Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-24 / 34. szám

Sátoralj a-Ujhely, 1890. augusztus 24 34. sz. Huszonegyedik évfolyam. ELŐriZXTÉS ÍZ­Egész évre 6 írt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 firt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. lózir&toi nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérijén minden gar- mondaor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) IISDETÉSI EU : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó ntán 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt őiszbetük s kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden D centiméter ntán 8 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Baross Gábor. Terem az ember, mint a fűszál a mező­ben. — Egy jóra törekedő nemzetet nem hagy el a gondviselő Isten. Mikor Magyarország kereskedelmi ügyei végkép aláhanyatlottak; mikor nemzetünk nemzet-gazdasági értelemben csak nyomtaték volt a világkereskedelem fontján : akkor jött egy ember, mint a meteor, s nem sokat be- szé ve, de éjjel-nappal szakadatlanul mun­kálva, oda küzdötte fel magát Magyarország ministerei közé és roppant munkaereje, ren­dületlen kitartása, világos elméje mindenek felett a magyar kereskedelmi ügyekre irá­nyult. — Ez az ember volt Baross Gábor s ő vette át elvégre is a kereskedelemügyi ministeri tárcát. Termett ez az ember, mint a fűszál a mezőben. Baross munkálkodásának még nincs sok ideje, de van sok szép eredménye. Mióta ő a magyar kereskedelemügy lobogóját meg­ragadta : azóta olvasunk, Írunk, hallunk min­dég csak az ő gyakorlati újításáról, merész és okos előretörekedéseiről.— A zóna-tarifa behozatala s az azzal elért bámulatos ered­mények ; az ennek folytán nöttön növő ke­reskedelmi és ipari előnyök: magukban ele­gendők, hogy Baross Gábor nevét tündöklő betűkkel véssék be a magyar történelem tábláiba. De a posta, a táviró, az ut- és vám­ügy s az ezekkel kapcsolatos sok más nem­zetgazdasági tényező: marokkal szórja a dicsőséget a magyarkereskedelmi ministerre; az ő müve, hogy a magyar kereskedelem es ipar a világforgalomban ma már ugyancsak számottevő. A gondviselés jó kedvében adta őt ma­gyar hazánknak. Egy polgár-minister; tele a legszebb polgár-erényekkel. Egy Cincinna- tus, a ki kompóról eszik répát, de az aranyat TÁtfC A, Kölcsey emlékezete. ) Az alacsony sir ráborult a nagyra, De gyúl lángoszlop a hantok felett. Öh Kölcsey 1, szobrod gyanánt ragyogva Lelked az, mely egy népet vezetett, Óh látod-é, hazád, mely szent porodra Megtört közönynyel s bűnbánón borult ? S felejted ugy-e, hogy halántékodra Ő font halhatlan tövis koszorút. *) kiszántó ekeszarvát fogja a becsületes mun­kásság mezején. Legújabb ténye, és minket föképen ez ragad el az iránta való tisztelet nyilvánítás­ban, hogy a vasúti közlekedést városunk és vármegyénk javára rendezte be, hogy a ki S.-a.-Ujhelyből este 9 óra 7 perckor, vagy Szigetről éjjel 11 óra 48 perckor, vagy Deb­recenből 8 óra 4 perckor elindul, az az egyik helyről a másikra reggel 6 óra 50, 8 óra 15 és 4 óra 30 perckor érkezik meg és viszont. Vagy is más szavakkal : ha én Ujhelyben este 9 óra 4 perckor vonatra ülök, reggel 8 15 perckor Debrecenben vagyok ; tehát éj­szakai időmet úgy értékesíthetem, a mint épen az angol elv követeli. Ez intézkedés nem látszik első tekin­tetre mélyen járónak ; de ha meggondoljuk, hogy a fentebb jelzett városok közötti forga­lom az egész északkeleti ország vidékeinek boldogsága csiráit hordozza magában ; ha meggondoljuk, hogy a sürü forgalom, a nép hullámzó érintkezése, a gyors és biztos adás- vevés minő óriási feltételeit hordozzák ma­gukban a polgárok boldogulásának : akkor ez újabb intézkedés előtt hódolattal s kala­pot emelve állunk meg. A mü, melyet vasúti forg alom ily berendezése által a minister maga elé tűzött, még nincs befejezve. Hogy a for­galom és érintkezés előnyeit tökéletesen élvezhessük és kihasználhassuk : ahhoz még szükséges a posta hivatalok járatait a vasúti éjjeli jövet- menetekhez alkalmazni. Vagyis keresztül vinni azt, hogy az én levelem, me­lyet esteli 7 óráig adok fel, ne aludjék itt, hanem jókor reggel Debrecenben az illető egyén olvashassa, elintézhesse. Ez a do­log a postai személyzetre némi kényelmetlen- séggel járna, mert éjjeli szolgálatot köve­telne , de oly fontos érdekekkel, annyi sza­porodó jövedelmmel szemben, mint amilye­*) Száz éve múlt annak, hogy Kölcsey Ferenc, a magyar politikai- és irodalomtörténetnek ez a legideálisabb alakja , a iángszavu szónok, a lelkes honfi, a hazafias költő, a mély gon­dolkodású tudós és műfilozóf — egyike hazánk legnagyobbjai­nak, született. Aranybetíikkel jegyzett politikai és társadalmi szónoklatok, gyöngysorai a Párái néz is-nek, e fölséges műnek, a Himnusz áldást kérő imája jutnak eszébe minden magyarnak, ha Kölcsey nevét hallja kimondani. Magasztos alakja, kristály- tiezta jelleme, sokoldalú, s mindig csak hazájáuak szentelt mű­ködése a magyar férfi jellem megtestesült eszménye, mely köré ragyogó glóriát vont hármas sugara a Hálának, Kegye­letnek, s Emlékezetnek ! Egy évszázaddal Kölcsey születése után restelkedve kell bevallanunk, hogy e legnagyobbnak nagyjaink között hozzá méltó emléke sehol sincs ! Halála óta is 52 év telt már el! Ennek az 52 esztendőnek mulasztását akarja most szülővármegyéje, Szatmár közönsége, jóvátenni, midőn azon mű­ködik, hogytKölcsey Ferencnek hozzá méltó szobor emeltessék és pedig ott, hol legbuzgóbban munkálkodott hazájáért és vármegyéjéért, ott, ahol ő igazán otthon volt, a hol a leg­nagyobb tiszteletben él ma is az ő emléke: Nagy-Khrolyban, Szatmár-vármegye ősi székhelyén. Ahhoz, hogy méltó és művé­szi alkotásu emlékszobrában gyönyörködhessék a nemzet, több ezer forintra van szükség. A nagykárolyi Kölcsey-szobor-blzottsíg nevében esdőleg folyamodunk t. olvasó közönségünkhöz, hogy Felkölté ájult nermetét a látnok, De csalt reménynyel halni maga tért ; S a szent sereg, melynek élén csatázott Csak sírban lelt nyugvást küzdelmiért. Mert a prófétát honja meg nem érti, Mint szabad lélek röptét szolga test; És lelkünk o volt s kétkedett kisérni Durvább valónk az eszményi nemest. Nem érték őt, mert Árpád nemzetéhez Atyáink nyelvén s lángnyelven beszélt I S a korcs faj, mely nem eszmél már s nem érez ; Ha nyelvünk győz, abban lát végveszélyt! De tudja 0 ; ajkunk legyen magyarrá, S magyarrá, aztán lesz szabadság s a jog ; S nyelvért, jogért küzd, bár ég s föld szakad rá, Mert élni kell a honnak s élni fog ! így állt a szellem hős, hatalmi önkény Rázván fölötte véres pallosát, S alatta éjszakával teljes örvény ; Nemzetközöny s benn nyüzsgő szörnycsodák : Jégönzés, polgárgyávaság, vásárban Jellem s úri falánk gőg sülyedett, j Népét marcangoló végső nyomorában. De oh, előtte a honszeretet 1 a nemes ügy oltárára áldozni kegyeskedjék. Az eitilékszobor bizottságának 454 számú gyűjtő ive szerkesztőségünknél van letéve. Vajha e vármegyében mindenki megértené a dicsőült költő szavait: »Romlott szív és romlott elme — Kit hazája hö szerelme — Szép tettekre nem hevít« ... és örömteljes büsz­keséggel küldené be hozzánk kegyelete.? pénzbeli adományait! Szerkesztőségünk az aláírást ezennel megnyitja: 5 fttal — Parték Lajos ódáját a f. évi aug. hó 8-án N.-Károlybau rende­zett Kölcsey-emlékünnep alkalmából vesszük át tárcánkba. Szerk. nekról itt szó van, e csekély áldozat itt elmo­sódó. A minister szeme és esze itt van az ál­lamivá lett magy. északkeleti vasút téréin. Bizonyára nem ok nélkül. Baross Gábor nem. az az ember, a ki tudatos célok hiá­nyában utazgatna. Az a minister, a ki tegnap Aradon a gazdasági és iparkiállitáson azt hirdeti, hogy nincsen olyan kicsiny és nagy munka, a melyet elvégeznünk nem kellene, az a minister ma nem utazik az ország kü- lömbözö vidékén, hegy-völgyein hiába. Az ipari és kereskedelmi szempontok irritálják az ő nyugodni nem tudó elméjét és tettvá­gyát. A gazdálkodásnak és iparűzésnek az a primitiv módja, mely vidékeiken mai napig is divatozik; a fa-eke, a fakó-szekér, a nyomás rendszere, az erdő irtás, a rend és csinosság iránti fogalom hiánya : mind tényezők abban, hogy vármegyénk népe egy részben'adófize- tésre képtelen, dologkerülö és ügyetlen. Rég vár ez a nép egy megváltót. Rég várja hogy e tejjel-mézzel folyó föld, füstölgő kéményéi gyáraknak sűrűn létesítése által az ő boldo­gulására is megnyittassék. Legyen üdvözölve Baross minister a magy. északkeleti vasút vidékein ! Legyen útja rég sóvárgott jobb jövőnknek záloga ! Viski K. B. Vármegyei ügyek. Főispán ő méltósága a nagymihályi köz- korháznál rendszeresített alorvosi ájlomásra Widder Márk orvostudort nevezte ki. A kereskedelmi minister a Tarczal községe által f. é. aug. 28-ikára kért pótvásár megtartását nem engedte meg. N.-Bári község tüzkárosultjai részére 50 ftnyi segedelmet küldött a belügyminister. Szent érzet vagy honszeretet s az égnek Elhárítod nép-büntető kövét ; De szebben még hazát nem szerétének, Rokonszenvesb láng oltáron nem ég. Honszerelem volt lelke, szive honja S érezni ily magasztosan ki tud ? Csak szenvedésre vár, mint jutalomra S hálátlanságot kér, mint koszorút. Tettre csak önfeláldozással vágya, Erőszaktól irtózva s törni kész ; Mindenki kedves neki, mint hazája, S rosszaknak is csupán üdvére néz. Oh rosszak-é ők s bünös-é a nemzet, — Kérdé a bölcs — ha utján ingatag, Midőn jobblétért százszor bukva vérzett S visel lelkére rozsdáit láncokat 1 Demosthenes szónoklott ajakáról Nyelvünkön s nyelvünkért s nem értik őt! Törvényt Likurgként állít jogbástyánkul S igazat nem nyer nemzete előtt ; Lelke élőfa, min jövőnk gyümölcs, S magunk ütöttük sebjeit szivének. De szeretett a honfi, tűrt a bölcs S a látnok költő a jövőbe nézett 1 Élethalál-harcot vív most az eszme, Fel-íel ragyog s törtön homályba hull. A bajnok fogy s az elsők legnemesbje, Kazinczy égbe száll áldozatul. Kezében gyűl szent emlékére faklya, ö ragadá fel s gyújt csodás szava. A megbünhödött népért esd, mig lángba Borul az istenek hideg laka. Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva. -<gpjf

Next

/
Thumbnails
Contents