Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-31 / 35. szám

i-ső melléklet a „Zemplén“ 35-ik számához.

kezelés alá is vett közlekedési vállalatainknak is nagyobb és élénkebb forgalmat biztositani hivatott, ezeknél fogva fontos állami érdeket is képez hogy a hazai ipar és gyárvállalat, a külföldön is befolyást nyerve, az ottani fogyasztás révén a sörnél is úgy, miként az a cukor és a szesznél eléretett, a fogyasztási adókkal a magyar kincstárnak jövedelmezzen s ez által is állami bevételeink szaporodjanak s a hazai közlekedési vasúti vállalatok forgalma: főként ama kizárólag hadászati útszakaszokon a lehetőségig emeltessék, a miért ezen magasabb állami érdekek szempontjából a magyar kir. kormány támogatására a legmélyebb bizalommal számítunk, melyeknél fogva a következőket kérelmezzük a nagyméltóságu közlekedési, pénzügyi s földmivelésügyi ministerek ő nagyméltóságainál:

a) hogy egy elsőrendű vállalkozó vagy bank a s.-a.-újhelyi sör- és malátagyár felépítésére megnyeressék, esetleg:

b) az esetben ha a gyárvállalat igénylené a költségek részbeni fedezésére az országos köz- gazdasági alapból legalább 15 évi időtartamra kamatnélküli kölcsön engedélyeztessék;

c) ezen kölcsön és az adóhitel biztosítására a gyári ingatlanok és épületek elfogadtassanak;

d) a vállalat úgy a hazai forgalomban, valamint a külföldi relációkban is a legmeszebbre menő kedvezményekben részesitessék;

e) hogy ezen gyárvállalat támogatására,.tekintettel fontos nemzetgazdászati s állampénzügy- hivatására és feladatára, mindaddig, mig megerősödik, s hogy a konkurrenciát is kiállja, jeges vasúti kocsik díjtalanul bocsájtassanak használatára ;

f) a gyárhoz a szárnyvágányt a vasút régi sínekből önköltségen építse ki;

g) a gyárvállalat részére a legmérsékeltebb tolatási dijjak állapitassanak meg;

k) s végül mindamaz állami támogatások megadassanak, melyek gyáriparunk emelése érdekében már más vállalatoknak megadattak, vagy megadatni fognak. így munkálva a nemzeti vagyon gyarapítására követ köre rakva : erősödhet hazánk és nemzetünk s hála s dicsőség kiséri és jutalmazza azon hivatott alkotásra képes nagy hazafiakat, kik eme ipari alkotásokban megszerzik azon eszközöket az országnak, melyeket idáig nélkülözött, a melyek nélkül földmivelés, ipar és kereskedelem országosan nem fejlődhet, melyek nélkül Magyarország mint földmivelő ország valóban saját zsírjában fullad meg.

Viszont pedig csak úgy élhet meg a magyar nemzet a vagyonosabb s előhaladottabb szomszéd országok közepette, s csak úgy védheti meg helyzetét a világverseny piacán, ha minden egyes pillanatot és alkalmat megragadunk állami fejlődésünk biztosítására s nemzeti aspirációink kielégítésére, s a gabnatermelő országok jellegének levetkőzésére.

A nemzet szerencsés, hogy kormányán tetterős, lánglelkü, alkotásra hivatott államférfiai vannak, kiknek nemzetgazdasági mély tudományáról tetteik tanúskodnak, mi a legbensőbb reménységet nyújtja arra nézve, hogy anyagi érdekeink szilárdítására törekvő jelen óhajunk az elősorolt számtalan indokoknál fogva valósittatni is fog.

S.-a.-Ujhely, 1890. aug. hó 22.

Szerkeszté s előtérj észté ;

Iiöcliervr Andor,

a Zemplén várm. gazd. egyesület titkára.

Vármegyei ügyek.

Főispán Öméltósága tegnap délben, titkárától kisérve, Szerencsre utazott az ottani szolgabirói hivatal ügykörének megvizsgálása végett.

