Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-11-16 / 46. szám
inkább csak annak analógiája szerint az adózó közönség kötelezhető lenne a késedelmi kamat fizetésére, mert ez egy újabb és oly teher, melylyel az adózó polgárokat tételes törvény intézkedése nélkül illetni nem lehet. E mellett bizonyít az, hogy a kereskedelmi és iparkamarai dijak után sem szedetik késedelmi kamat, pedig az azokról szóló 1868. VI. t. c 27. §-ában foglalt rendelkezés szerint az iparkamarai dijak az országos adóval egyidöben és ugyanazon állami közegek által hajtatnak be, Ellenben a vizszabályozási költség járadékok után szedetik a késedelmi kamat, mivel annak szedhetése tételes »nevezetesen az 1871. XXXIX t. c. 20 és a vizi jogról szóló 1884. XXIII. t. c. (22. §-án alapszik, a szöllődézsmaváltsági járulék hátrálékok után hasonlóképen szedetik késedelmi kamat, mivel az 1868. XXIX. t. c. 7. § rendelése szerint a lejárt tőke és kamatjáradékok és kezelési költség minden tekintetben az országos adó természetével bírónak mondatik ki. Nagy különbség van tehát ez utóbbi kimondás és a községekről szóló 1886. XXII. t. c i£9. §-ban foglaltak között; mert mig az előbb idézett törvény a dézsmaváltsági járadékokat az országos adó természetével bírónak deklarálja, a községi törvény csak ezt rendeli, hogy a községi potadó behajtása az 1883. XLIV. t. c. határozmányai értelmében eszközöltessék. Ezek alapján nem szenved kétséges, hogy községi pótadó után késedelmi kamat nem szedhető. Ezek folytán rendelem : értesítse a vármegye [közönsége a vármegye területén lévő községeket és rend. tan. városokat, hogy községi pótadó után késedelmi kamatot szedni nem jogosultak. S ha volnának a vármegye területén oly községek és rend. tan. városok, melyek községi pótadójuk után késedelmi kamatot szedtek, ezeknek szigorúan hagyja meg, hogy ezen gyakorlatot [891. évtől kezdve beszüntessék. Egyúttal meg- jegyzem hogy más tekintet s megbirálás alá esnek az adóbehajtási illetékek, ezeket a hátrálékos, ha ellene végrehajtás intéztetik, az 1883. XLIV. t. c. 75. §-a alapján fizetni köteles. Budapest 1890. évi augusztus hó 31-én gr. Szapáry s. k, 18904. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. Tudomás és alkalmazkodás végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1890. október 31. Matolai Etele, alispán. Másolat, 62331 sz. III. 8. Földmivelésügyi m. kir. minister. Valamennyi törvényhatóságnak. Hirdetmény. Az oppelni kü. kormányelnöknek f, évi október hó 8 án 896. sz. a kelt értesítése szerint az élő sertéseknek Ausztria-Magyarországból az alább megnevezett városok közvágóhidra való j bevitele a további intézkedésig föltételesen megengedtetett és pedig: Gnesen, Waldenburg, Brieg, j Magdeburg, Erfurt, Suhl, Munotel i./w. Minden ’ Herford, Bielefeld, Paderborn, Cassel, Frankfurt 1 a| Main, Fulda, Düsseldorf, Elberfel, Essen, Remscheid, München, Gládbach, Lennep, Coin, Nem- vied, Coblenz, St. Johann és Saárücken : — továbbá meg van engedve a sertéseknek Haf, Ludvigsburg, Göppingen, Shaszburg i. k és Mühlhausen i.jk városokba való bevitele. Föltételek: 1) Csak azon sertések vihetők be, melyek Kőbányán illetve Bielitz Bialán az előütveszteglési időn át (Kőbányán 10 napon át) megfigyelés alatt állottak és csak zárt vasúti kocsikban, a nélkül hogy ezen kocsikba más állal ok rakatnának be, az ország határához szállíttatnak. 2. Beviteli helyek: Oderberg és Dzieditz, ezeken kívül a bevitel Magdenburg, Erfurt, Suhl és Cassel városok részére Bodenbachon át- Fulda, Frankfurt (Main) St. Johann és Saarbrücken városok pedig Eger és Fürtkön át a bevitel f. év október hó 15-től, Oderbergen és Dzieditzen át azonnal eszközölhető Remseheid város részére a bevitel csak f. évi november hó 1 -tői engedtetett meg. 3. A szállítmányoknak származási hatósági igazolványnyal kell ellátva lenniök, melyen az állatok egészséges volta is igazolandó. 4. A bevitt sertések a határnál hatósági állatorvos által megvizsgáltatnak s ha egész ségeseknek találtatnak zárt vasúti kocsikban átrakás s a vasúti forgalom által nem igényelt késedelem és más állatokkal való minden érintkezés nélkül a fentebb megnevezett városok valamelyikének vágóhidjára szállíttatnak levágás végett. 5. A vágóhídon a sertések a levágásig a mely rendőri felügyelet alatt fog eszközöltetni, az eladásra felhajtott állatoktól elkülönítve tartandók. 6. A határnál az állatorvosi vizsgálat díjtalanul történik a vizsgálatot teljesített állatorvos által a beeresztett sertések számáról a rendeltetési hely politikai hatóságához intézendő távirati költségeket azonban a szállító fél viseli. Oderbergen és Dzieditzen át a bevitel minden hét kedd és pénteki napján történik. A határszéli vizsgálatot Oderbergen Herrmann állatorvos, (lakik Leobschützben) Dzieditzben pedig Gabbey állatorvos (lakik Plissben) végzi, kik a szállítmányok érkezéséről legkésőbb a beszállítást megelőző napon este 8 óráig írásbeli vagy távirati utón értesitendők. Erről a közönséget tudomásvétel és közhírré tétel végett értesítem. Budapesten, 1890. évi október 20. A minister megbízásából. Lipthay s. k. 18905 sz. Zemplénvármegye alispánjától. Köztudomás végett tekintetes főszolgabíró urnák kiadatik. S,-a.-Ujhely. 1890. október 27. Matolai Etele, alispán. Másolat. A földmivelésügyi m. kir. Minister 1890. október hó 15-én 597i4/[890. III. 9. sz. alatt kelt, s valamennyi gazdasági egyesülethez, továbbá az összes szölőszeti, borászati és pince egylethez, (kivéve: a Trencsén, Árva, Turócz, Liptó, Sáros, Szepes, Mármaros, Csik-Háromszék, Brassó, és Szeben vármegyeiket) intézett rendeletéinek másolata, a peronospora viticola ellen való védekezésre. és illetve búza csávázásra igényelt rézgá- licnak jó minőségben és lehető olcsó áron való előállítása tárgyában a f. évi april hó 30-án 16281 sz. a. kelt leiratom és f. évi augusztus hó 2-án 41314. sz. a. kibocsátottmeg, szorgalmazás kapcsában, értesítem az egyesületet, hogy mivel a nagyban való előállítás iránti tárgyalások megindításához kívánt legalább 1000. m. mázsányi szükséglet ellenében a gazdaközönség részéről eddig csak alig számbavehető mennyiség jelentetett be, s további bejelentésekre kilátás nincs: a tömege- sitett megrendelés foganatosítása, illetőleg a réz- gálic beszerzésének közvetítése iránti szándékomtól kénytelen voltam elállani. Felhivom ennélfogva az egyesületet, hogy mindazon birtokosokat, a kik az egyesület utján bejelentéseket tettek, ezen elhatározásomról értesitse. Gróf Bethlen, s. k. A másolat hiteléül: Messzessy, s. k. igazgató. Zemplénvármgye bizottságának S.-a.-Ujhelyben, 1890. október 1890. október hó 14-én tartott közgyűléséből. 300. sz. Az ebadó tárgyában kelt s az állandó választmány által bemutatott szabályrendeletnek. i-ső § a szavazattöbbséggel a többi §-a pe dig egyhangúlag elfogadtatván, kihirdettetni és a kihirdetést követő 15 nap után a kir. belügymis- teriumhoz jóváhagyás végett elnökileg bemutat- tatni rendeltetik. Kmfent. Jegyzetté és kiadta : Viczmándy Ödön, főjegyző. Az 1888-ik évi VII. törv. cikk 72. §-a alapján alkotott törvényhatósági ebtartási szabályrendelet.*) I. Az ebadó megállapítása. I. §. Az összeírást megelőző évben világra jött és ennél idősebb minden kutya ebadó (dij) alá esik. Ezen ebadó (dij) egy-egy évre egy ftban állapittatik meg. II. Az ebadó kivetése, beszedése, kezelése. 2 §. Az ebadó kivetésének alapját az összeírás képezi. Az összeírás évenkint julius hónapban kis községekben az elöljáróság (körjegyző) rendezett tanácsú városokban, valamint nagy községekben is a városi hatóság, illetőleg elöljáróság kiküldöttje által történik. Mi végből köteles mindenki az előre közhírré teendő 8 napi határidőben a birtokában lévő ebeket — azok számának, minőségének megjelölése mellett bejelenteni, és a bejelentést lakásának pontos jelzése mellett sajátkezüleg aláírni; űrlappal az érdekeltek hivatalból láttatnak el; írni nem tudók a bejelentést élőszóval is megtehetik, mely esetben az űrlapot az ebtulajdonos bemondása szerint a községi [jegyző (kiküldött) köteles betölteni. A ki évközben jut kutyának birtokába, tartozik 3 nap alatt az előző bekezdésben érintett bejelentést megtenni. A ki az összeírás után egy féléven belől szerez kutyát az egész, a ki fél év letelte után jut kutyának birtokába, az évi dij felét tartozik fizetni, kivévén azon esetet, ha a kutyáért az előbbi tulajdonos ezen időre az adót már kifizette s az uj tulajdonos ezt igazolja. A kinek adó alá felvett kutyája évközben elvesz, más kutyát adófizetés nélkül tarthat; ha- sonlólag az, a ki oly kutyát szerez vagy bir, mely után az adó az ország bárm :'y más községében már lefizettetett, újabb tartózkodási helyén ebadóval meg nem róható; ezen körülmény az alább érintett összeírás »Jegyzet« rovatában felemlítendő. 3. §. Az űrlapok beérkeztével az elöljáróság (rend. tan. városokban és nagy községekben a hatósági kiküldött) az egyes bejentések tartalmát az összeirási kimutatásba egyenként bevezeti az illető rovatban a kivetendő dij összegét is javaslatba hozza. Az összeírás előre közzé teendő 3 napon át a községházánál közszemlére teendő, mely idő alatt beérkező netáni felszólalásokhoz képest az összeírás helyesbítendő, lezárandó, aláírandó és 8 nap alatt a bejelentési lapok visszatartása mellett a járási főszolgabíró utján a törvényhatósághoz 3 jj példányban felterjesztendő. Az összeírás után szerzett és a tulajdonos *) Az összeírásra és ügykezelésre vonatkozó hivatalos nyomtatványok formáját téfszüke miatt nem közöltük. Szerk. által a 4. §. értelmében 3 nap alatt bejelentett kutyára vonatkozólag az elöljáróság az összeírást esetről-esetre pótlólag készíti el és terjeszti fel a fentebbi módon a központhoz. Ha valamely ebtulajdonos ellen alapos gyanú merül fel az iránt, hogy adó alá be nem mondott kutyát rejteget, joga van az elöljáróságnak a dologmiben létének megállapítása végett helyszíni szemlét tartani. A vármegyei számvevő az összeírást átvizsgálván, a kivetés helyességét az alispán megállapítja és az összeírást egy példány visszatartásával 2 példányban a járási főszolgabíróhoz visz- szaküldi, ki azokat az összeírás egyik példányának megtartása mellett a községi elöljáróságnak kézbesíti. Az elöljáróság a kivetett adót augusztus hó 31-ig, az utólagos összeírás alapján megállapított adót pedig a megállapítástól számított 30 nap alatt beszedi. Az ebadó beszedése, behajtása és ellenőrzésére nézve az 1883 17169. számú pénzkezelési szabályzat irányadó. Az ebadó befizetéséről a ./• szerinti elismervény állítandó ki; a szabályrendelet végrehajtása után első Ízben kiadott elismervények a szabályrendelet azon szekaszainak, melyek az ebek tartása, valamint a kihágások és azok megbüntetése körüli eljárásra vonatkoznak, lenyomatával látandók el. III. ebtartási szabályok. 4. §. Minden ebtulajdonos a pléhböl készült az összeírás folyó számát és évét feltüntető bár- cával látandó el, ki azt az ebnek nyakszijára, vagy kötőjére illeszteni köteles. A vadász kutyákról a vadászaton való használat alkalmával a bárcák levehetők, de kérelemre felmutatandók. A szükséges bárcákat, melyek alakját az alispán állapítja meg és mely évről-évre változtatandó, az alispán az előző §-ban érintett kivetéssel együtt küldi ki, az elöljáróság pedig a régieket az újaknak kiszolgáltatása mellett 48 óra alatt beszedni és a központra felterjeszteni köteles. A ki időközben szerez kutyát, vagy a kinek kutyájáról a bárca elveszett, addig mig a bárca ki nem küldetik, a bejelentésről elismervényt kap és erről egyúttal a felügyelő közegek és a gyepmester értesitendők. A kinek kutyájáról a bárca elveszett, a bárca érvénytelenítése mellett újat kap, de a bárca költségét megtéríteni tartozik. Vadászkutya csak az esetben nyerhet ebtartási báreát, ha a tulajdonos vadászjegy gyei van ellátva, melynek számára az összeírás »Jegyzet« rovatában hivatkozás teendő. Ha valamely kutya bárca nélkül nyilvános helyen találtatik, a 20., 21. §§-ban körülirt eljárásnak van helye. 5. § Minden ebtulajdonos kutyáját kellően etetni, itatni, azt ápolni és reá felügyelni köteles. 6. §. Rendezett tanácsú városokban és nagy községekben mészáros, döggé és hasonló nagyobb fajtájú kutyák a tulajdonos által szájkosárral látandók el, valamint általában a harapós természetű kutyák. Városokban a hatóság a szájkosár kényszert mindennemű kutyára nézve elrendelheti, mely esetben az utcán és nyitvános helyeken a kutyák csakis szájkosárral ellátva járhatnak. Ezen tilalom nem vonatkozik a pórázon vezetett kutyákra. A harapós természetű közveszélyes kutyák, amennyiben szájkosárral nem láttatnak el, bekerített helyen kiirtandók. Rendezett tanácsú városokban és nagyközségekben a gyepmester, a rendőrkapitány (elöljáróság) felhívására idönkint az utcákon és tereken váratlanul portyázást (razziát) rart mely alkalommal a bárcával, illetőleg a fentebbi értelemben szájkosárral el nem látott és a gazdátlan kutyák összefogdosandók. A 20. 21. és 22-ik §§-okban foglaltakhoz képest megbüntettetvén, 8 napi megfigyelés után kutyái visszaadandók, addig ha csak azokat kiirtani önmaga nem akarja, költségén élelmeztetnek. A gazdátlan ebek feltétlenül kiír tandók. 7 §. Az ebtulajdonos felelős a kutyája által okozott károkért, ha mindazonáltal a kutya ingerlés következtében okoz kárt, azért az ingerlő felelős. (Folyt, köv.) 19349. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Körözvényck. I. Köröztetés végett tudatom, hogy Gombos József tarczali lakos 2 éves barna pej kanca lova udvarából elszabadulván eltévedt. — II. 19427. sz. Köröztetés végett tudatom, hogy Gáal Mihály nagy-kállói lakosnak égy sötét pej szőrű 9 éves hátsó jobb lábára kesely csillagos homlokú heréit lova f. évi október hó 26-án este a tokaji vásártérről eltévedt. III. 18164. sz. Köröztetés végett tudatom, hogy Valaskóc község bírája által f. évi szeptember hó
