Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-31 / 35. szám

berg Ede, t.-terebesi plébános, esperes a kerületi r. kath. papság egy részének segédletével teljesí­tett. A g. k. kerületi papság Varga b.-újlaki lel­kész főesperes vezetése alatt testületileg vett részt a végső tiszteletadáson. Tizenkettő körül járt az idő, mikor a temetés megható cerimóniáinak és a gyászmisének végezte után kikisérték a koporsót a barancsi temetőbe s ott általános részvét és meghatottság közt átadták a halál birodalmának. * A gyászoló család által kiadott gyászjelentés igy szól: Bárczy József vármegyei gyámpénztáros, mint rokon saját s gyermekei, valamint az összes rokonok nevében mélyen megszomorodott szívvel tudatják a legjobb rokon, illetve nagybátyuknak, Nagyságos és Főtisztelendő porubai Beszterczey Ferenc r. k. c. kananok, Ferenc-Józsefrend lovagja, gálszécskerülcti esperes s barancsi plébános, Zem- plénvármegye bizottsági tagjának, stb. hosszas szenvedés után folyó hó 28-án esteli 7 órakor Sátoralja-Ujhelyben, életének 69-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó hó 27-én d. u. 4 órakor fognak S.-a.-Ujhelyben a r. k. egyház szertartása szerint beszenteltetni s 29 én d. e. 10 órakor Barancson örök nyugalomra helyeztetni. Az nngesztelő szent mise áldozat aug. hó 30-án fog a barancsi r k. templomban a min- Mindenhatónak bemutattatni. Áldás és béke hamvai felett I Különfélék. (Felség-adomány.) Ófelsége a király Bihary Emánuel n. polenai g. kath, lelkésznek 40 ft kegyadományt küldött. (Bérmáló körút.) Bubics Zsigmond, kassai püspük vármegyénk területén szeptember hó fo­lyamán bérmálni fog. Gálszécsen 10-en kezdi meg a bérmálás szentségének kiszolgáltatását. (Ruttkayné — Kossuth Lujza asszony) öt napot szentelt Ujhelyben végzett látogatására s az egész idő alatt Matolay Etelének és kedves csa­ládjának legszívesebb vendéglátását élvezte. Itt ünnepelte meg nevenapját, úgyszintén Lajos- estéjét is a legvidámabb vendégszerető társas kör­ben. Lajos estéjén Matolai alispán házánál 83-án ültek az asztalnál s vettek részt a lukullusi va­csorából. Az emlék-albumot (melyet lapunk múlt számában irtunk le) Matolay alispán nyújtotta át Ruttkaynénék pár szónyi ajánlás és szép be­széd kíséretében. Ruttkayné e szép figyelmet avval viszonozta, hogy lefényképeztette magát s többeket kitüntetett fényképének odaajándékozá- sával. Vacsora alatt felköszöntöket mondottak Ma­tolay Etele és Fejes István. Bajusz József a Rutt­kayné látogatása emlékére irt hazafias költemé­nyét szavalta el nagy tetszés közt. Mányi Lajos zenekara a legjobb régi magyar nótákat játszotta, s mikor ezt zenditette rá : Kossuth Lajos azt üzen te\ vele énekelt az egész, nagyobbára hölgyekből álló társaság s a visszaemlékezés könnyeket csalt Ruttkayné s mindnyájuk szemébe. Vacsora vé­geztével a fiatalság táncra perdült, Ruttkayné nagy érdeklődéssel nézte a táncot s kiváló gyö­nyörűségét találta a csárdásban. Kirándulásokat tett Széphalomra, a Kazinczy Ferenc sírjához és emlékházához, útba ejtette Borsit is, hol II. Rá­kóczi Ferenc emléktáblával diszitett szülőházát tekintette volt meg, hol is az iskolás gyermekek tiszteletére hazafias dalokat énekeltek. F. hó 27-én d. e. S.-Patakra látogatottéi, hová 10 kocsin díszes hölgyközönség kisérte Ujhelyből. Amint a város alá érkezett, virágot hintettek útjába, azután a főiskola kertjébe vezették, s ottan a tudomá­nyok Múzsáját ábrázoló szobor előtt, a fáknak árnyas lombsátora alatt, Sáros Patak város ne­vében Kun Dániel főbíró üdvözölte hatásos beszéddel. A tisztelgők bemutatása után átsétál­tatták a főiskola elé, hol Szinnyei Gerzson köz­igazgató mondott ékes üdvözlő beszédet, mire az ünnepelt úrnő hoszasabban s minden jelenvoltat sírásig megindító beszéddel válaszolt, kérvén a tanári kart, hogy a kiképezés végett hozzájuk küldött tanüló ifjúságot hazafias szellemben nevel­jék. Rendre látogatta azután a főiskolai könyvtárt, a szépészeti és régészeti múzeumokat, úgyszintén a mintaszerűen berendezett főiskolai kórházat is. Rövid pihenőt tartva kíséretével együtt átkocsizott a Bodrog hidján Kis-Patakra s onnan nézve szem­lélte hosszasan, elmerengve a régmul idők dicsősé­gén, a Rákóczi-vár rommaradványait. Ruttkaynét a s. -pataki nevezetességek megtekintésének befejezése után Láezay László dr. háza fogadta meleg ven­dégszeretettel, ahol a kitűnő vendég, kísérete és a városból meghívottak dúsan felteritett asztalok mellett pár órán át a legkellemesebben szórakoz­tak. Ebéd után a társaság két részre szakadt, az egyik rész kocsin visszajött Ujhelybe, a másik Ruttkayné társaságában maradt s vele együtt érkezett vissza. Ruttkayné csütörtökön délben vett búcsút Ujhelytől s innen Budapestre utazott. Pár napi pihenés után Dunántúlra Véghlesre megy meglátogatni Kiss Miklós 1848/49. honv. ezredes családját. Kívánjuk a távozónak, hogy szülőföld­jén újra éledt örömeit soha el ne nyomják lelkében az idegen föld keserve' 1 (Helyreigazítás.) A s.-a.-ujhelyi ref. egyház­ban a főgondnok választás nem szept. 1 én, mint lapunk múlt számából toll hibából irtuk, hanem ma, aug. 31. d. e. 11 órakor lesz a templomban. (Katonai átvonulás.) A Nagyvárad vidékén lartandó hadgyakorlatra menetelő 25-és 67 ik gya­logezredek és két tüzér üteg, tegnapelőtt délben ér­tek Ujhelybe. A bandaszóval érkező poros, tik- kadt és az útközben folytatott csatározásoktól fá­radt hadfiaknak természetesen sok nézője volt. A legénységet állásokban, a tüzérséget a barátszeren szállásolták el, mig az ágyuk a gyártelep mellett rostokoltak. A törzskar, Mádi Kovács altábornagy- gyal élén, a Magyarkirály és a többi szállók szo­báit töltötték meg teljesen; azonkívül több mint száz tiszt privát úri lakás vendégszeretetét élvezte tegnap reggeli hét óráig, a mikor ezredjeikkel Pa­tak felé tovább masíroztak, és folytatták a háborúsdit. Az Ujhelyből hátráló ellenséget a hegyek között a részben Bodnár völgyön keresztül hatoló had­csapatok melyet az Ujhely fölött fekvő falvakban töltötték az éjt. már reggel 8 óra tájban elérték, már t. i. úgy, hogy a némahegyről ágyuzták a visszavonulókat, mig emezek a Patak előtt lévő u. n. Somhegyről ugyancsak ágyuszóval feleltek reá. Majd nyilt összeütközésre került a sor, mely után az Ujhelyben volt csapatok meghátráltak. A városbeliek nagyszámának tehát, kik nem saj­nálták a jókor kelést és fáradtságot ritka és érde­kes látváoyban volt alkalmunk gyönyörködni. (Az időjárás) A hetek óta tartó nagy szá­razság helyrepótolhatatlan kárt okozott a mezei gazdáknak. Panaszkodnak a szőlő tulajdonosok is, mert a folytonos kánikulai hőség a szőlötroha- mosan érleli ugyan, de meggátolta a szőlőszemeket növésükben. Az »öböly,« szőlőtermésünknek ez az istenátka, szomorú szüretre hagy [[következtetni. Mindenki csak esőért sóhajt. Tegnap délután sokat ígérőén borult. A zuhogó esőt mindenütt kedves vendégül látnák. (Eljegyzések.) Nyomárkay Ödön dr. f. hó 23-án jegyezte el Horváth Ida kisaszonyt Horváth István Bereg vmegye volt főispánjának szép leányát. — Barber Tivadar, budapesti nagykereskedő, elje­gyezte Glück Mariska kisaszonyt, Gltikk Ignác új­helyi fakereskedónek szép és müveit leányát. (Tűz.) F. hó 27 én reggel Svenkovszki Já­nos felső-zsólyomkai 332. sz. háza udvarán a vá­lyograkást fedő giz-gaz, hogy-hogy nem tüzet fogott. Szerencsére idejében észrevették és beol­tották s igy elejét vették egy kiszámíthatatlan bajnak. — A malom-utcai 47. sz. ház udvarán lévő fakamarában ugyanazon napon szintén tűz támadt, az ott lévő szalma gyuladt meg. Ezt is idejekorán sikerült beoltani. (Nagy tüzek a vármegyében.) Tokaj város f. hó 25-én égő romhalmazzá vált. Volt — nincs. Az óriási tűzvészről, mely a Hegyaljának világ­hírű városát hamuvá tette, kimerítő és hiteles tu­dósításunk ez: A tűz pontban déli 12 órakor ütött ki az úgynevezett nagy-tokaji városrészben a Vecsey Oláh Károlyné háza közelében lévő Dobogó telken, hol egy vatta-készitő műhely borult lángba. Dacára a rögtön alkalmazott oltásnak, minthogy a szél dü­höngő erővel íútt, a tűz tovaterjedésének gátat vetni nem lehetett. Rövid félóra alatt a főutca vég­hosszában és a piac környéke lángtengerben ál­lott. A hőség, füst és tűzzápor miatt nem hogy oltani, de menteni sem lehetett. Szerencsésnek érezte magát, ki a tűzáradatból életét menthette ki. Délután i-kor a belvárosnak összes utcái ég­tek. Lángban állott a róm. kath. a g. kath. a gör. kel, és izraeliták temploma, a városháza, a takarék- pénztári épület, a nagy-vendéglő s az avval szem­ben fekvő Tisza féle emeletes házak. Pár óra alatt egész Nagy-Tokaj egy borzasztó képet mutató láng és füsttenger volt A tűzoltók látva a tűz ro­hamos terjedését, tűzoltószereik hátrahagyásával saját vagyonuk mentésére haza siettek. Füzesséry Ödön főszolgabíró a veszedelem keletkezésének első perceiben sürgönyileg folyamodott Szerencs városához tüzoltó-segitségért. Félháromkor a szerencsi cukorgyár tűzoltóságából Hartmann pa rancsnok és Csáky szerencsállomási főnök ve­zetése alatt 16 tűzoltó érkezett egy fecskendővel s tömlőcsövekkel, működésűket azonban rögtön meg nem kezdhették, mert a kellő segéd-munkásokat még harhatalom alkalmazásával is csak nagy ne­hezen lehetett előteremteni. Fokozta a szeren csétlen helyzetet az a körülmény is, hogy Kis-To­kajból éppen akkor 60 előfogat volt távol a Nyíregy­háza felé elvonuló katonaság kiszolgálására. Megér keztek a b.-keresztúri tűzoltók is Dragorits Kálmán főparancsnoksága alatt. Ezekd. u. 4-kor a város felső végén, a szerencsi cukorgyár tűzoltói az ellenkező végén fogtak emberfeletti nehéz munkához, támo- gattatva Fialka Miksa vasúti osztálymérnök és mun­kásainak targonca-fecskendői által s késő éjjelig sike­resen működtek. A Vecsey , Heyduk- és Morgen­stern- féle égő házakat eloltották s több szomszé­dos háznak fedelét lerombolták. Hartmann pa rancsnok sürgöny-rendeletére az esti vonattal még 53 cukorgyári munkás érkezett, amikor a rend­szeres oltás is megkezdődhetett. A Bodrog és Tisza vizéből hatalmas viztömegek érkeztek a fecskendőkbe s a legveszedelmesebb pontokon sikerült a tűznek őrületes erejét megfékezni. E- közben a romba dőlt épületek belsejében minden éghetőt megsemmisített a tűznek minden képzele­tet felülmúló ereje. Bútorok, bolti felszerelvé­nyek, házi cikkek, életnemüek, minden, ami csak éghető, izzó zsarátnokká változott. Egy öreg ipa­ros, Kiss Lőrinc, holmicskájának mentése közben a lángok közé esett s kimenthetetlenü! oda ve­szett. Igen sokan égetett sebekben szenvednek, vagy örökre megbénultak. Házi állatok és apró jószágoknak megszenesedett maradványai udvaron, utcákon szerteszét hevernek. Hogy a városháza be nem égett Hartmann és Hudák parancsnokok és Csáky áliomásfőnök elszánt küzdelmének köszön hető ; a takarékpénztárt a Heyduk- és Tisza-féle házakat a beégéstől a tokaji, szerencsi, liszkai és s.-a.-ujhelyi csendőrök oltalmaztákmegs ekkéntsok ezeret érő kereskedelmi cikkeket mentettek meg az elpusztulástól. Példás magaviseletét tanúsított a városi elöljáróság, rendőrség az irattár és hi­vatalos szobák sikeres védésénél. Mig a veszede­lem el nem múlt, nem hagyták el ők sem a vá­rosházát, pedig családjaik végső veszedelemben forogtak. A két gyógyszertár közül az egyik (a Reiner-féle) összes készletével és berendezésével együtt porrá égett, a másiknak raktár-készlete semmisült meg. Reggel-felé a tűzoltóság teljesen kimerülvén, helyét Kis-Tokij összes kézi és igás közmunkaereje foglalta el, melyet a főszolgabiró karhatalommal kényszeritett az oltásra. Másnap, aug. 26-án, ezekkel, valamint a szomszédos köz­ségekből érkezett önkéntes munkásokkal, az