Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1890-07-13 / 28. szám
186°/i. Koretz Lőrinc, hf. és ig. Augusztini Antal. Katona Dénes, leik. Prichenfried József, Steiger József, Szendy János, el. ig. és t. Gyalokay Ferenc, Zimka János. (Folyt, köv.) Varannóról írják: Nemes Lajos kir. tanfelügyelő f. hó 3-én és 4-én a helybeli iskola vizsgálatain a 3—4-jk fiú és a 3—4 5 — 6 leányosztályban jelenvolt s a vizsgálatot személyesen vezette- Hadik-Barkóczy Endre gf., a kegyes főur és iskolánk nagylelkű jóltevője, négy napon át hallgatta a vizsgálatokat s itt ott maga is kérdést intézett a gyermekekhez. Ily érdeklődés, azt hiszem, nem szorul dicséretre. r I. Zemplén-vármegye sáskái. Azon szomorú alkalomból, hogy e folyó évben országunk annyi vidékén jelentkezett, itt-ott fenyegető mennyiségben, ez ártalmas bogár-faj, időszerűnek vélem, némi tájékoztatásul, egyetmást elmondani róla s egyszersmint a nálunk is találhatókat elsorolni. Ha nyári hónapokban kimegyünk a rétre, le gelőre vagy a csalit bokrai közé, lehetetlen, hogy szeműnkbe ne tűnjenek a lábaink körül élénken ugrándozó szöcskék, némelyek szerint tücskök (kabócák), melyeket a természetrajz »orthoptera« magyarul .egyenes röpü« néven ismer. Hat lába van ép úgy mint a többi bogárnak, csakhogy a há- tulsó párláb sokkal hosszabb a többinél, mert ugrásra van alkotva. Erős rágó szervei vannak e rend bogárféléinek, melyekkel a növények leveleit s szükségben a törzsét is nagy könnyűséggel megrágják s elszaporodásuk esetén mohó legelésük- kel érzékeny, gyakran vészes károkat okoznak a terményekben. »Tikkadt szöcske nyájak legelésznek rajtat., mondja a költő jellemzően. E rend tulajdonképeni két osztálya a szöcske (locusta) és a sáska (acridiodea) látszólag nagyon hasonlít egymáshoz a test alakjára nézve, s az avatatlan által egészen egynek is tartatik. Ezért van a sok tévedés, mely a sáskák fölismerésénél előfordul. Pedig ezeknek megkülönböztetésénél, ha a csápokra figyelünk, lehetetlen tévednünk és összekevernünk a két osztályt. A szöcskék csápjai ugyanis majd mindig testhosszuságuak, vagy annál még hosszabbak, a sáskáké ped'g rövid, alig féltest hosszúságúak. Már ped g ez azért fontos, mert csakis a sáskák azok, me’yek túlszapo- rodásuk által a növényzetben kárt okoznak. Hogy mi ©kozza túlszaporodásukat, azt nagyon jól tudjuk ; mert ha egy pír év egymásután kitartó korai melegséggel kezdődik s fagyok és esős hideg nem következnek, a harmadik, negyedik esztendőben a sáska rendesen kártékonyán jelentkezik. így a f. évben már a harmadik s jövőre még nagyobb inváziótól tarthatunk a legszorgalmasabb pusztítás dacára is ; s mert a rendszeres és alapos irtást körülményeink s tájékozatlanságunk még nem engedi végrehajtani. Pedig a csapás néha szörnyű alakot szokott ölteni, mint öltött pl. 1748-ban Nógrádvármegyében. Szanda helység mellett annyi sáska jelent meg, hogy egy lovas huszár nem vo't képes rajta keresztül gázolni. Hogy miként pusztít aztán egy ily óriási tömeg, az könnyen képzelhető, ha elgondoljuk, hogy éles rágószerveiknek még a házak zsupfedele is áldozatul esik. Szerencsére hazánkban nem üthetnek állandóbb tanyát ez osztály kártékonyabb fajai, mert az időjárás csak ritkán kedvez életföltételeiknek s egy pár garázda év múltán végre is rájok jő a fagy. Vármegyénkből eddigelé a következő sáskákat gyűjtöttem : 1. A vándor sarca (Pachitylus migratorius). 5—6 cm. hosszú, vaskos. Fogtam Varannón, 1889-ben. Egyetlen egy nőstény példányra akadtam, valószínűleg tovább vonulása közben esett le, mert szárnyai rongáltak. E faj hazánk dűs növényzetű tavainál évenként kisebb számmal s néha annyira elszaporodik, hogy jelentékeny károkat okoz. Valódi hazája Ázsia és délkeleti Európa, hol gyakran elszaporodik kártékonyán s némely években hazánkba s más középeurópai tartományokba is átvándoro', útjában pusztít. 2. Olasz beszke (Caloptenus italicus), 3—4 cm. hosszú, sárgás barna, a hátsó lábszárak vérvörösek, a szárnyak rózsaszínűek. Erőteljes, pattogó ugrásokkal a dombos kavicsos helyeken vajmi hamar szemünkbe tűnnek. Nógrádban 1866-ban nagy károkat okozott. Vármegyénkben közönséges. 3. Kerepel'6 sarca (Pachytylus stridulus). Sötétbarna, szárnyai cinóbervörösók nagyobb hegyeken tenyészik. Nálunk a Simonkáról gyűjtöttem. Repülés közben kerepelő hangot ad szárnyaival. 4. Tarkáit bendőr (Archypheia variagata). Sötét vagy sárgásbarna, hátsó lábszárai vérvörösek- Nagyobb hegyeken fordul elő, nálunk a Simonkáról gyűjtöttem, 5. Kékes bozsány (Oedipoda cerulescens). Teste szürkés, vagy barnás sárga, 3—4 cm. hosszú, szárnyai zöldeskékek, Előjön hegyes ás lapílyos vidéken, nálunk közönséges. 6. Nagy tohony (Stelheophyma grossum.) Teste szőrös, barnás, vagy sárgászöld, a nőstény' 5—6 cm. hosszú, a hím rövidebb, a hátsó combok alsó része világos vörös, a szárnyakon sár gászóld vonallal. Nálunk a posványos réteken és a tavak partján' közönséges, szakadozott csiripelé- séről azonnal fölismerhető. Gyakran kártékonyán elszaporodik. Ezek volnának a vármegyénkben található nagyobb sáskafélék s ezeken kívül az apróbbak: a sterobotrus-ok, tettix-tk és bezotettix-ek több faja tanyáz rétjeink, legelőink és erdőinkben, mely utóbbi faj szintén gyakran szaporodik el kártékonyán s akkor aztán a lekopasztott erdei fák hirdetik uralmát. Zseltvay Bogdán. HUMOR. Műfordítások. Quid tunc ? ~ Nyugtatván}'. Libertati est — Ä kedves tata eszik. * Bölcs mondások. Sirás közben könyekre fakadunk. A macska sohase használ törülközőt. Mennél többet magyarázok, annál kevesebbet tudnak. Lehetni nem lehet, de lenni van. A lipcsei csata után a lovak, melyeknek 3, 4, vagy több lába el volt lőve, gazdátlanul futkostak. * Konkurrencia. Koldus : Segítsen egy szegény kolduson, uram 1 Ut : Nincsen nekem semmim. Koldus'. (Magával beszélve). Az arkangyalát — megint egy uj konkurrens. GONDOLATOK. A szellemesség. Szellemes — a legostobább. Tudatlan ember is lehet ; Csak az a fő; hogy nála még Butább legyen a környezet. Hasonlóság. Vén leány s vers — egyben megegyezők: Az ördögnek sem kellenek ma ők I Különbség. Az ember és a medve közt Az a nagy különbség : Medve csak télen talpnyaló, De az ember — mindég. Bodnár István. HIVATALOS KÉSZ. 9401. szám. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A peronospora viticola káros penészgomba elleni védekezés tárgyában 16,281/III. 9. sz. alatt kelt földmivelésügyi ministeri intézvény másolatát tudomásrahozatal czéljából kiadom. S.-a.-Ujhely, 1890. május hó 28-án. Alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. minister. 16,281 /III. 9. szám. Valamennyi gazdasági egyletnek, továbbá az összes gazdasági, borászati és pince-egyleteknek. — Hivatalbeli elődöm f. évi február hó 25 én 8419. szám alatt kelt intézvényével értesité az érdekelt közönséget azon intézkedésekről, melyeket — tekintettel a segítség sürgős szükségére — a közönségnek a szőlő termésére kárösitólag ható, ,pero- nospora viticola* név alatt ismert penészgomba elleni védekezés terén való támogatása czéljából egyelőre foganatosítania lehetett. — Ezen intézkedéssel egyidejűleg azonban meginditattak a szükséges lépések az iránt is, hogy a szőlősgazdák a peronospora által megtámadott szőlők védőkezeléséhez igénye't rézgálicnak kellő jó minőségben, minél olcsóbb áron való beszerzése iránt: törekvéseikben szintén támogattassanak. — A jelzett intézkedések máris azon eredményre vezettek, miszerint remélhetőleg sikerülhetne a peronospora elleni védekezéshez igényelt anyagnak megfelelő jó minőségben a mostaninál tetemesen mérsékeltebb áron való előállítását és beszerzését biztosítani az esetben, ha viszont az illető vállalat részére — melynek működése e célból igénybevétetnék —- bizonyos minimális évi mennyiség, vagyis legalább évi ezer métermázsa elhelyezése az évek bizonyos sorára és pedig legalább három évre biztosíttatnék. Ez irányban tehát abban az esetben volna lehetséges az érdekelt közönség óhajtásának eleget tenni és őket a rézgálic minél olcsóbb áron való beszerzésében támogatni, hogyha az országnak e részben érdekelt vidékein, melyek a mutatkozó szükséglet mérve felől a folyó nyáron szerzendö tapasztalatok alapján bizonyára eléggé tájékozva lesznek a kívánt mennyiség erejéig terjedő és három egymásután következő évre érvényes megrendeléseket összegyűjteni sikerülne. — E részben való közreműködésre az illető vidék gazdasági érdekeinek képviseletére hivatott testületek; a gazdasági egyesületek tevékenységét óhajtván igénybevenni, fölkérem az egyesületet, hogy saját érdekkörében igyekezzék az illető szőlőbirtokosok megfelelő tájékoztatása útján odahatni, hogy az érdekeltek a peronospora elleni védekezéshez igényelt rézgálicra nézve ilyen megrendeléseket tegyenek és e megrendeléseket az egyesület saját nevében egyesítve és magáévá téve — mielőbb terjeszsze hozzám fel. Amennyiben ilymódon sikerülne az ország egész területén az illető vállalkozók részéről olcsó árak biztosithatása céljából igényelt, 1000 q mennyiség erejéig terjedő megrendelést 3 évre kötelezöleg összegyűjteni; részemről viszont kedvező eredmény reményével tehetném meg a további intézkedéseket a fentjelzett irányban, t. i. a közönség e részben való szükségletének minél mérsékeltebb áron való fedezése érdekében. — Fölkérem az egyesületet, hogy e tekintetben tett intézkedéseiről ide mielőbb jelentést tegyen, illetőleg az ezen intézkedések eredményeként gyűjtendő megrendelések alapján az egyesület részéről legalább három év időtartamára igényelt mennyiséget hozzám mielőbb bejelenteni szíveskedjék. — Budapesten, 1890. ápril hó 30-án. A minister helyett: Ftjér s. k. 11362. 11 520. 11905. U884.T1743, 11741. I1593.SZ. Zemplénvármegye alispánjától. Itöi'özvények. A 10 járási főszolgabírónak. I. Köröztetés végett tudatom, hogy Falkus község ménedéből egy darab fekete szőrű kancacsikó bitangságban találtatván. A novoszediiezai határhoz tartozó ,Beszkid‘ hegységben junius 23 án 2 drb veres szőrű, egyik 4 másik 8 éves riska tehén vétetett bitangságba. Hrivnyik János ezékei lakos 1 drb 4 éves fehér szőrű, fennálló s egyik csonka szarvú ökörtinója a S.-a.-Ujhelyben julius hó 3-án tartott vásár alkalmával eltévedt. B. Szerdahely község határában egy piros heréit jobb fülén hasított pej ló bitangságban találtatott. Kis-Géres község bírája folyó évi junius hó 24 én egy vörhenyes szőrű rövid szarvú riska tehenet fogott fel bitangságban. II. Kiszik András dubrókai lakos folyó évi junius hó 26-án a községből nyomtalanul eltűnt. Járása területén az alábbi személyleirás után köröztetni ne terheltessék. Személyleirása : Neve Kiszik András, születési helye Dubróka, kora 60 éves, vallása ref., állapota nős napszámos, nagysága közép, testalkata sovány, arcszine halavány, haja gesztenye- szinü, szemei szőkék, orra, szája rendes, fogai hiányosak, nyelvismerete tót, ruházata pórias. III. Folyó hó 28-án délután 4 órakor Tokajnál a Tisza folyóból egy ismeretlen 15 évesnek látszó leány vízbe fúlt hullája fogatott ki, mely az orvosi vélemény szerint körülbelől 2 hét óta a vízben volt s rajta külsérelmi nyomok nem találtattak. A hulla a megejtett orvos rendőri hullaszemle után eltemettetvén, személyazonosságának kiderítése tekintetéből annak személyleirását az alábbiakban a Bodrog és Tisza folyók felvidékein leendő köröztetés czéljából tisztelettel bejelentem. A hullának leírása; haja barna, arca kerek- ded arányos felismerhetlenségig rothadt, fekete, szeme szürkés barna, orra szabályos, szája rendes félig nyitva, fogai épek hiánytalanok, különös ismertető jelei nincsenek. Ruházata: bal fülébe egy vékony gombos aranyozott ezüst függő, derekán bordó veres rekli, fehér pamut hosszú női ing jegynélkül, hamuszinü alól kockás fodros szoknya, egy kis veres fekete kockás kötényke. Kelt Tokaj, 1890. junius 29. Füzesséry Ödön, főszolgabiró. Matolal Etele, alispán. KIMUTATÁSA a zemplénvármegyei nyilvános közkórház 1890. évi junius havi beteg-forgalmának.--------------------------------------, 1890. évi máj. 31-ról ápolás alatt maradt bx> 0 • G ’oj 1 1 0 § ^ Q « G .2, Ápoltak összege | Ezek közül elbocsáttattak Összes fogyaték A hó végével ápolás alatt maradt [Az ezen idó alatt fel-l jmerült ápolási napokj i Gyógyulva j Javulva G d d !3 >s Ö/) 0 £ ! Meghalt 31 35 í 66 ! 27 — 2 29 37 699 Tokár József, Dr. Schön Hugó, alorvos. h. főorvos.
