Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-09-14 / 37. szám
gyesi Simon i ft, Stahlberger Ignác i, Grünwald Soma 2 ft, Friedman Lajos 2 ft, Propper Lipót 2 ft, dr. Vadász Lipót 2 ft, dr. Kr. 1 ft, Krausz M. 1 ft, Rochlitz Simon 1 ft, Grosz Vilmos 1 ft, Schwarcz és Zuckermann 5 ft, Berger Ignác I ft, Révész Miksa 2 ft, Balkányi Gyula 1 ft, Balkányi Farkas 1 ft, Lázár Zsigmond 1 ft, Glück Péter 2 ft, Friss Herman 2 ft, Molnár M. 1 ft, M. 1 ft, Hartstein Lipót 1 ft, Feingold Ignác 1 ft, Burger Mór 1 ft, Moskovitz i ft, Rosenbaum I. 1 ft, Goldstein Emil 1 ft, Zuckerman Gusztáv 5 ft, Lázár Fülöp I ft, Kisvárdai ipar és kereskedelmi bank 10 ft, Grosz Ignác i ft, ifj. Reizman Samu 2 ft összesen hatvankét forinttal. Reizman Herman 5 ftos adományát visszavette. Az alispáni hivatalhoz érkezett e hét folyamán a Pester Lloyd szerkesztősége gyűjtéséből második küldemény .... 1185 frt 78 kr harmadik küldemény .... 1263 frt 16 kr. Összesen : 2448 frt 94 kr. Hibaigazítás. Első közleményünkből kimaradt, de a Schwarz Bernát gyüjtőivén ott van a Zlinszky József által adott 5 ft. TANtTGY. A kegyestanitórendiek Zemplénvár- megyében. .XXVIrí. Hudra János k. r. tanártól. A következő 10—-12 esztendő minden fontosabb mozzanat nélkül pereg le intézetünk történetében, hacsak fel nem jegyzünk egyet rná-t, mely közelebbről inkább csak házunkat s különben templomunkat érdekli. Ilyen p. o. a templom tornyának javítása, mely 973 ftjba került a rendkormánynak. A templom tornya 1801-ben épült, kijavíttatott 1668-ban, 1756-ban a paulinu- sok által; több kisebb-nagyobb javításokat leszámítva 1876-ban a k. rend által Gyalokay Fe renc házfőnöksége alatt. Szóban volt már akkor a toronyórának kijavítása is, de ez csak 1882-ben valósulhatott meg, midőn nt Szabó Mátyás rendi tag, elemi isk. igazgató műértő buzgalma folytán a városiak és a ház hozzájárultával a szükséges 60 ftnyi költség fedezve lett. Gondozása, miután első sorban városi éidek, a várost illeti. Az erről szóló irat a levéltárban fel is található. 1877 okt. 2 án Gyalokay Ferenc és Szabó Mátyás részt vesznek Schuszter Konstantin kassai pöspök beigtatási ünnepén. 1878 jan. 7-én kedves meglepetésben részesültünk. Gróf Wallis Gyulánk szül. gr. Somogyi Hona asszony Öméltósága, mint hg. Breczenheim egyik örököse s különösen a s.-a-ujhelyi javadalmak birtokosa, kegyes volt templomunk részére egy gyönyörű szép misemondó ruhát ajándékozni, melyet a grófi javadal mák igazgatósága Bydeskuthy Sándor kézbesített. A házfőnök nem mulasztá el megköszönni a mél- tóságos grófnénak ezen nagy kegyességét. Ápri lis elején pedig fdő 7rautwein János, az oltáregyesület igazgatója, volt szives egy pár szép requi emre szolgáló dalmatikát küldeni ; ápr. 8 án Val- lis Gyuláné grófné Öméltósága ismét egy gazdag kiállítású gyönyörű violaszin selyem kazulával ajándékozta meg templomunkat. De térjünk által ismét a gimn. ügyére. Az l88j-ik évi XXX. törvénycikk szentesítése után, — mely szól a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről, — a mely végkép megszünteti tantervében az egész gimnáziumnak részekre t. i- al-, nagy és főgimnáziumra való telosztását, s mint már előbb említve is volt, csak a teljes gimnáziumnak enged meg igazi létjogosultságot, hol az ifjú 8 évi fáradozásának gyümölcsét az érettségi bizonyítvány elnyerése által nyugodtan élvezheti s a szélrózsa minden irányában kalauzolhatja. Többször felmerült a város és vármegye közönségének azon óhaja, hogy a 6 osztályú gimnázium 8 osztályúvá egészittessék ki. A kívánság jogosult, a cél igen szép; de a szükséges költségek előállításáról sem a vármegye, sem a város mit sem akart tudni, abban a szent meggyőződésben élvén, hogy azt vagy az állam, vagy a kegyes- tanitórend fogja eszközölni, vagy együttesen mindketten. Ez a vélemény