ol­tást sikeresen folytatták. A szerencsétlen hajlék­talanokat ideig-óráig a róm, kath. és a ref. isko­lákba, úgyszintén az evang. egyház emeletes épü­letébe, a Dégenfeld félé klastromépületbe, a sóházba és a gőzfürész-gyárba helyezték el. Sokan könyörületből nyitották meg ajtajukat a hajléktalanok előtt. A szomszéd községek élelmi cikkeket szállítottak. Elpusztult a középületeken kívül 376 lakóház és 86 melléképület az összes in­góságokkal együtt. Elborul a szemlélő lelke, hogy ott, ahol pár nappal ezelőtt még virágzó élettől pezsgő város díszlett, ma romok, égnek meredező kormos falak és kémények jelzik a mérhetetlen nagy pusztulást. A katasztrófában maga az első magyar általános biztositó társaság 300,000 ft ere­jéig van érdekelve. Az összes kár megközelíti az egy milliót! A tűzkárosultakat segítő helyi bizott­ság (elnöke Dines Barna, Tiszaszabályozó társu­lati igazgató, helyettese Pekáry János, kir. köz­jegyző, pénztárosa Káposztás János, szab. társ. pénztáros, titkárja: Fried Lajos dr) esdve fo­lyamodik a jószivü emberekhez segítségért a több mint ezer főnyi kárválott nevében. A vár­megye alispánja körlevelében Írván le a Tokaj, Petrá­ké, Józseffalva, S.-Patak, Mád, Czigánd, K.-Géres, Te- rebes, Techna és Csertész, köségekben jelenkező nyo­mornak megdöbbentő képét, kérve-kérte föl adomá­nyok gyűjtésére és küldésére a vármegye nagy közönségét. Siessünk ínséggel küzdő szerencsétlen polgártársaink nyomorának enyhítésével. A ki hamar ad — kétszer á 1 ! Ujhelyben a jótékony­ság angyalai, a hölgyek, már is hozzáfogtak és szép sikerrel gyűjtenek. Kövesse minden község Ujhely példáját, kövesse minden ember szive pa­rancsolatát. Adjon abból, amit neki isten feles- leggel adott, azok számára kiktől a balsors min­dent elrabolt, ami az élet fentartására nélkülöz­hetetlenül szükséges ! A nyomor első érzésének könyebbirésére 1000 forintot küldött a belügy­miniszter, mely a szerencsétlenek között a vész színhelyén személyesen járt vármegyei főjegyző által csütörtökön szétosztatott. Grósz Antal monoki nagybérlő 1000 ftot küldött (éljen ! Szerk.) főispán Öméltóságához, hogy azt a vármegyei tüzkárosuF tak között legjobb belátása szerint osztassa szét. Főispán Öméltósága közbenjárására hasonló célból a »Jó szív« egyesület is küldött 1000 forintot. A hazai első takarékpénztár szintén 1000 forint­tal járult a nyomor enyhítéséhez. — Petrahó kisközség f. hó 24-én és ismételve 25-én nagy veszedelemnek volt szintére. Az első nap leégett 16 lakóház a melléképületekkel. Józseffalva község mely Petrahótól csak egy és egy negyed kilomé­ternyire fekszik s akkor a szélvihar irányába esett, a rácsapódott szikrától kigyult s 24 lakóház tu­lajdonosa vált hajléktalanná, nagy része mindené­től megfosztva, koldussál Ugyanakkor átcsapott S.-Patak közelében fekvő egyik városrészére, a »Hustácz«-ra, is a tűz s 16 lakóházat és mellék- épületet emésztett meg. Petrahóra, a szegény Petrahóra, másnap ismét szerencsétlen nap vi- radott. Orkánszerü szélben még őrületesebb erővel, mint azelőtt való nap történt, támadt föl a tűz úgyszólván egy pillanat alatt, 40 há­zat és gazdasági épületet borított lángokba Esteli 8 órakor a tűz, nem találván már az egyik házsoron táplálékot, magátol megszűnt, a másik oldalon a ref. templom sikeres megvédése által sikerült megfékezni, de már akkor 51 lakóház a bútorzatokkal ágy- és ruhanemüekkel a gazdasági épületek a takarmánynyal és terményekkel együtt hamuvá lett. Sok sebesülés történt, de ember­élet nem esett áldozatul, ami a B.-Olasziból való két ifjú tanító, névszerint Orosz Péter és Papp Gábor elszánt bátorságának köszönhető, kik egy lángban álló szobából négy elalélt embert s még ráadásul 175 ft készpénzt mentettek ki. E két ifjú ember halált megvető viaskodásának érdeme Folytatás a Il-ik mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents