Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-11-23 / 47. szám
HIVATALOS RÉSZ. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának S. a. Ujhehlyt 1890. évi október hó 15-ik napján tartott közgyűléséből. 429/12382 sz. Olvastatott a m. kir nagy- méltóságu belügyministeriumnak a hozzája felülvizsgálat és jóváhagyás végett bemutatott ügyek felterjesztésénél követendő eljárást szabályozó s ezek kellékeit előíró 46,641/111 — 6. szám alatt kelt rendelete. A felolvasott ministeri rendelet az érdekelteknek tudomásra hozatala céljából a »Zemplén« hivatalos közlönyben kozzététetni, a vármegyei jegyzőikar, tiszti ügyészek s a járási főzsolgabirák- nak másolatban kiadatni rendeltetik. Kmfent. Jegyzetté: Kiadta : Pintér István, Viczm&ndy Ödön, tb. aljegyző. főjegyző. Másolat. Magyar királyi belügyminister 46641 /III — 6. szám. Körrendelet valamennyi vármegyei törvény- hatóságnak. Az 1886. évi XXI. t. c, 7 §-a értelmében a törvényhatóság azon határozatai és szabályrendeletek, melyek közérdekű voltuknál fogva közhírré teendők vármegyékben a rendezett tanácsú városoknak közvetlenül, nagy és kis községeknek pedig a járási főszolgabirák utján nyomtatásban vagy kőnyomatu másolatban megküldetvén, ott a helyi szokáshoz képest 8 nap alatt köztudomásra juttatandók. A közhirrétételnek a hitelesítéstől számítva 30 nap alatt mindenütt meg kell történnie. Az idézett törvénycikk 8. §. szerint továbbá a szabályrendeletek a kihirdetéstől 30 nap alatt felebbezhetők az illető ministerhez. A határidő közérdekű határozatokra és szabályrendeletekre nézve az illető községben lett kihirdetést követő naptól számittatik. Ha a határidő utolsó napja vasárnap, vagy a Gergely naptár szerinti ünnepre esik, a felebbezés a következő köznapon is benyújtható. Az 1886. évi XXII- t. c. 110, $-a pedig, mely szerint a község törzsvagyona csonkita*-- lanul fentartandó, olykép rendelkezik, hogy kivételesen annak elidegenítését, lényeges átalakítását vagy felosztását, valamint ingatlan vagyonnak, vagy királyi kisebb haszonvételi jognak vételét a képviselőtestület csak az általa a végre legalább 30 nap közbevetésével határozatilag külön kitűzendő és kihirdetendő közgyü'ésében, ide értve a szavazattal biró elöljárókat is, általános többsége névszerinti szavazás me'lett és a 24. §. rendeletéinek megtartásával határozhatja el. Ha a képviselők ezen gyűlésre kellő számban meg nem jelentek, ugyan ezen a módón újabb közgyűlés hirde tendő, s ha ezen sem volna meg a kellő szám ezen képviselőtestület gyűléséből 15 napra egy újabb gyűlés összehívása elrendelhető, mely a jelenlevők többségével határoz. Végül ugyanezen törvény 112. §-a értelmében a községi vagyon kezelésének módját, és ha erre nézve a bérbeadás állapíttatnék meg, ennek feltételeit, a közköltségek fedezése után fenmaradó jövedelmeknek hova fordítását, azoknak esetleg miként történendő felosztását, az egyes polgároknak azokból járó haszonélvezeti illetményeket és az ezekért netalán fizetendő dijakat a képviselő testület, és pedig a mennyiben a fennáló gyakorlatnak megváltoztatása céloztatik, szintén az általa e végre legalább 30 nap közbevetésével határozatilag előre kitűzendő és kihirdetendő közgyűlésen állapítja meg. A 110. és 112, §§. értelmében hozandó határozatok a községben szokott módon szabályszerüleg kihirdetendők; azok ellen kihirdetésük napjától számított 30 nap alatt a községnek kötelékébe tartozó bármely polgár és azok, kik a községben vagy határában ingatlan vagyonnal bírnak, a törvényhatósághoz folyamodhatnak. A törvény ezen határozott rendelkezéseinek előrebocsátása után felhívom a törvényhatóságot, hogy valahányszor oly ügyek terjesztetnek fel hozzám felülvizsgálat és jóváhagyás végett, a melyekre nézve a törvény az említett alaki kellékeket előírja, hozzám a felterjesztésben külön jelentendő és okmányilag igazolandó, hogy a fenforgó esetben a törvénynek arra vonatkozó utasításai úgy a határozat hozatalánál, mint annak közhirétételénél pontosan betartattak. Mert ha ennek elég nem tétetnék, illetve ha nem látnám okmányilag igazolva, hogy egy ily határozat közül az alaki kellékek belettek tartva anélkül, hogy annak érdemleges elbírálásába bocsátkoznám, azt hivatalból visszautasítanám. Egyúttal arra is figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy a vármegye területén lévő rendezett tanácsú városok és községeknek az idézett törvénv szakaszok rendelkezése alá eső s a törvény értelmében a törvényhatóság Il-od fokú hatósága alá utalt határozatai felülvizsgálása és jóváhagyási alkalmából kötelességének ismerje felügyelni, hogy a rendezett tanácsú városok és községek ilyes határozatai a törvény által előirt alaki kellékekbe tartásával hozattak e, és csak az esetben ha azok ellen alaki szempontból kifogás nem esik, eszközölhető az ügy érdemleges elbírálása. — Budapesten, 1890. évi julius hó 5-én gr. Szapáry s. k. Zemplénvármegye törvényhatósági Bizottságának S.-a.-Ujhelyben 1890. évi október hó 15-ik napján tartott közgyűléséből. 431 j 11,101. sz. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi ministernek 25,000^111—9. sz. a. kelt intézvénye, melylyel a szőlő vesszőforgalom szabályozása tárgyában követendő eljárás módozatai iránt kibocsájtott körrendeletének 10 példányát a legszélesebb körben leendő közhirrététel végett megküldi. A hivatkozott körrendelet a Zemplén hivatalos közlönyben közzététetni s 1—1 példányonkint a s.-a.-újhelyi, szerencsi, tokaji, bodrogközi, gálszécsi, nagy-mihályi és homonnai járások főszolgabiráinak kiadatni rendeltetik. Kmít. jegyzetté: kiadta: Pintér István, Viczm&ndy Ödön, tb. aljegyző. főjegyző. 25000:1119 1890. sz. Földmivelésügyim. k.niniszter. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak a szdlömsző-forgalom szabályozásit Illetőleg. A szőlövesszö-szállitásnak a belforg alomban való szabályozása tárgyában — az országos fil- loxera-bizottság meghallgatása és javaslata alapján — a következőket rendelem: I. Honnan, hová és mily föltételek mellett szabad szőlővesszőt szállítani. 1. Zár alatt lévő területekre, vagyis olyan községek határaiba, melyekben a filloxera jelenléte megállapittatott és melyek ennélfogva hivatalos filloxera-zárlat alá vétettek: bárhonnan, akár európai, akár amerikai fajta gyökeres vagy sima vesz- szőket szabad szállítani. 2. Zár alatt nem lévő területeket illetőleg: <z) a Királyhágóntúli országrészben zár alatt nem levő területekre sehonnan semmiféle szőlővesz- szöt szállítani nem szabad; b) az ország többi részeiben zár alatt nem levő területekre csupán az illetékes szakközegek által a filloxera támadásai ellen mentességet (immunitást) biztositó és ezen tulajdonságnál fogva »immunis«-nak nevezett futóhomok-talajú területekről s innen is csak sima szőlővesszők szállítása engedhető meg, a következő (3 ik) pontban részletesen körülirt eljárás szerint. 3 A futóhomok-talaj — fizikai alkatában rejlő azon tulajdonságánál fogva, melyszerint az ilyen talajban a filloxera rovar a szőlő gyökerein terjeszkedni s ennek folytán rajtok hosszabb ideig megélni nem képes: a benne lévő szőlőknek a rovar támadásai ellen mentességet (immunitást) biztosit és ezen oknál fogva röviden »immunis homoktalajnak* neveztetik. Az ilyen immunis futóhomok-talajú területek ezen tulajdonsága más, nem fátóhomok-talajú, tehát a filloxera ellen nem immunis területekkel szemben a szőlővessző-forgalmat illetőleg bizonyos forgalmi könnyítéseket tesz lehetővé; miért is az ilyen talajok szőlővesszőforgalmát a következő pontokban előirt rendelkezések szabályozzák. A földmivelésügyi minister hivatalos szakközegei, avagy a részéről erre illetékesnek nyilvánított közegek és szakegyének által immunis futó- homok-talajunak konstatált területek szőlővessző- forgalma annyiban szabad, a mennyiben: a) ilyen immunis talajú területekre bármilyen (tehát európai vagy amerikai) fajta, akár gyökeres akár sima szőlővesszők szállítása bárhonnan meg van engedve. viszont: b) ilyen immunis területekről származó, akár európai, akár amerikai fajta, de csakis sima szőlővesszők szállítása a földmivelésügyi minister által a rendeltetései hely törvényhatósága részéről előterjesztett kérelem alapján, zár alatt nem levő és nem immunis homok-talajú községek határaiba is megengedhető. Gyökeres szőlővesszőket azonban zár alatt nem lévő határokban, még immunis talaj területekről sem szabad szállítani. c) Egyes törvényhatóságok, járások vagy községek tekintetében a minister — az illetékes törvényhatóság előterjesztése alapján — egyszer mindenkorra érvényes határozatot is hozhat arra nézve, hogy szabad-e az ottani, zár alatt nem lévő határokba, immunis talajú területekről sima szőlő- vesszőt szállítani. 4. Az olyan, nem immánis futóhomok-talaju községekre nézve, melyekben eddig szölömivelés nem volt, s melyek ezen oknál fogva zár alatt nem is lehetnek : fölmerülendő esetekben a földmivelésügyi minister állapítja meg, hogy az ilyen községre nézve — a szőlővessző-forgalom tekin telében — jelen rendelet melyik pontjának hatá- rozmányai irányadók. 5. Az előző pontokban megállapított szabályok kizárólag a vasúton vagy hajón, avagy eshe- tőleg postán történő szőlővessző-szállitásokra vonatkoznak. A tengelyen (kocsin) történő vesszőszállitás tekintetében a következő szabályok irányadók: Szölővesszöt a származási helytől a rendeltetési helyig kizárólag tengelyen (kocsin vagy szekéren) szállítani csakis ugyanazon zárlati csoporton belül van megengedve. Ezen kívül még a következő esetekben szabad szőlővesszőt tengelyen szállítani: a) Immunis tutóhomok-talaju telepről, zár alatt nem lévő olyan rendeltetési helyre szánt sima szőlővesszőket; a hová ilyen vesszők szállítását a földmivelésügyi minister, a jelen körrendelet 3. b. pontja értelmében, a rendeltetési helyre nézve illetékes törvényhatóság részéről előterjesztett kérelem alapján megengedte ; b) bárhonnan, immunis futóhomok-talaju telepre és c) filloxera miatt zár alatt levő helyre szánt, akár sima, akár gyökeres szőlővesszőket: a származási helyről a legközelebbi feladó vasút- vagy hajó-állomásig ; valamint a leadó vasut- vagy hajo-állomástól a rendeltetési helyig akkor is szabad tengelyen sázllitani, hogyha a feladó vagy leadó vasút- vagy hajó-állomás nem fekszik a származási vagy rendeltetési hely zárlati csoportjának határán belül és igy e miatt a vesszőszállit- mányt tengelyen kellene a csoport határán keresztül vinni. (Folyt, köv.) 5304/Kig. sz. 90. S.-.a.-újhelyi j. főszolgabírójától. Hirdetmény. Az 1886. évi XXII. t. c. 33. $-ában gyökeredző jogom és kötelességemnél fogva, S.-a.-Ujhely város 1891-évi legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékét kiigazítván, értesjtem az érdekelteket, hogy a névjegyzék folyó hó 23-napjától öt napon át a városháza tanácstermében közszemlére van kitéve. Az esetleges felebbezések, az előbb hivatott szakasz negyedik kikezdése értelmében, a kitétel napjától számított 15 napon belül hozzám beadhatók. S. a-Ujhely, 1890. november hó 21. napján. Dókus Gyula, főszolgabrói 4587. sz.|ki. 90. Varannai j. főszolgabirájától. Hirdetmény. A varantiói járás területén fekvő Varannó- Csememye községben legutóbb fellépett, valamint Bánszka, Juszko-Volya és Vehécz községekben régebben uralkodó ragadós száj és körömfájás miatt a Varannón z8po. évi december hó j. napján tartandó országos vásárról a szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések kitiltatnak 3 csakis lóvásár és a város belterületén tartatni szokott árú■ és terményvásár megtartása engedélyeztetik. Miről a közönség azzal értesittetik, hogy a kitiltott állatok a város határára bocsáttatni nem fognak s akik azokat a vásárra becsempésznék, a legszigorúbban lesznek büntetve. Kelt Varannón, 1890. évi nov. hó 2l-én. Füzesséry György, főszolgabíró. Az 1888-ik évi VII. törv cikk 72. § a alapján alkotott törvényhatósági ebtartási szabályrendelet. (Folyt, és vége.) III. ebtartási szabályok, 8. §. A kutyák kínzása tilos. 9 §. A pásztorkutyák az övtől íéllábszárukig lelógó láncon függő kolonccal látandók el. 10. §. Minden a mezőn talált magában járó és kolonccal el nem látott kutya kóbornak tekintendő és kiirtandó, a mezőn talált kóbor vadász kutyára nézve az 1883. XX. t. c. 17. § a alkalmazandó. IV. Ebdűh elleni óvrendszabályok. 11. § A veszettség veszélyének elhárítása céljából az ebtulajdonos ha a kutyáján feltűnő változást lát, ha a kutya bujkál, vagy egészségi állapota előtte gyanússá lesz: tartozik kutyáját elcsukni és zárt helyen láncra tenni és ezt a község elöljáróságának bejelenteni. Ha a kutya még nem maiakodott, kiirtása az elöljáróság értesítése mellett meg van engedve és a kutya a dögtéren elásandó. A már marakodott gyanús kutyáról való jelentést az elöljáróság beküldi a főszolgabírónak a ki az ilyen kutyát a tiszti állatorvossal megvizsgáltatja. Az állatorvos megérkeztéig a tulajdonos által a kutya zár alatt vagy láncon tartandó esetleg a tulajdonos kívánságára kiirtandó és a dögtéren elásandó. 12. §. Ha a vizsgáló állatorvos ;<z ilyen kutyát veszettnek találja, ez azonnal kiirtatik, veszettség gyanúja esetén, vagy ha a fertőzés gyanúja merülne fel, — tekintettel az i838. évi VII. t. c. 67. §-ára a kutya a tulajdonos kívánságára azonnal kiirtandó, ellenesetben pedig biztos helyen megfigyelés alá helyezendő, s ha itt rajta a veszettség tünetei kétséget kizárólag mutatkoznak, kiirtandó; ha pedig a gyanús tünetek elmúlnak, a kutya — a megfigyeléséből eredő költségeknek a tulajdonos által való megtérítése után ennek visszaadatik. 13. §. Ha valamely kutyán a veszettség kitört és az kóborolt, a község elöljárósága erről a főszolgabírónak jelentést tesz, ki a szükséghez képest a községben a kutyákat megvizsgáltatja. 14. §. Ha a főszolgabíró közhírré téteti, hogy valamely községben, vagy annak határában veszett, vagy veszettségre gyanús kutya kóboról, az 1888. évi VII. t. c. 68, §-ában előirt eljárás követendő.
