Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-07-20 / 29. szám

»Vadas Gábor és neje Fürtösi Aranka, Boglárról.* Ez volt beirva a vendégkönyvbe.

— Hogyan ? Hát az a vén ember volna a férje ? — kiáltott fel egyik uracs. — Itt nem lesz nehéz a hódítás ! . . .

Hanem vakot vetett a kocka. A léha uracsoknak tapasztalni kellett, hogy az a vén férj Árgusz szemekkel ügyel kicsikéjére és csak a jó ismerős hadnagynak, — ki tegnap érkezett, — engedi meg, hogy a park sétaterén szórakoztassa.

Gábor ur meglehetősen unta magát előbb. Nem talált szórakozást az egybeolvadó magas hegyek látásán. Csupán csak neje iránt érzett hő szerelme tartotta vissza, hogy már más napon meg nem szökött Füredről.

Hanem később összeverődött egy tarok- kompánia. A hadnagy szívessége folytán Vadas ur be lett mutatva nekik s azok örömmel fogadták társul a gazdag ember hírében álló Gábor urat.

— Derék lesz 1 — kiáltott lel egyik podag- rás ur — Legalább négyen játszunk. Az osztó pihen, hanem részt vesz a nyereségben és vesz teségben.

— Helyes ! — zúgta rá a többi.

Bor került az asztalra s vígan suhant a kár-, tya ujjaik között. Gábor ur, ki különben is szenvedélyes tarokkos volt, úgy belemerült a játékba, hogy feledett mindent, feleséget, pénzt, édes otthont.

— Kedves bácsi, súgta fülébe a hadnagy, neje felette unatkozik.

— Ugyan kérem, legyen olyan jó, szórakoztassa! Épen most mond'am ki egy pagát-ultimót Ezt meg kell nyernem, hehehe !

Hévvel folyt a játék. Tiz tarokkja volt Gábor urnák s vigyáznia kellett a pagátra. Ellenfelei ügyes játékosok voltak, kik elfogni igyekeztek a pagátot.

— Hehehe 1 Nem sikerül! — nevetett Gabor ur. — Itt a színem ni 1

Kidobta a cour királyt.

A podográs ur mosolygott. Már ö tarokkot szoritgatott markában.

Mikor Gábor bácsi meghívta a pagátot, kitörő kacajjal ütötte agyon a kettős tarokkal.

Gábor űrhaját tépte boszuságában s veszteségére épen egy pohár bort akart leönteni, midőn a pincés levelet nyújtott át neki.

— Mi a menydörgős menykő ez ? — rlvalt rá a vén ember.

— Nem tudom kérem ! . . A hadnagy ur adta át, hogy nagyságodnak kézbesítsem.

Gábor ur felbontá a levélkét s abból ezt olvasd •

»Öregem!

Régóta epedett szivem a hadnagy után s most végre elhatároztam magamat. Megyek vele a nagy világba. Pénztáradból kölcsönvettem ötezer forintot. Majd visszaküldöm Amerikából. Isten veled 1 Egészségedre kívánom a pagát ultimót. Aranka !*

*

Vadas ur nem csinált botrányt a dologból. Összepakolt s még azon nap elhagyta Tátra- Füredet,

Fürdőzése ötezerszázhetvennyolc forintba, egy feleségbe s egy elbukott pagát-ultimóba került.

Annyi igaz, hogy nem is megy ő többé fürdőbe,

HUMOR

Vadász-mondás

— Szegény kopom 1 A rendkívüli gyorsaság lett oka kimúlásának. A múltkor mellettem áll-----én lövök egy fürjre-------ő neki iramodik

s elébe vág a sréteknek éppen a fürj előtt, úgy hogy mausztód találtam. — Becsületemre! (£.)

Katádra! bölcseségek:

A lengyel zsidók a bundás állatokhoz tartoznak.

*

Kirántá kardját, s ellenfelét lelőtte.

*

A perzsák Marathonnál ijedtükben „Jézus, Mária, Szem-József«-et kiáltva, a tengerbe ugráltak.

*

Varus volt az egyetlen római hadvezér, kinek sikerült a németektől legyőzetni.

•*

Stuart Mária lefejeztetése után Erzsébet a parliamentben — egyik kezében zsebkendővel,

másikban könyeivel — jelent meg.

*

Nők ámol!

K. 5.-nak szokása, ha társaságban jó hangulattal énekel valaki, e szavakal: «nők dmoh minden jó nótát háromszor is ujráztatni. Minap a templomban vetődik s mise közben a szépen énekelt «Praefatioi után elkiáltja:

— Nők ámol I

Persze kidobták.

*

Fontos ok.

UrnÖ: Ugyan Anna, muszáj magának mindég kacagni ?

Szobaleány: Hogyne, kezét csókolom, hiszen az uj fogaim sok pénzemben vannak énnekem 1

GONDOLATOK.

A gyanú olyan, mint a házőrző kuvasz;

akit futni lát utána szalad és lehúzza.-*

A harc közepén már gyönyörűség terem, — de odáig rósz az ut.

»A Héh-böl.

*

Két nagy tudomány van a világon, a mivel messze lehet utazni; az egyik tudomány: nem

hallani, a másik: nem jelelni.

*

Könnyű kiengesztelni egy asszonyt, aki haragszik, aki porol, aki sir, aki dul-ful, ront-bont, körmöt és pofoz ; de hogyan lehet kiengesztelni

egy asszonyt, aki hallgat ?

*

Aki a világban nem találja helyét, meneküljön a saját szivébe : ott a menedék.

Jókai.

*

Könnyű sebet ejteni, nehéz meggyógyítani.

Ha a magyar kenyeret eszed, becsüld meg a magyart 1

Szája veri meg az asszonyt.

Két beteget nem szeret az ágy: részeg be-, teget és haragjában beteget.

A békét óhajtó embernek süketnek, némának, vaknak kell lennie.(

(Régi magyar közmondások.)

HIVATALOS RÉSZ.

12094 szám. Zemplénvármegye alispánjától.

Ezen ministen intézvényt lehető széles körben leendő közhirré tétel céljából tek. főszolgabíró urnák kiadom.

S.-a.-Ujhely, 1890. julius 11.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

M. kir, Pénzügyministertől 1650/P. M. 1890. Körrendelet. Valamennyi megyei törvényhatóságnak Bihar és Hajdú megyék kivételével. Tudomásomra jutott; hogy egyes üzérek a közönség tájékozatlanságaival vissza é've az 1882. évi január hó i-ről keltezett egy (1) osztr. ért. forintról szóló régi államjegyeket csekély áron össze vásárolják.

A közönség ilyetén károsításának meggát- láse céljából felhívom a t. törvényhatóságot, miszerint a területén levő községek és városokban; •az ott szokásos módon haladéktalanul közhirré tenni szíveskedjék, hogy az 1882, évi január hó i-ről keltezett 1 oszt. ért. forintról szóló régi államjegyek a budapesti m. kir. központi állampénztárnál 1892. évi junius hó 30-ig úgy fizetésképen mint az újabban kibocsátott 1 ftos államjegyekkel való kicserélés végett teljes értékükben elfogadtatnak.

Az 1 ftos régi államjegyek ilyet én kicserélése a jelzett határnapig vagyis 1892. évi junius hó 30-ig a Budapesti Közlöny folyó évi junius hó 29-én megjelent 148 számában közzétett hirdetmény értelmében a pénzügyigazgatóságok székhelyén levő m. kir. adóhivatalok közvetítése utján is eszközölhető. Budapesten 1890. évi julius hó 5. Wekerle.

12,495. Zemplénvármegye alispánjától.

Közlés végett kiadom.

S.-a.-Ujhely, 1890 jul. 18.

Matolai Etele, alispán.

346 a. 1890. sz.

Hirdetmény.

A nm. kereskedelemügyi m. kir. minister ur őexellenciája az 1890. évi junius hó 27 én kelt 33573/1. számú rendeletével budapest—kassa— duklai államut 180—183. kilometer szakaszán elkorhadt korlát, oszlopok és kerékvetők helyreállítását 1358 ft 51 kr. összeg erejéig engedélyezte.

A fentnmlitett munkálat foganatosításának biztosítása céljából az 1890. évi julius hó 23-ik napjának d e. 10 órájára a borsodvármegyei m. kir. államépitészeti hivatal helyiségében tartandó zártajánlnti versenytárgyalás hirdettetik.

A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi munkálat végrehajtásának elvállalására vonatkozó, az engedélyezendő költség után Számítandó s a részletes feltételekben előirt 5°/0-nyi bánatpénzzel ellátott zárt ajánlataikat a kitűzött nap d. e. 10 órájáig a nevezett hivatalhoz any- nyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni.

A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek a nevezett magy. kir. államépitészeti hivatalnál, a rendes hivatalos órákban, naponkint megtekinthetők.

Kelt Miskolczon, 1890. évi julius hó 6.

11,396. SZ./89O. Zemplénvármegye alispánjától.

10 főszolgabírónak.

A nagyméltóságú magyar királyi belügymi- nisteriumnak a népszámlálásra vonatkozó 37,464/1. szám alatt kelt rendeletét megfelelő intézkedés végett: továbbá az országos statisztikai hivatalnak ugyanezen tásgyban 5003. szám alatt kelt köriratát másolatban oly felhívással adom ki tekintetes főszolgabíró urnák, hogy a mellékelt kimutatásokat a körirat értelmében kitölteni s legkésőbb folyó évi október hó i-éig okvetlen bemutatni ne terheltessék.

S.-a.-Ujhely, 1890. julius hó 2 án.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

Magyar kir. belügyminister. 37,464./! — 1. sz. Körrendelet. — Az 1890. évi IX. t. c. alapján a jövő év első napjaiban |foganatositandó népszámlálás alkalmából már ez idöszerint is egy sürgős intézkedés szüksége jelentkezik. Ez a házak számozása, mely az egész számlálásnak egyik legfontosabb alapját képezendi, amennyiben az előzőleg kimutátandó házszám fog ellenőrző anyagúi szolgálni arra, hogy a számlálásnál magánál semmiféle épület s annak lakója ki nem hagyatott. — Ennél- ogva a m. kir. kereskedelmi minister úr megkeresésére ezennel elrendelem, hogy a házszámozás az ország összes városaiban és községeiben kiegészíttessék; ahol pedig netalán nem léteznék, szigorúan és pontosan végrehajtassák. E számozás kiterjesztendő minden egyes pusztára, telepre, csárdára, erdőlakra stb., szóval minden névennevezendő oly épületre, melyben emberek laknak. Pusztán, gazdasági, gyári vagy ipari különálló épületek, melyek emberi lakúi nem szolgálnak, külön házszámmal nem látandók el, vagy legfeljebb az illető lakház házszámának törtjeivel jelölendők meg. — Az országszerte végrehajtott számozásról a törvényhatóságok járásonkint és ezen belül községen- kint kimutatást tartoznak késziteni, melyben nemcsak minden az illető községhez tartozó puszta, telep vagy egyéb házcsoport, de magában álló egyes ház is megfelelő házszáma alatt felsorolandó. — Kívánatos, hogy a házszámozás legkésőbb a folyó év október havának végéig az ország valamennyi községében foganatosítva legyen és hogy az akkor még teljesen be nem fejezett, de télen át netalán szintén lakásul szolgálható uj házak is számot nyerjenek. — A házszámozásról szóló kimutatások városokról (kültelkeikkel együtt) külön- külön, vármegyékből pedig járásonkirt összekötve, folyó évi november hó közepéig közvetlenül az országos m. kir. statisztikai hivat dhoz küldendők be, mely hivatal a kereskedelemügyi minister úr részéről az összes népszámlálási munkálatok közvetlen vezetésével lön megbízva. Ugyancsak közvetlenül a nevezett hivatalhoz intézendők mindazon megkeresések is, melyek a szóbanforgó házszámozási miveletek alkalmából netán szükségelt útbaigazításokra vagy felvilágositásadásra vonatkoznak. — Végül, midőn kijelentem, hogy a jelen rendelet határozmányainak pontos és lelkiismeretes végrehajtását a törvényhatóságnak felelősséggel járó kötelességéve teszem, egyszersmind felhívom a törvényhatóságot, hogy a fennebb jelzett kimutatásnak a statisztikai hivatalhoz történt felterjesztése felöl annak idején hozzám is jelentést tegyen. — Budapesten, 1890. évi junius hó 10 én. A minister helyett: Ribáry s. k., ministeri tanácsos.

5003./890. szám. Orsz. m. kir. statisztikai hivataltól. Körirat valamennyi városi és megyei törvényhatóságnak. A nagyméltóságu belügyminister urnák f évi junius hó 10-én 37,404. sz. a. kelt körrendeletével utasította a törvényhatóságokat, hogy a községekben és városokban a ház- számozást kiegészítsék, s ahol házszámozás még esetleg nem volna, azt szigorúan, pontosan végrehajtsák. — Több törvényhatóság részéről kérdés intéztetvén hozzám, hogy a házszámozás eredményéről készítendő kimutatás, mely a nevezett bel ügyministeri rendelet értelmében az orsz. m. kir. statisztikai hivatalhoz folyó évi október hó végéig okvetlen beküldendő; miképen szerkesztessék: egyöntetűség kedvéért a kimutatáshoz szükséges mintát a kellő számú példányban a tekintetes törvény- hatóságnak ezennel megküldöm. Minden egyes törvényhatósági joggal vagy rendezett tanácscsal biró városról, továbbá minden egyes járásról külön kimutatás szerkesztendő. A járási kimutatásban az egyes (önálló) községek folyószámmal ellátva soro'andók fel. Közvetlenül a község után, de folyószám nélkül, kimutatandók a községhez (városhoz) tartozó puszták, telepek, majorok, tanyák, csárdák, erdészlakok s egyéb az emberi tartózkodásra szolgáló bármi néven nevezett lakhelyek. A következő rovatban a felsorolt lakhelyek jellege tüntetendő fel, t. i., hogy kis- vagy nagyközség-e, puszta e, telep e stb — Az emberi lakásra szolgáló épületek három rovatban mutatandók ki, az elsőbe a külön számozással biró lakóházak vezetendők be, a másodikba ezeknek lakcélokra szolgáló mellék- épületei, melyek nincsenek külön megszámozva, a harmadik rovatba pedig a kettőnek összege, vagyis az emberi lakásra szolgáló épületek összes száma. Végre a jegyzetrovatba az esetleges megjegyzések írandók be. A mondottakat még vilá-