A sör- és malátagyár ügyében S.-a.-Ujhelytt f. hó 24-ére főispánunk Öméltósága szépen látogatott értekezletet hivott össze. Az értekezlet jegyzőkönyvéből tájékoztatás végett kiveszszük a következőket: Főispán Öméltósága előadta az értekezlet célját, hogy t. i. a S.-a.-Ujhely ben létesittetni ki vánt sör- és malátagyár ügye szélesebb körben megbeszéltessék s a követendő eljárás közös akarattal megállapittassék; s minthogy e közgazdasági vállalatnál nemcsak S.-a.-Ujhely város anyagi érdekéről, de az egész vármegye gazdasági helyzetének javításáról van szó : az ügyet az értekezletnek legszívesebb figyelmébe ajánlotta; azután fölemlítvén, hogy az ügy állásával az értekezletnek módjában lesz tüzetesen is megismerkedni, dicsérettel és elösmerésel szólott Lockerer Andor gazd. egyesületi titkárról, kinek számára a jelenvoltak éljenzése közt reklamálta a létesítendő gyár eszméjének apaságát. Örömmel jelentette, továbbá, hogy az életrevaló eszmét magukévá tettek s annak megvalósítására szívesen válla’koztak a többek közt Andrássy Tivadar és Sándor grófok is ; végül felkérte Lbcherer Andor előadót, hogy memorandumát (melyet lapunk első hasábjain vesznek olvasóink) terjeszsze elő. A teljes szakavatottsággal

és a tárgy iránt való hazafias lelkesedéssel kidolgozott emlékiratot egész terjedelmében helyeselte az értekezlet s annak sokszorosításáról gondoskodván, az ügy sikerének biztosítása végett elhatározta, hogy a kereskedelmi és pénzügyi ministerekhez küldöttségileg folyamodik a kellő anyagi és erkölcsi pártfogás kieszközlése végett. Küldöttségi elnökül felkéretni határoztatott And- rdssy Tivadar gf. küldöttségi tagokká megválasztattak : Viczmándy Ödön a vm. gazd. egy. h. elnöke, Lockerer Andor g. e. titkár, Dókus Gyula főszolgabiro, Molnár Béla dr. nagybirokos ; S.-a.- Ujhely város képviseletében : Ujfahissy Endre főbíró és Pataki Miklós jegyző, s mindnyájan felkérettek, hogy küldetésükben lehetőleg minél előbb eljárni s az eredményről annak idejénszámotadni szíveskedjenek. Az értekezlet nevében Lockerer Andor köszönetét mondott főispán Öméltóságának, ki az ügyet [oly lelkesen felkarolni kegyeskedett ; köszönetét nyilvánította a hazai sajtó irányában is, melyről bízvást hiszi, hogy mint eddig tette, ezután is fö'emeli hathatós szavát a végveszedelemmel környékezett Tokaj-Hegyalja közgazdasági helyzetének megoltalmazása érdekében.

Magyarositó gyűlés. A magyarnyelvet és népnevelést Zemplén vármegyében terjesztő egyesület minthogy Andrássy Tivadar gf. elnök a katonai nagy hadgyakorlatokon való elfoglaltatása miatt itt meg nem jelenhetett. Prámer Alajos elnöklete alatt tegnap d. e. io-kor választmányi ülést tartott, melyen főispán Öméltósága is tevékeny részt vett. A múlt ülés jegyzőkönyvének meg- hitelesitése után Öméltósága néh. Beszterczey Ferenc választmányi tag elhunytáról emlékezett meg, aki önzetlen hazafisága, a nemzeti kultúra iránt való buzgólkodása és jótékonysága által mindnyájunk becsülését kivívta s halála általános részvétel ébresztett. Indítványozta, hogy jó emlékezete jkönyveinkben megörökittessék. A indítvány helyeseltetvén elfogadtatott s az elkültözöttnek emléke kegyelettel megörökittetni határoztatott. Prámer Alajos elnök, főispán Öméltósága előtt az ötét és családját ért veszteség súlyát mérlegelvén, a főispánná elhalálozása alkalmából a választmánynak legbensöbb résevétét tolmácsolta, mit is Öméltósága mély megilletődéssel fogadva köszönt meg. A folyó ügyek közül lelemlitjük, hogy N.Toronya községben az óvóiskola felállításának ügye biztosítva van, minthogy Széchenyi Sándor gróf alkalmas épületet ajánlott föl örök időkre, a község képviselő-testületre pedig az évi fen- tartás költségeire 150 forintot szavazott meg. Főispán Öméltóságának indítvány, a járási főszolgabíró részére, ki ez ügy népszerűsítésében példás tevékenységet tanúsított, jkönyvi elösmerés szavaztatott. — A n. ruszkai óvónői állomás betöltésére pályázat hirdettetett s az óvónőnek évi javadalmazása 250 ftról 300 ftra emeltetett. — Szintián az óvóiskola felállításának kérdése közel van a megoldáshoz. — Végül határoztatott, hogy az egyesületnek pénzgyűjtő perselyei kellő elhelyezés végett a körelnökökhöz mielőbb elküldessenek

