Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-09-21 / 38. szám
petrahai égettek javára; mely összeget a járás főszolgabirája tegnap a károsultak között szétosztotta. TANÚGY. A kegyestanitórendiek Zemplénvár- megyében. XXIX. Hudra János k. r. tanártól. Mint emlitém, a rendkormány nem volt hajlandó a rajzterem felállítását elvállalni; erre a. magas minisztérium még egy fogást csinál t. i. leír a városi képviselőtesliilethez, hogy a rajz iskola felállításának költségeit fedezze. A város atyái tisztelve az olimpusi parancsot, kiküldik igen szerény utasítással Szentgyörgyi Dezső városi mérnököt, megszemlélendő a felajánlott helyiségeket, hogy a látottak alapján a költségvetést készítse el. A mérnök 230 ltot elégnek talál az átalakítás munkájára, nehogy pedig ez az összeg túllőjön a célon, a képviselőtestület hivatalos buz- gósággal törül belőle 5 forintot. így maradt az említett célra 225 ft egy oly műnek kivitelére, melynek teljes rendbehozására, a szükségesekkel való ellátására legalább pár ezer forint kivántatnék. Ily komikus helyzetbe jutott a rajziskola eszméje a három érdekelt fél között. Az igazgató a megszavazott összeget a fent említett célra megfelelőnek nem találván, szept. 27-én, 48. sz. a. avval a kérelemmel fordult a városi képviselőtestülethez, hogy engedje át az ösz- szeget a sokkal szükségesebb uj iskolai padok készítésére, mert igen célszerűnek találná, ha az intézet minél előb megszabadulna régi alkalmatlan bútorzatától. A kérést első ízben megtagadták; de az igazgató újabb felterjesztésére belenyugodtak. így a II. és III. osztály is teljesen általakitva és felszerelve kellemesebb alakot öltött, jó hatást tőn a tanulókra, neveié a diszciplínát s befolyással volt sokaknak még szorgalmára is. Mig ezek szép csendben megtörténnek vala, az igazgató nagy örömmel jelenté be a főigazgatóságnak és a rendkormánynak a létesült reformokat s mint a ki dolgát jól végezé, nyugodtan pihengetett babérain. Minden oldalról megelége: déssel és elismeréssel találkozik. Azonban a magas minisztérium igényt formál a városi képviselő- testület által a rajzteremre megszavazott 225 ftra, vagyis fel van csúfolva ezen régi közmondás igazsága: »Leo non captat muscas«, s éppen nem nyugszik bele a képviselőtestület második határozatába, mely az összeget az iskola padjaira és egyéb szükségesekre átengedi, s kötelességévé teszi a rendkormánynak a 225 ft visszafizetését a leendő rajzterem céljaira. A rendkormany kiakarván kerülni a bizonytalan ideig tartó feleselést az államkormány nyal szemben, egyszerűen megküldi az összeget takarékpénztárba-tétel végett, hogy pihenjen ott mindaddig, mig a magas minisztérium 1 szükségesnek nem látjs kiutalványozását a majd fellállitandó rajzterem költségeinek födözésére. Az igazgatót bár nem kellemesen érinté ezjn vitás ügy, de azért feltett szándékának kivitelében nem akasztá meg. Újból hivatja az asztalost és vele a IV. osztály számára készítendő bútorzat ügyében megköti a szerződést oly formán, hogy a szükséges padok és egyéb felszerelések ápr. 20 ára az osztályba be lesznek állítva 140 ftért. A minisztérium azon leiratban, melyben igényét a 225 ftra bejelenti, értésére adja az igazgatóságnak, hogy az áldozatkészségben ő sem akar hátrább maradni, engedélyezi a tanulmányi alapból az V. oszt. számára készítendő uj bútorzatra a kívánt költségeket. A VI. osztály bútorzata több évvel ezelőtt készülvén ezzel az újításnak vége szakadt, de egyszersmind megszűnt a pad-mizéria is. A rajzterem felállításának kérdése pedig mélyen hallgat. A kegyes-tanitórend által az épület keleti részében átengedett helyiségek újra felülvizsgáltatván, a szakferfiak egybehangzó véleménye oda nyilatkozott, hogy e helyiségek rajzterem felállítására nem alkalmasak ; Írásbeli nyilatkozatukat az igazgató felküldé a rendkormányhoz, honnan ez ügyben még eddig válasz nem érkezett. Valószinü, hogy ezen ügy is bevonatik azon újabb kombinációkba, melyek manapság, mint alább kifejtem, ismét szőnyegre kerültek, s a gondolkodó főknek nem kis aggodalmat okoznak. Miután a fél utón való megállapodás sohasem volt célszerű, az igazgató megszokott gondosságánál fogva ápr. 14 én kérvényt intéz a ministeriumhoz, hogy az osztályok rozzant padlózatának ujjal való felcserélésére utalványozza a szükséges költségeket. E kérvényre a minisztérium 1889. jun. 6-án 12262. sz. leiratban válaszol, mely szerint az intézetnek használható állapotban való fentartásáról a kegyes-tanitórend,. mint épülettulajdonos, tartozik gondoskodni ; mig a tanulmányalap kötelessége e tekintetben a rendes évi tisztogatás költségeire terjed ki. Denikve az eddigiekből eléggé kiviláglik, hogy itt a jogok és kötelességek úgy össze-vissza vannak kuszáivá, hogy csakis egy világos uj szerződés áltál lehetne a homályos kérdést tisztázni. A ministértum leiratára a rendkormány jul. ' 14-én 1065. sz. a. kelt levelében felhatalmazza az igazgatót, hogy évről évre egy-egy osztályt pa- doztasson ki — mit a vakációban uieg is tőn — kezdve az I. osztálynál, melynek területe 53 -04 □ mtr. Az egész munkát Dubay István asztalos 98 ft és 56 krajcárért teljesité. A tenger vize nagy hullámokat ver, ha nem hiányzik a kü!ső ok; az erős légmozgás, mely nek megszűntével elsimul a tenger felülete s megszokott nyugalmát újból visszanyeri. A gimnázium ügyében felmerült eszmecsere már több mint 20 év óta hasonló hullámokat vert a nagy közönség körében ; felmerültek különféle okok, melyek minduntalan felszínre hoztak azon fontos kérdésnek megoldását, vájjon mely utak és módok által volna lehetséges csonka gimnáziumunk kiegészítése? De mert a főkérdésben, t. i. a pénzügyben, min dig egy harmadik személyt toltak előtérbe: az ügy a kezdet stádiumán túl sohasem juthatott. A lelkesedés szalmatüzként kialudt, mihelyt arról volt szó, hogy az áldozatkészségnél a saját zse beinket is figyelemre kell méltatnunk. Az 1889/90-ik iskolai év folyamán a mozgalom szokatlan érdeklődéssel, nagyobb hévvel indul meg, mit különösen azon kiváló férfiaknak kell érdemül betudnunk, kik az ügynek élén állva, fáradhatatlan tevékenységükkel a már több Ízben kialvó Veszta-tüznek uj életet adtak, s a szent lángok buzgó ápolása által a szőnyegen forgó kultúrái kérdést közelebb hozták a megvalósulás lehetőségéhez. Ki a mai újhelyi társadalmi életet figyelemmel kiséri, lehetetlen észre nem vennie, hogy minden kultúrái mozgalomnak, minden ne mesirányu, humánus törekvésnek, szivet és lelket egyaránt gyönyörködtető társas élvezeteknek, finom s minden izében elegáns szórakoztatásoknak a lelke majdnem minden esetben Chyzer Kornél dr. vármegyei főorvos, kinek ruganyos szelleme, élénk és mindig derült kedélye, erős meggyőző eréjü érces hangja, minden szép és jóra kész akaratereje, kellemes modora mindig valóságos prográm bármely üdvös eszmének megtestesitéséhez. Ő fogta fel legújabban az elejtett fonalat s kitartással küzd az intézet tovább fejlesztésének ügyéért De hálásan kell megemlékeznünk Molnár István főispán Öméltóságának és Matolai Etele alis pán őnagyságának buzgóságáról is, kik hatalmas befolyásaikkal támogatják a szóbanforgó kérdést. Kiváló elismerés illeti meg intézetünknek jelenlegi igazgatóját, Ormándy Miklós dr. t, ki teljes lélekkel arra törekszik, hogy az elvetett mustármag minél előbb terebélyes fává növekedjék. Iskola megnyitás. Homonnán, a középkereskedelmi és polgári iskola emeletre húzott díszes épületét szept 13-an avatták fel s adták át rendeltetésének. Az ünnepségen Szkurkay Ágoston, apát plébános mint az intézet felavatására felkért lelkész, Gerecz Lajos, intézeti igazgató — és Luko- vits Géza iskolaszéki elnök tartottak beszédeket, intvén az ifjakat kötelességeik pontos teljesitésére. Az iskolaszéki elnök beszédje közben lelkesülten éltette Andrássy Aladár gróf őexcellentiajár, ki az iskola ügyében, s ez áltál a felvidéken oly igen szükséges nemzeti művelődés érdekében munkálkodni soha meg nem szűnik s annak előhaladását erkölcsi támogatásával minden irányban s nagy mértékben elősegíti. — r. I. Az iskolai újév a sárospataki ref. főiskolában szeptemer első hetében kezdődött. Még az előbbi héten voltak a javító vizsgálatok, a melyen sokan a szünidő gondos felhasználásáról tét tek tanúbizonyságot, de többen most is hiányosoknak találtattak. A gimnázium egyes osztályaiba szép. i 4. napjain voltak a beiratkozások; a 3 elsőbb osztály már az első két napon megtelt, a mennyiben azon rendeletnél fogva, hogy egy osztályba 60 növendéknél többet fölvenni nem szabad, a szülők siettek fiaikat hamar beíratni, s bi zony több szüle már kénytelen volt gyermekével visszafordulni s azt vrgy más intézetbe, vagy magán utón taníttatni. Az V. osztály, dacára annak, hogy a főiskolai elöljáróság az 1890 évi XXX. t. c. értelmében a görög nyelvet helyettesitő tantárgya tanítását nem léptette életbe, — nem hogy apadást nem mutat, sőt a tavalyihoz képest a létszám öttel szaporodott, a mi azt mutatja, hogy a mi közönségünk nem vágyógik a minis- téri újítások után. Az egyes osztályok létszáma a következő: progimnáziumi osztály 31, I. oszt. 64, II. oszt. 65, III. oszt. 65, IV. oszt. 58, V. oszt. 62, VI. oszt. 53, VII. oszt. 31, VIII oszt 21, összesen = 460. Az akadémián a theológusok és jogászok összes száma körülbelől 100. — Az uj iskolai év ünnepiesen szept. 7 én nyitta tott meg a főiskolai imateremben. A 37 dicséret eléneklése után Mitrovics Gyula főiskolai lelkész kérte buzgó imában az ég segedelmét a tanárok és tanítók munkálkodására, azután Szinyey Ger- zson akadémia és közigazgató mondott lendületes megnyitó beszédet, a tanuló ifjú előtt álló felada tokról s az elérésére szolgáló eszközökről. Ennek elhangzása után Kun Pál akad tanár, a bölcsészet előadója, tartott székfoglaló beszédet, A filozófia fogalmáról és feladatáról értekezvén egy hosszú tanúlmányban. Előadása eleven, szellemes, a figyelmet mindvégig lekötő vott; mint filozófus határozott pozitivistának vallotta magát, s nagy lelkesedéssel fejtegette a Comte-féle pozitivizmus rendszerét, eszméit, törekvéseit. A nagy éljenzéssel fogadott felolvasás után letette a hivatalos esküt. Befejezésül Fejes István, a főiskolai igazgató tanács elnöke, intézett meleg buzdító szavakat az ifjúsághoz s a tanári karhoz. — Az ünnepséget derült lakoma követte, melyen az igazgató tanács s a tanári kar vett részt; ugyanitt a számos felköszöntő során megemlékeztek a tüzkárosultakról is, s nagy hirtelenséggel az égettek javára 40 ft 20 krt gyűjtöttek össze, melyen a petrahai egyháznak vesznek úrvacsorái kelyhet. Szeptember 8-án a gimnáziumban, 10-én az akadémián az előadások megkezdődtek. r. I. CSABNOK, Titkot sző... J (Litkot sző a csendes éjjel $/fS titkát a szél hordja széjjel. . . yr Levél csörren erdő mélyen, * Lombkoronás völgy ölében ! Halkan ül a madár-sereg; Csalogány, fürj nem csicsereg ; A hold halvány sugarával Játszva-játszik füvei, fával. Egy ütésre, egy varázsra, Népes lesz ez erdő tája; Apró viliik, tündérnépek. . . Játszadozva táncra lépnek. Futva lejtnek villi-táncot Mig rájuk a dér leszáll ott, S amint jöttek gyorsan szépen : Elhagyják az erdőt épen. * , tj> * A'om volt ez, puszta álom. . . S álomnak is, hogy csodálom 1 Szárnyaszegett szegény lelkem Ily magasra, hogy is lebben ! ? Jobb neki lenn itt a földön — Fo'd fia égbe ne törjön — Itt legalább feled, feled Tört reménynek sirja felett 1 Kapás ' HUMOR. Az államosítás küszöbén. Egy orthodox municipálista megszólítja a közigazgatásnak egyik nagyreményű sarját: — Hogy van a menyasszonyod, öcsém ? — Felbomlott a do'og, urambátyám. — Hogy-hogy? — Csupán csak io.odo ft a hozománya s én avval meg nem elégszem az államosítás és szer - vezés küszöbén. Katedrái bkócseségek. — Mindazt, ami terjeng: gőznek nevezzük. Tanár: Hat maga tegnap miért nem volt iskolában. Tanuló: Ujesztendőnk volt, tanár ur 1 Tanár: Ja, pardon! Maga tegnap izraelita volt. A dráma három részre oszlik : u. m az első, a második és harmadik részre. Tanár: (egy tanulóhoz) Mondja el nekünk, kérem, de lehetőleg röviden, mikor jöttek be a magyarok ? Tanuló: Nappal, GONDOLATOK Szív. Legjobb drága kö az, mely másokat karcol S ő nem tűr karcolást ; A legjobb szív pedig, amely inkább vérzik, Semhogy sebezne mást. Fliegt József. A nők állandóbbak a gyűlöletben, mint a szerelemben. Goldoni. * Az álom nagylelkű tolvaj. Az erőnek ajándékozza azt, amit az időtől ellopott. Carmen Sylva. Nyesés nélkül fa sem nő nagyra. * öreg katonának élesebb a kardja. * Legjobb futót is eléri az öregség. * Szeretet és harag nem igaz bírák. {Régi magyar közmondások.)
