Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-02-16 / 7. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1890 február 16 7. 32. Huszegyedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetleu levelek osftk ismert kezektől fogadtatnak el. Xézlrato* nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondeor dijja 20 kr. EMPL IV T .N. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (MegjelenÉk minden vasárnap.) EISSETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden TD centiméter után 8 kr számittatik. Államdó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetései a „Zemplén“ nyomdába küldendők. 1879—1889. A f. hó 10 ikén tartott közigazgatási bizottsági ülésen általános érdekű jelentést olvasott föl Nemes Lajos kir. tanácsos, tan- felügyelő vármegyénk tanügyi viszonyainak fejlődéséről, úgyszintén a népnevelés és elemi tanítás terén a legutóbbi tiz év lefolyása alatt aratott sikerekről Sok érdekes és tanulságos van a jelentésben nagy részletességgel felsorolt statisztikai adatok között. Megérdemlik azok a mély értelmű számok, hogy minél nagyobb körben ismeretesek legyenek és minél többen elmélkedjenek a becses számadatokból levonható tanulságok fölött. Az 1879 —1889. évig terjedő jelentésből közrebocsátjuk a következőket: Hivatalos működésem megkezdésekor, tehát 1879-ben a megyébe kebelezett 448 község közül 349-nek volt egy vagy több önálló elemi nép iskolája; 79 iskolai tekintetben más községhez volt csatolva, 20 községben a gyermekek iskolai nevelésben és oktatásban nem részesültek. Volt 437 iskola. Ezek között volt 185 magyar, 84 tisztán tót, 100 tisztán ruthén és 68 vegyes tannyelvű. — Ez iskolákon kivül fennállott már a homonnai müfaragó-intézet s három kisdedóvó intézet. A tankötelesek száma 6—12 éves 33541, 12—15 éves 13621, vagyis 47162; ezek közül iskolába járt 33594. A a népoktatási intézeteknél alkalmazva volt 480 tanitó, kik között 225 volt képesített, 255 pedig a tanítói pályára nem volt képesítve; 382 birta a magyarnyelvet, 98 pedig teljesen járatlan volt abban. A népoktatási tanintézetek fentartasára íorditott összeg tett 156,098 ftot, mely összegben az államsegély 1 1,355 fttal szerepelt. A fenti összegből 129,992 ft forditta- tott a tanitók díjazására Ha most már az 1879. évi adatokat összehasonlítjuk a fent jelzett 1889 évi adatokkal,*) világosán kitűnik, hogy vármegyénk községei száma az időközben történt ki- és bekebelezések által növekedett 3 mai. Az önálló iskolával biró községek száma növekedett i-el; az iskolai tekintetben csatlakozó községek száma 12-vel, minek szükségképeni következménye az iskolával és *) A »Vármegyei ügyek« rovatában olvashatók. Szerk. iskolázással nem biró községek számának apadása s míg 1879-ben 20 községben nélkülözték a gyér • mekek az iskolai nevelést és oktatást, már csak I 10 község van olyan, melyeket a legjobb akarat I mellett sem lehetett iskolával ellátni, részint a lakosság csekély száma és szegénysége, részint a nagyobb községektől való távolság miatt. -- Az iskolák száma növekedett 38 al, a kisdedóvodák száma 9 el, s ezen intézeteken kivül szerveztetett 6 iparostanonc iskola és a s -a.-újhelyi női ipartanoda. A tiszta magyar tannyelvű iskolák száma növekedett 56-tal, a vegyes tannyelvüeké 122 vei. I minek szükségképeni eredménye a tisztán tót é3 I ruthén tannyelvű iskolák számának apadása, mely 184-ről 44-re szállott le. A tankötelesek száma 2091-gyel apadt ugyan, mi a felvidéki családapák s anyák amerikai kivándorlásának tulajdonítható; azonban az iskolába járók száma emelkedett 6201-gyel, s mig 1879 ben a tanköteleseknek csak 71 °J0-a járt iskolába, már 1889-ben 82’2°0 részesült iskolai nevelésben és oktatásban. A tanitók összes száma növekedett 37-tel. A képesített tanitók száma növekedett 162-vel, ellenben a képesítéssel nem bíróké apadt 125-tel. A magyarul tudó tanitók száma növekedett 89-el, a magyarul nemtudóké pedig apadt 52-vel. A népoktatási intézetekre fordított összeg emelkedett 91,857 fttal; maga az államsegély emelkedett 21,325 fttal. A fentartási összegből 204,801 ft fordittatott a tanitók javadalmazására, tehát 74,909 fttal több mint 1879. évben Említésre méltó még, hogy 1879—1889. évig Zemplénvár- megye területén 58 uj tanitoi lakás és 86 uj tanterem építtetett, s nem számítva fel a községek lakosai és hitközségek tágja; által természetben teljesített munka értékét, az építkezések 118.699 ft. áldozatot igényeltek. Tekintetes megyei közigazgatási bizottság! Az általam jelzett adatok elég világosan tüntetik fel, miként fogyott azon községek száma, melyekben a tanköteles gyermekek iskolai nevelésben és oktatásban nem részesültek ; miként emelkedett népiskoláink száma ; miként alakultak át vegyes- tannyelvű iskoláink tiszta magyar tannyelvű iskolákká s a tiszta tót vagy ruthén tannyelvű isko Iák vegyes tannyelvüekké ; miként növekedett az iskolába járók száma; miként szaporodtak a tanítói pályára képzett és képesített tanitók ; s a vármegye közönségét elemi csapások dacára mily óriási összeggel szaporodott a népoktatási intézetekre fordított összeg!! Úgy hiszem ez adatok világosan ingazolják, hogy Zemplénvár megye anyagi erejéhez mérten mindent megtett a magyar nemzeti népoktatás érdekében, s tiz éven keresztül kifejtett munkássága eredményére nyugodtan tekinthet vissza, mert ez csak áldásthozó lehet magára a népre, áldásthozó e megyére, áldásthozó a magyar nemzet, a magyar állam jövője érdekében. S hogy e megye tanügyi fejlődésében mindenütt szembetűnő a magyar hazafias irány : ez köszönhető a vármegye hazafias gondol- kozásu polgári és egyházi hatóságainak; köszönhető magának a szlávajku lakosságnak, egyházi elöljáróinak mert ezek a maguk szegénységükben és nyomorukban is mindenkor erősen ragaszkodtak s ragaszgodnak e haza földéhez ; s örömmel közeledtek szivben és nyelvben a magyar lakossághoz mint testvéreikhez, tudván azt, hogy az egymásiránti szeretet, s békés együttlét teheti őket s velők együtt szerencséssé és boldoggá e hazát 1 Isten legjobb áldása legyen a szent ügyön! Az ég kegyelme szálljon mindazokra, kik a népnevelés ügyének előmozdításán egész erejükkel fáradoznak: a nemzet napszámosaira, Zemplénvármegye néptanítóira, tantestületeire és hatóságaira. Siker koszorúzza, elösmerés jutalmazza önfeláldozó, nemes munkájukat! Vármegyei ügyek. A közigazgatási bizottság főispán Öméltóságának előlülése mellett legutóbb f.i hó 10 én tartott í ülést, melynek ügymenetét a következőkben adjuk ■ elő; — az alispáni jelentés a közbiztossági állapotokat, kivált Ujhelyben, szomorúnak jelezvén, [ felhivattak a járási főszolgabirák, hogy a portyázó j csendőrséget fokozott éberségre utasítsák. Amerikába kivándorolt január hóban 108 egyén, vissza- I jött 38. A kivándorlók legnagyobb része a közép- ! járásokból való, a felső járásokból csak egy-két ! egyén szánta rá magát a bizonytalan útra. Zug- I iskolát nem találtak. — A kártékony vadak pusz- I titása végett Sztarina község határában tartatni j kért hivatalos hajtóvadászat megengedtetett. — j Molnár Béla dr., küldöttségi elnök, előterjesztette j hogy a Szoíák Isván, butkai körjegyző ellenében foganatosított helyszíni vizsgálat súlyosabb beszámítás alá