Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-03 / 31. szám

elitéltje : Horváth Pius, rendünknek egyik kiváló érdemes tagja : ő ugyanis Veszprémben, Jellasics betörő horvátjai ellenében, a felkelő magyarság­hoz, nemzet és hazaszeretettől lángoló buzdító be­szédeit tartott, s emiatt az esztergomi prímás ren­deletéből 1849 nov. 22-én szobájába záratott. A büntetés csak 1850 márc. végével lett enyhítve, midőn Tamásy vikárius-generálistól engedélyt nyert a kertbe és az udvarba kimehetni. Utóbb Kolozs várra tétetett, hol még mindig felügyelet alatt ál­lott : minden lépését és szavát éber figyelemmel kiséré a hivatalos hatalom. 1850 ben már minden csendes! Letűntek a szabadságharc dicső napjai, csak a sikertelenség miatt való hazafiúi mély bánat honolt a jobbak lelkében, kik elkeseredettségökben vagy végkép lemondtak egy jobb jövő lehetőségéről, vagy re­ménykedve várták a bizonytalan jövendőt. Telje­sen németre fordul a világ1). A tanügy is egészen átalakul. A középiskolákra nézve ez átalakítást a cs. kir. vallás és közoktatásügyi minisztérium ál­tal 1849-ben közzétett »Entwurf zur Organisation der Gymnasieu und Realschulen in Oesterreich« cimű könyv határozta meg. Az ebben foglalt szer­vezet a középiskolákat gimnáziumokra és reál­iskolákra osztja; az elsőknél célul a tudomány- egyetemre, az utóbbiaknál pedig a műegyetemre való képzést jelölvén ki. Ä középiskoláknál álta­lán a szakrendszer hozatott be ; de az osztály és szaktanárság közti helyes közép az által lón biz tositva, hogy e rendszer nyomán a tudományok rokonság szerint szakokra osztva kezeltettek a ta- tanárok által, s igy a tanárok nem osztályonként, hánem tárgyanként tanítottak minden osztályban. A gimnáziumokba be lettek olvasztva az előbb fönállott bölcseleti tanfolyamok, mi által a főgim­názium 8 osztályt nyert, melynek 4 alsó osztálya al- vagy kis gimnáziumnak; 4 felső osztálya pe dig főgimnáziumnak neveztetett. Az algimnázium külön is fónállhatott, miután tantárgyai jórészt azonosak voltak a főgimnáziuméval, csakhogy kis- sebb terjedelemben. Úgyszólván minden tudomány- szakot a 4-ikben be kellett fejezni • a főgimnázi­umban ugyanazok kiszélesített terjedelemben s a filozófiával bővítve kerültek elő. Végül a szigorú érettségi vizsgálatok intézménye hozatott be ; s csak az itt nyert bizonyítvány alapján juthattak az egyetemre. A főgimnázium külön (V—VIII) főn nem állhatott. Az algimnáziumnál az igazgató ta nár vezetése alatt legalább 5 tanár, a főgimnázi­umnál pedig az igazgató-tanáron kivül legkevesebb 11 tanár végezte a teendőket. A régi rendszer szerint i8o6-óta intézetünk hat osztályú vala ugyanannyi tanárral és égy igaz­gatóval. Az osztályrendszer volt, mint mindenütt, az irányadó. 1850-től ledegradálódik; 4 osztályúvá lesz, mi az ifjúság számát 60 percenttel leszállítja. Se szigorú osztály- se szigorú szaktanitást nem követtek, hanem három tanár körülbelül a rokon­szakokon osztakozva vezette az I. és Il ik osztályt és a másik három a 3-ik és 4 ikeL Da ez csak néhány évig maradt igy. Utóbb az összes tanári kar, esetleg egyik vagy másik kivételével, tekin­tet nélkül az osztályokra osztakozék a rokon tan­tárgyakon. Ez az állapot majdnem 2 éviizeden át vál­tozatlan maradt; mig végre az uj éra kezdetén, az i8ő8/9 tanév ismét 6 osztálylyal nyittatott meg. S.-a. Ujhely városának egyik rég óhajtott vágya tel­jesült, midőn egykor virágzó tanintézetét újra a fejlődés helyes útjára terelve szemlélhette, vérmes reményeket táplálván az iránt, hogy a gimn. fej­lődése nem log megállapodni a félúton, hanem ki­egészítve, mint teljes főgimnázium, teljesitendi a kultúrái téren magasztos feladatát. De erről, álta­lában az intézetnek főgimnáziummá való kiegészí­tésének egész a legujább korig vajúdó mozgalma­iról, alább lesz szó. Meg kell még említenem némely kisebb mozzanatot és eseményt, melyek az úgynevezett abszolút kormány idejében i36i-ig és innét 1867-ig, a legújabb kiegyezésig történtek. Hindy Mihály igazgató 1851 okt. 23 án Pa­takon magyarul üdvözli Albrecht főhget, mi ellen kifogást ugyan nem tett, de kérdezősködik: váj­jon elég hűek-e a német kormány iránt} Az igaz­gatónak és a helybeli parochusnak keserű labda­csot kellett ugyan lenyelni de ildomosságból nem felelhettek mást — mint hogy igen ! ? Ugyancsak 1852 aug. 7 én Nagy-Mihályban üdvözli Őfelségét, Ferenc József, ausztriai császárt. 1855 aug. 14-én Badenben meghal Breczen- heim Ferdinánd hg, 54 éves korában A tanári kar a kegyelet adóját kívánta leróni, midőn inté zetünk egyik kiváló jóltevőjének temetésén Sá rospátakon testületileg megjelent. 1856 ápril 28-án végzetszerü szerencsétlenség szomoritá meg a tanári kart : *Aceidit in puncto, quod non speratur in anno,* vagy mint 1. Napoleon szokta mondani: 2 Horni nem ab interitu unó saltern passu distare, si hunc male fixerit, praecipitem ru- ere necesse. est.t Enczinger János tanár az említett ■) Az osztrák kormány rendünknek sem tudta meg­bocsátani hazafias érzelmeit. 1850. jan. 21-én 8217. számú rendelettel, kimondotta felette a pereat-ot : kitolás által, akarta megszüntetni rendünket. De nagy befolyású egyházi és világi urak, különösen Szcitovszky János hg. prímás közbenjárása folytán a rendeletet 2 év múlva hatályon kivül helyezték. napon, megszokott napi sétájára indult Borsi felé ; találkozik egy tehéncsordával, melynek egyik fel­bőszült tehene oly súlyosan döfte oldalba, hogy összerogyott. Ez a házfőnök tudomására jutván, rögtön a vicerektort kúldé érte a ház fogatával, ki csak is már a generális abszolucióval láthatta el a haldoklót. A szerencsétlent nagy gyászoló kö­zönség és az ifjúság kiséré sírjába, a helybeli kath. köztemetőbe, a hol — mint életében többször em- lité — inkább kívánna nyugodni, mint templo­munk sírboltjában. Az újhelyi kegyes-tanitorendiház tanári személyzete — Folytatás. — 1878/9- Gyalőkay Ferenc, hf. Grossmann Alajos, lelki­atya. Szabó Mátyás, II. elem. igt. Kovács János, gimn. ig. Cserhalmy József, Sichmann Endre. Brezanóczy Béla, vil. Ka­szás Ferenc, vil. Kuretska István, vil. Spivák János, vil. Ti- szó Lajos, vil. Vandruska Antal. vil. Krafcsik Ferenc, vil. 1879/S0. Gyalókay Ferenc, hf. Grossmann Alajos, leik. Pollák János. Szabó Mátyás, II, el. igt. Kovács János, gimn. ig. Cserhalmy József. Schichmann Endre. Brezanóczy Béla, vil. Kaszás Ferenc, vil. Kuretska István, vil. Spivák János, vil. Ti- szó Lajos, vil. Vandruska Antal, vil. Krafcsik Ferenc, vil. A sárospataki áll. tanítóképzőben az 1890/,. tanév szept. i-én kezdődik. Felvétetnek oly ép- testü növendékek, kik a középiskola 4 alsó osz­tályát sikeresen elvégezték. A felvétel iránti fo­lyamodványok aug. 20-ik napjáig nyújtandók be az igazgatóságnál. A folyamodáshoz melléklendő: a) kérész1 levél, b) isk. bizonyítvány, c) orvosi bizonyítvány, d) azok részéről, kik segélyben kí­vánnak részesülni, szegénységi bizonyítvány. A felvételről vagy elutasításról a folyamodók aug. 25-ig értesittetni fognak. Sárospatak, 1890. jul. 27. Dezső Lajos, tkp. igazgató. Jelentés. A sárospataki ev. rét. főiskolában a beírás az 189°/,-ik iskolai évre szept. 1 én kéz dödik. Az iskolai év ünnepies megnyitása szept. 7-én lesz. A gimnáziumba szept. 1—4 ig csak pro­testáns vallásuak vétetnek fel. Szept. 5 tői más vallásuak is, mig a 60 létszám ki nem telik. A javitó-pótló és magán vizsgálatok, valamint az érettségi vizsgálat is következő rendben tartatik meg. 1, A VIII. o. javitó vizsgálata aug. 23-án lesz. 2. Az Írásbeli érettségi dolgozatokat aug. 25—29. napjain készitik el a tanulók. 3. Az elö- készitő (Prog.) és az I—IV. osztályból a javitó- pótló és magán vizsgálatok aug. 30-án délelőtt, az V —VII. osztályból aug. 30-án délután tartat­nak meg. 4. A magán tanulók a szóbeli vizsgá latot megelőző napon, aug. 29 én írásbeli dolgo­zatot készítenek. 5. A szóbeli érettségi vizsgálat I szept. 5—6. napjain lesz. A javhási engedélyért folyamodók kérvényeiket aug. 15-ig adják be a gimn. igazgatósághoz. — Az igazgatóság. HXJMOR. Ha az enber olvasáskor több lapot fordti . A zene nagyszerű hangjai elhangzottak, a színészek eltávoztak s halkan-----három tót egy zabkenyéren veszekszik. * Felszállott a menyégbe s onnan - — kia­bált a mogyorópálcátó1. . . . * Demoszthenes nagy páthoszszal elmondott hosszú szónoki beszéde után-----három ugorkát evett meg. * * Örömtől repesve nézett egy pont felé. »0 az !« kiálta Marianne előre rohanva-----s a sza­már fülét kezdé hegyezni, megállóit s egyet rúgva a levegőbe tovább iramlott. Firer ur Flinta szentenciáiból Ha gyenyerális nem volna, nem volna re- tirális. * Magyar fiúból vitéz katona, a németből ügyes privadiner válik. * Regrutának sorsa az úristen és az őrmester ur kezébe van letéve. * A huszár is katona volna, vagy mi, de csak parádéra való. A baka aratja a dicsőséget ö csak abból sarlóz, amit a baka nagylelkűen ott hagyott (»Bolond Istók*-ból.) GONDOLATOK. Keserves elválni attól, kit mindenek felett szeretünk; de megenyhül az elválás keserűsége, ha avval a viszonlátás édessége egyesül. # Vájjon, ha a remény elveszett, nem marad-e fenn a kötelesség? * Keserveink, mint a nyári vésztől megáradt folyam, kevésbbé dúlnak, ha folyásukat nem gá­toljuk. # Jaj annak, kinek szive csak egy tárgyban keresi egész boldogságát. Lelke csak egy ponton sérthető, s ez egyen kivül, mint Achiles, biztos a Sőrs Csapásai ellen; de ha itt sértetett, sebe halálos. Eötvös J. br. * Jobb néha kora halál a hoszu életnél, * Senki sem boldog halála előtt, * A halál szekere minden but, bánatot elvisz. * A ki született, meg is kell halnia. * Keserű a tűrés, édes a gyümölcse. * Nincs erősebb erő, mint kit a szükség ad. {Régi magyar közmondások) HIVATALOS «ÉS*. 11882/12855. Zemplénvátmegye alispánjától. Másolat. A bodrogközi járás főizolgabirájától, 2746. sz. k. i. 890. Tekintetes alispán ur I Hajdúk Mi­hály nagymihályi járásbeli alsókörtvélyesi lakos, Moskovics Géza alsókörtvélyesi lakos kocsisa, pa­naszolta, hogy f. évi ju’ius hó 3-án reggel Lelesz községéből, a mint a lovakat itatta, egyik 18 éves, pejszőrü, jegytelen, kancza ló tőle megszökött, a midőn ezt bejelenteni szerencséltetem, hivatalos tisztelettel kérem annak köröztetését. Királyhel- mecz, 1890. julius 3-án. Bencsik, s. k. fószolgabirő. Másolat. A munkácsi járás főszolgabirája. 6272. sz. Tekintetes Alispán urnák S.-a.-Ujhely. Scserbán Vaszil ezen megye B. Szőlős (Nagy-Lohó) község­ben 1869-ben született hadköteles, Zemplénvár- megye valamely községében tartózkodik. Tiszte­lettel megkérem Tek. Alispán Urat, méltóztassék az illetőt ottan köröztetni és feltalálás esetén, il­letősége helyére haza utasittatni. Munkács, 1890. julius 17. Kabrina Sándor, s k. főszolgabíró. 11882—12,855. Körözés és eredmény esetén megfelelő in­tézkedés és jelentéstétel végett kiadatik. S. a-Ujhely, 1890. julius 25. Matolai Etele, alispán. Értesítés A pöstyéni fürdő bérlője, Winter Sándor, azon ajánlatot tette, hogy 5 néptanítót valláskü lönbség nélkül augusztus hó 15-töl kezdve a fürdő idény végéig fürdővel és lakással díjmentesen el­lát, sőt még arról is gondoskodik, hogy az étkezést mérsékelt áron kapják; Dr. Fodor Kálmán fürdő­orvos pedig hajlandónak nyilatkozott ezen ked­vezményben részesült egyéneket dij nélkül gyógy­kezelni. Midőn a nagym. vallás és közokt. m. kir. ministerium 1890. évi julius hó 19 én 1634 ein. sz. a. kelt rendelete következtében a fennt jelzet, kedvezményről értesíteném a t. ez. tanító urakat, egyszersmind felhívom az ajánlatot igénybe venni akarókat, hogy a nagymélt. vallás és közokt. mi- nisteriumhoz címzett kérvényeiket hozzám haladék nélkül küldjék be. S.-a-Ujhely, 1890. julius 31-én Nemes Lajos, kir. tanácsos, tanfelügyelő. • ‘ 7. Zemplénvármegye közig, bizottságától. 665./i276. kb. Olvastatott a foldmivelésügyi nmságu ministerium folyó évi julius hó 2-án 30051. sz a. kelt intézvénye, melylyei a szőllöbirtokoso- kat a külömbózö állítólagos phylloxera irtósze­rekkel űzött szédelgésekre figyelmeztetni rendeli. A felolvasott ministeri intézvény megfelelő közhírré tétel végett a 10 járási főszolgabírónak és a .Zemplén« cimü vármegyei hivatalos lapnak kiadatni rendeltetik. Kelt Zemplénvármegye közigazg. bizottsá­gának S. a.-Ujhelyben 1890. jul. 14 tartott ülé­sében. Molnár István, főispán. mint a közig. biz. elnöke. (Másolat.) M. kir. foldmivelésügyi ministe- riumtól 30051/III. oszt. Valamennyi közigazgatási bizottságnak. Hivatalbeli elődöm 1888. évi május hó 20 án 25077. sz. a. kelt körrendeletével fel­hívta a címet, hogy a szőllőbirtokosokat a kü- lönbö ő állítólagos filloxera irtószerekkel űzött szédelgésekre figyelmeztesse. Tekintettel arra, hogy azoknak számi, kik ily szereket ajánlanak s hír­lapi és egyébb utón hangzatos szavakkal hirdet­nek, folytonosan szaporodik, indíttatva érzem magamat, hogy az idézett körrendelet szigorú végrehajtására, illetőleg az abban foglaltaknak a közönség tájékoztatása s a jóhiszemű szőlőbirto­kosoknak a rászedetestől leendő megóvása végett minél kiterjedtebb módon való közzétételére a címet újból oly megjegyzéssel figyelmeztessem, hogy a gyéritési eljárásra alkalmazott szénkénegen kivül más alkalmas phylloxera irtószer minded­dig nem létezik, s mind az, a ki azt állítja, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents