán, akadályoztatása eseté ben az alispán, a kézbesítéstől fogva 15 nap alatt felebbezhetők. Az állandó bíráló választmánynak úgy a 165. és 179. §§., mindezen §. értelmében hozzá felebbezett ügyekben hozott másodfokú ha tározata ellen felfolyamodásnak helye nincs, s az a megállapított névjegyzékeket tudomásvétel végett bemutatja a közgyűlésnek. A belügyminister ré szére azonban fenntartatik az a jog, hogy a főispánnak vagy az állandó bíráló választmány valamelyik tagjának a határozat hozatalától számított 15 nap alatt tett felterjesztésére az előfordult törvénysértések miatt az eljárást megsemmisíthesse. A megsemmisített választás helyett a uj választást a közgyűlés rendeli el.. (180. §)

Az elnök, a bizalmi férfiak és a 175 §. szerint jelen lenni köteles hivatalos személyek s általában a szavazók a törvény különös oltalma alatt állanak. (181. §.)

Ha valaki a 161. §-ban szabályozott eseten kívül két vagy több törvényhatóságban lett bizottsági tagnak megválasztva, iletöleg a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe felvéve, tartozik a megválasztására illetőleg a felvételre vonatkozó értesítés vételétől számított 15 nap alatt az érdekelt tör vényhatóságok alispánjaival közölni, mely törvény- hatóságban kívánja a bizottsági tagságot gyakorolni. A többiek névsorából törlendő. A ki e kötelezettségnek meg nem felel, a bizottsági tagságot valamenyi törvényhatóságokban azon egy alkalomra elveszti. (182. §.)

A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető és választott tagjainak teljes névsora éven- kint február hó folyamán a vármegyei hivatalos közlönyben közzéteendő és a lap illető példánya a törvényhatóságokkal közlendő. (183. §)

Hírek a nagyvilágból.

Erzsébet királyné az év legnagyobb részét, tudvalevőleg, Korfu szigeten, saját palotájában tölti, ahonnan kisebb nagyobb kirándulásokat tesz. E héten nagy viharban kelt át a tengeren s Nápolyba utazott, hol pár napig szándékozik időzni.

Milán ex-király és Szerbország kormányzói közt szerződés jött létre, hogy a volt kirá'y, fiának, I. Sándor királynak nagykorúságáig nem mutatja m gát Szerbiában s állandóan külföldön fog tar tózkodni. E lemondásért Milán királyt egy millió frankkal kárpótolják. Milán kikötötte, hogy mint ő, elvált neje, Natália, is hagya el az országot. A dacos anyakirályné kijelentette, hogy csak az erőszaknak enged, ha Belgrádból őtet is el akarnák távolítani!

Oroszország hadügyi kormányzata a gyalogsági dandárokat ismét előbbre tolta a lengyel határok felé; az ekként felszabadult területeken pedig nyakra-főre szaporítja a tartalékcsapatokat.

A cárné aggasztóan beteg. Emiatt nővérét, a görög király feleségét, táviratilag hivták betegágyához Pétervárra.

Hírek az országból.

Püspökjelöltek. A munkácsi egyházmegyei g. k. püspöki székre jelöltekül Fehér Manó kano- 1 nokot és Firczák Gyula nagyprépost orsz. gyűlési ' képviselőt emlegetik.

A regále megváltás országos összege immár ösmeretes. Magyarország és kapcsolt részeiben a regále-kártalanitási igények pénzbeli értéke kerek számban 245 millió forint.

A vasárnapi munkaszünetről szóló törvényt őfelsége szentesítette. Kötelező erejűvé lesz f. évi julius hó 14-én.

Színház.

Szombaton, ápr. 11-én, a Millöcker zenésitette

3 felvonásos operette, a Gasparone. E darabban mutatta be m. gát a társulat tenoristája, Ráez Gyula, mint Benonzó korcsmáros. Hangja, különösen a közép- és felsó regiszterekben, kellemes csengésű, lágy és behízelgő, s hanganyagával ugyancsak tud bánni; mert a pianók és forték minden árnyalata a legszebben kivehető volt minden énekszámban. Játéka ös zhangban van énekével. Halmayné-nak hálátlan szerepe volt Charlotta-ban ; de e hálátlan szerepet is úgy alakította, hogy tapsra ragadta közönséget. Margó Zelma ennivaló kis korcs- márosné volt; ügyesen alakított. Emelték a darabot Nikó (Zenobia), Kis Pista (Erminó) és Boross (Baboleno) Az énekkar megint kitüntette magát azzal, hogy semmit sem tudott. Közönség közepes számmal.

Vasárnap, Rátkaynak legújabb 3 felvonásos népszínműve az Arvalányhaj, telt ház előtt. Nem tudjuk, a rendező vagy ügyelő hibája folytán esett, de megesett, hogy a tollszárat, mely a végrendelet aláírásánál volt használatos, jó 3—4 percig keresték s ez idő alatt a közönség várt, csak várt. Hát már ez is a hatás-vadászathoz tartozik ? Mi azt hisszük, a rendetlenséghez. Halmayné (Keve Rúzsa) élethűen alakított; dalait megujrázták. Mellette kitűntek Nikó L. (Borcsa) ez a hasznavehető komika és Boross (Jámbor Vince). Jól alakítottak Kis Pista (Imre) és Halmay (József).

Hétfőn Dumas-nak pikantériákkal megrakott, de e fogyatkozást leszámítva, minden ízében kitűnő társadalmi színműve, a Francillon hozatott színre. K Breznay Anna egyikét mutatta be legjobb alakításainak és mondhatjuk, hogy egyedül ő mentette meg a darabot a bukástól ; mert egyedül ő volt, aki szerepét tudta. És pedig mennyire tudta 1 Mily egészen más az élvezet, ha olyan színésznő játszik, mint Bereznay ! Nikó Lina még ért valamit; a többiek Bihary, Vesselényi, Pokorny igyekeztek egymást felülmúlni a szerep nem tudásban.

Kedden Strausznak klasszikus zenéjü operette je, a Cigánybáró, a címszerepben (Barinkay) Ráez Gyulával, kinek gyönyörű szép dalait nyílt jelenésben is megtapsolták. Éneke, játéka egyaránt ügyes volt. Halmayné (Saffi) a cigány-dallal aratott nagy tetszést; Margó Zelma (Cipra) és Szekulics I. (Arzéna) megállották helyüket Boross jó Zsuppán volt; kár hogy hangja nagyon gyenge. Kis Pista (Gábor) a toborzó dalt szépen énekelte. Vesselényi hű maradt önmagához : szerepét megint nem tudta.

Szerdán a Csókon szerzett vőlegény, énekes bohózat 3 felvonásban, irta Szigeti József. A hallgatóság csekély számmal volt jelen. Legjobb alakítást nyújtott Margó Zelma (Ábrái Irén) ; különösen mint tót-legény és cigány-leány tűnt ki. Gyönyörű énekét, melyet mint hárfás leány danolt, megtapsolták. Keeskeméthy Irma (Olga), Nikó (Nefelejts), Boross emelték az est sikerét.

Csütörtökön Rip van Winkle, regényes operette

4 képben. Kis Pista (Rip) jóllehet kissé fátyolozott hangon, de ügyesen énekelt. Margó Zelma játéka kifogástalan volt. Megemlítésre méltók : Ráez, Boross, Balogh Lujza, no meg az a kis aranyos Balogh Béla.

Pénteken népelőadásul Stern Izsák, Berg régi énekes színműve adatott. A címszerepben Boross kifogástalan alakot mutatott be ; Keeskeméthy Irma (Tinka), Benedek és Halmay (gyógyszerészek) korrekt játékukkal szintén rászolgáltak a tapsra. Egyébként a darab tréfás jelenetei mindvégig derült hangulatot teremtettek.

Tegnap A Kassai Diák.

Erről jövőre. Om.eg:a,Szinházi hirek. Mint halljuk, legközelebb Horváth Zoltán, a budapesti nemzeti színház tehetséges fiatal színművésze fog vendégszerepelni színpadunkon, még pedig a Vasgyáros címszerepében és a Csók, vagy Remeo-ban. Holnap pedig Jenő főherceg és a párisi konzervatórium tanárja Delzo elismeréssel kitüntetett kassai születésű fiatal hegedűművész: Horváth Feri fog Charlotte kapitány felvonás közeiben hangversenyezni.