Zárlat megszüntetése. A Tokaj város és határában kiütött száj és körömfájás a szarvasmarhák között megszűnvén, a zárlat feloldatott.

A vármegyének 1891. évi költségelőirányzata most készül. Tárgyalása a szeptember utolsó hetében tartandó közgyűlésre fog kitüzetni.

Hirek a nagyvilágból.

A cár Capnvi német birodalmi kancellárt a Szení-András-rendde! tüntette ki. A legmagasabb orosz rendjel adományozása arra enged következtetni, hogy a birodalmi kancellár az orosz udvarnál jó hatást gyakorolt, valamint Caprivi is meggyőződhetett Oroszországnak őszinte békeszere- tetéröl.

A kolera Európa délnyugati országaiban terjed. Vándorutjában északnyugati irányt követ, tehát tőlünk távolodik.

Lajos király emléknek a bajorok Regens- burgban szobrot emeltek. A Walhallában, a német és bajor szellemnek ez ápoló templomában, folyó hó 25-én ment végbe a szobor-leleplezés ünnepe. Luitpold régens herceg köszönetét mondott a szobor felállításáért, melyet ő úgy tekint, mint a bajor szeretet és hü ég bizonyságát a királyi ház iránt.

Hirek az országból.

Zászlóbontás Nyílt titok volt régen, hogy a függetlenségi országos párt vez.rei, politikai felfogás dolgában és a párt élethivatása tekintetéből, lényegesen különböző nézetet képviselnek. Ugrón Gábor, a párt első alelnöke, Kossuth Lajos névnapján Kecskeméten választói körében megjelenvén, a függetlenségi és 48 as pártnak eddigi programját éles kritika tárgyává tette. Nagyszabású, a függetlenségi párt gyökeres átszervezésére vonatkozó beszédében, többek közt, hangsúlyozta, hogy ami eddig a párt kormányra jutásának legfőbb akadálya volt, a közjogi kiegyezés jogossá- gánák konok tagadása, elvetendő s egy uj közjogi kiegyezést kell kötni Ausztriával a personalis unió alapján. Az uj kiegyezés célja lenne : Magyar- ország függetlenségének kivívása és az önálló nemzeti hadsereg felállítása. A vármegyei önkormányzatot védelmébe fogadja, de akként, hogy az avult és romladozó vármegyei rendszer a régi alapokon ujjáépitessék. Ugrón Gábor reméli, hogy az országgyűlésnek független magatartásu és a politikai élet követeléseinek szinvonalára emelkedni vágyó elemei a kibontott zászló köré csoportosulnak, s hozzájuk a szabadelvű pártból mindazok, akik a municipálizmus hívei, csatlakozni fognak.

A magyar fegyvergyár a gépek tökéletlensége miatt végkép abbanhagyta sikertelen működését.

Beszterczey Ferenc f

Szivünk elszorul, szemünk könybe lábbad, kezünk reszketni kezd, midőn a végzetes szót leírjuk: meghalt.

A szenvedőre, kit iszonyú testi kinoktól mentett meg, jótétemény — de a köztársadalomra nézve, mely az ő elköltözésével minden rétegében fogyatkozást érez, pótolhatatlan veszteség volt halála. Őszinte szívből, benső fájdalommal vesz részt a nagy közönség gyászában a Zemplén is, mely legigazabb barátainak, leghívebb munkatársainak egyikét vesztette el az üdvözültben.

