Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-09-21 / 38. szám
Sátorai]'a-Uj hely, 1890 szeptember 21 38. sz. Huszonegyedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS Égése évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek os&k ismert kezektől fogadtatnak el. Xéziratoi nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérijén minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIP.DETÉSI DÍJ ; hivatalos hirdetéseknél : Minden egyes sző után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Történt dolog. Politikailag ébredező hazánkban 1840 — 1844-ig a kacérkodó, évenkint változó divat hatalma minden köröket mámorosit- gatva, ab'g hihető hódításokat tett, mely divatot a legelőkelőbb s vagyonosabb hölgyek, nemcsak- a közép vagyonosságuak azonnal utánoztak, de a tisztviselők nejei is utánok majmolták. Bécsi cipó nélkül bálba még az ispán- vagy tiszttartó-kisasz- szony se mehetett. Gazdag gavallérjaink (kiket meg is nevezhetnénk) nemcsak hogy Párisból hozatták minden öltönyeiket, de fehérneműiket is ott mosatták. A középrendü földes- uracskák már a bécsi frakkal is megbarátkoztak, melyet könnyen kaptak, mert volt még hitel és a váltótörvény is meg vala már alkotva. Csupa nóbelségben úsztunk. xChampagne*-i nélkül »ordínair* volt a felköszöntés. Selyem- s bársonyuszályok söpörték a tánctermeket. Elbizakodva, s az úrbéri megváltás által az aranybánya juthatásába bizva, a mit szemünk, szánk és hiúságunk megkívánt, azt szereztük. Kossuth fogságából kikerülve, sasszemeivel széttekintve, belátta 3 pusztulás nélkül soká fenn nem tartható sikamlós helyzetet. Lapjában, e cim alatt Kiábrándulás, egy oly lélekreható, nagy jelentőségű cikket irt, melynek következése az »Országos védegyletinek megalapítása volt, melynek lelkesitése folytán „a fiók-védgyletek« országszerte szaporodtak. Jelszavunk vala : ,A cifrán károsító divatot egyszerű, hasznos divattal kell leszorítani.“ Mi, az 1832-iki hosszú országgyűlésen jelen volt, akkor már megférfiasodott ifjúság, mindenfelé hirdettük az igét, hogy : T k ftC A. Páris Trouvillban. — A .Zemplén* eredeti tárcája. Tronville, szeptember hó. Ha valami Párisban töké'etes sshic«, teljes tv'lan« az bizonyára a tengeri fürdőzés. Alig múlik el junius 14-ike a .grand prix“ napja, máris menekül mindenki Párisból, csak azért, mert ezt igy hozza magával a »bon ton.« A három millió lélek között, kik a „világosság városában“ a tavasziüde levegőt csak a »Bois"-ból*) ismerik, csak nehány ezernek adatik a szerencse az év nagyrészét tetszése szerint, hol Nizzában vagy Monte- Carlóban, hol a Champagne-ban, hol pedig az Óceán vagy a La Manche partján tölteni a változó évszakok szerint ; legkevesebbet pedig mindenesetre magában Párisban, hová csakis a fenn emlitett bon ton miatt kell feljönni, hogy a névjegy sarkára oda bigygyesztett napon »fogadjon.« És annak a szorosabb érielemben vett «high- life* nak a példáját követi kicsi, nagy, vagyonos és kevésbé vagyonos. Júliusban, a mikor az afrikainak nevezett hőség (ennek nevezi a párisi, ha már felső nélkül mehet ki a boulevardra,) beköszöntött, falusi tempó itt maradni az óriási körfal által övezett kiálhatatlan városban. Menekül a ki csak teheti, a ki nem, az e’őrelátólag szűkre szabja a konyhai költséget s a lehetőségig koplal burgonya és viz mellett tizenegy hónapig, csak *) Bois de Boulogne íz boulogni erdő. Szerk. 'üßST Mal S5KÍ»] »A haza szent érdekében, mindaddig, míg hazánk finomabbat, ízlésnek megfelelőbbet gyártani s készíteni nem képes, ki magyar és hazáját szereti, örömmel kész oly ruhával és egyéb itthon kapható szükségleted megelégedni, melyet hazánk posztósai ta- ' kácsai, festői s minden mesteremberei szói- ' gálni képesek.* Férfias komolysággal elhatároztuk,hogy oly hölgygyei, ki a tánctermekben más öl- | tönyben jelenik meg, mint az itthon kapható, senki se fog közülünk táncolni. És hogy irányukban a társalgás alkalmával lovagiasak leszünk ugyan, de minden közlekedést illedelmes komolysággal kerülen- ! dünk. De szavunknak igazán meg is feleltünk, noha eleinte sok apprehenziót kellett eltűrnünk. Eleinte nehézkesen ment a dolog. A »védegylet* tagjai gácsí, tatai, szakolezai posztóból készíttették öltönyeiket. Midőn ezen gyárak kimerittettek, durvább gyöngyösi, egri szövetekből, de csinnal készíttettük azokat. A hölgyek a finom szepes- ségi vásznat kékre bábosán, csillagosán s fehér levélkékkel festett ruhákat kezdtek készíttetni. Midőn a hölgyek farsang elején tapasztalták, hogy a férfiak komolyan veszik a dolgot, mert petrezselmet árulgatva látták, hogy a kék babos ruhásokat, mint a méhek a nyiladozó virágot a táncosok úgy körülzsöngik, akkor ők is igy jelentek meg ; szóval divattá vált a csinosan készített öltöny és iparunk nagy lendületet nyert. Zepeczauer selyemgyárt emelt Pesten, a selyemgubók mázsaszámra adattak nékie el. Fris, uj, fesztelen, nemesen kegyeletes Ion a társalkodási élet. így az anyagi téren szebb jövőnek néztünk elébe. Kossuth igéi tetté váltak és bennünk lakoztak. azért, hogy a tizenkettedikben húsz napig parádézhasson valamelyik tengeri fürdőn, hogy húszszor leülhessen a kaszinó terasszán a délutáni hangverseny ideje alatt, s hogy a midőn huszan- egyedik napon a mindennapi megélhetés kényszere visszarepíti Parisba, egy papiros legyezővel, vagy egy-két »sous« ártatlan kagylóval, melyen ott pompázik aranyos betűvel a »Souvenir on Dieppe vagy Trouv.llc* bizonyíthassa azoknak, a kik talán kételkednének, hogy -»tengeri fürdőn volt. * De hát még a toálet ? 1 a vizi mint a szárazföldi! De kezdjük az utóbbival. E nehéz témánál azonban külobságet kell tenni az igazi szép ségek és a szak-szépségek (ha jobban tetszik hát demi-monde) között; ez utóbbi elvándorol tavasz- szál a boulevardokról az arany ifjúság után, mely vörös bakkancsban, hófehér nyitott kabátban, mely a mellény teljes hiánya foly'án látni engedi az ing kifogástalan plasztronját, a derekát karcsúra szoritó sokszorosan körülcsavart vörös övben s hozzá a fehér sapkában ott feszit a homokos tengerparton. A mi a női divatot illeti, az az elképzelhető legbizarabb A szegény fiatal lányok, s a nemkevésbé szerény mamák, itt is megtartják a a jó ízlést: nagyon világos ruha, lehetőleg fehér s az elképzelhető legnagyobb egyszerűség, mit szerényen egészit ki egy széles karimáju szalmakalap. Annál feltűnőbben öltöznek a félvilágiak. Itt egy V alakú ruha derék, mely bodros váll - dudorokban végződik, amott hófehér gilet kifogástalan araszos férfi