Zemplén, 1890. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1890-10-05 / 40. szám

a mit nekhőnk thodni khell: ólján sphirltosz szhá- mulást. Vizsgálaton. Tanító: No, fiúk ki mondja el Zemplénvár- megyét ?! Egy fiú jelentkezik és el mondja tisztességesen. Tanító : No, ki mondja el Szabolcsvármegyét ? Erre is jelentkezett egy fiú és elfujta szépen Sza­bolcsvármegyét. így ment ez még 2 —3 vármegyénél és a hallgatóság roppant meg volt elégedve. Egyszer csak kérdi a tanító : Ki mondja el Biharvármegy ét ? Felugrott erre az egész osztály és kiáltozza : Kérem tanító úr, az a fiú el nem jött ! Gyermekszobából. A hat éves bátya ráförmed 2% éves öcscsére : Állj fel, Gyuszika; de hamar! Gyuszika (feláll, mérgesen toppantva láb ávaj): Nem áj fel ok 1 Apa (békétlenkedő kis leányához) Csendesen légy, parancsolom, mert a zsebembe duglak I Kis leány : De attoj nem féjet beje! GONDOLATOK. Az eszme és a valóság úgy viszonylanak egymáshoz mint a leány az asszonyhoz. Mindenik viszony első tagjának célja : megtestesülésben nyer­ni kifejezést. Minden ember szabadságra születik s ahoz jogot is formál. Rósz államférfiu azonban, a ki figyelembe nem veszi, hogy műveletlen embernek a szabadság : kés a gyermek kezében. Müveit embernél azonban az, mi a madár szárnyán a toll- viasz. A vallásnak ,,örökboldogság“ eszméje jó ke­gyes ideának, de nem állhat meg a józan pszihológ tapasztalata előtt. Rém. Mert a boldogság teljesen relativ fogalom. Egyik embernek tetszik az, mitől a másik futni kíván. Mint ugyanabból az egy vi­rágból a pók mérget, a méh mézet szív. Azt mondják, hogy a tárgyak használat kö vetkeztében kopásnak vannak kitéve. Csodá atos1 Az anyósok nyelvénél még eddig nem tapasztaltam. Péter Mihály. Acél anyának tűzkő a leánya. Kéményseprőnek is lehet molnár fia. Sólyom madárnak nem lesz galamb fia. Ne csak tudd a jót, de tedd is. Jók közt inkább utólsó, mint roszak közt első. Rövid a torkosság, hosszú a betegség. Régi magyar közmondások. HIVATALOS RÉSZ. 24^2 érd. szám. Zempléni)ármegye közig, erdészeti bizottságától. A bizottság jegyzője bemutatván az erdősí­tési jutalmakra a nagyméltóságu Földmivelésügyi Ministerium által 18841/890 szám alatt kiadott pályázati hirdetményt. A Hirdetmény a „Zemplén« hivatalos köz­lönyben közzététetni rendeltetett. Kelt Zemplénvármegye közig erdészeti bi­zottságának S.-a-Ujhelyben 1890. évi julius hó 5-én tartott ülésében. Prámer Alajos, közig. érd. biz elnök. 18841/1890 szám. Pályázat, Erdősítési jutalmakra. A földmivelésügyi m- kir. ministerium az országos erdei alapból a magasabb hegységek fensikjainak, tetőinek és gerinceinek vagy mere­dek oldalainak s illetve a közgazdasági érdekből erdészetileg mivelendő oly területeknek beerdősi- tésére, melyeken hegyomlások, hó vagy kögörge- tegek megakadályozása, szélvészek és vizek rom­bolásának, valamint a futóhomok tovább terjedé­sének meggátlása végett az 1879. évi XXXI-tör- vénycikk 165 §-ában megjelölt erdősítés közgaz­dasági szempontból szükséges, s a melyeken létre jövő erdők véderdőkul fognak szolgálni, a folyó 1890. évre 3 nagy jutalmat és 3 elismerő jutal­mat tűz ki. Az 1 ső nagy jutalom IOOO franc aranyban, a 2-ik nagy jutalom 800 franc aranyban, a 3-ik nagy jutalom 500 franc aranyban. Az első elis­merő jutalom 400 franc aranyban, a 2-ik elismerő jutalom 200 franc aranyban, a 3-ik elismerő juta­lom IOO franc aranyban. Ezen jutalmakra versenyezhetnek mind azon erdősítések, a melyek a folyó 1890. évben nem állami :'költségen foganatosíttattak ; még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (hu­szonöt) kát. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy tagban legalább 10 (tíz) kát. holdra ter­jednek. Ehhez képest versenyző lehet minden er­dőbirtokos vagy birtokos-testület, és illetve po’- gáii, egyházi vagy úrbéres község. A kiadandó jutalmakban azon erdőbirtokosok s illetve azon erdőtisztek részesülnek, kiknek költségén, s illetve kiknek tanácsa szerint, és felügyelete alatt az er­dősítés teljesittetett, feltéve, hogy a jutalom oda­ítélésének idejében azok a jutalmazott uj erdőnek még birtokában vannak, illetve azt erdőtiszti mi­nőségben kezelik s az erdösitett területet a beer- dősités biztos sikerének elősegítése végett, a folyó évtől, vagy az első munkálatoktól kezdve a juta­lom odaítélésének idejéig állandóan gondoztak s a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési munkálatokat is évenként eszkö­zölték s a létrejövő erdőnek véderdőként való ke­zelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1895. évben szolgáltatnak ki, s azok két-harinad része az erdősítés költségeit viselő erdőtulajdonost, egy harmadrésze pedig az erdősítést teljesítő erdőtisztet illeti. A jutalmakat a földmivelésügyi m. kir. mi­nisterium által az országos főerdőmester vagy helyettesének elnöklete alatt erdő'isztekből alakí­tott öt tagú bizottság ítéli oda, még pedig a be- erdősűlés s illetve a szükséges átalakulás biztosí­tásának megtörtént igazolása alapján a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minő­sége szerint. A bíráló bizottság Ítéletének alapjául szol­gálnak az illetékes közigazgatási erdészeti bizott­ságnak s illetve a kir. erdőlelügyelőnek a ver­senyző erdősiiések felett adott javaslatai és a bi­zottság részéről esetleg teljesítendő helyiszemle. Felhivatnak tehát mindazon erdőbirtokosok, kik a folyó 1890. év tavaszi vagy őszi erdősítés ideje alatt a kezdetben megjelölt minősítéssel biró erdősítést teljesítenek, és a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, hogy a folyó évi tavaszon tör­ténő erdősítést illetőleg legkésőbb folyó évi julius hó végéig,*) a folyó év őszén történő erdősítést il­letőleg pedig legkésőbb folyó 1890. év december 25-ig az erdősítés helyének, telekkönyvi számának, a terület nagyságának (kát. holdakban) az erdősí­tésre használt fanemek, illetve fanemeknek, s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos meg­jelölése mellett, annál bizonyosabban jelentsék be a földmivelésügyi m. kir. ministeriumnál, mert a pályázati feltételeknek bármely legkisebb részben való meg nem tartasa esetében, a versenyben részt nem vehetnek. Budapesten, 1890. év ápr. hó 21-én. A földmivelésGgyi m. kir. Ministerium. 526. sz. R. 90, S.-a.-ujhelyi járás főző!gabirájától. Körözés. Varga János vitányi lakosnak f. évi szeptem­ber hó 26-án egy 3 éves fekete szinü 12—15 mar­kos heréit lova és egy 7 éves fekete szinü 12—15 markos kanca lova megszökött. Felhívom a községek elöljáróit, hogy meg- találtatásuk esetén hivatalomnál jelentést tegyenek. S-a. Ujhely szept. 29. 1890. Urbán Ferenc, t. főszolgabíró. 16911 sz. Zemplénvármegye alispánjától. Közlés végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1890. okt. 3. Matolai Etele, alispán. Másolat 1334/a. i, 90 szám. Hirdetmény. Abauj-Tor- na vármegye Bogdány község határában az Osva folyó egy kanyarulatának átmetszését, az uj me­dertöltések közé fogásolt egy zárógát és egy véd- töltés létesítését 2423 ft, 49 kr. összeg erejéig elrendeltem. A fentemlitett munkálat foganatosí­tásának biztosítása céljából az 1890. évi október hó 1-ik napjának d. e. 10 órájára az alispáni hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati versenytárgya­lás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi munkálatok végrehajtásának el- . vállalására vonatkozó, az engedélyzett költség után számítandó, s a részletes feltételekben előirt 5°j°- nyi bánatpénzzel ellátott zár ajánlataikat kitűzött napon d. e. 10 óráig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben érkezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szó­ban forgó munkálatra, vonatkozó műszaki mivelet és feltételek az Abauj tornavármegyei alispáni hi­vatalánál a rendes hivatalos órákban naponként megtekinthetők. Kelt Kassán, 1890. évi szept hó 19 én. Comáromy s. k. kir. tanácsos, alispán. *) Hozzánk e héten érkezett. Szerk. Nyilttér*) A „Zemplén“ 39-ik számában Löcherer Andor úrtól, a zemplénvármegyei gazdasági egyesület titkárától egy ellenünk irányuló nyílttéri közle­mény jelent meg. Ebben Löcherer Andor ur köz­hírré teszi, hogy képviseletünkről lemondott, Ez *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. helyes, — ő valóban lemondott s mi siettünk le­mondását elfogadni. Miért mondott le Löcherer Andor ur? Nyi­latkozata szerint, »az irányában és felei iránt tanúsított tűrhetetlen és károsító eljárásaink mi­att.* Miben állt a mi »tűrhetetlen és károsító eljárásunk.“ — azt Löcherer Andor ur elfeledte megmondani. Elmondjuk tehát röviden mi magunk. Löcherer Andor ur, mint a magyar gazdák jégbiztositási szövetségének bizalmi férfia, részt­vevőn egy kárügy szakbizottsági elintézésben, összes költségeinek bő megtérítésén felül, három napért még o• é. 150 frt azaz: egyszáz és ötven forintot követelt, szakbírói napidíj cimén. Társaságunk, mely a gazdák szövetségének érdekeit lelkiismé- retesen védeni tartozik, „tűrhetetlen és károsító eljárásnak“ tartotta ezt a túlzott napidij felszámí­tást és Löcherer Andor urnák a követelt összeg helyett mérsékeltebb, de még mindig elég magas napidijakat utalványozott és fizetett ki. Ez az egyik eset. A másik a következő : Löcherer Andor ur, mint a jégbiztositó gaz­daszövetség tagja, tavaly szőlőjét is biztosította nálunk, bár a szőlőtermést törzsbevállásába föl nem vette. A szövetség szabályai értelmében joga volt hozzá, hogy ezen spiciális terményt egy évadra is a szövetség kedvezményeinek igénybe vé­telével biztosítsa. Az idén azonban szöiöjét egyál­talán nem biztosította. Törzsbevállásában szőlőjéről szó sincs, külön bevállást nem nyújtott be, kötvényt nem kapott, dijat nem fizetett. És ime, amint a biztosittatlan szőlőt a nyár folyamán jégverés érte, Löcherer Andor ur azonnal jégkár térítést kö­vetelt tölünk a szövetég terhére. Ezt a követelést mi nem teljesítettük, még Löcherer Andor ur fe­nyegető levelei dacára sem. Ezért mondott le Löcherer Andor ur, — ezek az ő szavai szerint »tűrhetetlen és károsító eljá­rásaink, « ítéljen a tisztelt közönség. Mi ezennel föl­tártuk előtte bevádolt eljárásunkat. S ezzel Löcherer Andor ur lemondásának ügyét a sajtóbeli nyil­vánosság előtt a magunk részéről befejeztük. Miskolczon 1890. október 1. Az első magyar általános biztositó társaság miskolczl föügynöksége Egész selyem nyomott Foulardok (körülbelül 450 különböző színben) öltözet és darabonként vámmentesen szétküld Henneherg 6. (cs. és kir. udvari szállító) gyári depója Zürichben. — Minták póstafordul- tával. — Levelek 10 kr. portóval. Szerkesztőségi. posta. Tirpák. Nem közölhető. F. A. urnák —- K.-Helmecz. Megkaptuk s átolvassuk. P. M. urnák — N.-Ráska. Szemelgettünk belőlük. Felelős szerkesztő : DÓKTJS G^UL A.. Fömunkatárs: DO N Gr Ó Gr TF. GrÉ Z A. Kiadótulajdonos: ÖZV. BOEUTH ELEMÉRNÉ. írnoknak kerestetik Újévtől egy jó családból való meglett fiatal ember, teljes ellátás és 200 ft évi fizetés mellett a berettöi gazdaság részére. Levelek Szirmai Balamér úrhoz Berettőn, u. p. Bánócz intézendők. 1—3 Eladó. S.-a.-Ujhelyben a Spek Ferenc örökösei tulajdonát képező Kazincy-utcai 657. szám alatti ház, 6 hold rét, és 3 vékás föld sza­badkézből eladó, E tárgyban értekez-hetni a Kazincy utca 651. sz. alatt lakó özv. Spek Ferencnével­A sárospataki főiskola király­hegyi szőlőjének függő termése okt. 12-én d. u. 3 órakor a tulajdo­nos intézet pénztári hivatala helyi­ségében nyilvános árverésen el fog adatni. A venni szándékozók­nak bővebb felvilágositással ad­dig is szivesen szolgál és zárt aján­latokat elfogad Sárospatakon. A gazdasági választmány elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents