Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-31 / 35. szám

i-ső melléklet a „Zemplén“ 35-ik számához. kezelés alá is vett közlekedési vállalatainknak is nagyobb és élénkebb forgalmat biztositani hiva­tott, ezeknél fogva fontos állami érdeket is képez hogy a hazai ipar és gyárvállalat, a külföldön is befolyást nyerve, az ottani fogyasztás révén a sörnél is úgy, miként az a cukor és a szesznél eléretett, a fogyasztási adókkal a magyar kincs­tárnak jövedelmezzen s ez által is állami bevé­teleink szaporodjanak s a hazai közlekedési vasúti vállalatok forgalma: főként ama kizárólag hadá­szati útszakaszokon a lehetőségig emeltessék, a miért ezen magasabb állami érdekek szempont­jából a magyar kir. kormány támogatására a leg­mélyebb bizalommal számítunk, melyeknél fogva a következőket kérelmezzük a nagyméltóságu közlekedési, pénzügyi s földmivelésügyi ministerek ő nagyméltóságainál: a) hogy egy elsőrendű vállalkozó vagy bank a s.-a.-újhelyi sör- és malátagyár felépítésére megnyeressék, esetleg: b) az esetben ha a gyárvállalat igénylené a költségek részbeni fedezésére az országos köz- gazdasági alapból legalább 15 évi időtartamra kamatnélküli kölcsön engedélyeztessék; c) ezen kölcsön és az adóhitel biztosítására a gyári ingatlanok és épületek elfogadtassanak; d) a vállalat úgy a hazai forgalomban, vala­mint a külföldi relációkban is a legmeszebbre menő kedvezményekben részesitessék; e) hogy ezen gyárvállalat támogatására,.tekin­tettel fontos nemzetgazdászati s állampénzügy- hivatására és feladatára, mindaddig, mig meg­erősödik, s hogy a konkurrenciát is kiállja, jeges vasúti kocsik díjtalanul bocsájtassanak használa­tára ; f) a gyárhoz a szárnyvágányt a vasút régi sínekből önköltségen építse ki; g) a gyárvállalat részére a legmérsékeltebb tolatási dijjak állapitassanak meg; k) s végül mindamaz állami támogatások megadassanak, melyek gyáriparunk emelése érde­kében már más vállalatoknak megadattak, vagy megadatni fognak. így munkálva a nemzeti vagyon gyarapítására követ köre rakva : erősödhet hazánk és nemzetünk s hála s dicsőség kiséri és jutal­mazza azon hivatott alkotásra képes nagy haza­fiakat, kik eme ipari alkotásokban megszerzik azon eszközöket az országnak, melyeket idáig nélkülözött, a melyek nélkül földmivelés, ipar és kereskedelem országosan nem fejlődhet, melyek nélkül Magyarország mint földmivelő ország való­ban saját zsírjában fullad meg. Viszont pedig csak úgy élhet meg a magyar nemzet a vagyonosabb s előhaladottabb szom­széd országok közepette, s csak úgy védheti meg helyzetét a világverseny piacán, ha minden egyes pillanatot és alkalmat megragadunk állami fej­lődésünk biztosítására s nemzeti aspirációink kielégítésére, s a gabnatermelő országok jellegé­nek levetkőzésére. A nemzet szerencsés, hogy kormányán tett­erős, lánglelkü, alkotásra hivatott államférfiai vannak, kiknek nemzetgazdasági mély tudomá­nyáról tetteik tanúskodnak, mi a legbensőbb re­ménységet nyújtja arra nézve, hogy anyagi érde­keink szilárdítására törekvő jelen óhajunk az elő­sorolt számtalan indokoknál fogva valósittatni is fog. S.-a.-Ujhely, 1890. aug. hó 22. Szerkeszté s előtérj észté ; Iiöcliervr Andor, a Zemplén várm. gazd. egyesület titkára. Vármegyei ügyek. Főispán Öméltósága tegnap délben, titkárától kisérve, Szerencsre utazott az ottani szolgabirói hivatal ügykörének megvizsgálása végett. A sör- és malátagyár ügyében S.-a.