gallérral s rőfös hosszú nyakkendővel; távolabb Lbegő matróz zubbony s meg mnkhoz egy ív melléklet va Nagyszerű látványt mutatott a buda' nyári színház 1845. évi november 14-én. Csupa itthon készített szövetekkel Wiener kárpitos által fénypalotává lön a belseje varázsolva és táncteremmé alakítva, melyben Batthyány, számos főurinö s több mint 300 táncoló angyalkák, mindannyian itthon kékre festett, itthon termett, szőtt és varrott ruhákban tündököltek. Nem a ruhájuk, de termetük és fejecskéik ragyogtak ott ki. Irigykedve vagy orrfintorgatva nem birál- gatta. dicsérte, vagy ocsárlotta ott egyik a másik toáletjét. Egy testvéri lácolat fűzött ott mindenkit egybe. Divattá vált és győzött a honfiak hon- szerető buzgalma. Bekövetkezett az 1848 dik év, melyben már Kossuth alkotta ^Iparegyesületj-ünk is virágzásnak indult . . . Most a »Védegylet*honi iparmentő nagy eszméjeelszunnyadt,alszik ! De meg nem halt. Lelkes ifjú nemzedék, melynek kebelében el nem szunnyadhat a hon szeretete, rátok vár ez a hon érdekeit szárnyaival védendő alvó géniusz ! Egyesüljetek és költsétek fel őt! Úgy néktek, mint unokáinknak füszeresitendi s könnyitendi a napról napra aggodalmasabbá váló életeteket, mert általa évenkint száz milliónál sokkal több forint maradna hazánkban. Minden lehet, hol az izjnos, szilárd akaratot erélyes, kitartó munka követi. Besze János. Vármegyei ügyek. Hivatalok megvizsgálása. Főispán Öméltósága e hét folytán titkára kíséretében tüzetesen megvizsgálta a varannai, homonnai és szinnai járások szalgabirói hivatalait s mindenütt példás rendet és pontosságot tapasztalt. Számonkérő szék. Főispán Öméltósága f. hó —■——■—■—m—maum annyi elsorolhatatlan forma és alak szűk és bő, testhezálló vagy pedig zsákformáju, a szerint, a mint az idomok feltűnő részei vagy hiányai azt megkövetelik s mindezekhez a színek minőén árnyalata, kezdve a kellemes kínai rózsaszíntől, egész a rikító sötétvörösig, tengerzöld, halvány- sárga, búzavirág szinü s koromfekete. S hogy az egész látvány még tarkább legyen, egy-egy botorkáló matróz, fehér szegésü, kék zubbonyában, vagy a tengert a hullámfogóról lomhán bámuló vén tengeri faikas, (öreg halász) keveredik e kaleidoszkópba. A délelőtt elég unalmasan telik el. Tiz órakor el szokás menni a kikötő gátjára, az árboctövén megnézni a thermo-barometer állását; a fekete táblán, hogy mikor végződik az apadás s mikor kezdődik az áradás, (nevezetes idő pont, ekkor kezdődik a fürdés.) Egy másik táblára kifüggesztik a kikötő elé az óceánról megérkezett hajók nevét, melyek az áradást várják, hogy a magas vízállásnál baj nélkül bevontatassanak a kikötőbe. Magán a homokos parton, melyről az apadás ideje alatt tíz-tizenöt méternyire visszahúzódott a tenger, nagyban folyik a labdajáték. A korosabb mamák és papák a homokba leszúrt óriási ernyő árnyában édes örömmel nézik, a mint a mindkét nembeli apróság térdig felgyürt/ruhában mezítláb ássa kaparja a homokot. Órákig elbámulom ezt az aranyos apró népséget, mely a kétévestől fel a tiz évesig ernyedetlen szorgalommal épit várat és vermet, kutat, húz hosszú csatornát hozzá a víztől a veremig. Némelyik ilyen apró szent egy rövid óra alatt annyira leássa magát a verembe, hogy a fel-fel nyúló lapátnál csatolva. -?H|Í
