Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-06-29 / 26. szám

Egyesületi és társas élet. Nyilvános köszönet. A »s.-a.-újhelyi kereskedő ifjak egyesülete« által f. hó 18-án a Torzsáson a könyvtár-alap javára rendezett tavaszi táncmulatság alkalmával felülfi­zettek : Schön Sándor 4 ftot, Abonyi Zsigmond, Fekete Fidél, Frenkel Lipót, Frisch Herman, Grün- vald Aladár, Grünspan Herman (Vily), Glück Si­mon (R. Bányácska), Halász József, Hell Adolf, Herczog Lipót, Kornfeld Mór, Lefkovits Ignácz, dr. Rosenberg Bernát, Róth Bernát, dr. Szepessy Arnold, Szánthó József (Csörgő), Schön Áron és Wilhelm Henrik urak 1 — 1 ftot. Adakoztak : Da- vidovics Adolf (Kazsu), Landesmann Miksa, ifjabb Reichard Gyula, Róth József, Valler József és Weis Zsigmond urak 1 — 1 ftot. Fogadják a nemes adakozók, valamint a vmegye tek. főjegyzője és a város tek. főbírája, végül mindazok, akik a rendezőséget támogatni szívesek voltak, az egyesület nevében hálás kö- szönetemet. S.a.-Ujhely, 1890. junius 19. Reichard Ármin, egy. pénztárnok. TANÜG-Y. A kegyes-tanitórendiek Zemplénvár- megyében. XIX. Hudra János k. r. tanártól. Mint kivá'ó mozzanat és emlékezetre méltó esemény szerepel nemcsak Zemplénvá.rmegyében, de intézetünk történetében is Majláth Antal gf.-nak, a íőispáni székbe történt beigtatása 1830-ban. Mi­előtt székét elfoglalta volna, tiszteletére a várme­gyéből egy küldöttség sietett Budára. E küldöttségnek egyik tagja volt Tamásy József igazgató is. A küldöttség jun. 7-én tisztel­gett a főispánnál, a budai várban, hol Dókus László, vármegyei főjegyző, ékes szavakban tol­mácsold a vármegye örömét s magasztald a ki­tűnő férfiú érdemeit. Válaszában Majláth gf. kijelenti, hogy szivének minden dobbanása vala­mint eddig, ezután is a haza javára, a közjóra lesz irányozva. Aug. 4-én történt az ünnepies beigtatás Maj­láth gf. személynök által. A székhelyre való be­vonulás a vármegye előkelőségének fényes bandé­riuma, s a vármegye fiaiból álló, diszkiséretül ki­rendelt Fz 7?«tf.r-huszárok részvéte mellett történt A bandériumot Luzsinszky János br. vezette és üd­vözölte a főispánt a határnál. Zeneszó és mozsa­rak durrogása s megszámlálhatatlan díszes fogatok kísérete mellett vonult a vármegyeházára. Előbb a város nevében Pólya Ferenc, városi főjegyző üd­vözlő ; a felállított diadalkapunál Vay Miklós br., majd Dókus László, a vármegye nevében. A kü­lönféle deputációk között megjelent a gimn. igaz­gató is, a tanári kar és a kollégium konviktorai élén, s nem közönséges szónoki beszéddel üdvö­zölte az ünnepeltet, kinek a meghatottságtól kö- nyek peregtek szemeiből. Visszaidézte lelkébén, ifjúkori emlékeit, midőn konviktusunkban bátyjával, Józseffel, együtt, öt éven át oktattatott a vallas, a haza s a tudományok szeretetére, s mindan­nak követésére, melyeknek összfoglalatja a szép, jó és igaz fogalmaira vezethetők vissza. Lelkesült szavakkal vallá magát a rend tanítványának s oly nagy hálára érzi magát kötelezve, a mit sohasem fog kellőleg megszolgálhatni. A legnagyobb kegye­lettel emlékszik meg tanárairól, kik őt gyengéden szerették, gondosan ápolták s nagy buzgalommal oktatták; csak is annyi jó akarat mellett válhatott azzá, a mi. Érzi, hogy képte’en annak kifejezé­sére, mily hálával tartozik rendünknek s e hálát haláláig hűen megfogja őrizni szivében. — Estve a város fényesen ki volt világítva, különféle transz- parentek és s legkülönbözőbb feliratok emelék az ünnepség jelentőségét. Ez alkalommal két versezet által is kifejezték a pioristák hódolatukat. A latin az igazgató tollából mézként folydogált, magyart pedig Tóth Lajos 6-ik oszt, tan. készítette. Igazi örömünk csak akkor vált határtalanná, midőn hi­vatalos dolgai elvégzése után házunkat és gimná­ziumunkat meglátogatta. A gimn. küszöbén a direktor ékes latin szónoklattal fogadta; az isko­lában Barkóczy Ferenc br. VI. oszt. tan. latinu', Marschalkó Leo IV. oszt. tanuló pedig magyarul üdvözölte. Itt újból meghatottan válaszút a főis­pán; ismét felújitá lekében az itt kellenesen el­töltött ifjuéveket; buzdit-á az ifjakat a szorgalomra, munkára, a jámbor életre mert csak így fognak egykoron a királynak, szeretett hazánknik hasz­nára, a szülők, rokonok és barátok örömére válni. »Tiszteljétek fiaim és szeressétek a tanári kart, kik oly sokat fáradoznak az ifjúság jólétéért.“ Távo­zásakor lelkesen megéljenezték. 1832. máj. 6-án tartá Paiugyai Imre kassai püspök, installációját. Megjelentek tiszteletére Ta- mdsy igazgató és Tóth Lajos tanár is. A rendes üdvözleten kívül még 2 diszkölteménynyel t. i. egy latin és magyarral kedveskedtek házunk ne­vében az ünnepeknek. 1840. jul. 28 án Szerencsy István, kir. sze­mélynök, Dókus László kíséretében látogató meg intézetünket. Az igazgató a gimn. ajtajánál latinul üdvözölte, mire nyájas szívességgel válaszolt; ki­jelentvén, mily nagy tiszte'et- és becsülésben áll a piaristarend a királynál s mennyit köszön e rendnek a haza. Az osztályba menvén egyik uno­kája ; Horváth Imre, III. oszt. tan. által, magyar beszéddel fogadtatott, ki a vendég távoztakor is­mét magyar beszédet mondott. A személynök nagy lelki örömmel hagya el az intézetet. 1842. aug. 3-án Péyhy Manó gr. látogatása van följegyezve, ki az intézet megtekintése után hosszasabban időzött a könyvtárban. 1851. máj, 12-én Kunszt József, kassai püs- püspök, kiszolgáltatja a bérmálás szentségét, mely alkalommal a kollégiumot és gimnáziumot meg­látogatja. Hindy Mihály igazgató latin beszéddel üdvözli. Az ifjúságot a tudományok tanulására, jámborságra, erkölcsös életre buzdítja, hogy enge­delmes jó polgárokká válhassanak. 1855 jul. 4-én Fábry Ignác, kassai püspök, a primás által kinevezett apostoli vizitator, jött Ujhelybe ; részint hogy a bérmálás szentségét ki szolgáltassa, részint hogy a rendünkben minden áron sürgetett reformot keresztül vigye. Ez ki­folyása volt Scitovszky János hg. primás elnöklete alatt még 1853 s?ept. 10, 11. napjain tartott váczi káptalannak, melyet a primás IX Pius parancsából hivott egybe, hogy a kegyestsnitó- rendet szigorú reformoknak vesse alá. Ä gyűlés meg is tartatott, jegyzője volt Prichenfried }ózsef. Az egész reformáció, mely szigorú asketikus életre akarta szorítani a rendi tagokat, nagy ellenzésre talált; hatalmas argumentumok emelkedtek fel s napnál világosabban bebizonyiták, hogy a piarista rendnek nincsen szüksége semmi uj törvényre ; a rend, ha saját kitűnő konstitucióját szem előtt tartja, az ifjúság vallás erkölcsös nevelésének hazaszere­tettel párosult buzgalommal tesz eleget: nem szorul semmiféle reformra. Sőt Katona Dénes tollából erős ellenirat látott napvilágot, mely bebizonyítani ipar­kodik az egész intézkedésnek fölösleges voltát és a mi viszonyaink szerint ennek tarthatatlanságát. Miután ezen egész intézkedés politikai háttérből származott éppen úgy, mint már előbb az 1822-iki, midőn Rudnai Sándor, primás elrendelte, hogy az egyházi megyék székhelyén tartandó gyűléseken úgy a világi, mint a szerzetes papság diszcipli­náris ügyei tárgyaltassanak, — a gyűlés határo­zatai reánk nézve papíron maradtak s érvényben sohasem voltak. Maga Fábry Ignác püspök is inkább csak a reáruházott szigorú kötelességnek kívánt megfelelni, mint a gyűlés határozatait komo­lyan sürgetni. Mint a s. a. újhelyi gimnáziumnak volt növendéke, nagyon jól ismerte a piaris­tákat, na^y kegyelettel volt a rend iránt, jól tudta, hogy a kényszerzubbony nem az a diszöl- tözék, melyben a társadalom számára szabad és hasznos polgárokat lehessen nevelni. Alkalmilag meglátogató a intézetet, tiszteletére zene és pász­torjáték tartatott. Utóbb, emlékét megörökítendő, 500 jtos misealapitványt is tett egy évenként ju'. 29 én mondandó sz. misére. A sötét abszolút korszak letüntével l86o-ban házunk egy kis politikai ünnepségnek is volt ta nuja, a mennyiben Andrássy Manó gr. fóispánsága és Komáromy József alispánsága alatt a vármegyei értelmiség nagy ebédlőnkben hazafias gyűlést tartott. 1889. év tavaszán Molnár István főispán Ő méltósága, szept. 9-én pedig Bubics Zsigmond, kassai püspök O móltósága, Dessewffy Sándor kanonok (jelenleg Csanádi püspök) Onagysága kíséretében látogató meg az intézetet. Szívhez saóló buzdító beszéddel lelkesítő az ifjúságot kö­telmei pontos teljesitézére, a vallás és egyébb tu­dományok lelkiismeretes tanulására, a haza és király szeretetére. Az újhelyi kegyes tanitórendi ház tanári személyzete, — Folytatás. — 183'/,. Nagy Péter. hf. és ig. Náray Dávid, lelkiatya. I Pallos József, I. hum t. Hutter Antal, II. h im. t. Vida Ince, j IV. gr. t. Trittremer László, III. gr. t. Nagy Vince, II. gr. t. j Lauringer József, papn. I. gr. t. Czeh József, papn. II. elem. I t. Brezovszky Mihály, rendtárs. Nagy Péter, hf. és ig. 1838/,. Nagy Péter, hf. és ig. Náray Dávid, lelki itya.- Szakállos József, lelkiatya. Szép Lajos, I. hum. t. Vida Ince, II. gr. t. Vindisch Alajos, II. hum. t. Trittremer I ászló, IV. gr. t. Nagy Vince, III. gr. t. Oszlányi Adolf, papn. II. elem. Gtembay Manó, papn. I. gr. t. 1387/g. Nagy Péter, hf. és ig. Náray Dávid lelkiatya. Windisch Alajos, II. hum. t. Palyó András, I. hum. t. Tritt- remer László, lV.gr. t. Nagy Vince, III. gr. t. l.engyél Jó- ! zsef, papn II. gr. t. Ribiánszky Adolf, papn. I. gr. t. Heis- ler József, papn. II. elem. t. 183s/g. Nagy Péter, hf. és ig. Podolay Menyhért, lel­kiatya. Náray Dávid, lelkiatya. Csery János, II. gr. t. Sőjtöry Zsigmond, III. gr. t. Windisch Alajos, II. hum. t. Bartos Ká­roly, IV. gr. t. Palyó András, I. hum. t. Ribiánszky Adolf- papn. II. elemi t. Heisler József, papn. I. gr. t. 