-Ujhelytt f. hó 24-ére főispánunk Öméltósága szépen látoga­tott értekezletet hivott össze. Az értekezlet jegy­zőkönyvéből tájékoztatás végett kiveszszük a követ­kezőket: Főispán Öméltósága előadta az értekezlet célját, hogy t. i. a S.-a.-Ujhely ben létesittetni ki vánt sör- és malátagyár ügye szélesebb körben megbeszéltessék s a követendő eljárás közös aka­rattal megállapittassék; s minthogy e közgazda­sági vállalatnál nemcsak S.-a.-Ujhely város anyagi érdekéről, de az egész vármegye gazdasági hely­zetének javításáról van szó : az ügyet az értekez­letnek legszívesebb figyelmébe ajánlotta; azután fölemlítvén, hogy az ügy állásával az értekezletnek módjában lesz tüzetesen is megismerkedni, dicsé­rettel és elösmerésel szólott Lockerer Andor gazd. egyesületi titkárról, kinek számára a jelenvoltak éljenzése közt reklamálta a létesítendő gyár esz­méjének apaságát. Örömmel jelentette, továbbá, hogy az életrevaló eszmét magukévá tettek s an­nak megvalósítására szívesen válla’koztak a többek közt Andrássy Tivadar és Sándor grófok is ; vé­gül felkérte Lbcherer Andor előadót, hogy memo­randumát (melyet lapunk első hasábjain vesznek olvasóink) terjeszsze elő. A teljes szakavatottsággal és a tárgy iránt való hazafias lelkesedéssel kidol­gozott emlékiratot egész terjedelmében helyeselte az értekezlet s annak sokszorosításáról gondos­kodván, az ügy sikerének biztosítása végett elhatározta, hogy a kereskedelmi és pénzügyi ministerekhez küldöttségileg folyamodik a kellő anyagi és erkölcsi pártfogás kieszközlése végett. Küldöttségi elnökül felkéretni határoztatott And- rdssy Tivadar gf. küldöttségi tagokká megválasz­tattak : Viczmándy Ödön a vm. gazd. egy. h. el­nöke, Lockerer Andor g. e. titkár, Dókus Gyula főszolgabiro, Molnár Béla dr. nagybirokos ; S.-a.- Ujhely város képviseletében : Ujfahissy Endre fő­bíró és Pataki Miklós jegyző, s mindnyájan felké­rettek, hogy küldetésükben lehetőleg minél előbb eljárni s az eredményről annak idejénszámotadni szí­veskedjenek. Az értekezlet nevében Lockerer Andor köszönetét mondott főispán Öméltóságának, ki az ügyet [oly lelkesen felkarolni kegyeskedett ; kö­szönetét nyilvánította a hazai sajtó irányában is, melyről bízvást hiszi, hogy mint eddig tette, ez­után is fö'emeli hathatós szavát a végveszedelem­mel környékezett Tokaj-Hegyalja közgazdasági helyzetének megoltalmazása érdekében. Magyarositó gyűlés. A magyarnyelvet és népnevelést Zemplén vármegyében terjesztő egyesület minthogy Andrássy Tivadar gf. elnök a katonai nagy hadgyakorlatokon való elfoglaltatása miatt itt meg nem jelenhetett. Prámer Alajos elnök­lete alatt tegnap d. e. io-kor választmányi ülést tartott, melyen főispán Öméltósága is tevékeny részt vett. A múlt ülés jegyzőkönyvének meg- hitelesitése után Öméltósága néh. Beszterczey Fe­renc választmányi tag elhunytáról emlékezett meg, aki önzetlen hazafisága, a nemzeti kultúra iránt való buzgólkodása és jótékonysága által mind­nyájunk becsülését kivívta s halála általános rész­vétel ébresztett. Indítványozta, hogy jó emléke­zete jkönyveinkben megörökittessék. A indítvány helyeseltetvén elfogadtatott s az elkültözöttnek emléke kegyelettel megörökittetni határoztatott. Prámer Alajos elnök, főispán Öméltósága előtt az ötét és családját ért veszteség súlyát mérlegelvén, a főispánná elhalálozása alkalmából a választmány­nak legbensöbb résevétét tolmácsolta, mit is Ömél­tósága mély megilletődéssel fogadva köszönt meg. A folyó ügyek közül lelemlitjük, hogy N.Toronya községben az óvóiskola felállításának ügye bizto­sítva