Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-03-09 / 10. szám

i-sŐ melléklet a „Zemplén“ io-ik számához tetett. — Tálya nközségnek szervezkedési szabály­rendelete hoszabb eszmecserével járt; vitatárgyát képezte e szabályrendeletnek abbeli intézkedése, I hogy a filoxerától elpusztított, de újólagosán beül­tetett szőlőterületeknek őrzési költségeivel kizáró­lagosan ne csak a szőlőbirtokosok, hanem általában a földbirtokosok rovassanak meg állami adójuk arányában, — a szakasz ily értelemben megerö- sittetett s annak jogerőre emelkedése esetén fel- jogosittatott az elöljáróság, hogy az 1360 ftnyi kiadás fedezetének biztositása végett pótköltség­vetést készíthessen. Végül elintézést nyertek a következő közsé­geknek 1890 re szóló háztartási költségvetései', ud- vai körjegyzőség, m.-laborczi kj, B. Keresztur, H.-Kak, csanálosi kj. B.-Kisfalud, ulicsi kj. ondi kj. Varannó, Tarczai, ladmaczi kj Harkány, Megy- aszó, Tolcsva, n.-géresi kj. velejtei kj. varannai kj. szinnai kj. havaji kj. Monok, Sztropkó, Tálya (a fentebb előadott módosítással) Girincs, Ujhely és a sztarinai kj. 89 évi költségvetése. — Számadások: Tokaj (87, 88) h.-csebinyei kj. 88 ; T.-Lucz 88; sztropkai kj. 88 ; sókuti kj. 88 ; ulicsi kj. (87, 88) ; Sóstófalva (80—88); Majoróczka (87, 88); trau- czonfalusi kj. 88; goröginyei 88; Köröm 88; Tolcsva 88; Harkány 88; Mernyik, Komarócz és Csicsóka 88; T.-Jesztreb, Mogyoróska, T. Izsép 88 ; V.-Hosszumező, O.-Kázmér, Szedliczke, Csics- vaalja (87,88); Monok, Gálszécs, J.-Volya, Köpo- ruba, Bánszka, Vehécz, Csanálos, O.-Liszka és a czéki körjegyzőségnek 1888. évi számadásai. Ezek során a két napos közgyűlés febr. 26 án az esteli órákban végződött. Vármegyei ügyek. A >Jó szív egyesület« iooo ltot küldött a vár­megye területén gyámolitásra szorult Ínségeseknek. Kis-Géres tüzkárosultjai javára 220 ftnyi segít séget utalványozott a belügyminister. ínségesek ügye. Főispán Öméltóságának, mint a vármegye területén lévő ínségeseket segítő bizottság elnökének fölterjesztésére, melyben az ínségesek élelmezése céljából előreláthatólag fel­merülhető költségek fedezésére a rendelkezésre álló 9000 íton felül még további 9000 ft kiutal­ványozását s egyúttal az ínségeseknek vetőmag- kölcsönnel való ellátására engedélyezett 2000 ftnak 10,000 ftra leendő kiegészítését kérte, Teleky gr. bel­ügyminister leiratában elmondja, hogy miután az Ínségesek felsegitésére ez idő szerint 9000 ft áll a törvényhatóságnak rendelkezése alatt, mely ösz- s'eg célszerű és takarékos felhasználás mellett még hoszabb időre elégséges, továbbá, miután a minister a kezelése alatt lévő Ínséges könyör- adomány-alap elemi csapások következtében a leg­utóbb károsultak által már is túlságos mértékben igénybevétetett, ennélfogva az újabb könyörado- mány kiutalványozását nem teljesítheti. Ami pe­dig az ínségesek részére szolgáló vetőmag-kölcsön­összegnek 10,000 ftra leendő kiegészítése iránti kérelmet illeti, kijelenti a belügyminister, hogy elő­zőleg e tárgyban kiadott rendeletében hangsúlyo­zott indokoknál fogva az csupán a községek, mint erkölcsi testületek egyetemleges jótállása mellett enge­délyezhető; egyúttal pedig megjegyzi, hogy miután az Ínséges könyöradomány-alap korlátolt pénzkész­és egy vagy fél üteg ágyú volt. A belváros ka­puin belőlről a nemzetőrök kívülről katonák állot­tak őrt. A