Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-08-31 / 35. szám
Sátoralja-Ujliely, 1890. augusztus 31 35. sz. Huszonegyedik évfolyam. ELŐriZETÉS kt Egész évre 6 frt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentotlen levoiek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Xézirator nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérijén minden gar- mondsor dijja 20 kr. E M PL N. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) EISDSTÉSI El; ; hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes ssó ntén 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter után 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Memorandum a Sátoralja Ujhelyben létesítendő sör- és malátagyár ügyében. A gyáriparnak közgazdaságunk fejlődésére való nagy hatása a vármegyénkben létesített szerencsi cukorgyár működéséből látható a legjobban. A változás az által, hogy a cukorrépában egy uj ipari növény termelése honosodott meg, mely mindenkor ezen gyárban fix áron értékesíttetik, az: hogy ennek folytán, egy idáig számba alig vehető vidék a legélénkebb termelés-, kereskedelem- és nagy arányú vasúti forgalom gócpontjává lett, mely viszont több kissebb vállalatoknak adott életet, a kereseti forrásokat az egész vidéken kibővítette s számtalan munkásnak iparosnak s gyárnak adott foglalkozást, s evvel megélhetési módot, — továbbá : hogy nagy és több vármegyére kiterjedő területeken az egyoldalú gabonatermelésből a változó gazdasági rendszernek fejlődését hozta magával, mi által ezen vidékek kultúr képet nyertek, a túlnyomó búza termelés a répatermelés által szükebb határak közzé szorul, a nagyobb számú kézimunka szükséglet által a népnek állandóbb foglalkoztathatá- sa elérhető, s ezeknél az igyekezet s szorgalom kifejlesztésére tér nyílik, a mód megadatik, mi által a munkás és gazdai szakértelem is fejlesz- tetik, s mindezek által úgy a gazdák valamint a munkásosztályos bevételei fokozódnak és állan- dósitatnak. — A takarmánynyerés kibővül, — mi által viszont állattenyésztésünk erősbül és fejlődik, — • a nyereséges hizlalás felkarolható, mi által viszont a trágyatermelés emelkedik, ennek révén a nagyobb termések biztositattnak, s általában, hogy a belterjesebb, s jobb mélyebb talaj- művelés honosodik meg, mi által viszont az időjárás kalamitásai egyensulyoztatnak, mi által ismét az éretik el, hogy ilyen talajokról a nagyobb termések állandóan várhatók, — s mindezek kézzelfogható előnyöket biztosítanak nemcsak egész nagy vidékek, egyes vármegyéknek, a gazdáknak, munkások és iparosoknak, hanem a vasúti közlekedési vállalatoknak s főleg az adóbevételi források nagybani .szaporodásával az államnak. Ősrégi nemzetgazdasági elv és gyakorlat az, hogy a mezőgazdasági nyerstermények akkor TÁkOA, MI költi íc! .. . Mi költi fel a szunnyadó tavaszt? Mi az, mi szép virágokat fakaszt ? Mi az, mitől dalt zeng a kis madár ? — Az éltető, az enyhe napsugár. Szemedbe’ volt ily éltető sugár, Midőn nekem virágcsokort adál; S mig átadád szelíd mosoly között, Szivembe a tavasz beköltözött. Repes szivem, mint a dalos madár, Szűk lett neki keblem kalitja már . . . Ah ! meg ne öld, ne vond meg a napot, Mely most reám oly biztatón ragyog ! . . Sz n. Szarvas bőgéskor. — A .Zemplén' eredeti tárcája. Hideg hajnali szél süvölt a vidéken át, szétoszlatva a ködpképeket, melyek az alattam elvonuló Labore folyónak íölszálló páráiból keletkeztek és a melyek különben reggelig borítanák a völgyet és a hegymélyedéseket. A hűvös légáramlat nem szórta szét ugyan egészen a ködöt, de különböző alakú és nagyságú tömegekbe alakította át, melyek részint a hegy- ság egyes részei fölött lebegtek, részint pedig egyes völgyeket töltöttek be, úgy, hogy itt s amott tiszta tereket láthatott szemem. értékesíttetnek