Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-03-23 / 12. szám
meg, nem áldozat leszen az, hanem okos befektetés, mely a város felvirágzására hatásával jól kanta- tozand. Köszönettel tartoznám Önnek Uram ! ha módját találná tudomására juttatni Ujhely városa polgárságának, hogy ámbár már 58 éve, hogy a sors onnan elszakított, szeretet s kegyeletes ragaszkodás él szivemben a város iránt, a melyhez annyi kedves visszaemlékezés csatol, s hogy én büszkeségemnek tartom magamat újhelyi magyar embernek nevezhetni. Hanem kérem önt tisztelt Uram! e nyilatkozatom közlésére nem a tervezett »Emléklapot« használni, nem vagyok barátja az ily frázisgyártási termékeknek. Nagyon elhasznált dolog az, melyet én az autograf vadászat kiállhatlan nyűgével egy , sorba helyezek. Nem is gondolom, hogy ezzel a mozgalom célján érezhetőleg lehessen ienditeni. .............................Szolgáljon e megjegyzésemnek mentségül az : hogy a megindított mozgalom sikerét igen melegen óhajtom. Egy kéréssel végzem levelemet. A nyomtatott felhívásnak, melyet Ön velem szives volt közölni, azon utolsó két sora, mely egy aláirási iv mellékléséről szól, ki van törölve. Kérem önt Uram! Legyen szives Matolay Etele elnök urat kiváló j tiszteletem kijelentése mellett nevemben megkérni, hogy tiszteljen meg engem egy aláirási-iv megküldésével, miszerint az aláírások feltételeivel megösmerkedhessem. »Res angusta domi« a hontalan aggastyán hajlékában. Nagyon »angusta,« a fejszédülésig az, de hát akár mennyire »angusta* legyen is, én mint s.-a.-ujhelyi eredetű magyar ember, amint kötelességemnek ösmerem, úgy jogot is tartok reá, hogy a Matolay Etele ur elnöklete alatt megindult újhelyi culturális mozgalom sikeréhez szegénységem filléreivel hozzájárulhassak Van szerencsém önt tisztelt uram nagyrabecsüléssel üdvözölni. Vármegyei ügyek. A vármegyei szabályrendeletek készítésével foglalkozó küldöttség f. hó 19-én Viczmándy Ödön főjegyző elnöklete alatt tárgyalta és megállapította az ebtartási szabályrendelet tervezetét, mely szerint a luxus-ebekért fizetendő évi dij összege 3 ft, a vadászebek évi dija 2 ft, a fölös számmal vagy adóköteles területen tartott egy-egy házőrző eb nek dija 1 ftban van kiszabva. Úgy az ebdijakból, mint a büntetésekből begyülö s a vármegye kezelésére bízandó pénzek első vonalban a szervezendő vmgyei harmadik állatorvosi állás javadalmazására, másod vonalba a minden év tavaszán végbemenő tenyész-apaállatok vizsgálati költségeinek fedezésére, harmad vonalban pedig a netalán fellépő állati ragadós betegségek elfojtásával járó kiadások födözésére fognának fordittatnni. Az 1809-iki nemesi fölkelők sorából a győri csatában elesett zempléni vitézek emlékének szentelt és S.-a.-Ujhelyben a Széchenyi-téren álló monumentális oszlop ujjáépitését tárgyazó szerződés f. hó 20-án Roós Lajos vállalkozóval megköttetett. Az újjáépítés illetve a vállalat összege 2550 ftra el azon önkénytes csapattal, amely majd Zemplénben alakúi.« Ebben már meg tudtam nyugodni és igy is történt. Ámde a sors úgy akará, hogy nemsokára ismét összekerüljünk Önkénytes csapatunk S. Patakon egy volt huszár, akkor nemzetőri őrnagy, vezetése alatt, úgy ahogy megalakult ; de Pesten tiszteink megtudván, hogy főispánunk, Andrássy Gyula gróf ott van, a zászlóalj küldöttségének felkérésére a parancsnokságot, miután a csapat felett előbb szemlét tartott, átvevé. Az ő vezérlete alatt ment tehát zászlóaljunk a parndorfi táborba; onnan csakhamar a.határon, át Bruckon túl; innen éjjel vissszaparancsoltattunk, de rövid • idő 'mufva ismét átléptük a határt, néhány ágyúszót is váltottunk, néhány horvát foglyot is ejtettünk s alkonyaikor tábort ütöttünk. Komolyan, de a másnapi győzelem biztosnak vélt reményével melengettük magunkat a nedves őszi éjszakán a nagy tűz körül, midőn zászlóaljparancsnokunkat egy küldönc a fő-, vagy talán dandárparancsnokhoz hítta, ahonnan húzamosabb idő múlva visszatérvén, a fuldoklásig izgatott han gon mondd, hogy visszavonulási parancs adatott ki és reggel vissza kell húzódnunk. Néhány nap múlva azonban harmadszer is átléptük a határt; ahol reánk alkonyodott, meg állapodtunk, de már ekkor nem jött visszavonulási parancs; másnap lassan előrenyomultunk s végre megnyitá az ütközetet jobb szárnyunkon a puskaropogás. Más helyen Írtam le ezen úgynevezett schwechati ütközetet, úgy, amint korlátolt helyze tem azt felfognom engedé: itt csak zászlóalj-pa rúg s vállalkozó köteles az uj emlékoszlopot ez évi okt. hó 15-éig a vármegyének átadni. Az ujoncozás vármegyénk járásaiban javában foly s máig már három járásban nyert befejezést, u. m. a bodrogközi, újhelyi és szerencsi járásokban. Besoroztatott az ujoncjutalék javára a bodrogközi járásban 103, az újhelyi járásban 105, a szerencsi járásból az eredményről még nem nyertünk értesítést. Hírek a nagyvilágból. Bismarck herceg, német birodalmi kancellár, a közte és ifjú császár között felmerült véleménykülönbözetek miatt beadta lemondását s az el is fogadtatott. Fránciaországban a LArmf-ministerium megbukott. Az uj kabinetet Freycinet alakította meg, ki egyszersmind a hadügyet is vezeti. A szerb trónkövetelő Karagyorgyevics Péter hg. neje, a montenegrói fejedelem leánya, hashár- gya-gyuladás következtében elhunyt. Hírek az országból. Királyi kézirat — Tisza Kálmánhoz. Kedves Tisza 1 Magyar ministériumomnak általam mai napon elfogadott hivatali lemondása folytán önt, méltányolva hozzám intézett kérelmének indokait, magyar ministerelnöki állásától ezennel felmentem. Közel tizenöt évi működése ez állásban már maga is fényes bizonyítéka azon bizalomnak, mely önt ez évek során át valamint részemről, úgy az ország részéről szakadatlanul kisérte, és méltán ; mert azon kiváló szolgálatok, melyeket ön, nem egyszer nehéz körülmények között, önzéstelen hazafias érzülettel, mély belátással és önmegtagadó feláldozó tevékenységgel nekem, az országnak és az egész monarhiának tett, valóban elismerésre méltók és hálás emlékezetben fognak maradni mindenkor. Fogadja ez elismerés és változatlan kegyelem biztosítása mellett egyúttal legbensőbb köszö- netemet hü szolgálataiért, melyekre a hazafiui kötelesség teljesítésének tiszta öntudatában tekinthet vissza, mihez azon reményt fűzöm, hogy a köz- ügyektől ezentúl sem fogja megvonni bő tapasz- [ talata és tiszta hazaszeretete által sugalmazott közreműködését. Kelt Budapesten, 1890. márc. 13. Az országos uj kormány, mint múlt szá- 1 munkban már előre jelentettük, f. hó 17 én mu j tatta be magát az országgyűlés mindkét házának, j Szapáry Gyula gróf ministerelnök hosszabb beszédben mutatott rá az irányelvekre, melyek az ország ügyeinek intézésében a kormányt vezérleni fogják. A külügyeket illetőleg azon lesz a kormány, hogy megszilárduljon ama szövetség, mely 1878-ban a német birodalommal köttetett s melyhez később Olaszország is hozzájárult. Szükségét látja továbbá annak, hogy a közkormányzat minden ügykörére kiterjedő, egységes, öntudatos, közgazdasági politika követtessék. A földmivelés I érdekében a mezőgazdasággal kapcsolatos ipar- I vállalatokat fog létesitesiteni. Rajta lesz, hogy az j állami adminisztráció mielőbb behozassák és a I közigazgatási bíróságok szerveztessenek. A törrancsnokunk hidegvérű, hősi, elszánt magatartását kell kiemelnem s egy jellemző eseményt elbeszélnem. Zászlóaljunk jobb szárnyát a 34. ezred I. zászlóalja, amely tömegben volt felállítva, és tömegben szaladni kezdett, magával kezdé sodorni. Őrnagya egy szép szürkén velők szaladt. A mi őrnagyunk, Andrássy Gyula gróf, elébevágtat és teljességgel nem hízelgő kifejezésekkel, szinte pa■ rancsoló hangon rival rá, hogy állítsa meg zászló- I ját, legalább míg a két csápat emberei szétválasztathatnak egymástól. De itt lehetetlen meg nem emlékeznem egy másik bajtársunkról is, Bódogh Károly, szakaszom, j beli közvitéz (mert én már ekkor harmadnap óta j tizedes voltam), od?.ugrik ugyanazon cifra őrnagy I elébe és zamatos magyar káromkodással mellének ■ szegezvén fegyverét, lelövéssel fenyegeti, ha zászló- j aljat meg nem állítja. »Halt! halt!« — mondá : ekkor Győzei őrnagy (nem tudom, mi neve lehetett azelőtt) — és sikerült a mi embereinket az ! övéi közül kiszemelni; de már ekkor zászlóaljunkat is elragadta a »panique« s egy vagy kétszáz lépésnyire megfutottunk; de Andrássy Gyula őrnagyunk magatartása és szavai mégis annyira hatottak reánk, hogy jobbra-balra, amennyire szemem I látott, a mi zászlóaljunk hátrált utolsó és már ek ! kor tőljes rendben, nyugodt lépésben. Azonban zászlóaljunk magatartása mégsem nyerte meg teljes megelégedését; nemsokára elhagyott minket és én többé nem láttam őt, miglen számkivetéséből az ötvenes évek vége felé — 1858. vagy 59-ben — hazájába vissza nem jött. (Vége köv.) Matolay Etele. vényjavaslatok előterjesztésénél követni és fentar- tani fogja a kormány továbbra is a szabadelvű irányt. Megjegyezte a ministerelnök azt is, hogy a létesítendő reformok életbeléptetésének ideje a törv ényhozási tárgyalások menetétől függ s Magyarország jó hírnevének érdekében fölkérte a háznak minden egyes tagját a tanácskozási szabályok tiszteletben tartására. — Irányi Dániel a függetlenségi párt nevében kijelentette, hogy sok van az uj kormány programjában, amit ö is helyesel ; de az állami közigazg. behozatala ellen a függ. párt teljes erejével fog küzdeni. — Apponyi Albert gróf, a mérsékelt ellenzék vezére, biztosította a kormányt arról, hogy ha a minist, elnök Ígérete nem marad szép szó, annak megvalósita sában a közjogi alapon álló ellenzék támogatására számíthat. — Nincs messze az idő, hogy a kölcsönös rokonszenv a szabadelvű és mérsékelt ellenzéki pártot egyesitendi. Már is akadnak próféták, kik a Szapáry-ministeriumban Apponyi grófot ültetik a belügyministeri székbe. Teleki Géza gf volt belügyministert Őfelsége valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Uj báró. Őfelsége Schossberger Zsigmond birtokosnak és nagykereskedőnek, úgyszintén törvényes utódainak is, a kereskedelem terén szerzett érdemei méltánylatául a bárói címet és méltóságot adományozta. Budapest szegényeinek és szükölködóinek fölsegitésére 4000 forintot adott a király magán- pénztárából. A filoxera elterjedése 1480 község határában konstatáltatok. Különfélék. (Személyi hir.) Főispán Öméltósága tegnap reggel a gyors-vonattal Ujhelyből Budapestre utazott. (Andrássy Gyula gróf végrendeletét) f. hó 14-én hirdették ki a budapesti kir. törvényszéken. Jelen voltak a kihirdetésnél Vértessy Sándor, kúriai tanácselnök, Szapáry Gyula gf. s az elhunyt főurnak két fia: Tivadar és Gyula grófok. Az örökhagyónak végső intézkedése értelmében vagyonából két hitbizományt fognak alakítani két fia számára. Bp. HL (A tavasz) ez a kedves, bájos, gyöngéd vendég megérkezett. Meleg, illatos fodrával elsepertc a haldokló télnek foszlányos ködét. Varázs vesz szejével megérinti a barna, paszta galyakat s ime ezer virág, ezer bimbó s rügy fakad A mezők ragyogóbb színekben pompáznak. A gyenge levelek édesen rezegnek a langyos szellő ringatásától, a madarak tele torokból üdvözlik a kedves vendéget. Az éledő természet fölött elsuhan a tavasz tündér lábacskája, szépséget, életet és vidámságot hagyva nyomában. Szegény és gazdag, beteg és egészséges, boldog és boldogtalan vágyó arccal. kitárt karokkal fogadja ... A szegénynek kiválóan jó barátja. Előtte a legfőbb ellenségnek, a hidegnek eltűntét jelenti . . . Óh a tavasz nagy vigasztaló ! Kedves, bájos, gyöngéd vendég — elébb jöttél hogysem vártunk. Annál melegebben légy üdvöz mindnyájunktól! (Halálozások.) Kazinczy Emil nyugalmazott cs. és kir. huszár őrnagy, a nagy Kazinczy Ferenc fia, f. hó 17-én d. u. 1 órakor elhunyt. Az 1848/49 évek nagyküzdelmei Olaszországban érték, hol ezredével állomásozott. Sziklához láncolt Prometheus- ként kellett átszomjaznia a hazatérhetés vágyát. Az 50 es évek elején katonai pályájától megválva, több évig lakott a vármegyének egyik vagy másik vidékén, függetlenül ez élet köznapi gondjaitól, vadász-szenvedélyének élve; majd kifáradva e kedvtelésben, mint végcélhoz közelgő fáradt vándor, Ujhelyben telepedett meg. Bár közöttünk élt évek óta, ritkán találkoztunk a zárkozott kedélyű, többnyire elvont eszmékkel foglalkozó öreg úrral. Megtestesü’ése volt a filozófus katonának. Beható ész, mély ítélő képesség jellemezték, s az a cinizmus, mely sajátságos egyéniséggé tette, valószínűleg nem alaptermészetének, de az évek hosszú során által nyert keserű tapasztalatainak eredménye volt. Szinte kilátszott minden tényéből, minden cselekedetéből, az emberekkel és az élettel való leszámolás. Volt azonban egy tárgy : a haza, egy eszme : a szabadság, a mely iránt egy percig sem volt közönyös. Ha ezekről került elő a szó, a roskadozó test izmosodni, megifjodni látszott, a bágyadó szemek szikrát szórtak. Hazafi volt szívvel lélekkel a szó legigazabb értelmében. A ki ilyenkor látta, önkénytelenül is eszébe jutott: »Csak sast nemzenek a sasok Nubia párduca nem szül nyulat.« Elhunyta csöndes volt, mint élete is sok év óta már. E hó 19-én d. u 4 órakor kisérték ki örök nyugalomba, és atyja mellé Széphalomra. Temetésének pompáját nagyban emelte a diszkiséretül kivezényelt huszár-század és a kir. honv. gyalogság. A mindkét fegyvernembeli tisztség testületileg jelent meg a temetésen. Mikor a gyászmenet a városból kiért, sorfalat képezett a katonaság s disztüzzel tisztelgett az előtte elvonuló koporsónak. Cserfa törzsek diszknek édes atyja sírja felett; Folytatás a mellékleten.