annyira meggyókeresedett még az intelligensebb egyéneknél is, hogy éppen nem tetszék, ha az igazgató vagy va'amely tanár azt az állítást merte kockáztatni: »de vájjon hol van a költsége ? ! mert a piaristáknak az érdekeltek között legkevésbbé fekszik érdekében, hogy saját pénzerejökkel egy vármegye vagy város számára főgimnáziumot alapítsanak I Hogy pedig ösz- szetett kezekkel az államtól mit lehetett várni, azt kifejezte Trefort Ágoston, vall. és közokt. miniszter ő exja, midőn 1886-bm mármarosi útja alkalmával az indóháznál a főispán Öméltósága ve- zetésa alatt üdvözlésére egy küldöttség tisztelgett, melynek a gimn. igazgatója : Halmi László is tagja volt. Mikor Frámer Alajos prépost-plébános fényes dikciójában már áttérendő volt a gimnázium ügyére, a miniszter szokott könnyed modorával félbeszakítja a szónokot s igy szólt: eKell is nektek főgimnázium, állítsatok magatoknak ipariskolát « Majd magához szólítja a gimn. igazgatóját s a perronon sétálva kérdé : » Vájjon oly nagy szükség van itt a főgimnázinmra ? Az igazgató Csak ány- nyit mondott, hogy a jelen helyzet abnormis és tarthatatlan s vagy egészittessék ki 8-ra, vagy re- dukáltassék 4 re. Ez alkalommal kérdezé : » Van-e már pénz e célra !* s midőn a direktor tagadólag válaszolt, Trefort igy nyilatkozott: e'No akkor nem is lesz főgimnáziumunk egy hamar.« Pedig a miniszter Homonnán született, Zemplén-vármegyében s hozzá intézetünknek több éven át tanulója volt. Trefort miniszter könnyed megjegyzézei az iróniának bizonyos fullánkjával voltak felfegyverezve ; nagyon jól tudta, hogy ezt a közömbös népet saját érdekeinek tiszta felfogására csak úgy vezetheti, ha értésükre adja: nHogy segíts magadón, az Isten is megsegít.* Mindent másoktól várni, magunkat s áldozatkészségünket latba nem vetni ott, hol szellemi érdekeink első sorban kell, hogy irányadóul szolgáljanak, a kislelküség bizonyos vádját zúdíthatják ellenünk Hogy a vármegye és a város gondolkodás módját újabb időben a legjobb irányban megváltoztatta s az eszmének megtestesülését pár évvel utóbb lelkesedéssel felka rolta : igazolja azt, hogy érdekeinek tudatára ébredt, és mert nem késő: dicsérettel kell adóznunk azon egyéneknek, kik fáradhatatlan tevékenységükkel az ügyet a megvalósulás stádiumához közelebb juttatták. De erről alább. 1888. év jul, 23—31-ig tartott nagy káptalanban Ormándy Miklós dr. szegedi fögim. tanár választatik meg házfőnök és gim. igazgatónak. Halmi László hasonlóminőségben Vác zra költözött. Ormándy Miklós dr, Ifjúi hév vei S-SOk jó akarattal fogott kettős tisztének lelkiismeretes betöltéséhez ; mi közben nem egy akadálylyal kellett neki megküzdenie. Elődei vagy 30 év óta ha nem is voltak teljesen érzéketlenek a ház és gim. körében időközönként felmerülő anyagi szükségletek iránt, de az el nem vitatható, hogy egészben v^ve, különösen a klastromépület, annyira mostoha sorsban részesült, hogy itt ott már életveszélyessé vált a benne való tartózkodás. Heikulesi munkaerővel kellett a sok lim-lomot kihordatni. hogy a megkivántató rend és tisztaság kifogástalan legyen. A ház minden részében javítások történtek, a külgazdasági épületek rendbehozattak, vagy újjá épültek ; szóval a szerény pénzerő korlátái között mozogva mindaz létesült, a minek szükségessége első sorban kívánatos vala. Fögondját a gimnáziumra irányozá, melynek belső berendezése, bútorzata s mindenekfelett az egyes osztályok padjai oly mizerábilis állapotban valánsk, hogy még egyrészről szánandó mosolyt csaltak a tanügy újabb vívmányaival ismerős ajkokra. másrészt elszomorodott minden tanférfiu szive, látva a régi Ízléstelen, kényelmetlen kalodákat, melyekben kénytelen az ifjúság fejlődése legvirágzóbb korában naponként 4 -5, sőt több órát eltölteni oly időben, midőn az úgy is nagy óraszám bénitó*ag hat mind