a legjobban, midőn azok iparterményekké feldolgozva bocsájtatnak a nagy fogyasztó közönség közvetlen használatára, midőn a nyers termények eladás alá nem bocsájtatnak, hanem azok iparilag dolgoztatnak fel, igy például a búza lisztté, az árpa sörré, a repce olajjá, stb, s csakis ilyen feldolgozott ipari és kereskedelmi cikkek alakjában juthatnak uj piacokra s válhatnak világkereskedelmi cikké a miért természetes, hogy azok igy biztosítják a legnagyobb s állandó értékesítést és jövedelmezőséget. Ezen elvnek keresztülvitelét és meghonosodását igényli Magyarország közgazdasága a legégetőbben. Csakis ezen elvnek régóta és lankadatlan való alkalmazása folytán fejlődött Angolország, Franciaország, Csehország oly vagyonossá, oly gazdaggá, s erőssé, hogy pl. Franciaország a német 5 milliárd rengeteg hadisarcot oly kö- nyedén bírta és tudta minden megrázkódtatás nélkül kifizetni, —Angolország iparával és kereskedelmével az egész világot uralja, mig viszont Csehország ismét az ausztriai birodalmat látja el különféle iparterményeivel. Fs ha általában Magyarországnak mint mezőgazdasági országnak ezen ipari vállalatokra oly nagy szüksége van, menyivel nagyobb szüksége van ilyenekre az ország fe’ső vidékének s azok között Zemplénvármegyének, mely az ország központjától távol feküdvén, terményeivel s állatjaival az előnyösen értékesithatő emporiumokon, a nagy távolságok s tetemes fuvardijak miatt nem jelenhet meg, s igy a szesztermények értékesítése ezek végett csupán nagyobb árengedményekkel — s ennek folytan is csökkenő bevételekkel eszközölhető. — Azonban annyival is inkább nagyobb szüksége van ma vármegyénknek a gyárvállalatokra, mert itten hajdanta 100-nál több szeszfőzde működött, melyek télen át, állandó foglalkozást nyújtván a népnek, nyersterményeink értékesítésének is főtényezői valának, mig ezek ma mind megszűnvén, a nép eme keresetektől elesvén, azonkívül pedig sok csapástól megláto- batva, a téli hónapok alatt a nép legnagyobb része kereseti forrás nélkül maradt, s beálván az általános elszegényedés, az amerikai kivándorlás hihetetlen arányokat öltött. Hógy tehát ezen a vármegyénkre, közgazdaságunkra s az államra egyaránt káros kihatásoknak eleje vétessék s népünknek itthon való A tele hold, mely most reggeli 2 órakor i mutatta föl fényes arcát, megezüstözte a völgy- : ben kanyargó folyót, a szétszórt sziklákat és a ' hegyek csúcsait. A köd úgy tűnt fel a hold fényénél és a ■ kék égen gyémántként ragyogó csillagok tüzénél, j mint ezüst fátyol a vidék arcán. Az ég felhőtelen kékjével összehasonlítva az ! erdő zöldjét és a szikláknak sárgás-vöröses szine- i zetét, páratlan szép tájkép tárult elém. Imitt-amott Őrmező fehér házikói, a hegy I lábánál Krivosíyán szőlőkertjeiből egy borház szür- j kés fala és Barkó vár omladozó romjainak árnya I tette változatossá az előttem feltáruló panorámát. De nem volt időm sokáig gyönyörködni a I természet szépségeiben, melyek körülvettek; mert ; fontosabb, reám nézve érdekesebb dologra vár- i tam. Sűrű tölgy-bokor között, mely mint sátor borult fölém, nagy dologra készültem, szarvas lesen vártam az erdők büszkeségét, az úgynevezett I fövadat: a nemes szarvast. A közel mellettem csörgedező forrás mentén i megpuhult földben láttam már előtte való napo- [ kon a szarvas csapást és hogy e tájon mitől sem 1 tart, feltűnt a keskeny nyomokból: mert különben 1 futás közben a gyorsasághoz mérten szétválva I nyomódnak le a körmök, sőt a csülök köröm is i meglátszik a csapáson. Ebből és a közeli fiatalosokban fehérlő hán- : tásokból meggyőződést szereztem, hogy erre jár 1 a szarvas. A kerülök közül egy kettő hallotta is 1 a rigyetö vad hangját. Szeptember hó közepe felé járt az idő, ezek a szarvas bőgés legjobb napjai ! — Fentieket