Zemplén, 1891. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1891-04-12 / 15. szám

ér vonul végig; csápjai körülbelül oly hosszúak, mint testének fele és 9 izülékböl állanak; potro- hának végén két igen hosszú és finom hófehér serte foglal helyet. Szájszervei tökéletesen hiá­nyoznak s a kifejlejt him nem is táplálkozik, s ös­szes életműködése kizárólag csak a párzásra szorítkozik. E célra potroha vége 0.40—0.42 mm hosszú tőridomu penissel van felszerelve, melyet a lomha nőstény megfelelő ivarnyilásába bocsá'va megtermékenyíti annak több ezerre rugó petéit. A párzás május első napjaiban történik ; annak bevégzése után a him elhal, a nőstény pe­dig csak akkor kezd igazán nőni s a benne fej­lődő petéktől jellemző alakját felveszi. A kifejlett nőstények világosabb vagy sö létebb barna, sima félgömböket képeznek, melyek­nek nagysága meglehetősen ingadozó. A legna­gyobbak 5 mm. hosszúak 37,, mm. szélesek és ugyanilyen magasak; a legkissebbek alig 2 \/i mm. hosszúak 17, mm. szélesek és magasak. Tes­tüknek egész üregét csaknem kizárólag a peték foglalják el, melyeket május közepe táján kezde­nek maguk alá kitojni. Abban az arányban, a mint a peterakás elöhalad a nőstény hasát és mellkasát képező hártya is mindinkább felfelé hú­zódik és végre, a mikor az utolsó pete is ki van tolva, egészen odatapad a rovar megkeményedett hátának belső falához. Ekkor, rendesen május vé­gén, elhal maga az anyarovar is, és teste védő paizs gyanánt borítja petéinek nagy halmazát; az egy nőstény által tojt peték száma pár ezerre megy, s a nagyobb termetüeknél meghaladja a 3000-et Az eliptikus fekér peték, melyek szabad szemmel csak valami fehér pornak látszanak, junius elején kelnek ki, és azzal megkezdődik ez uj nemzedék életpályája. Az ágakra tapadó üres pa'zsok alatt azontúl márcsak bizonyos fehér kor- paszerü anyag a peték üres héja található. A paizstetü épen úgy megtámad egészséges, mint gyengélkedő fákat és erdőket; mindazonál­tal nagyobb mennyiségben észlelhető az elnyomott fákon, az uralkodó fáknak pedig alsóbb, valamint a korona belsejében lévő ágain s az ágaknak fő- kép alsófelén, a széltől és esőtől védett helyeken keresi fel Ámbár sem egyes fák, sem facsoportok vagy egész erdőrészeknek a paizstetü által való elpusz­tulását eddig nem lehet bebizonyítani; mindazon­által a rovarnak káros voltához kétség nem férhet. Az április és május hóben gyorsan fejlődő rovarok a meglepett fák fiatal hajtásaiból nagy mennyiségű tápláló anyagot szívnak el, valamint a levelekre nagy mértéeben telepedő álcák is, a nyár folyamán a meglepett leveleket annyira megrongálják, hogy azok korábban megsárgulnak és lehullanak, a paizs-tetvek egyébiránt még köz­vetve is károsítják az ákácfát az által, hogy gumi- szerű ürülékük, mely mézgás réteg (méz harmat) alakjában borítja be a levelek felületét a korom­üszög (Fumago) nevű élősdi gomba megtelepedé­sét és szaporodását elősegíti. A kár maga a következőkben nyilvánul: a) a fák meglombosodásának és az ujhajtások kifejlődésének késleltetésében ; b) egy és két éves hajtásoknak, vagy leg­alább azok hegyének elszáradásában ; c) az elnyomott fák és beárnyékolt ágak el­halásának siettetésében. E károk oly természetűek, hogy azok által a megfelelő termőhelyen álló ákácosok s különö­sen azok uralkodó fái életerejükben lényeges csor­bulást nem szenveonek ; mert: a) a rovar legnagyobb kártékonysága fóké- pen csak életének két utolsó hónapjára április és májusra szorítkozik, minél,ogva a lombosodásban va'ó elkésést a fa júniusban és később kipótolja ugyannyira, hogy a múlt év őszén a különben megfelelő talajon álló és egészséges fák oly erő­teljes hajtásokkal birtak, mintha a paizs-tetü által meg sem lettek volna támadva; b) az ákác kitűnő visszaszerző képességénél fogva az elveszett hajtásokat könnyen pótolja újakkal. Az ákác paizstetü apadását, sőt teljes eltű­nését egyes helyeken és egyes években az ez ügy­ben kiküldve volt bizottság némely tagjai már észlelték, s a múlt évben is, a tavaszi pajzsak mennyiségéhez képest kevés fiatal tetüt találtak. A paizs-tetű tapasztalt apadásának oka a tavasz idején beállott hideg, esős és szeles idő; nagyobb jelentőségű azonban a paizs-tetüt pusztító rovaroknak nagyobb mértékű elszaporodása. Ezen rovarok közül eddig a következők ismeretesek: a 274—4 mm. hosszú szürke kis bogár (Anthribis varius Fabr,) bozsó zsizsikhez hasonló rovar, mely petéit a pajzs tetvekbe tojja és azokban fejlődik; az I —i>/3 mm. hosszú parányi fürkész darázs (Coc- cophagus scutelaris Noes,) mely hasonló módon él; a katicza bogarak közül kivált az Exochorous quadri pustulatus L., melynek tüskés álcája épen úgy, mint maga a kifejtett bogár szorgal­masan pusztítja a paizs tetveket és petéiket. A petéket az Anthribus is falja kifejlett állapotában úgy, hogy a mely paizs-tetüben kikelt, annak összes petéit elpusztítja. Ámbár a rovar által megtámadott és a ki­küldött bizottság által megszemlélt fákon jelen­té eny és szemmel látható oly kár nem volt meg­állapítható, a melyet kizárólag a paizs-tetü táma­dásának lehetne tulajdonítani, mindazonáltal e rovar fajnak országszerte való tömeges fellépése figyelmet érdemel. Ez oknál fogva az ákácfák és erdők tulajdonosainak a következők ajánlhatók: a) ovóintézkedésül az a mi minden káros rovarra nézve egyaránt szükséges t.-i. az ákác telepítésére megfelelő talaj és jó ültető anyag (magról kelt csemeték és nem sarjak) választása ; b) a rovarok számának csökkentésére : 1) a szakszerű gyérítés s illetve az elnyomott fáknak szorgalmas eltakarítása ; 2) a megtámadott fák alsó ágainak lenyesése. Mindkét munkát okvetlenül azon időszakban kell végezni, mikor a fiatal paizs-tetü már moz­dulatlanul a múlt évi hajtásokra van tapadva, de petéit még lerakni nem kezdette, tehát az Alföl­dön április hó második felében, úgy, hogy a levá gott és lenyesett anyag legkésőbb május hó 10 ig az erdőből kitakarítva legyen. c) Kertekben, csemete-kertekben és egyes fákon sikeresnek ígérkezik április első felében a kertészek elótt ismeretes s petreoleumból és tej­ből vagy szsppano'datból álló keverékkel va'ó permentezés. Azokra a sinlődő ákáczosokra nézve, melye­ken a paizs- etü jelentékeny mennyiségben talál­ható. a vizsgálódások azon eredményre vezettek, hogy a mutatkozó sinlődést az ágak és sudarak elszáradását inkább a meg nem felelő talajnak kell tulajdonítani. Az ilyen helyeken legcélszerűbb a meglevő ákác helyett a talajnak inkább megfelelő faneuieket nevelni. Végül megjegyezni kívánom, hogy más ere­detű fákon is, nevezetesen a glédicsián, eperfan, juharfán, valamint a szőlőn és gyümölcs fákon is mutatkoznak külsőjükre nézve egészen hasonló paizs tetvek, eddig azonban kisebb mértékben s a nélkül, hogy nagyobb károsítást észrevenni lehe­tett vo'na, de hogy ezek faja azonos-e az ákác- paizstetüjével vagy nem az még nincs megál'apitva és további vizsgálatokat igényel. Budapest, 1891. január hó 21-én. A minister megbízásából: Bedő­9281 sz./II. 891. Körrendelet. Valamennyi Zemplén vármegyei községi- és kör­jegyzőnek. A rimaszombati kir. pénzügyigazgatóság 4960/89 sz átirata szerint Gottlób Lipót és Böhm Volf mint Lázár Ekstein brüni posztó kereskedő cég elárusítói a nagyméltó-ságu m. k. pénzügy- ministerium 1890. évi december hó 7-én 126,472 i sz. a. kiadott rendelete értelmében Rozsnyó váro­sánál saját vallomásuk alapján 20 ft. III. oszt. kér. j adóval és 2 ft. ált. jöv. pótadóval rovattak meg. Mielőtt azonban ezen összeg tőlök behajtható lett volna nevezettek Rozsnyóról ismeretlen helyre távoztak. Meghagyarík ennélfogva, miszerint az esetben ha nevezettek netán működési területén meg­jelennek, őket a kivetésről értesítse s tőlök a 20 ft. III. oszt. kér. adót és 2 fr. á't. jöv. pótadót a fent hivatkozott ministeri rendelet értelmében hajtsa be s a befolyt összeget a rozsnyói kir. adóhivatalnak kü'dje meg s erről vagy a fenforgó akadályokról ezen igazgatósághoz jelentést tegyen. S.-a.-Ujhely, 1891. március 13. M. kir. pénzügyigazgatóság : Becske. 12769 sz. 891. A m. kir. pénzügyigazgatóságtól. KZörr©nd.elet. Zemplén-vmegye valamennyi közs. elöljáróságának. A miskolczi kir. pénzügyigazgatóságnak f. évi 8025. számú átirata szerint dohány jövedéki kihá­gással vádolt Boros János volt zbuska pusztai lakos ismeretlen helyre eltávozott. Utasittatik az elöljáróság, miszerint nevezett egyénnek jelenlegi tartózkodási helyét a község­ben és területén nyomozza és feltalálása esetén ide azonnal tegyen jelentést. Dobokay K. 9690. SZ./I. 891. Körözés. Valamennyi zemplén-vármegyei községi és kör jegyzőnek. A segesvári volt kir. adófelügyelőnél alkal­mazásban állott, de még 1887. évben állásáról lemondott Ágoston János hivatalszolga jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen. Amennyiben nevezett Zemplén vármegye te­rületén tartózkodnék, tartózkodási helye folyó év április hó 15 ig bejelentendő. S.-a.-Ujhely, 1891. március 16. Becske, kir. p. ü. igazgató. Szerkesztőségi posta. Midőn, az ^audiatur et altera pais* elvét tisztelve, la­punk mai számában a közönség köréből érkezett helyreigazí­tásnak teljes készséggel tért nyitottunk : egyúttal őszinte sajnál­kozásunknak adunk kifejezést, hogy az inkriminált s egyik jeles külmunkatársunktól jövő közleménynek szelid intencióját a t. nyilatkozók félreértették. Magyarázásokba nem bocsátko­zunk. Kósza Lélek t. munkatársunkat, bizonyosan tudjuk, hogy referádája megirásában szerkesztői instrukció nem kötötte. Amit mondott, saját legjobb meggyőződéséből mondotta — szivében, cikkében nem volt és nem lehetett sem szándék, sem akarat sérteni. Meggyőződésből Írni — nemcsak joga, de kötelessége is az írónak ! Sz. K. urnák, B|>. Mielőtt kiadnók, levelet Írunk, hogy föltételünket ösmerje. Reméljük, hogy már jobban van. Bolygó. Névtelenekkel nem foglalkozunk. L. I. urnák. Tudósításáért szives köszönet ! H. C. A népballadát, úgyszintén az emlékeztetést is köszönjük. Minden bizonynyal a jövő számban ! A Maga—magának írója legyen szives holnap d. e. H —12 közt főmunkatársunkhoz ellátogatni. Felelős szerkesztő : DÓKUS O- "5T TT Hj Főmunkatárs :DONGrÓ G Y. GÉZA. Kadótulajdonos : ÖZV. BORX7TH ELEMÉRNÉ. Pályázati hirdetmény. A Tokár József elhalálozása következtében Zempl én-vármegye közkórházánál megüresedett alorvosi állomásra ezennel pályázat hirdettetik. Az alorvosi állomással járó javadalmazás 350 ft készfizetés, szabad lakás és tűzi failletmény, a kinevezéndő alorvos köteles a közkórház udvarán levő helyiségben lakni. Pályázni szándékozók felhivatnak, hogy kel­lően felszerelt folyamodásukat folyó év májushó 30. napjáig alólirthoz nyújtsák be. Elkésve érkezett folyamodások figyelembe vétetni nem fognak. S. A. Ujhely, 1891. ápril hó 10 én. primer (Alajos, közkórházi bizottsági elnök. 22., 20., 74., 1891. végr. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a gálszécsi kir. jbiróságnak 162/91. sz. kiküldő végzése által A toksvai takarékpénztár foglaltató javára 118 ft 70 kr. kőke ennek 1890. évi november 26-tól járó 6% kamata váltó óvási 4 ft 25 kr. Vs % váltó dij, megítélt perköltség It ft 82 kr. 22 ft 76 kr. végrehajtás kérési és foganatositási költségek erejéig, a kielé­gítési végrehajtás alkalmával biróilag le- és felülfoglalt 306 ftra becsült házi bútorok és gazdasági felszerelvényekből álló ingó­ságok nyilvános árverés utján eladatni fognak. Mely árverésnek a helyszínén vagyis Nagy-Ruszkán Kutka Pál és neje lakásán leendő eszközlésére határidőül 1891. évi ápril hó lC-ik napjának délelőtti 10 órája határidejéül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. ez. 1O7. jj-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Kelt Gálszészen, 1891. évi április hó. FovalHzky Gyula, bir. kiküldött. A csalogány utczai utcá­ra szolgáló 2 szoba, i elő­szoba, konyha s a többi szük­séges mellékhelyiségekből álló lakás azonnal, esetleg f. ápril hó 24-től bérbe adó. Szeghy Ágoston. LEGOLCSÓBB MAGYAR NAPI LAP MAGYAR FÖLD“ KÖZGAZDASÁGI ÉS POLITIKAI NAPI LAP TELJESEN FÜGGETLEN PROGRAMMA A SZEKESZTIK Lockerer Andor és Kormos Alfréd. A Magyar Föld bel- és külmunkatársai közi a politikai és közgazdasg1 téren szereplő férfiak égés2 sorát találjuk. ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyed evre 3 írt, egy hóra 1 írt. A „Magyar Föld“ előfizetői a lap ingyenhirdetési rovatát nagy sikerrel használjak. Különböző mellékletek mutatványszámokat Ingyen és bérmetve küld a „MAGYAR FÖL!)“ kiadóhivatala Budapest, .Erzsébet-körút 21. sz

Next

/
Thumbnails
Contents