Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-11-23 / 47. szám

egyes kiválasztott városokat, Ujhely régi szerze­ményeiből tápul szolgál ezeknek s maga vissza­marad, mig azok emelkednek az ő rovására. Pél­daképen állhat előttünk a kis Nagy-Mihály, nem­rég íalu, ma Zemplén második fővárosa, Ujhely riválisa. Minden szép, nemes eszme ott jó talajra talál, egyik középület a másik után emelkedik, mig Ujhely gondolkozik, Nagy-Mihály tesz, mint egy ember, egyesült erővel törekszik az egész lakosság városa emelésén. Mi dicsérjük Nagy Mihályt s vá­gyunk bár csak itt is igy lehetne, feledjük, hogy hatalmunkban áll, feledjük, hogy mind azzal, sőt még nagyobb elő íyökkel rendelkezünk, feledjük azt, hogy a közjóért közösen kell tenni. Minden cél elnyerése munkát, minden munka fáradságot s áldozatot igényel. Az egyik tehetségét, akaratát, tettvágyát, képzettségét veti latba, a másik anya­gilag áldoz, igy épül a társadalom, igy kívánja a társulás, a munkafelosztás, a közjó. Az árvaház 5 év alatt sem birt oly össze­get, oly anyagi tőkét szerezni — dacára az Újhely­ien ritka érdeklődésnek — hogy jelenleg fenn ne akadjon azon gondolaton, miből fogja az árvákat ellátni. A nőegyesület, a kosárfonoda megbukott, a dalárda elnémult, a tűzoltó egyesület alig pislog, a Kaszinó alig vegetál, műpártoló társasága most mitsem pártol, a korcsolya-egyesület megfagyott, s ki tudja hány tiszavirág életévét biró egyesület született s halt meg e decennium alatt ? Megfagy mind e hideg kiimába, inficiál mindent az állandó betegség, a közöny, mely lassan még azokra is átterjed, akik ellene küzdenek. Az ipartanoda célja, hogy az iskolából ki­kerülő leányok férjhez menetelökig az időt hasznos tanulmányozással tölthessék el. Hogy ne csak a világ számára tanuljanak, ne csak alkotmánytan, algebra s más felesleges dolgokat tanuljanak, de tanuljanak olyas valamit, melyre mint családanyák­nak okvetlen szükségük van. Hogy egy gomblyuk kivarrás, egy kis gyermekruha szabása s megvarrá- sa végett ne kellessen azonnal varrónőhöz fordulni, hogy amellett, hogy ez elfoglaltságot ad nekik, meg is takaríthassanak ahhoz az összeghez, melybe majd a gyermekek neveltetése kerül. Célja tovbbá az ízlés fejlesztése, a kézi ügyesség kiképzése s ezáltal sokak számára a megélhetés biztositása. Azért mondom sokak számára, mert igen sok nő van pálya, kereset nélküls mert atársadalom mostohán gondos­kodik a nőkről, alig engedve nekik pályát a meg­élhetésre. Az első s utolsó reményük a tű, mely által megszerezhetik maguknak, s esetleg az éhező gyermekeknek a betevő falatot, ez fegyverük so­kaknak, melylyel kezükben küzdeni kell az életen, s ez fegyverük, mely biztosítja a megélést s en­nek biztosításával védi becsületök. Ha az ipartanoda a jövőben is fenn áll, cé­lul tűzte ki minden évben 4—5 vagyontalan gyer­mek felvételét s ingyenes kiképzését, a kiknek aztán diplomát adva, az egész vármegyében ajánlja, s telhetőleg gondoskodik, hogy munkával el le­gyenek látva. Célja leend az árvaházból kikerülő gyermekeknek a varrásbani kiképzése s ezáltal megélhetésük biztositása. A tanodának jelenleg is 40-et megközelitő tanít­ványa van. E szám mutatja annak életrevalóságát, mutatja, hogy hézagpótló, s ha esetleg feloszlik, nem az lesz az ok, hogy nem felelt meg felada­tának, de mert megalkotói merészek voltak azt í hinni, hogy nemes, önfeláldozó működésükben tá­mogatásra fognak a közönség részéről találni. Csekély az évi tagsági dij s éppen azért oly cse­kély, hogy nagyobb áldozattól mindenki meg le­gyen kiméivé, hogy százaknak