testi, miud pedig szellemi fejlődésére, még is kényelmes ülésü padokat kapjanak Ezeken kívül katedrák, krétatartó, asztalkák, és ruhatarló foga-ok készíttessenek, mint teljes kiegészítői az osztályok megifjodott alakjának. De vájjon ki a patrónus ? I Ki köteles mindezen terheket viselni? Az első érdeklődő a város. A város és gimn. közötti viszony igen vékony szálakon függ; szerződésileg a város egyáltalában semmire sem kötelezé magát; hanem év- röl-évre hozzájárul némi segélylyel a gimn. fentar- tásához. Nevezetesen uton-utfélen hangoztatott szegénységére hivatkozva, 40 az az negyven forintot ad a mesze'és és tisztogatásra aug. végén, továbbá 5 öl fát a gimn és 5-öt a ház számáras ezzel lerótta kötelezettségét egész évre. Miután a kegyes-tanitórend évenként sajátjából több ezer forinttal járul a ház s igy a gimn. fentartásához, méltányos lett volna, hogy az állam vegye kezébe az ügyet s utalványozza a pénzt a szükséges bútorok beszerzésére, annáliokább, mert a 4000 ftra rugó tandijat is az állam szedi. De az állam hivatkozva régi abúzusból származott úzusra, a kötelezettséget a rend nyakába akasztá. így történt, hogy a kegyes-tanitórend kormánya 1888. szept. 26 1300. sz. a. kelt leiratában felhívja az igazgatóságot, hogy az első osztá'y szá mára a szükséges bútorzat elkészítésére csináltassa meg a k ütségvetést, mi okt. i-ső napján megtörténvén, két hónap lefolyása alatt a bútorzat el is készült s a karácsonyi szünnapok alatt az osztályban el is lett helyezve. Került pedig az egész 128 ftba. Elképzelhetni a fiuk örömet, midőn uj év u>án visszatérve, iskolájuknak kellemesen meg- vá'tozott képét szemlélhették. Miután a rendkormány már belekezdett a javitó munkálatokba, a magas ministerium tovább akarta vinni a próbát, Az újabb tanügyi követelmények szükségessé teszik minden gimnáziumnál egy rajzterem felállítását is; a hol ez nincs, kénytelenek az ifjak saját osztályaikban szorongani. Az egyes helyek a békés ülésre célszerűek lehelnek ugyan, de arra már nem, hogy minden egyes tenuló rajztékájá/al, vagy ..'ég nagyobb táblájával kényelmesen mozoghasson Ez esetből kifolyólag a magas minisztérium átiijt a kegy. r. kormányához, felhiván őt egy alkalmas rajzterem f lállitására De a rendkormány, tekintetbe véve a több ezer forintba kerülő kívánalmat, a magas minisztérium intencióját még elvi szempontból sem tehette magáévá, annál kevésbbé utalványozhatta a megkivántató költségeket. Annak azonban nem volt ellene, hogy a társhíz kel éti részének második emeletén akár 4 vagy 5 szoba is átengedtessék, de az átalakítást, bebutorozási s minden néven nevezendő költséget az állam viselje. Egyúttal a rend kijelenté, hogy ezt csak ideiglenesen engedélyezi, mig a kormány valami más módot nem talál a rajziskola felállítására. Természetes, hogy a rendkormány engedékenysége valami jó hatást nem gyakorolhatott a ház lakóira kiknek tel jesitett kötelmeik után egy kis nyugalomra is van szükségük; pedig a házunkat közelebbről ismerő, igen jól tudhatja, hogy a ki az épület keleti részének 2 ik emeletére akar hatolni, annak labirintszerüleg először össze-vissza kell a ház folyosóit barangolnia. Hogy az ily állapot a ház tagjainak idegességét csak fokozná • kétségtelen. Már e század elején Sivulszky megragadott minden alkalmat, fel - használá összes argumentumait annak bebizonyítására, hogy az iskola a szerzetházban fen nem tartható; sürgött, mozgott, mig végre vasakaratú szilárdságának sikerült kivinni a máig fenálló iskolaépület emeltetését és ezáltal megszabaditá a házat az örökös dongástól. Mély belátása okvetet- lenül elismerésre talált kartársainál. A beiratások a helybeli gimnáziumban be- végződtek s örömmel konstatáljuk, hogy a tanulók száma, a múlt tanévihez arányitva, emelkedett. Leiratkozott Ugyani ; az I. osztályba 60, a II. 42, a III. 34, a IV. 32, az V- 21 és a VI. 17 nyilvános rendes tanuló. A gimnázium V. osztályába most lépő 21 tanuló közül az 1890. évi XXX. t. c. alapján görög nyelvet 13-an, az idézett törvénycikk által meghatározott pótló tantárgyakat 8 an tanulnak. Osztályfők az I. osztályban: Incze István, k. r. áldozópap ; tanítja a latin nyelvet az I. és IV, és a magyar nyelvet az I. osztályban. A II. nsztályban : Kapás Aurél, k. r. áldozópap, tanítja a latin és magyar nyelvet a II. és a német nyelvet a III. és V osztályban. A III. osztályban : Hudra János, k. r. áldozópap, tanítja a latin és magyar nyelvet a III, a történelmet a III., V. és VI. osztályban. A IV. osztályban : Félegyházy Béla, világi, tanítja a mathemitikát a III, IV., V. és VI., a fizikai földrajzot a III. és a természetrajzot a IV. osztályban. Az V. osztályban : Cserép József dr., világi, tanítja a magyar nyelvet a VI. a latin nyelvet az V. és a számtant a II. osztályban. A VI. osztály feje: Friml Aladár dr., világi, tanítja a latin nyelvet a VI., a németet a IV. és VI. a számtant az I. osztályban és a magyar nyelvet az V. osztályban Ormándy Miklós dr., k. r. áldozópap, gimn. igazgató, tanítja a természetrajzot az V. <s VI. osztályban. Fekete Fidél, k. r. áldozópap, tanítja a hittant az I., II., Ill, IV. és VI. és a görögnyelvet a Vl-ikban. Keczer Géza, világi, tanítja a földrajzot az I. és II., a magyar nyelvet a IV. és a görögöt, valamint a régiségtant, Írod. olv. az V. osztályban. Vnndruska Antal, világi, tanítja a rajzot az I., II,, UL, IV. és V., továbbá a tornát I—'VI. és a szépírást az I. és II. osztályokban. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi min. folyó évi 23583. sz. a. kelt rendeletével kiadott Rendtartás« 2. § a értelmében az ezután beiratkozni szándékozó tanulók az igazgatósághoz benyújtott folyamodás alapján csakis a főigazgató által vehetők fel nyilvános rendes tanulóknak. A magán vizsgálatot tenni szándékozókra ezen § nem terjed ki. Beküldetett szerkesztőségünkhöz : a sárospataki ev. ref. akadémiának tanrendje az i890/91. tanév első felére. E szerint: A) A vallás és egyháztudományi szakban előadja: Mitrovics Gyula, rendes tanár: az erkölcstanból a homiletikát, s ezenkívül hetenkint 2 órán gyakorlati theol. szemináriumot tart. Warga Lajos, rendes tanár: a keresztyén egyház történelmét, a XIX. század egyháztörténelmét, a vallások összehasonlító ismertetését. P. Nagy Gusztáv, rendes tanár : az ó-szövetségi kor. vallástörténetét, az uj szövetségi kor. vallástörténetét. Radácsi György, rendes tanár: az ó-szövetségből Zakariás próféciáját, az uj szövetségből a rómaiakhoz Írott levelet és az ó-szö- vetségi kánon történetét (isagokia). Finkey József, dr. rendes tanár : az egyházjogot. B) A bölcsészeti szakban. Szinyey Gerzson, rendes tanár : az Aurórakor költészetét, az oktatástant, — Kun Pál, rendes tanár: a bevezetést az újkori bölcsészeibe. Molnár Lajos, főgimnáziumi rendes tanár: a legújabb kor történetér. Rácz Kálmán, theol. segédtanár : a héber nyelv elemeit, az uj-szövetségi görög nyelvet. Rács Lajos, gimn. tanár : a francia nyelvet. C) jog- és államtudományi szakban : Emődy Dániel, rendes jogtanár : a magyar magánjog rendszerét, a polgári peres és perenkivüli e járást, a magyar családi és öröklési jog a'apelveit. Nemes Ferenc, rendes jogtanár: a magyar büntetőjog rendszerét, a magyar közigazgatási jogot. Szánthó Gyula, dr. rendes jogtanár : a római jogot (institutiók), a római családi és örökösödési jogot. Ballagi Géza, dr. rendes jogtamr: a nemzetgazdaságtant, az alkotmányi és kormányzati politikát. Finkey József, dr. rendes jogtanár: az osztrák magánjogot, az egyházjogot. Kun Béla, rendes jogtanár: a magyar pénzügyi jogot, a bevezetést a jog- és államtudományokba, a bevezetést a statisztikába,