eső tényeket nem derített ki, és a pana- I naszos folyamodásokban felsorolt konkrét eseteket T A 5_C A, Hamvazó-szerdán. — »Zemplén« számára irta : Kapás. — M egszűnt a zaj. Észbontólag Nem zeng a húr víg dallamot! Oly néma csend közt bujdosik A serleg is, mint kárhozott. Megszűnt a zaj. Az arcokon Derű helyett ború tanyáz , Mely kacagott, sir most a kedv, Miként a nagy balottasház ! Megszűnt a zaj. De kél a vád, Mit tenger mélyen rejt a szív ; Az öntudat e vádakat Lemosni mind, szorongva hiv! Egy csöpp öröm, tengernyi bu . . . Arasznyi fény és ölnyi árny . . . Múló csillám, örök sötét. . . Hömpölygő hab a hab után . . . Marék por a mindenségből . . . Kéjszunnyadás, ölő álom : Az élet ez ! tudja a nép, Eléje bár nem is tárom. S fölkel a nép és vándorol Imádni az isten-eszmét; Mely édesit a bu között, S a mely öröm sugárt hint szét. S fölkel a nép ; magába szál; Elismeri, hogy S porond ; _______ A szikra ám, mi benne él, Az isteni s magasbra ront. S fölkel a nép. Oltárhoz lép Hiúságát hogy törje meg . . . A pap s a jel arra tanít : Mik is vagyunk mi emberek? Te is ott vagy büszke szépség ? I Oh te mélyen elzárt világ ! Köny ragyog fel szép szemedben, Mit megbánás érzete ád ? Nem kutatom, őh légy nyugodt ; Büszkeséged válasz-falunk .... j De büszkeséged megtörik Ha megtudod : csak por vagyunk ! 1 A kaszinóból. — Az újhelyi társadalom természetrajza. — I. »Tempora mutantur . . •* Nem tagadhatom • el konzervatív hajlamaimat. Félek minden reform- ! tói, mert hát úgy tapasztalom, hogy minden újításnak az a vége, hogy kevesebb szabad mint addig volt, — fizetni meg többet kell. Néhány évvel ezelőtt még patriárhális színezete volt a mi közös otthonunknak, amihez hozzájárult minden, kezdve a becsületes háromlábú kivülfütő vaskályhán, egészen a pomádés fejektől kiszutykosodott ké- I nyelmes kanapékig, amelyeken uram-bátyámék- I nak kerekedett gömbölyűre hájuk a jóizü délutáni horkolásokban, meg a kedélyes pipaszó mellett űzött anekdótálásokban. Bezzeg a mióta beütött a nagy rend összes ! kényelmetlenségeivel, vége mind ennek. A rozoga I búbos kályhát kiszorította előbb a divatos vkrakkói.t I Efemer szereplés után azonban túl adtak rajta, I amiért hogy igen szép volt, de hát majd meg- 1 fagytunk mellette. Azután jött a még divatosabb I ^meidinger*, ez már nem is szép, mindazáltal szeszélyes mint az április. Néha szédülünk a meleg- I tői s ugyanakkor a hátunk fázik — máskor pedig fázunk végig . . .tertium non datur.« A viselt ócska kanapékat pedig felváltották a tetszős, disznóbőrrel bevont, fényes rézszögekkel körülvert pam- J lagok. De hát, sajnos, azokon csak ülni szabad, I ülve pedig Károly bátyánkon kivül más szunyó- ■ kálni nem tud, én legalább nem. És ahogy változott a bútor meg egyéb, I azonképen csipősödött meg a régi jó szokások j helyébe lépett modern alapszabályzat. Azelőtt az í fizetett tagsági dijat, aki akart. Bezzeg most minden fertály-esztendőben azzal fogadott Lajos, — j még el nem csapták — hogy >kmáscm: itt a nyuta, méztatik tán kifizetni.« S vagy kifizeted, I vagy bepöröl és megegzekvál a professzionátus ; fiskális. Pedig isten látja, hogy a fizetési pontosságot nem magyar ember találta föl, a ki készségesen beáll akármiféle egyesületbe, legyen az bármiszinü .kereszt,« »korcsolya-,« »menhely-* »filoxera irtó-,« .állatvéd-,« »gazdasági ,« »kul- tur-,« »satt,« de fizetni, pláne pontosan fizetni — ; olyan nincs 1 Ez a rósz európai szokás még nem 1 tudott kifogni rajtunk. Csakhogy ha ma a bagatell bíráskodással, amely köztudomásúlag olyan meleg \gjgr rviai számunkhoz egy ív mollélilot van esnt lva.
