Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1890-06-01 / 22. szám
községekre és érdekeltekre kivetett hozzájárulási arány alapján eső teljesítmények kiszabása. A jogerejüleg megállapított hozzájárulások vagy egyéb követelések beszedése, illetve beszolgáltatása és felelősség mellett való kezelése iránt való intézkedés. Az évi zárószámadás átvizsgálása; általában az illető községi közlekedési, útvonal közigazgatásának folügyelete és ellenőrzése, szükség esetében a megfelelő intézkedések elrendelése. Határozatai ellen 15 napon belül az alispánhoz, onnan a közigazgatási bizottsághoz lehet fölebbezni, mely utóbbi végérvényesen határoz. A községi közlekedési utak közigazgatása az úti bizottságok elnökének föladata, ki annak törvény és szabályszerű vezetéséért személyesen felelős. Ha valamely község utasításának eleget nem tenne, jogosítva van a község terhére intézkedni. Ez esetben a fölmerülő kiadások az elnök által közigazgatási utón behajt- hatók. Határozatai ellen 15 napon belül az alispánhoz, onnan a közigazgatási bizottsághoz fölebbezhetők. Utóbbi végérvényesen határoz A községi közlekedési útvonalak műszaki szolgálatának ellátása végett az úti bizottság által községi mérnökök alkalmazhatók. Számukat, működésűk területét, fizetésüket és egyéb járulékaikat s az érdekeltségi csoportoknak ehhez való hozzájárulását az alispán határozza meg. O nevezi ki őket ideiglenesen, véglegesen vagy szerződéses jelleggel. Ezen állásra csak okleveles mérnök nevezhető ki, s ez közvetlenül az úti bizottság elnökének van alárendelve s fegyelmi ügyekben a községi alkalmazottakra vonatkozó fegyelmi határozatok alkalmazandók. Az évi előirányzat és a zárszámadás, továbbá az illető útvonalon az év folyamában történt intézkedésekről szóló jelentés az úti bizottság elnöke által az alispánhoz fölterjesztendő, ki ezen utak jókarban tartására nézve fölügyeletet gyakorolni, a bizottságokat megfelelő intézkedésekre utasítani, sőt szükség esetén — a mennyiben a bizottság az ut építéséről és föntartásáról kellően nem gondoskodnék — a bizottság elnöke utján közvetlenül is intézkedni. Ezen intézkedések ellen 15 napon belül a közigazgatási bizottsághoz lehet fölebezni. (Váljon ez véglegesen határoz-e? a törvényben nincs megmondva.) A nagyközségek és rendezett tanácsú városok az általuk föntartott községi közlekedési útvonalak tekintetében a csoporeme szellem ápolásában nem kis része volt Gráven- nek. Grávent közelebbről és huzamosb ideig kellett ismerni, és aki ismerte, csak az tudta méltányolni lelke nemességét. Az ö felfogása bizonyos dolgokban s érvelése az adott esetekben olyan volt, hogy lehetetlen vo't köréből lelkesedés nélkül távozni. Azt mondták sokan életében róla, hogy nyers, gyakran kíméletlen. Az igaz. volt rá eset; de hit az igazságnak a szeplőtlen becsületesség védelmé nek s a nems elvek terjesztésének mindig embere volt. A szegényeket pírtolta, segítette, ha meg érdemelték; hanem megesett, hogy néha embereiben csalatkozott s az ilyenek aztán többé szeme elé jönni nem mertek Különösen nagy barátja volt Graven Lajos az igyekvő tanulóifjúságnak Ha észrevett a faluban eg/-egy ügyes parasztfiú', azt saját költségén taníttatta ki kertésznek, gépésznek, gazdának s igy tovább. A jó deákoknak pedig igazán szerető atyja volt. Ha nagy' szünetelőre hazatért a gimnáziumi tanuló, a jó bizonyítvány elolvasása után jött a szép buzdítás s egy pár jó olvasni való könyv ; mert a Gráven úr könyvtarában mindenki számára akadt könyv, de csak o’vasni! így aztán a tudományos pályára lépők és Gráven közt később is megmaradt ama kedves viszony, mely az if,ú keblet nemesitette, kalauzolta az életrevaló legegészségesebb elvekkel. Sokszor örömmel emlegette, hogy ime, már ezek és ezek kerültek ki Deregnyöböl; s örömbn úszott pillantása, ha egyik- ről-másikról hallóba, hogy a magyar iroda'011 munkásai közé szegődött. Ha utazásában meglátogatta a várost, melyben a deregnyei diákok tanultak, nem tartotta méltósága alatt álló dolognak a szerény diákok felkeresését, s ilyenkor pár forint tositott községekre vonatkozólag föntebb fölsorolt határozatok alatt állanak, s ha ezek a csoportba bevonatnának, a többi községekkel egyenlő elbánás alá esnek. A községi közlekedési közutakra vonatkozó határozatok azon közlekedési és gazdasági utakra, melyek előállítása és föntar tása, valamrely vasút építésével kapcsolatban a vasnti vállalatot terhelik, nem alkalmazhatók. E részletben a község kérelmére az alispán a szükséges intézkedéseket a vasúti vállalatnál szorgalmazza s ha ez eredményre nem vezetne, a kereskedelemügyi minister- hez jelentést tesz, a ki végérvényesen intézkedik. Befejező jövő cikkünkben még a községi közmunkaerő által föntartandó községi (közdűlő) közutakra vonatkozó törvényes intézkedéseket fogjuk ösmertetni. „ Községi Közlöny. * A vármegye gyűlésieméből. (Vége.) A közgyűlést megelőzőleg tartott állandó választ, ülésen élénk vitát provokált a vármegye főszámvevőjének abbeli előterjesztése, hogy az 1890. évi I. t. c. által a számvevőséghez utalt óriási munkaszaporulatra va'ó tekintettel még egy al- számvevöi állás rendszeresittessék, s azon felül és a jelenlegi létszám mellett állandóan még egy napidijas is alkalmaztassák a számvevői hivatalnál. Viczmándy Ödön főjegyző elvben egyetértett ugyan a íőszámvevő előterjesztésével, de úgy ezt, mint az uj munkakörben érdekelt más hivatalok részéről is várható előterjesztéseket behatóbb tanulmányozás és javaslattétel végett küldöttséghez kivánta utasittatni. Föszámvevő előterjesztését kellő [részleteséggel legott megokolván és az idézett törvénycikknek a számvevőség ügykörébe vágó §§-ait, úgyszintén a szakministeri utasításoknak ide vonatkozó rendelkezéseit ösmer- tetvén, a közérdek kockáztatása nélkül elodázhatatlan kérdést, az ügy sürgősségénél fogva, s tekintettel arra, hogy a személyszaporitást az útadóügy előmunkálataival járó leendők igénylik leginkább — szavazással kérte eldönteni. Az állandó választmány nagy többsége a főszámvevö előterjesztésének fogván pártját s azt a közgyűlés is helyeselvén a második alszamvevöi állásnak már ez évi jul hó i-től leendő rendszeresittetése-, úgyszintén annak megengedése végett, hogy a számvevőségnél kisegítő munkaerő gyanánt még egy napidijas is alkalmaztassák, a belügyministerhez fel- terjesztés intéztetett. A deregnyő vajáni hid kérdése fclelevenit- tetvén, az 1890. évi I t. c. 16 §-a alapján felkéretett a keresk. minister, hogy Ungvármegye közönségét az ott lévő műszaki iratok alapján mielőbbi határozathozatalra serkenteni s a szomszédos két törvényhatóság területi határszélén fekvő műtárgynak közös erővel leendő felépítésére kötelezni méltóztassék. — A Homonna mellett fekvő laborczi, a trepecz-kelcsei és a koskóczi vámos hidak vámszedésre való jogosultságának újabb öt évre mégis jutott jó könyvekre A könyv volt az, miért nem sajnálta a pénzt; ezt bizonyítja egész élete s rengeteg, becses könyvtára, mely Deregnyőben maradt halála után. Deregnyő, mivel egy Gráven élt benne, lel kesitő helye volt a tudomány és irodalom megkedvelésének. A nemes példa meg is termé gyümölcsét. Aránylag a csekély Deregnyöböl sok derék ifjú került a tudományos pályára. Többet mondunk : ő még az udvari cselédséget is nevelni akarta olvasás álta'. Szívesen adott o'vasni való könyvet mindenkinek, csak rendesen visszaadjál Ily nemes ügyekezet csak üdvös nyomokat hagyhatott maga után. Kü'önben Gráven a vidék értelmiségének, a hozzá fordu*ó Írók- és tudósoknik egyenlő szívességei adott használás végett kü’ön- féle szakba vágó műveket, becses kéziratokat, s'b, Többször panaszkodott, hogy ennél meg amannál is v.nnak könyvei s nem hozzák vissza. Könyveit nagyrabecsulte ; mert tudta, hogy mily drága pénz tőkéje fekszik azokban. Könyveket elajándékozni még barátainak, az á'tala különösen p irtfogo’t if- jaknik sem szokott. Inkább pénzt adott másnak könyvre, de egyszer megszerzett könyvétől meg n m vált. Könyveit gondozta is! A kötetlen könyveket nem sokig tűrte magánál a könyvkötők leg nagyobb örömére; hanem bekóttc't; azokat és pedig vagy egészen vászonba vagy félbatbe há'aranyozással. A mai divatos cifra kötéseket ki nem állhatta. »A könyv, barátom, nem puccos kisasz- szony, akinek a szive akármilyen leheti« Ezeket mondta egyszer egy bizonyosnak, aki azt a megjegyzést tette, hogy jobban mutatnának könyvei az állványokon, ha nem volnának bebohosszabbitása kérelméztete t, — úgyszintén felterjesztés intéztetett a keresk. ministerhez avégböl is, hogy a községek részére szállítandó tűzifecskendök a mezőgazdasági gépeknek megadott vasúti fuvarkedvezményekben részesittessenek. Az 1890. évre szóló utfentartási kölcségvetés átdolgoztatván, a 90000 ftról 26,000 ftra leszállított hiánylatnak az állampénztárából leendó fedezése iránt a keresk. ministerhez felirat intéztetett. A születettek anyakönyvének törvényes viszonossága ügyében keletkezett vallás és közokt. ügyi minist, rendelet felolvastatván, kihirdettetett s további miheztartás végett a „Zemplén* hivatalos részében közzététetni rendeltetett. A vármegyei tisztviselők, segéd- és kezelő személyzet nyugdijintézeti alapjáról szóló választmányijelentés tudomásul vétetett. — A Homonnán felállittatni kért második gyógyszertár kérdése a közegészségügyi bizottság véleménye alapján egyhangúlag kedvező elintézést nyert. — S.-a.-Ujhely város függő adósságainak konvertálására vonatkozó határozatát jóváhagyatni kérte, — az ügy véle- ményes előterjesztés, különösen pedig) a felhal- mazódott váltó adóságok keletkezésének megvizsgálása és annak megbirálása végett, hogy ez adósságok keletkezése alkalmával a törvényes formáknak elégtétetett-e, küldöttséghez utasít- tatott. — Az ezredéves nemzeti ünnepség módozatainak előkészítése céljából főispán Öméltóságának elnöklete alatt 50 tagú küdöttség alakíttatott. — A vármegye kezelése alatt álló közigazgatási régibb letéteknek az évi szept. hó 15-éig leendő rendezésére a szakküldöttség felhivatott. — Bencsik Ferdinánd nyugalmazott vm. utbiztosnak az utfentartás alapjából 20 ftnyi kegy- dij megszavaztatott. Bubics Zsigmond püspök Öméltóságának abbeli átirata, hogy a vármegye területén lévő r. kath.hitíelekezeti iskolák tanfelügyelőjévé Medveczky Ede káptalani kanonok neveztetett ki, — tudomásul vétetett. larnóczy Gusztáv gépgyáros a Walser cég ellen feljelentést tett a kir. belügym’nisteriumnál, hogy a most nevezett gyáros által a községeknek kiszolgáltatott tűzi fecskendők nem felelnek meg a szerződés feltételeinek, E feljelentés a vármegyéhez leküldetvén, a közgyűlésben hosszabb eszmecsere és némi perpatvar után felkéretni határoztatott a belügyminister, hogy az állítólagos visszaéléseket saját kiküldött szakközegével vétesse vizsgálat alá; — ez ügygyei kapcsolatban felhivattak a községek elöljárói, hogy a szállítandó tűzoltó szerekre vonatkozó szerződéseket a képviselő testülelek elé terjessszék s kellő megfontolás és határozathozatal után azokat a vonatkozó összes iratok kapcsolatában nyújtsák be a vármegye közgyűléséhez megerősítés végett; — egyben pedig felhivattak a járási főszolgabirák, hogy a helyi tűzoltóságot községenkint szervezvén, a gyárosoktól érkező tűzi fecskendőket hasznavehetőség tekintetében, úgyszintén, hogy a szerződéses feltételeknek megfelelnek-e, esetröl-esetre vegyék vizsgálat alá. A vármegyei nyugdíjintézetnek módosított alapszabályai elfogadtatván, megerősítés végett a belügyministeriumhoz felterjesztettek Az uj alap szabálytervezetben az évi fizetés után kirótt, állandó 4°/o'es tartozás leszállittatott 2°/0re ; az özvegyi javadalmazás és gyermeki ellátás mértéke átvétetett a nyugdijtörvénynek (1885. XI. t. c.) 36. és 46. §§ aiból; továbbá felvétetett egy uj § is, mely viszonosság tekintetéből az id. törv. c. 8. §-ához simul; végül kimondatik az uj szabályritva mind diósgyőri papirossal. Megjegyzendő, hogy Gráven, mihelyt kötött könyvei hazakerültek, papirral bontotta be azok tábláját; ruházta azokat, mint az atya gyermekeit. Rendesen a sarkokra irta aztán a címeket. Ez neki mulatsága volt. Kis szobája mindig tele volt könyvvel, iratokkal. Nagy könyvtárszobájában pedig, az állványokon háromnégy sorban elhelyezett könyvek rendétől eltekintve, halomban voltak a jelesebbnél jelesebb könyvek nagy szorgalommal gyűjtött régi iratok. Napi lapjait is gyűjtötte évfolyamok szerint, valamint a leveleket is, m-dy-ket, spárgával átkötve, ládákban tartott-, Gráven finom érzékkel bírt a müvek megválaszt ísánál s könyvészeti pontossága annyira ment. hogy a nagy emberek halálozásáról szóló j lentéseket is gyújt atte; a kötés a’á kü’dött k ányvekről leszakított külső pap'rlapokat az azokon található könyvhirdetések nratt szinte csomókba kötötte s a könyvjegyzékek osztályába helyezte. Hogy Gráven va'akit köny vesbázának könyvhnlma- zához egyedül bebocsátott volna, arra eset nem vo’t. Már az is kiváló j l; volt a jóakaratnak, ha az ember vele ödamehetett rövid időre a kivánt könyvet kikeresni. Lomtárnak tekintette az ember szobáját; de ő abban mindent megtalált gyorsan. Tan azért nem eresztett má t könyvtárába, hogy az ott látszó rendetlenségben az ő rendjét meg ne zavarja. Fenn is maradtak könyvei minden hiba nélkül; mert a könyvtárban felál'itott egérfogók, a lyukacsos edényekben elhelyezett karból, a bőven elszórt egérméreg védték a könyveket könnyen szaporodó ellenségeiktől. Paszlavszky Sándor. (Vége köv.) Folytatás a mellékleten.