küldöttséget déltájban a Burgba elkísér­tük, s mig az kihallgatáson volt, mi az udvaron állottunk. Vagy egy óra múlva az egyik ablakon kiszól hozzánk Andrássy gróf, hogy mehetünk nyugodtan, mert őfelsége megadta a mit kértünk. Kucsmáinkat felhajigálva, nagy éljenzéssel távo- zánk, s mint a bécsiek által szívesen látott ven­dégek alkonyatig sétálgattunk. Ekkor azonban szájról-szájra jött az izenet Bónis Samu szabolcsi követtől, (mert ő és Jozipovich, a mostani horvát minister atyja, voltak a fiatalság vezérei), hogy jöjjünk azonnal a szállóba. Itt felszólított minket, hogy maradjunk együtt, mert a dolog még sem megy oly simán és még utcai harcra kerülhet a dolog. De már akkor a 300-ból csak 81 en vol­tunk, nevezett két zempléni társam azonban ve­lünk volt. A többiek jobbnak látták még idejé­ben kiosonni a külvárosokba, a honnan szabadon el is mehetnek, ha bent baj lesz. A tanácskozás a Burgban éjfélutánig folyt, hol nagyobb, hol kisebb reménynyel, s a két Andrássy gróf, Gyula és Aladár, időnkint eljött minket az egyuttmaradásra buzdítani, mindenkor megmondván, miként állanak a kilátások, mig végre, ha jól emlékszem, 2 óra felé éjfélután el­jöttek megmondani, hogy már bátran és nyugod­tan aludni mehetünk : minden meg van adva. Matolay Etele. (Folyt. köv. a 12-ik számban.) léténél fogva ilyen nagyobb összeg onnan ki nem utalható, a kért Ínséges kölcsönnek, esetleg az állampénztárból leendő kiszolgáltatása végett egy­idejűleg a pénzügyministert kereste meg. A Kaesztenbaum Márton-féle hagyományos tömegre ügyelő számvevőszék a múlt hó utolsó napjaira kitűzött, de közbejött nehézségek miatt elhalasztott számonkérőszéki üléseit f. hó 10-én és a következő napokon fogja megtartani. Sertésszállitás A földmivelésiminister, mint­hogy az ország területén, valamint a kőbányai sertés piacon uralkodott ragadós száj és köröm­fájás feltűnően enyhe lefolyású és emellett szünőben is van; a sertéseknek Kőbányára való bevitelét korlátozó rendeletét akként módosította, hogy az ország területéről Kőbányára a sertések engedély nélkül szállíthatók; magától értetődvén, hogy a sertések szabályszerű marhalevéllel látandók el és a vasútra való feladáskor szakértő által szigorúan megvizsgálandók. A „szegi gőzmalom részvénytársaságnak 1890. március hó 30 án S.-a -Ujhelyben tartandó közgyűlésén az 1889-ik évről beterjesztendő üzleti jelentések. i. Igazgatósági jelentés, Tisztelt közgyűlés 1 Midőn az 1889-ik üzletév zárszámadásait előterjesztjük, sajnálattal kell kijelentenünk, hogy malmászatunknak a lefolyt évben nehéz viszo­nyokkal kellett küzdenie, minthogy a felvidéki malmok legtöbbje — s ezek között vállalatunk is — a körülmények kedvezőtlen alakulása folytán visszás helyzetbe jutottak az ország többi mal­maival szemben, mert mig a fővárosban haráridő üzleti kötések fedezése céljából különösen az év első felében rendkívül nagy búzamennyiségek felhalmozódtak, egyes nagyobb vidéki malmok pedig kedvező fekvésüknél fogva nagy környékük terméseit verseny nélkül absorbeálhatták, addig a felvidéki malmok kénytelenek voltak a nyers- termény beszerzését aránytalan magas árak mel lett eszközölni, minthogy termővidékük területéhez képest e vállalatok száma nagy, és a rósz aratás teljesen megingatta a kínálat és kereslet közötti egyensúlyt. Ez okozta, hogy társulatunk, mely normális viszonyok között jóval a budapesti árakon alul szokta a búzát beszerezni, a lefolyt évben kény­telen volt legtöbb esetben a malomtelepre szá­mítva budapesti árakat fizetni, mely körülmény­nek leginkább tulajdonítható, hogy számadásainkat nyeremény-egyenleg nélkül kellett lezárnunk. A lisztüzlet az év első felében majdnem folyton lemenő irányzatot követett, mi nem cse­kély veszteséget okozott készleteinkben, de mind amellett sikerült a félévi mérlegben az egyensúlyt fentartani, amennyiben ez 242 frt 08 krnyi tiszta­nyereséget eredményezett Julius közepe táján, midőn az általános kedvezőtlen aratás köztudo másra jutott, úgy a búza- mint a liszt-árakban rohamos áremelkedések állottak be, melyeknek következtében ezen egy hónapban 3634 frt 82 krt nyertünk; azonban nem voltunk azon hely­zetben az évnek ezen egyedüli kedvező időpontját, illetve conjuncturáját teljesen kihasználhatni, mert a szerencsétlen véletlen úgy hozta magával, hogy elodázhatlan javítások miatt a legjobb üzleti idő­ben, azaz julius második felében és augusztus elején 17 ’/a napig szünetelnünk kellett, mely kö­rülmény mindenesetre egy tekintélyesebb jövede­lemtől megfosztott. E rövid conjuncturát mihamar visszhatás követte, minthogy országos rósz aratásunkkal szemben az inportra utalt államok bőtermésben részesültek, a lisztárak a mindinkább hanyatló kivitel folytán egyre csökkentek, és ekkép az augusztus—novemberi időszak vállalatunkat 5815 frt 85 kros veszteséggel terhelte. December ha­vában az üzlet ismét kedvezőbb fordulatot nyert és 2512 frt 19 kr nyereséget eredményezett. Miután azon — hatáskörünkön kívüli — okokat felsoroltuk, melyek nyer- és veszt-számlánk egyenlegének végeredményére oly lényeges be­folyást gyakoroltak, legyen szabad kiemelnünk, hogy vállalatunk üzleti köre a túltermelés e vál­ságos idejében sem kisebbedett, sőt kijelenthetjük, hogy az említett — valamint a szokásos ünnepi s egyéb kisebb szünetek kivételével — társulatunk képes volt a gyártást egész éven át teljes erővel folytatni, még akkor is, midőn a hazai nagy mal­mok a helyzet által kényszeritve kölcsönös egyez­mény alapján az őrlés megszorítását elhatározták. Ekkép vállaltunk fenállása óta nem csak a leg­nagyobb mennyiséget őröltük meg, hanem saját termelésünk nem is lévén elég szükségletünk fe­dezésére, még 2237 mm. 10 kgr alsó számú ide­gen lisztet is vásároltunk. Ezeknek előrebocsátása után van szerencsénk egyes üzletágaink kimutatására áttérve, a múlt év forgalmát következőkben bemutatni. Az 1889. évet a magtárban levő 5799 mm. 50 kgr. búza és 615 mm. 80 kgr. rozskészlettel kezdtük meg. Csere és vámképen bejött a mag- í tárban összegyűlt többlettel együtt 2156 mm. 31 j kgr. búza és 338 mm. 10 kgr. rozs. Készpénzért 370412 frt 63 krnyi értékben vásároltatott: 47163 I mm. 87 kgr. búza és 1143 mm. 26 kgr. rozs; I összes életkészletünk tehát 55119 mm. 68 kgr. I búza és 2097 mm 16 kgr. rozs. Ebből őröltetett j a műmalomban: 49600 mm. búza és 1500 mm. rozs; továbbá eladatott 150 mm. rozs, maradt tehát 1889. december 31-én magtárunkban : 5519 mm. 68 kgr. búza és 447 mm. 16 kgr. rozs, és pedig a búzát 8 frt 33 krjával és a rozst 6 frt 84 krjával számitva. Ezen kívül megvásárolt, de le nem szállított búza 2133 mm; összesen tehát 7652 mm. 68 kgr. búza és 447 mm. 16 kgr, rozs. j A műmalomban fölönött 51100 mmázsa életnemübői a múlt évben .............................49998 mm 55 kgr. különféle őrlemény készült. Vásárolt idegen liszt . 2237 mm 10 kgr. 1889. évben összegyűlt többlet .................................. SmmSi^jk. 1888. évről étvett készlet . 2549 mm 03 kgr. összesen . 54793 mm 497a k. Ebből csere és eladás ut­ján 487761 frt 66 krnyi összeg­ben értékesíttetett . . . . 51466 mm 31 */fl k. Maradt 1889. dec. 31-én 3327 mm i3 kgr. lisztkészletünk és habár az 1888. évi készletát­hozatalnál 778 mm. 15 kgrral többet leltároztunk az év végével, még sem átallottuk régi szokásunk szerint a lisztet 1 írttal és a korpát 50 krral a rendes eladási árakon alúl számításba venni. A parasztmalomban a lefolyt évben a ven­dégek részére összesen 2851 mm. 51 kgr. élet- neműt őröltünk éz ezen üzletág 1710 frt 02 krnyi jövedelmet hozott. Malraászatunk a lefolyt évben .................................. 3340 frt 12 krnyi tiszta nyereséget eredménye­zett. Kisebb bevételekben és takarékbetéti kamatokban be­folyt ............................ . . 440 frt 56 kr. Az összes nyereség tehát . 3780 frt 68 krt képez. Ebből elhasználási száza­lék gyanánt az értékcsökkenési tartalékalap javára fordittatott . . 3207 ft44 kr. Az igazgatóság és felügyelő-bizott­ság kikötött járan­dósága pedig . . 900 ft — krra rúg _____________4107 frt 44 kr. és igy a ...................326 frt 67 krnyi különbözet mint veszteség lett az üzleteredmény számlában kitüntetve, mely összegnek a tartalék- alapból való leírását elrendelni méltóztassék. Ezek után kérjük, miszerint a felügyelő- bizottság jelentésének meghallgatása után saját jelentésünket tudomásul venni, a mérleget meg­állapítani, indítványunkat elfogadni és számunkra a felmentőt megadni szíveskedjék. Miután úgy az igazgatóság, mint felügyelő­bizottság működésének időtartama e közgyűlés alkalmával lejár; méltóztassék az igazgatóságra nézve, mely egy főigazgatóból és 3 igazgatósági tagból álland és annak utána a felügyelő-bizottság 3 rendes és 1 póttagjára nézve az alapszabályok 22 ik és 50-ik §§ értelmében a választást meg­ejteni és a felügyelő-bizottság évi díjazását — mű­ködésének időtartamára — megállapítani. Kelt S.-a.-Ujhelyben, 1890. évi február 22. Szöllösy Gyula, főigazgató. Nyomárkay József, dr. Schön Vilmos, Szöllösy Arthur, igazgatósági tagok. 2. Felügyelő-bizottsági jelentés. Tisztelt közgyűlés 1 Kötelességünkből folyólag van szerencsénk jelenteni, hogy a társaság ügyvezetését a lefolyt 1889. évben is éber figyelemmel kisértük és a vállalat könyvei és pénztárai, valamint liszttára és magtára időnkinti vizsgálatainál mindenben legjobb rendet s kellő pontosságot tapasztaltunk. A társulat vagyonát a becsatolt leltár sze­rint f. évi január elsején személyesen leltározván, mai napon az igazgatóság által az 1889. évről beterjesztett zárszámadásokat vizsgáltuk meg, és meggyőződtünk arról, hogy ezek az üzleti fő- és mellékkönyvekkel teljesen megegyeznek s az alap­szabályok határozatainak megfelelöleg állíttattak össze. Ennélfogva hozzájárulunk az igazgatóság azon javaslatához, miszerint az 1889. évre kimu- j tazott 326 frt 76 kros veszteség a tartalékalapból leírassák és egyszersmind kérjük a tisztelt köz­gyűlést, hogy a múlt évi számadásokra vonatkozó felmentvényt úgy az igazgatóság, mint az alulirt felügyelő-bizottság részére megadni méltóztassék.

Next

/
Thumbnails
Contents