van, minthogy Széchenyi Sándor gróf alkalmas épületet ajánlott föl örök időkre, a község képviselő-testületre pedig az évi fen- tartás költségeire 150 forintot szavazott meg. Főispán Öméltóságának indítvány, a járási főszolgabíró részére, ki ez ügy népszerű­sítésében példás tevékenységet tanúsított, jkönyvi elösmerés szavaztatott. — A n. ruszkai óvónői állomás betöltésére pályázat hirdettetett s az óvó­nőnek évi javadalmazása 250 ftról 300 ftra emel­tetett. — Szintián az óvóiskola felállításának kér­dése közel van a megoldáshoz. — Végül határoz­tatott, hogy az egyesületnek pénzgyűjtő perse­lyei kellő elhelyezés végett a körelnökökhöz mi­előbb elküldessenek Zárlat megszüntetése. A Tokaj város és határában kiütött száj és körömfájás a szarvasmar­hák között megszűnvén, a zárlat feloldatott. A vármegyének 1891. évi költségelőirány­zata most készül. Tárgyalása a szeptember utolsó hetében tartandó közgyűlésre fog kitüzetni. Hirek a nagyvilágból. A cár Capnvi német birodalmi kancellárt a Szení-András-rendde! tüntette ki. A legmaga­sabb orosz rendjel adományozása arra enged kö­vetkeztetni, hogy a birodalmi kancellár az orosz udvarnál jó hatást gyakorolt, valamint Caprivi is meggyőződhetett Oroszországnak őszinte békeszere- tetéröl. A kolera Európa délnyugati országaiban terjed. Vándorutjában északnyugati irányt követ, tehát tőlünk távolodik. Lajos király emléknek a bajorok Regens- burgban szobrot emeltek. A Walhallában, a né­met és bajor szellemnek ez ápoló templomában, folyó hó 25-én ment végbe a szobor-leleplezés ünnepe. Luitpold régens herceg köszönetét mondott a szobor felállításáért, melyet ő úgy tekint, mint a bajor szeretet és hü ég bizonyságát a királyi ház iránt. Hirek az országból. Zászlóbontás Nyílt titok volt régen, hogy a függetlenségi országos párt vez.rei, politikai fel­fogás dolgában és a párt élethivatása tekintetéből, lényegesen különböző nézetet képviselnek. Ugrón Gábor, a párt első alelnöke, Kossuth Lajos név­napján Kecskeméten választói körében megjelen­vén, a függetlenségi és 48 as pártnak eddigi programját éles kritika tárgyává tette. Nagysza­bású, a függetlenségi párt gyökeres átszervezésére vonatkozó beszédében, többek közt, hangsúlyozta, hogy ami eddig a párt kormányra jutásának leg­főbb akadálya volt, a közjogi kiegyezés jogossá- gánák konok tagadása, elvetendő s egy uj köz­jogi kiegyezést kell kötni Ausztriával a personalis unió alapján. Az uj kiegyezés célja lenne : Magyar- ország függetlenségének kivívása és az önálló nemzeti hadsereg felállítása. A vármegyei önkormányzatot védelmébe fogadja, de akként, hogy az avult és romladozó vármegyei rendszer a régi alapokon ujjáépitessék. Ugrón Gábor reméli, hogy az or­szággyűlésnek független magatartásu és a politikai élet követeléseinek szinvonalára emelkedni vágyó elemei a kibontott zászló köré csoportosulnak, s hozzájuk a szabadelvű pártból mindazok, akik a municipálizmus hívei, csatlakozni fognak. A magyar fegyvergyár a gépek tökéletlen­sége miatt végkép abbanhagyta sikertelen műkö­dését. Beszterczey Ferenc f Szivünk elszorul, szemünk könybe lábbad, kezünk reszketni kezd, midőn a végzetes szót leírjuk: meghalt. A szenvedőre, kit iszonyú testi kinoktól mentett meg, jótétemény — de a köztársadalomra nézve, mely az ő elköltözésével minden rétegében fogyatkozást érez, pótolhatatlan veszteség volt halála. Őszinte szívből, benső fájdalommal vesz részt a nagy közönség gyászában a Zemplén is, mely legigazabb barátainak, leghívebb munkatár­sainak egyikét vesztette el az üdvözültben. Krisztus szolgája volt. Érdemekben dúsgaz­dag, egyéniségében igénytelen élete a krisztusi mondást: »szeresd felebarátodat, mint tenmagadat« dicsöitette. Önzetlen és igaz emberbarátsággal karolt föl s ölelt szivéhez minden gyámoltalant vallánfelekezeti különbség nélkül. Tanácsadója, közbenjárója, védelmezője, segítője, barátja, öröm­ben fájdalo .iban hü osztályosa volt a népnek, mely ő benne a római katolikus papot vallásfeleke­zeti különbség nélkül rajongó erővel szerette. Felvilágosodott elme, nemesen érző szív jelle­mezte és emelte ki a körben, ahol az emberiség ja­vára munkálni élethivatása volt. Nem monopolizálta a nagy eszméket és világboldogitó tanokat, hanem szive, lelke hatalmas erejével szünet nélkül azon fára­dozott, hogy az eszmék megvalósításának akadá­lyait elhárítsa a reális életben, s a világboldogitó tanok tartalmát a nemzeti társadalom javára gya­korlati tudománynyá átváltoztassa Az eszméket lámpáknak tekintette, melyek világossága mellett a társadalom jobbításának és boldogitásának mun­kája teljesítendő, minden jutalom áhitása nélkül s tisztán csak az öntudatnak erkölcsi gyönyöréért. A közélet terén kivívott sikereit méltányolta a király, midőn címzetes kanonoksággal tüntette ki, nem sokára pedig reá a Ferenc-József rend lovag- kereresztjével ajándékozta meg. Sem időnk, sem terünk Jnincs hozzá, hogy kitűnő érdemeit részletesebben ösmertessük, a köz­társadalmi téren létesített alkotásait felsoroljuk. De nincs is arra szükség. Élete nyitott könyv volt, melyből mindenki kénye-kedve szerint olvashatott s felette kritikát, roszat soha sem, mondhatott. Azonfelül vármegyénk évkönyvei, a magyarositó egyesületnek évi jelentései és jegyzőkönyvei »aere perennius« őrzik s kegyelettel ápolják a jövendőség számára nevét, egyéniségének hirét, szónoki di­csőségét, apostoli buzgóságát. Életrajzi adataiból felemlítjük, hogy lelkészi pályája kezdetén Mailáth Antal gfnak volt házi káplánja. Kitűnő személyes tulajdonságai a Mai- láthok környezetében fejlődtek hazafiui erényekké. Urától örökölte az orvosi tudományoknak kiváló szeretetét s a gyógyításban való nagy jártasságot, minélfogva, mint az ős nemzeti magyar papok, nemcsak a lelkiekben, de a testiekben is önfel­áldozással gyámolította népét. így történt, hogy az egyszerit falusi papnak, a barancsi plébánosnak, neve ösmeretes, hire nagy és tiszteletre ébresztő volt hetedhét vármegyében. * Temetése múlt pénteken d. e, volt Baran- cson. A halotti gyülekezetben ott láttuk főispán Öméltóságát, titkárja kíséretében, Dókus Ernő orsz. gyűlési képviselőt, Molnár Béla dr. nagybirtokost, Nemthy József gálszécsi-, Dókus Gyula s.-a.-ujhelyi j. főszolgabírót, Dongó Gy. Géza vm. föszámvevöt, lzsépy Vilmos, birtokos, egyházmegyei vil. jegyzőt, Erdélyi Sándor m.-jesztrebi ev. ref. lelkészt, Gyar- mathy Sámuel b.-ujlaki ev. ref. lelkész s egyház- megyei főjegyzőt s még másokat számosán. A hamvakat magába záró érckoporsó a zsuffolásig megtelt templom szentélye előtt felállított s virá­gokkal és koszorúkkal ékesített ravatalon volt elhelyezve, körülötte jobbról-balról a nagyszámú rokonság foglalt helyet. A koporsó fedelén az áldozópapi jelvények u. m. a misemondó könyv, kazula és a gyászfátyollal bevont kehely nyugod­tak, a halott lábánál selyem párnácskán a Ferenc- József-iend lovagkeresztje ékeskedett. D. e lo- kor kezdődött a temetés szertartása, melyet Perls-

Next

/
Thumbnails
Contents