számegadása s megélhetése is biztosittassék, a pangásnak indult mezőgazdaság hanyatlásából uj életre emeltessék, már azért is nagy szükség van egy első rendű sör és malátagyárnak létesítésére, mert a nyers terményekkel ma már a szomszéd országokkal sem bírjuk ki a versenyt, — s főleg mert ez által egyik legnagyobb kiterjedésben termelt lőterményünknek : az árpának a jobb értékesítése érhető el, — másrészt e réven újabb takarmányanyag is állíttatván elő, a közszükséglet eléghetnék ki, sőt a hizlalás és fokozottabb trágyatermelés is elérhető leend. A sörgyártással azonban a komlótermelés is lábrakapna, mi az elpusztult szőlők alján jól diszlenék, s ez is mezőgazdaságunk emelésének s újabb növénytermelési ág meghonosodásának rugójává lehetne Az árpa a m. kir. földmivelési minisztérium hivatalos adata szerint vármegyénkben 53 ezer kát. holdon, a 8 mm. circa 400 ezer mmban, s a szomszédos vármegyéket is egybevetve, mint egy 800 ezer q-ban termeltetik, s amennyiben a vármegyénkbeli árpának minősége tudvalevőleg legnagyobb rés-ben égetni és m látának való, igy az a sörgyártásra alkalmas, mit bizonyít az is, hogy árpánk jelenleg is a külföldre vitetik ki sörgyártási célokra, — igy tehát itten elsőrendű sörárpa bizton és a legnagyobb mennyiségben kapható, úgy, hogy az itten tervezett sör és malátagyár részére szükségelt árpa, ezen nagy meny- nyiségből, a legnagyobb könyüséggel szerezhető be mindenkor. Egy elsőrendű sör- és malátagyárnak Sátor- Alja-Ujhelyben való felállítását a következők indokolják : A filokszera pusztítása folytán a bortermelés s ezzel kapcsolatban a borfogyasztás úgy vármegyénkben, valamint a szomszédos vármegyék területén, sőt Galicziában is, hová borexportunk idáig a legnagyobb volt, rendkívül alá fog ha- nyatlani, mert természetes borok nem fognak ezután a közönségnek, csakis nagyon drága áron és kis mértékben, rendelkezésére állani. A gyártott borok minősége pedig oly rósz, hogy az az egészségnek is ártalmára lévén, az nagyobb és általános fogyasztás alá nem kerülhet, tőt annak terjedése s fogyasztása közegészségi szempontból a legerélyesebben meggátolandó leend. A szesz ára folyton emelkedik, s a közönmitásba véve már éjfél felé kint voltam, ^adász- lázzal várva-lesve a jó szerencsét. A szél elállott, az erdő fái között néma csend uralkodott, melyet csak néha zavart meg egy letörött ág recsegése, vagy egy kószáló bagoly szárnyainak suhogása. Előttem a fotrás, körülte nehány ölnyi tisztás, jobbra-balra a lombozat között egy kis mohos be nem nőtt térség. Majd egy óráig tartó leskődés alatt, csak néha hangzott a távolban egy szarvas bőgésének elhaló hangja. Elképzelhető az izgatottság, midőn oly helyen, a hol csak elvétve fordul meg e nemes vad, egyedül a jó szerencsében bízva, megkísértjük lövését és már az első percekben szavát halljuk a várva-várt állatnak. Oly helyen állottam, a hol valószínűleg meg fog fordulni, midőn hajnalban visszatér erdei tanyájára és ha leshelyemből nem sikerül meglőnöm, talán utána cserkészve megsegít Theodrik király hires vadásza, szent Hubert, kiről tudvalevő dolog, hogy előtte a szarvas kereszttel agancsai között jelent meg é^> e fölötti elmélkedése a szemlélődő életre vitte, utóbb püspökké lett, közvetve tehát a szarvas szerezte meg neki a szentek koszorúját. Vájjon megszerzi-é nekem a vérbe mártott cserágat, ezt a vadász dicsőség pálmáját ? 1 Rövid idő múlva, mely különben nekem rendkívül hosszúnak tetszett, a szarvasnál szoká sós prüszkölés és a csalogató hangok előidézésénél erőlködő tüdő zihálását hallottam. A szemközt álló fasorban hangzott a zaj; alig 50 lépés választott el ama helytől. Arcomhoz fogtam fegyveremet, lázban égve vártam a királyi vadat. Mai ^xámunklioz egy ív melléklet van csatolva. '^&tS