Krisztus szolgája volt. Érdemekben dúsgazdag, egyéniségében igénytelen élete a krisztusi mondást: »szeresd felebarátodat, mint tenmagadat« dicsöitette. Önzetlen és igaz emberbarátsággal karolt föl s ölelt szivéhez minden gyámoltalant vallánfelekezeti különbség nélkül. Tanácsadója, közbenjárója, védelmezője, segítője, barátja, örömben fájdalo .iban hü osztályosa volt a népnek, mely ő benne a római katolikus papot vallásfelekezeti különbség nélkül rajongó erővel szerette.

Felvilágosodott elme, nemesen érző szív jellemezte és emelte ki a körben, ahol az emberiség javára munkálni élethivatása volt. Nem monopolizálta a nagy eszméket és világboldogitó tanokat, hanem szive, lelke hatalmas erejével szünet nélkül azon fáradozott, hogy az eszmék megvalósításának akadályait elhárítsa a reális életben, s a világboldogitó tanok tartalmát a nemzeti társadalom javára gyakorlati tudománynyá átváltoztassa Az eszméket lámpáknak tekintette, melyek világossága mellett a társadalom jobbításának és boldogitásának munkája teljesítendő, minden jutalom áhitása nélkül s tisztán csak az öntudatnak erkölcsi gyönyöréért.

A közélet terén kivívott sikereit méltányolta a király, midőn címzetes kanonoksággal tüntette ki, nem sokára pedig reá a Ferenc-József rend lovag- kereresztjével ajándékozta meg.

Sem időnk, sem terünk Jnincs hozzá, hogy kitűnő érdemeit részletesebben ösmertessük, a köztársadalmi téren létesített alkotásait felsoroljuk. De nincs is arra szükség. Élete nyitott könyv volt, melyből mindenki kénye-kedve szerint olvashatott s felette kritikát, roszat soha sem, mondhatott. Azonfelül vármegyénk évkönyvei, a magyarositó egyesületnek évi jelentései és jegyzőkönyvei »aere perennius« őrzik s kegyelettel ápolják a jövendőség számára nevét, egyéniségének hirét, szónoki dicsőségét, apostoli buzgóságát.

Életrajzi adataiból felemlítjük, hogy lelkészi pályája kezdetén Mailáth Antal gfnak volt házi káplánja. Kitűnő személyes tulajdonságai a Mai- láthok környezetében fejlődtek hazafiui erényekké. Urától örökölte az orvosi tudományoknak kiváló szeretetét s a gyógyításban való nagy jártasságot, minélfogva, mint az ős nemzeti magyar papok, nemcsak a lelkiekben, de a testiekben is önfeláldozással gyámolította népét. így történt, hogy az egyszerit falusi papnak, a barancsi plébánosnak, neve ösmeretes, hire nagy és tiszteletre ébresztő

volt hetedhét vármegyében.

*

Temetése múlt pénteken d. e, volt Baran- cson. A halotti gyülekezetben ott láttuk főispán Öméltóságát, titkárja kíséretében, Dókus Ernő orsz. gyűlési képviselőt, Molnár Béla dr. nagybirtokost, Nemthy József gálszécsi-, Dókus Gyula s.-a.-ujhelyi j. főszolgabírót, Dongó Gy. Géza vm. föszámvevöt, lzsépy Vilmos, birtokos, egyházmegyei vil. jegyzőt, Erdélyi Sándor m.-jesztrebi ev. ref. lelkészt, Gyar- mathy Sámuel b.-ujlaki ev. ref. lelkész s egyház- megyei főjegyzőt s még másokat számosán. A hamvakat magába záró érckoporsó a zsuffolásig megtelt templom szentélye előtt felállított s virágokkal és koszorúkkal ékesített ravatalon volt elhelyezve, körülötte jobbról-balról a nagyszámú rokonság foglalt helyet. A koporsó fedelén az áldozópapi jelvények u. m. a misemondó könyv, kazula és a gyászfátyollal bevont kehely nyugodtak, a halott lábánál selyem párnácskán a Ferenc- József-iend lovagkeresztje ékeskedett. D. e lo- kor kezdődött a temetés szertartása, melyet Perls-