1837m- Nagy Péter, hf. és ig. Podolay Menyhért, lel- I kiatya. Náray Dávid, lelkiatya. Csery János, III. gr. t. Sflj- töry Zsigmond, IV. gr. t. Windisch Alajos, II. hum. t. Bar- j tos Károly, II. gr. t. Palyó András, I. hum. t. Jancsik Ede, i papn. I. elem t. Borsody Miklós, papn. I. gr. t. I 1847,. Nagy Péter, hf. és ig. Podolay Menyhért, lel­kiatya. Náray Dávid, lelkiatya. Csery János, IV. gr. t. Sőj­töry Zsigmond, III. gr. t. Windisch Alajos, II. hum. t. Bar, tos Károly, II. gr. t. Palyó András, I. hum. t. Jancsik Ede, papn. I. gr. t. Bammer Károly, II. elem. t. 184'/2. Nagy Péter, hf. és ig. Podolay Menyhért, lelki­atya. Plattner Ferenc, I. hum. t. Sdjtöry Zsigmond, IV. gr. t. Palyó András, beteges. Hindy Mihály, II. hum. t. Hanzély Mi­hály, III. gr. t. Zsiga Alajos, II. gr. t. Mennyei Lajos, papn. I. gr. . Fehér János, papn. II. elem. t. 18473. Nagy Péter, hf. és ig. Podolay Menyhért, lelki" atya. Szép Lajos, I. hum. t. Sőjtöry Zsigmond, III. gr. t. Pa" lyó András, beteges. Hindy Mihály, II. hum. t. Hanzély Mi" hály, IV. gr. t. Zsiga Alajos, II. gr. t. Krommer Máté, I. gr. t. Bállá Károly, papn. II. elemi t. 1843/4. Nagy Péter, hf. és ig. Podolay Menyhért lelki­atya. Katona Dénes, lelkiatya. Szép Lajos, I. hum. t. Sőjtöry Zsigmond, IV. gr, t. Duchon Izidor, II. gr. t. Hindy Mihály, II. hum. t. Hanzély Mihály, I. gr. t. Zsiga Alajos, II. gr. t. Bohár Mihály, papn. II. elem. t. 13475. Hutter Antal, hf. és ig. Podolay Menyhért, lel­kiatya. Katona Dénes, lelkiatya. Szép Lajos, II. hum. t. Sőj­töry Zsigmond, I. hum. t. Duchon Izidor, III. gr. t. Hanzély Mihály, II. gr. t. Zsiga Alajos, IV. gr. t. Szabó László, pipn. I. gr. t. Lakner Antal. papn. II. elem. t. 1845/r.. Hutter Antal, hf. és ig. Podolay Menyhért, lel­kiatya. Katona Dénes, lelkiatya. Szép Lajos, II. hum. t. Sőj­töry Zsigmond, I. hum. t. Szeitler Elek, IV. gr. t. Zsiga Ala­jos, III. gr. t. Czápay Imre, II. gr. t. Lakner Antal, papn. I, gr. t. Jancsó Gyula, II. elem. t. 184°/.. Hutter Antal, hf. és lg. Podolay Menyhért, lel­kiatya. Katona Dénes, lelkiatya. Szép Lajos, II. hum. t. Sőj­töry Zsigmond, I. huni. t. Szeitler Elek, IV. gr. t. Englohner Vince, II. gr. t. Czápay Imre, III. gr. t. Könnye Alajos, I. gr. t. Langer Vince, papn. II. elem. I. — Folyt. köv. — Értesítés. A s.-a.-újhelyi izr. statusquo-anya- hitközség elemi népiskolájában az évzáró vizsgá­latok a következő sorrendben fognak megtartatni : junius 29 én d. e. 8 —12 ig az első és második, d. u. 2—6-ig a harmadik és negyedik fiuoszt. héber vizsgálata. Junius 30-án d. e. 9—12 ig az egyesített első és második leányoszt., d. e. 3—6-ig az egyesitett harmadik és negyedik leányosztály vizsgálata. Julius i-én d. e. 9—12-ig az első fiu­oszt., d. u. 3 — 6 ig a második fiuoszt. vizsgálata. Julius 2-án d. e. 9—12-ig a harmadik, d. u. pe­dig 3—6-ig a negyedik fiúosztály vizsgálata. E vizsgálatokra a t. szülőket és iskolabarátokat tisz­telettel meghívja, S.-a. Ujhelyt, 1890. jun. 27. Friedlieber Albert, iskolaszéki elnök és h. igazgató. Iskolai vizsgálatok. Több tanintézet, illetőleg iskola évi záróvizs­gálatairól nyertünk értesülést cs tudósítást, melye­ket szűk terünknél fogva részben dióhéjba szorítva a következőkben adjuk: Az évzáró vizsgák Ujhely tanintézeteinek leg­nagyobb részében, az utolsó két hét folyama alatt véget értek. Kellemesen tapasztaltuk több helyütt, hogy a tanítási ügyesség és jómodor mily szép sikereket tud kivívni. Ez alkalommal megjegyez­zük, hogy az elemi iskolák vizsgái sokkal látoga- tottabbak, mint a gimnáziumban ; pedig kétségbe vonhatatlan az, hogy a szülőknek, vagy más érde­kelteknek megjelenése ily ünnepies alkalmaknál a tanulókra csak jó hatású lehet. Leglátogatottab­bak voltak a Karolina intézet vizsgái. A közönség zsúfolásig töltötte meg a termet, sőt a folyosó egy részét is, különösen a kisdedek, a »kedves« óvódások záróvizsgáján, valamint az utolsó zon­gora- és énekvizsgán. A növendékek precíz játéka és összhangzó éneke élénken bizonyítja, hogy mind a zongora, mind az ének tanítása hivatott kezekbe van letéve. A müsorozatnak 30. pontja a legjobban sikerült; a szereplők tapssal lettek meg­jutalmazva. A prográm legkiemelkedőbb része volt a két szóló ének. Az elsőt, Raff »Nefclejts“-ét, Spi- lenberg Sarolta éneklékellemes, lágy szoprán hang­jával ; a másikat, Berecz »Cigánydal‘-át Neuwirth Vilma énekelte erőteljesen csengő, szép mezzo­szopránnal. Általában igen helyesnek tarjuk, hogy nőnevelö-intézetekben a kedélyképzés és Ízlés leg- fejlesztöbb eszközei, ide van értve a rajz és kézi­munka is, úgy kultiváltatnak, mint ahogy azt itt látjuk. — Ma d. e. és d. u. a ref. iskola növen­dékeinek van évzáró vizsgálata. A sárospati ref. főgimnáziumban a közelebbi két héten tartattak meg az évzáró vizsgálatok; 16 — 18-án volt az I—IV. oszt., 19—20 án volt az V—VII. osztály vizsgálata, általában kielégítő ered­ménynyel. Az érettségi vizsga jun. 23—25 napjain tartatott Fejes István egyh. algondnok elnöklete alatt, Csiky Kálmán dr. műegyetemi tanár, mint a közoktatásügyi kormány képviselője jelen­létében. Az érettségi vizsgálatok kevésbbé elégí­tették ki a vizsgáló-bizottságot, amennyiben az if­jak í leletei álta'ában csekély szorgalomról, köny- nyelmű készületlenségről tanúskodtak. Az ered­mény épen e miatt, az, hogy 36 vizsgázó közül csak 23 nyilváníttatott érettnek (közülök egy sincs jeles), [3 pedig vi iszavettetett, és pedig 2 egy évre, ír szeptemberre. Az akadémián a kollokvi­umok, alap és államvizsgálatok 30 án érnek vé­gett ; a káplán! és papi vizsgák 16 — 20 án tar­tattak. A legyes-bényci rk. népiskolában f. hó 23 án tartott záróvizsgalaton a népnevelés iránt-való ér­deklődésről tett tanúságot Zalay Andor legyes bé- nyei földbirtokos azon nemes tette, hogy a szorga'mas szegény [tanulók közt pénzbeli ado­mányt osztatott szét Az igen tisztelt fiatal ur, bob dogemlékezetü atyja fenkölt gondolkozását öröklé, s c>ak hálával lehet a község azon úri család iránt, melynek tagja a népnevelés ügyét szivén viseli és a halidás előmozdításában tettleg óhajt részt venni Pécséről is vettük a tudósítást, az elemi is­kola kitűnő eredményűnek jelzett vizsgálatáról, mely f. hó 22-én tartatott meg. Az érdekelt szü lök nagy számán kívül jelenvoltak a vizsgálaton Hoyos Sándor gf., Molnár Béla, Obláth Mór dr.,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents