Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-09-14 / 37. szám
Sátoralja-Ujhely, 1890. szeptember V-t 37. sz. Huszonegyedik évfolyam. ILÍriZITÍS ÁB Égéin érre 6 frt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek oiftk ismert kezektől fogadtatnak «1. Xtslratox nem adatnak ▼issza. Egyes szám éra 20 kr. L nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) EI3DETÉ3I D!J : hivatalos hirdetéseknél • Minden egyes esd nt&n' „ 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük b körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden □ centiméter ntán 3 kr szémittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. A közigazgatási bizottság üléséről. — S.-a.-Ujhely, 1890. szept. 12.— Főispán Öméltósága d. e. 9-kor a tanácskozást megnyitódnak nyilvánítván az alispán tett szóbelileg jelentést a közigazgatás menetéről. Szóbelileg azért, mert a népszámlálássá bekövetkező munkálatok előkészítése végett a n.-mihályi, homon- naiés varannai szolgabiróságok területén lévén elfoglalva, onnan székhelyére csak az ülés reggelén érkezett vissza. Főispán Öméltósága avval toldotta meg az alispánnak rövid jelentését, hogy tájékoztatta a közig, bizottságot azok felől a tapasztala tok felől, miket a szerencsi, tokaji, bodrogközi és gálszécsi szolgabirói hivatalok megvizsgálása alkalmával magának a járások székhelyein szerzett. Dacára annak, hogy a közigazgatás minden ágazatában a teendők halmazával túl vagyunk terhelve, a négy járásban rendet és általában megnyugtató állapotokat talált Öméltósága, — előre jelezvén, hogy az a legújabb megterheltetés, melylyel a községi adminisztrációnak minden irányba kiterjedő és mélyreható megvizsgálása a főszolgabirák kötelességévé tétetett s mely feladatnak sikeres megoldása hónapokra terjedő nagy munkával jár, — az elintézetlen irodai ügyeknek felszapo rodását fogja maga után vonni. Ezekután az 1891. és 1892 évekre a kir. államépitészeti hivatal és a vármegyei számvevőség által egybeálHtott útépítési költségvetés tér vezete s az annak bírálatát képező küldöttségi je lentés Vétetett beható tárgyalás alá. Lapunk hivatalos részében a szakelőadók munkálata, úgyszintén a közigazgatási bizottságnak erre vonatkozó javaslata és határozata közzététetni rendeltetvén, e helyen csakis az útadónak az 1890. évi I. t. c. által létesített és a mi viszonyainkhoz szabott rendszerét — térszüke miatt azt is csak főbb vonalaiban — ösmertetjük meg t. olvasóinkkal. A községi, illetve a körjegyzők által foganatosított összeírásokban talált a számvevőség 6587 korosztályost, vagyis az id. törv. c. 25. §-ával útadó- tartozásba vont olyan 18—60 éves férfit, akik állami adót nem fizetnek. Ezeknek pénzben kifejezett értéke, egyénenkint 1 ft 50 krra', tehát a három kézinapszám maximumávál számítva, 9730 ft 50 kr. Kézi minimista (vagyis olyan kötelezett, kinek állami adója 15 ftnál kevesebb) találtatott 45.589 T ABC A. Dal. — Frangois Coppée. — Galambnak mondtam :•Szállj el könnyű szárnyon, Bűvös virágot hozz oh madaram 1 A Gangesen nyit — ős regék honában.* A galamb szólt: »Az nagyon messze van!« A sasnak mondtam : »Tárd ki, tárd ki szárnyad, Az ég sugarát hozd el, büszke sas, Heve talán e hideg szivén áthat!« A sas lelelt; »Az ég igen magas !« S a keselyűnek szóltam : ,Szállj le gyorsan, Szivembe vésve hordok egy nevet, Feledni vágyom, jöjj és tépd ki onnan !“ A keselyű szólt: »Késő, nem leheti« Szalay Pruzina. A karthauziakról. — A .Zemplén* eredeti tárcája. II. (A karthauzi-rend megtelepedése Ás kolostorai hazánkban. A magyar harthauziak sajátszerii jellemvonásai, szellemi munkásságuk, s könyvtáraik. Befejezés.) Hazánk, melyet Pázmány a szerzetesség virágos kertjének nevez, a középkor legszigorúbb rendjének, a karthauziaknak is megnyitotta ajtaját. A néma barátok szerzete, mint őket a nép jellemzően nevezte, nagy népszerűségben állt Maegyén, kiknek utadó-terhe (a: 1 ít 50 kr.) 68,520 ft 50 kr; igás minimista (vagyis olyan kötelezett, kiknek adója kevesebb 30 ftnál, de legalább is két igavonóval bírnak) van a vármegye területén 10,827 egyén, s ezeknek utadóterhe (a : 3 ft) 32,181 ft; - végre a 10-es kötelezettek, vagyis azok, kiknek állami adója után rovatik ki az útadó tartozás, 574972 ft 20 krral lépvén be a kötelezettségbe, megterheltettek állami adójuk io°/fl-jével, azaz: 57,497 ft 22 krral. E négy osztályzatnak együttes terhe a vármegyében 168.520 ft 50 kr. Ehhez járulnak még a vasúti tisztviselők és az állami hivatalnokok, kiknek megterheltetési aránya a magyar államvasutak igazgatóságától és a kir. adóhivataloktól várt kereseti adókimutatások beérkezése után fog kiszámíttatni. Mindezt összevéve az uj rendszer által biztosított erőforrásnak pénzértéke cirka I70 000ftra becsülhető. A régi rend szer szerint 175,303 ft volt a közmunkakötelezettség értéke. A régi rendszerhez mérve az újat erőteljcs- ség tekintetében, mutatkoznék kedvezőtlen különbség 53°3 ft. Ha azonban számításba veszszük azt is, hogy mindazok a községek, melyeken állami, vagy törvényhatósági közu*ak futnak át, a területükre eső szakaszok fentartásához külön-külön évi kvótával tartoznak járulni, mely hányadot évi költségvetésükbe tirtóznak szükségletül felvenni, s ily formán egy újabb erőforrás is nyittatott útépítési célokra, melynek pénzértéke évente, alacsony számítássá', a 16,000 ft körül jár : bízvást mondhatjuk, hogy az uj rendszer 10,000 fttal több jövedelmet ígér, csak ebből az egy jövedelmi forrásból, a réginél, és mégis könnyebben lesz az adófizető közönség által elviselhető, mert a megterheltetés most egyenletesebben, arányosabban, úgy, mint az osztó igazság elve megköveteli, sulyosodik vállaira. Elvül mondatván ki az, hogy a korosztályo sok mind a tiz járásban, a kézi- és igásminimisták pedig a bodrogközi, n.-mihályi, varannai, homon- nai, szinnai és sztropkii járásokban törvényhatósági Útadójukat kézi erő, illetve napszám, vagy igavonó állati erő segítségével rójják le ; e szerint az utadókötelezettségnek természetben való lerovásából várt fedezet tesz: 1) 6487 korosztályos egyén után 9730 ft 50 krt 2) 22183 kézi minim. » » 36 274 fr 50 krt gyaraoszágon, noha nagyobb elterjedést soha sem nyert. Hat kolostoruk volt mindössze: az ercsii, a menedék-szirti, a lechnici, a tárkányi, a lövöldi és a nagyváradi. Ezek közül legrégibb az ercsii (Buda mellett), hová IV. Béla telepitette a karthauziakat 1238-ban, leghosszabb életű pedig a lechnici kolostor volt (csak a múlt század elején szűnt meg). Az első magyar születésű karthauziként a történet János, bodmári papot említi, a Mátyásfalvi családból. 3) 7[9° 'gás minim. » » 21,570 fr — kr. összesen : 67,575 ft — kr. A készpénzben lerovandó útadó : 100,654 ft 17 kr. Törvényhatósági útadó főösszege: 168,229 ft 17 kr. Szükséglet főösz. 91-ben cirka: 230,000 ft — kr. Fedezet , » „ 194,000 ft — kr. Hiánylat s állami segélylyel lenne fedezendő:....................36,000 ft — kr. A szakelőadók jelentéseiből kiveszszük a következőket . Az árvaszéki előadók elintéztek augusztusban 1480 ügydarabot, hátralékban maradt: 965 ügydarab. A közegészségi viszonyok kedvezőtlen fordulatot mutatnak. Uralkodó betegségek : a vérhas, roncsoló toroklob (28 haláleset) vörheny (5 haláleset) és a szamárköhögés. A b.-zsadányi trahomás betegeket ma fogja Chyzer főorvos a helyszínén megvizsgálni. Főispán Öméltóságának indítványa következtében felhivattak a járási főszolgabirák, hogy most, mikor a községeket sorra látogatják, győződjenek meg arról is, miképen teljesítették a körorvosok közegészségügyi szolgálataikat s az eredményről a közigazgatási bizottságnál jelentést tegyenek. Kir. ügyész jelentette, hogy az augusztusi rablétszám 255, a kir. kerületi börtönben az egészségi viszonyok kedvezők. Kir. tanfelügyelő indítványára Mó\nár János, s.-pataki állami elemi iskolai tanító ellen a fegyelmi eljárás megszüntetretett. A rákóczi zugiskola fen- tartóitól behajtott 100 ftnyi birságnak a magyarosító egyesület pénztárába történt bevételezése tudomásul vétetett. Kir. főmérnök és Horváth József, tb< főjegyző küld. tag egybehangzó jelentéseik alapján {elhivattak ahomonnai és szinnai járás fószolgabirái, hogy jövendőre a kaviesátvételnél éber figyelmet fordítsanak arra, vájjon a garmadák jól ki vannak-e ros - talva. Dicsérőleg szólották a sztropkai j. főszolgabírójáról, ki a kivicsgarmadákat mintaszerűen kezelteti. Tokaj város hátralékosairól az 1888. évi közmunkatartozás után rajok kirótt 1139 ft 40 krnyi birság törültetni rendeltetett. Kir. pénzügyigazgató jelentése szerint aug. hónapban befolyt: egyenes adó 133,210 ft 13*/2 kr. (múlthoz mérten most több 18,808 ft 85 */2 Hazánk politikai történetében a karthauziakkal nem találkozunk. Magános hegyeik közt a hazáért mondott imádság volt hazaszeretetük egyedüli nyilvánulása. Magyar főpap sem került ki soraikból. Legkedvesebb mellékfoglalkozásuk a könyv- írás és könyvmásolás volt. Nálunk kevésbbé tűntek ugyan ki e téren, mint a külföldön, mégis nem egy adat tartotta fenn enemii munkásságuk emlékét. így a legnagyobb középkori magyar Az említett hat kolostor történetét irta meg J kéziratot, az Érdy-kódexnek nevezett legendáriumot a szerző, gonddal, szeretettel s élvezhető stílben. Kár, hogy az adatok nagyrészt a karthauziak birtokviszonyaira s pereire vonatkoznak, s így csak az előadás élénksége és egy-egy legenda- szerű vonás enyhíti a rajzolt kép szárazságát. A történeti adatoktól itt is eltekintünk, s csak azt vizsgáljuk röviden, hogy milyen jellemző alakot öltött a karthauzi-rend hazánkban. A karthauziak tudták, hogy mindig azon ország szokásaihoz és viszonyaihoz kell idomul- niok, mely előttük vendégszeretően megnyitó kapuját. így volt ez Magyarországon is, melynek talajában a karthauzi-rend aklimatizált növényt képezett. A karthauziak bölcsője: a Grenoble közelében elterülő vadon lakói marhatenyésztéssel foglalkoztak, természetes tehát, hogy az uj rend is a marhatenyésztést ismerte el az anyagi életfenntartás eszközéül. Hazánk népe ellenben kiválóan földmivelő volt, s e szokás előtt a karthauziak is meghajoltak. Erőt vett a karthauziakon a magyar nép azon sajátságos jellemvonása is, hogy szereti a szigor fogalmát saját szája-ize szerint kibővíteni. A karthauziak szigor dolgában J nálunk sokkal többét engedtek meg maguknak, j mint külföldi társaik. is karthauzi irta, kit írónk lövöldi névtelennek hiv. Van még nehány karthauziaktól eredő más kódexünk is. Szerzőnk nyolc magyarországi karthauzi irót, tudóst és könyvmásolót ismertet. Szól a szerző a magyar karthauziak könyvtárairól is, de csak röviden és hiányosan. Úgy látszik, nem ismeri Csontosi János egyik értekezését,*) mely a látókövi és lechnici karhtauzi- könyvtárak történetéhez becses adatokkal járul. A munka mivelődéstörténeti részét kiegészíti a karthauzi-művészekről szóló ismertetés, a könyvet pedig a magyarországi karthauzi-perjelek névsora rekeszti be. * * * Ezzel megválunk könyvünktől, melynek a nagy a közönséget érdeklő néhány' adatát fönn- tebbiekben ismertettük, s iránta némi érdeklődést akartunk ébreszteni. Dicsérettel kell még megemlékeznünk a mű díszes kiállításáról s illusztrációiról. A Nagy Lázár rajzai tiszták es stílszerűek, a Telegdy Lászlóéi könnyedek és hangulatosak. Petrovics Elek. *)Magyar könyvszemle. Közrebocsátja a M. Nemzeti Muzeum könyvtára. 1880. évi folyam. 352—363. lap. 3Xai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva,