legyen megadva a lehetőség azt pártolni. A 2 ft évi dij mellett alig jut 7ü krajcárnál több egy napra, s alig lehet jó- tékonyobb, nemesebb célra adózni. Önmagát emeli fel, ki a közjóért tesz ! Sze­gények érdeke van szóban, a női szivekhez for dúlok. Nők sorsáról van szó ; a lovagiasságra ap- pellálok 1 Hiszem, hogy felszólalásom nem marad érvénytelen, s ha a lovagiasság karöltve a jósziv- vel pártolandja az egyesületet, erősebben, biztosabb alapon fog a tanoda működni mint eddig, s még sok száz leány fog hálával gondolni annak megal­kotóira s fentartóira. Magáért tesz a közönség ha a női ipartano­dáért tesz. Úgy legyen! ...........y­Vármegyei ügyek. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó hó 6-án, d. e. 9-kor ülést tart. Közgyűlés. Vármegyénk bizottsága f. évi dec. hó io. és következő napjain közgyűlést tart; ezt megelőzőleg dec. hó 9-én állandó választmányi és számonkéröszéki ülések lesznek; az utóbbi alkalom­mal a f. évi szept. hó i-től, nov. 30-ig terjedő te­vékenységi kimutatások fognak bírálat alá kerülni. Sörgyár ügye. Az Ujhelyben építeni szán­dékolt sörgyár ügye, mint a legjobb forrásból értesülünk, ez idő szerint szerencsés auspiciumok alatt áll, s minden jel arra mutat, hogy napról napra közeledik a megvalósulás állapotához. Az ügy sikere iránt főispán Öméltósága is melegen érdeklődik, s pár nap múlva, annak előmozdítása végett, a fővárosba utazik. A ragadós száj és körömfájás fellépett Ga- rany, Sz.-Polyánka,Czábócz, Rókito, lzb.-Zbojna köz­ségek marhaállományban, — ellenben megszűnt : Tolcsva, Kesznyéten, Harkány és B.-Olaszi közsé­gekben. — A vallás és közokt. minister a zugiskolák és zugtanitók ellen az eddig fennálló gyakorlat­nál szigorúbb intézkedéseket tartalmazó szabályren­delet alkotására hívta fel a vármegyei törvény- hatóság figyelmét. A kir. belügyminister a vármegyének 1891. évi közigazgatási költségelőlirányzatát 102,290 ft 30 kr. kiadással és 101.991 ft 60 kr fedezettel meg­állapítván, leküldötte s egyúttal a vármegyei másod alszámvevői-, úgyszintén a negyedik aljegy­zői állomások rendszeresítését elvben jóváhagyta; a javadalmazás mértékét azonban a keresk. minister jóváhagyásától tette függővé. Hírek a nagyvilágból. Erzsébet királyné jelenleg Nápolyban tartóz­kodik és szorgalmasan látogatja a templomok és múzeumok műkincseit. Nápolyból hosszabb tartóz­Mert az ős kiszolgált »Kisfaludy* helyett épült gőzös, a »Kelén« alighogy képes a Siófok, Balaton-Füred és Almádi közötti, naponkint két­szeres szolgálatot elvégezni. Megjegyzem azonban, hogy hagyományos magyar indolenciánk mellett, arról is, hogy az összeköttetés Siófok, illetve Ba laton Füred és Almádi között naponkint készeres, csak a helyszíneken szerezünk tudomást, mert a ,magyar hivatalos útmatató« júniusi száma szerint Almádiba csak egyszer jár a hajó. A hirdetésektől egyáltalán irtózunk. így például aBalatonra indulva, a magyar államvasutak központi pályaudvarában függő különféle hirdeté­sek közt e szót Balaton hiába kerestem. Azt meg­tudhatjuk ott, hogy Salzkammergutba, a svájci tavakhoz hogyan juthatunk el, de hogyan jutunk Balaton-Füredre, azt nem. Több reklámot ajánlhatok balatonparti für­dőink tulajdonosainak! Szemtanúja valék véletlenül Ostendében, mi­dőn a fürdőidény végével az ottani ,Casino«, a mit nálunk (a hol van) gyógyteremnek neveznek, hatezer franknál többet fizetett csak egy londoni lap képviselőjének hirdetések fejében. Már pedig mi azt hinnék, hogy Ostende megél már hirdetés nélkül is 1 Az említett «Kelén« hajón kívül van a Ba­latonnak még egy gőzös jármüve, a »Rohan* nevű kis propeller, mely hivatva volna egyrészt az összeköttetést Badacson és a somogyi part közt fentartani, másrészt a zalai par nevezetesebb pont­jait egymással s Balaton-Füreddel összekötni. De ez egyáltalában nem felel meg sokat ígérő nevé­nek s akkor is ha a hínár kerekeit meg nem fog­ja, nem rohan, csak mászik. S ráadásul, még a mikor megindult, nem volt hol kikötnie, mert kik a kikötőhelyek elkészítését elvállalták, csak úgy gondolkoztak a fűrdőidény elején, hogy «hej, rá­érünk erre még.« S mindezen indolencia dacára igen közel van azon idő, hol 20—30,000 ember fog a Bala­ton partjain nyaralni s a Balaton idegcsillapitó habjaiban fürdeni ; a mi nemzetgazdászatilag némi kárpótlást fog nyújtani ezen vidék szőlőhegyeinek elpusztulásáért. Ezt az időt az érdekeinkkel nem törődő s a zónát nem ismerő »déli vasút« nak nehány év múlva bekövetkezendő államosítása s egy zalapar- ti vasút jelentékenyen fogják siettetni, Ezen általános kitérés után lássuk Almádit. Ez kies, tág, a Balatonra nyílt katlanban fekszik, hol az elpusztult szőlők egyes borházai csinos vil­lákká alakíttattak át. Ezekben, valamint a már uj célúkra épült, nem utcákba összeszoritott, de a dombokon festőileg szétszórt, elragadó kilátást nyújtó épületekben, ma már közel 100 Szoba áll a fürdővendégek rendelkezésére. Uszodája elég jó berendezésű, elég sok kabinnal. A fürdés a szabad Balatonban történik. Meleg fürdője hiányzik még, s hiányzik a mai fürdői élet egyik fő követelménye, a posta és távirda, a mi annál feltűnőbb, mert a balaton-fürdői postát közvetítő gőzhajó naponta kétszer jön Almádiba, de postaládáját itt nem­csak ki nem nyitja, de levélszekrény sincs rajta. Ezen hiányokon az intézetnek sürgősen kell segíteni, a mi annál könnyebben megy, mert a kormány e tekintetben nagyon méltányos. A fürdőrészvénytársaság igen sokat tett már a telep befásitásáért, a mi kitünően sikerült. Utai nagyon jól vannak gondozva. Szóval, kinek igényei nem túlságosak, itt már meglehetősen rendezett fürdői viszonyokat talál igen jutányos árakon. A hét legtöbb napján van a fürdőnek orvosa is, a mennyiben az egyik veszprémi orvos itt tölti a nyár legnagyobb részét. Chyzer Kornél dr. kodásra Korfu szigetére utazik, ahol villáját most ujrabutorozzák. Koch dr. felfedezésének csodás voltáról beszélnek most mindenütt a kerek földön. Ma már mindenki biztosra veszi, hogy a kezdődő tüdövész (tuberkulózis) a Koch-féle orvosszerrel gyógyítható, sőt módjában van az orvosi fudománynaka kezdődő betegséget, úgyszólván fogantatása pillanatában felösmerni s azt legott csirájában elfojtani. A Koch által felfedezett orvosság áldás a szenvedő emberi­ségre, melynek soraiban éppen a tüdővész pusztít legjobban. De különös áldás hazánk népére, mely Európában évről-évre a tüdöbajban elhunytaknak legmagasabb °j0-át szolgáltatta. Fodor tanár szerint nálunk az évi halálozások számának 25°/0-je tuberku- lotikus betegekr eesik.Berlin ma a tudomány Mekkája Oda özönlik az orvosok és betegek sokasága, amaz, hogy tanuljon, emez gyógyulást keres. A gyógyító eljárás abból áll, hogy kristály-tiszta, barnás szinü folyadékból a beteg ember hátán a bőr alá bizonyos mennyiséget beföcskendeznek. A beföcskendezés eleinte lázas roszullétet idéz elő, de később hozzászokik a beteg s a gyógyulás 20—30 nap alatt bekövetkezik. Koch és segít orvostársai éjjel nappal foglalkoznak a betegek gyógyításával, de nem győzik a jelentkezőket kiszolgálni. Az orvosszer is fogyatékán van. Azért kijelentették, hogy mindaddig, amig az oltóanyag gyárilag nagy mennyiségben rendelkezésre nem bocsáttatik s a kellő számú kórházak be nem rendeztetnek : az idegen földről és vidékről érkező betegekkel nem foglalkoznak. Ma még csak ber­liniek részesülnek a csodás erejű orvosság áldásában. Koch dr. kitüntetése. Vilmos császár Koch Róbert titkos tanácsost a vörös-sasrend nagyke­resztjével díszítette föl. Az amerikaiak Tokajnak. Tokaj pusztulása az Amerikában elő magyarok között is mély rész­vétet ébresztett. Ennek újabb bizonysága, hogy egy New-Yorkban tartott mulatságnak jövedelméből 91 ft 15 krt küldöttek a tokaji égettek javára. Hírek az országból. Őfelsége a király, f. hó I9 én, Erzsébet ki. rályné nevenapján, misét hallgatott a gödö'lői templomban Mise után kíséretével lovasvadászatra hajtatott Megyerre. Az uj árudijszabás. Baross minister közre- bocsájtotta az uj árudijszabást, mely a jövő év január hó i-én lép életbe. A terjedelmes tariffa- táblázatból csak egy osztályzatot említünk; a gabona és liszt után 1891 -ben iookgként 50 kim,-re 16, — 200-ra 58, — 800-ra 129 krt kell fizetni. Ezenfelül kezelési illeték 5 kr. Uj evangélikus püspök A Szeberényi Gusz­táv elhalálozása következtében megüresedett bányai ág. ev. egyházk. püspökévé Sárkány Sámuel pilisi lelkész-esperest választották meg. Sárkány Sámuel személyében jó magyar ember jutott a kerület élére, aki nem fogja megtűrni kerülete egyházai­ban a nemzetiségi izgatókat. A képviselő házban élénk, mondhatni kikese­redett vita tárgyát képezi most az úgynevezett elke- resztelések meggátlása céljából kiadott ministeri rendelet. Csáky A. gf. vallás és közokt. minister a rendeletnek törvényességét kimutatván, annak fen- tartásához ministeri tárcáját kötötte. Hasonló ér­telemben szólott a ministerelnök is, fölemlítvén, hogy a kath. alpapság makacs ellenállása esetén a kormány kénytelen lenne az anyakönyvezésnek polgári megbízottak által leendő teljesítése végett törvényjavaslatot benyújtani. Szivák'Imre dr., kép­viselő, huszonhat elvtársának aláírásával határozati javaslatot nyújtott be, melyben a szabadelvű párt élénk helyeslése és az ellenzék zajos tiltakozása közt indítványozta, hogy a ház a vallás és közokt. ministernek az 1868 évi Lili. t. c. 16. §-át vég­rehajtó rendeletét törvényben gyökerezőnek tartsa, mint olyat helyeselje és továbbra is fentartartani kívánja. Zászlóbontás. A dunántúli törvényhatóságok küldöttei Budapesten, f. hó 20-án, a vármegye székházának nagytermében Széli Kálmán országgy. képviselő elnöklete alatt impozáns lelkesedéssel állították fel a dunántúli közmívelődési egye­sületet. A magyar nemzeti állameszme terjesztésén kívül működése prográmjába felvette az egyesület a kivándorlás megakadályozását is. Fellázadt oláhok. Fodra kisközség az erdélyi részben, Besztercze Naszódvármegyében. Létezésé­nek hire eddig csak a legközelebbi szomszédig terjedt, most egyszerre szomorú nevezetességre emelkedett az egész országban. A számos-újvári püspök olyan papot küldött a födraiaknak, aki nem kellett sem testüknek, sem lelkűknek. Mikor az új papot, Rotáriu t, Majszin naszódi vikárius hi­vatalába beigtatni akarta, az egész falu népe ellen­állott és fellázadt s a közbelépő csendőrséget tett- leg bántalmazta. Ekkor a csendőrség sortüzet adott, mire a lázongok közül nyolc szörnyethalt, tizenöt pedig súlyosan megsebesült. A vizsgálat kiderítette, hogy a szegény födraiakat lelketlen izgatók döntötték a szerencsétlenségbe. Mikor volt a honfoglalás? Közérdekű dolgot közöl Salamon Ferenc,történetíró,a magyar honfogla­Folytatás a mellékleten

Next

/
Thumbnails
Contents