Zemplén, 1890. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1890-05-18 / 20. szám

(előbbi Sárospatakon, utóbbi Kassán működik á Zongoratanitás terén), s igy méltán őket tarthatják annak rendezőiül. A hangverseny, mely délután 4 órakor kezdődött s teljes két óráig tartott, gazdag és változatos müsorozattal folyt le. A nem nagy­számú, de lelkes közönség a szereplőket bő elis­meréssel és tapssal jutalmazta finom játékukért s gondos szereplésükért ; legtöbb elismerést aratott Hartenthal Teréz urhölgy művészi iskolázottsággal előadott dalaiért; különösen a magasabb müzene köréből vett darabok találtak benne finom előa dóra. A hatás és a közönség megelégedettsége mellett bizonyít, hogy a műsornak több pontját a szereplőknek ismételniük vagy megtoldaniok kellett. (Osztályvizsgálat.) A sárospataki főgimná­zium VIII-ik osztályának vizsgálata május hó 8, 9 és io-ik napjain tartatott meg Lengyel Endre dr. főiskolai igazgató-tanácsos és Szánthó Gyula dr. jogtanár elnöklete alatt. Jelentkeztek a vizs­gálatra 46-án, ezek közül 11 egy vagy két tan­tárgyból szeptemberre javító vizsgálatra utasitta- tott. Az érettségi Írásbeli vizsgálat a múlt héten, május 12, 13, 14, 16, 17 napjain folyt le; részt vettek benne 37-cn. A szóbeli érettségi vizsgálat junius 23—26 napjaira van kitűzve. A kormány képviselője Csiky Kálmán dr. műegyetemi ta­nár lesz. (Táncvizsga.) Révész Imre kedvelt tánctani- tónk, f. hó 24-én azaz pünkösd előszombatján d. u. 5 órakor tartja meg táncvizsgáját, melyre az érdek­letteket ez utón is kivárja értesíteni. (Gazdasszonyoknak) A közeledő pünkösdi ün­nepek alkalmából tisztelt olvasónőink szives figyel­mébe egy kitűnő mázoló-szert puha padló számára bátorkodunk ajánlani. Ugyanis Keil Alajos padló­zat-fénymázát, mely igen szép fényes, kitünően takar, amellett gyorsan szárad és rendkívül tartós. E Keil Alajos féle padlózat-fénymáz S.-a.-Ujhelyit kizárólag Behyna Testvéreknél kapható. Irodalom. A «Vasárnapi njság» május hó 4-iki száma a követ­kező tartalommal jelent meg: Brassai Sámuel (1890-ben, élete 91-ik évében fölvett fénykép után és Barabás Miklós 1854. évi rajzával.) — Szivem sajog. Költemény Gáspár Imrétó'l. — Jáliel. Elbeszélés, irta Baksy Sándor. — Bismarck és a magyar légionáriusok. — A koplalás mint kenyér kereset. Succi. a hires koplaló, (két képpel.) — Álló hid a calaisi csatorna felett. (Az Auglia és Francziaország között tervezett hid rajzá­val.) — Jankó János. (Arcképpel.) s Jankó „Lócsiszár* cimii festménye rajzával és »A rókatánc« cimii tolrajzával.) — A műkedvelő-fotográfusi kiállítás. — Májusi divatlevél. (3. kép­pel.) — Irodalom és Művészet. — Egy-letek és közintézetek. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondani való. — Képtalány. — Sakkjáték. — Heti-naptár. A «Vasárnapi Újság» előfizetési ára negyedévre 2 ft, a «Politikai Ujdonsá- gok»kal együtt 3 ft. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem utca 4. sz.) megrendel­hető a «Képes Néplap» legolcsóbb újság a magyar nép szá­mára, félévre I ft. A külföldi lapok különös gondot fordítanak talány-ro­vatok összeállítására. A mi szépirodalmi újságjaink közül a jó példát csupán a »Magyar Szemle« követi. Ez azonban szel­lemes, mulattató jéték-rovatával, pompás rejtvényeivel, szóra­koztató és fejtörő talányaival még e külföldi lapokat is felül­múlja. A »Magyar Szemle« kritikai és szépirodalmi tartalma is oly dús, oly élvezetes, hogy ennél jobb hetilapot a t. kö­zönségnek valóban alig ajánlhatnának. A „Magyar Szemlé«-t Rudnyánszky Gyula és Kaczvinszky Lajos szerkesztik s a lap kiadóhivatala örömest küld. bárkinek mutaványszámot, aki azért hozzáfordul. Budapest. VI. Uj-utca 14. sz. alá címzett, levelezőlapon. „A Hét*, Kiss József már is nagy tekintélyre’vergodött szépirodalmi és akutális tartalmú hetilapjának uj száma érde­kességre, 'tartalmának bőségére nézve olyan, mintha még a „haut saison* járná- A működő irodalom szine-java ád talál­kát egymásnak e lap hasábjain, a legellentétesebb irányzatú szerzők dolgozatit látjuk e legújabb számban is Fraknői Vil­mosnak, a történetíró főpapnak komoly és mégis pikáns tanul­mánya Mátyás király házassági alkudozásairól, Kiss Józsefnek a költő-szerkesztőnek gyönyörű költői elbeszélése, Bródy. Sándornak, a regényírónak egy noveletteje, Sztiry Dénesnek egy bájos uti-rajz Nizzáról Barna Izidor verse, két szép novella : ezek a most meg jelent füzet dolgozatai, az aktuális cikkeken és bő rovatokon kívül. A címlapot Feszty Árpádnak, a kiváló festőnek művészi arcképe diszesiti. „A Hét* előfizetési ára : egész évre to ft, félévre 5 ft, negyedévre 2 ft5O kr. Előfizetési pénzek „A Hét kiadóhivatalába: Magyar Tudományos Aka­démia-palota Budapesten, küldendők. A belügyminiszter és a szőlőtermelés. Amaz erős mozgalom folytán, amely a kormányzat minden közegét te­vékenységre hívta fel Magyarország pusztuló szőlészetének meg­mentésére, a belügyminiszter 13568. sz. alatt a szőlészeti szakértelem terjesztése érdekében a következő körrendelet intézte valamennyi megye törvényhatósághoz. »Minthogy a vélemények nyilvánításra felkért illetékes m. kir. földmivelési miniszter ur oda nyilatkozott, hogy a Baross Károly [orsz. gazd. egyleti titkár által szerkesztett »Borászati Lapok« hazánk­ban az egyedüli szaklap, mely a szőlészeti és borászati kér­dések szakszerű tárgyalását tűzte ki feladatául s ezen nem épen könnyű feladatának különösen az utóbbi években elisme­rést érdemlő igyekezettel, népies módon, a nélkül hogy ez a szakszerűség rovásárajtörténnék, sikeresen ipárkodik megfelelni, kiválóan pedig újabban, sajnos évről évre fokozodó mérvben terjedő, az érdekelt birtokosok részről egy intenzivebb módon való védekezést, tehát alaposabb szakismereteket igénylő phyl­loxera és peronospora vészek kérdéseiben Is sikeresen igyekezik a szőlőbirtokos és szölőmives közönség körében a szükséges tájékozottság és szakértelem terjesztésére és fejlesztésére közre­hatni, minek folytán kívánatosnak mutatkozik, hogy a jelzett fontos szerepre hivatott szakközlöny, különösen a nagyobb mérvben szőlőmiveléssel foglalkozó vidéken minél inkább el­terjedjen és minél több olvasóra találjon, az említett közgazda- sági tekinteteknél fogva a földmivelési miniszter úrral egyet­értőig, a »Borászati Lapok» cimü szakközlönyt a törvény- hatóságok különös figyelmébe ajánlom azzal, hogy ezen közhasznú szaklapra hívja fel a községi elöljáróságok figyelmé is.«Gróf Szapáry Gyula s. k. — A belügyminiszter áltál fent ajánlott lap, a mely már a kultuszminiszter elismerésében is részesült, kiadóhivatala (Budapest. Köztelek) kívánatra bárkinek küld mutaiványszámot. — Előfizetési ára: egész évre 5 ft, fél évre 2 ft 5o kr., A kegyestanitórendiek Zemplénvár- megyében. XVI. Hudra János k. r. tanártól. Rendünknek újhelyi működése már eddigelé is több figyelemre méltó elismeréssel találkozott a közönség részéről. Ezek között külön emléke­zetre méltó Lónyay Gábor, Zemplénvármegye alis­pánjának kegyeletes ténye, ki rendünk iránt való szeretete, kiváltkép Sivulszky iránt mélyen érzett tisztelete és személyes barátsága megörökitésére, kertünknek kelet-déli oldalán fekvő házát a kol­légiumnak ajándékozta. A ház áll két tágas szo­bából, konyhából, elég nagy udvarból és kertből. A lakás különösen házas cselédek számára igen alkalmasnak mutatkozott. Ezen ajándékot a ház annál szívesebben fogadta, mert a kollégium ud­varán levő cselédház e tekintetben a célnak meg nem felelt. Az ajándékozásról szóló irat, okmány alakjában 1807. december 20 iki kelettel a házfő­nöknek át is adatott. Az adományozás a család beleegyezésével történt. Sivulszky természetétől elválaszhatatlan gon­dosság és rendszereteténél fogva már több év óta az ifjúság tisztasága és egészségügyére néze igen fontos és üdvös eszmét pengetett úgy a város, mint a megye befolyásosabb köreiben. Gimnázi­umunk nem fekszik a város középpontjában, hanem inkább annak észak-keleti részében, s az ide ve­zető utak korántsem elégitek ki még a legprimi­tívebb igényeket, sem. Sürgetésének azon üdvös eredménye lett, hogy Lónyay Gábor alispán jóa karatu pártfogása mellett a gimnáziumhoz vezető mellékutcákat, melyeken eddig életveszélyes ka­landok után gázolhatott keresztül az ifjú csapat, kőburkolattal látták el. Ez által az igazgató, mig egyrészről használt a növendékeknek, másrészt a a nagy közönség érdekeinek tőn kedves szol­gálatot. Ez évben (1807) csináltatja a nagy étterem művészi becscsel bíró szép ajtaját ; nem külön­ben az étterem alsó falazatát több mint egy mé­ter magassságban kemény deszka burkolattal és az ablak közöket megfelelő szekrényekkel látja el. A faburkolatok tábláin különféle vig társaságok festői csoportozatai, hazánk és rendünk címerei ékeskednek s mint mozaikmüvek, művészi kezekre vallanak. A következő 3 év 1808, 1809, 1810 csen­desen folydogál medrében, a tanügyre nézve leg alább semmi kiváló fontosságú esemény elő nem adja magát. De ezen években annál nagyob volt az ányagi pangás széles e hazában, mit részint a vékony termésű szomorú évek, részint a francia háborúk áltál megrontott pénzügyi mizériák idéz­nek elő. Magától értetődik, hogy a társadalom minden osztálya érzé a csapást, következőleg ren­dünkre is ólomsulylyal nehezülőnek az idők nyo moruságos körülményei. Még anyagilag teljesen rendezett viszonyok között élő egyesek vagy tár­sulatok számadásaiba is végnélkül való bonyodal­makat hozott az örökös és folyton szerencsétlenül viselt háborúk fátuma. A birodalom végre kime­rült a súlyos terhek alatt; utoljára is karddal kel­lett a gordiusi csomót megoldani: kimondani a tönköt 1811-ben, mely összes pénzügyeinket a megsemmisülés szélére vezette. Ily körülmények rendünkre is, mely a 19 ik század minden hasznos vívmányát az iskolába bevitte, mely a haladás zászlaját magasan lobogtatta; végzetesekké vál­hattak volna, ha az isteni gondviselés, a király jóin­dulata, hatalmas egyházi és világi egyéneknek pártfogása közre nem működnek arra, hogy Ferenc császár és apóst, király pár évvel előbb a fehér- vári kusztodiálus adományozása által létünket és jövőnket biztosabb alapra nem fekteti. Ez tette lehetővé, hogy rendünk a pénzügyi devalváció és a nagyobbmértékü tanügyi beruházások és sokol­dalú kívánalmakkal szemben is kiállhatta a tüzpró- bát. Innét kezdve s.-a.-ujhelyi társházunk is, mely nem egyezer a nélkülözések keserves nyomása alatt ingadozott, évenként több száz, több ezer forint szubszidiumban részesült a kusztodiátus jövedel­meiből ; sőt részesül még ma is. 1810. február 13-án ünnepies gyászmise tar­tatott a korán elhunyt Károly Ambrus föhg, esz­tergomi prímás lelke üdvéért, mely alkalommal Sivulszky gyászverseket osztott ki a tanuló ifjú­ság között, melyekben a hosszabb életre érdemes főpap halálát kesergi. 1811-ben tanintézetünk nagy forduló ponthoz jut. Sivulszky korábbi folyamodásaiban megpen­dített, rég óhajtott és teljesen soha el nem ejtett hő vágyai teljesülésének első reménysugarai meg- jelenének a látóhatáron, Előkelő személyeknek, ma­gányos, ép úgy mint a hivatalos közegeknek gya­kori látogatása, mindenkiben mindinkább megér- lelé azon meggyőződést, hogy a gimnázium a kol­légium legfelső emeletén oly számos ifjúsággal, a különben rozzant épületben nem csak nem elő­nyös, de előbb-utóbh életveszélyes is lehet. A kollégium nem is rendelkezik elég alkalmas helyi­séggel, hogy a kor minden igényeinek tökéletesen megfelelhessen. Ily meggyőződésnek Sivulszky ko­rántsem akarta útját állani, sőt felhasználta min­den igyekezetét, hogy ezen eszme minél szélesebb körben, minél nagyobb hullámokat verjen és egy uj gimnáziumi épület szükségességének ideáját tnentül-elöbb megtestesíthesse. Azt is felhozta okül, miszerint a rend teológiai intézetét S.-a. Újhely­ben akarván felállítani, nem nélkülözheti a gimn. céljaira használt helyiségeket: Sivúlszky és a rend­kormányzó minden követ megmozdítottak, hogy a kivitel minél előbb foganatódttassék. Folyó év (1811) ápril 30-án Thaller Ferenc áll. építész mérnököt megbízta a kormány, hogy vegye szemügyre az egész épületet; vizsgálja meg a jelenlegi iskola helyiségeket, és terjesszen fel vé- leményes jelentést. mennyiben jogosultak a k. t. rend és a nagy közönség sürgetett kívánalmai ? Ha az építés szükségesnek bizonyul, az igazgató­val egyetértve szemelje ki a fundust, mérje fel, beszélje meg az ügyet különféle mesteremberek­kel, s az egészről teljesen tájékoztató kimutatást küldjön a helytartótanácsnak. Hogy az államkor­mány foglalkozott már ez ügygyet előbb is, az eléggé kitűnik még a múlt 1810. aug. 21-én a az állammérnöki hivatalhoz küldött leitatból, mely épen igy tapogatódzik ; de meglátszik rajta, hogy akarna is va'amit tenni, meg nem is. De az ügy már annyira megérett s oly sok oldalról sürget­ték, hogy végre is kénytelen volt az ügyet meg- inditani s hivatalos közegét S.-a. Ujhelybe útnak indítani. A királyi mérnök május 14-ikén ’ távozott el körünkből Trencsénbe. A kiválóan müveit szak­ember ügyünk iránt való jó indulatának kétségbe­vonhatatlan jeleit és személyének legkedvesebb em­lékét hagyta hátra. Megigéré, hogy személyes be­folyását, támogatását, a mennyire tőle telik, fel­sőbb helyen érvényesíteni fogja. Jun. 5-én kezdik ledönteni a cinterem kerí­tésének keleti falait, mely részen az uj gimn. fel­építendő vala. Ámbár a mérnök által fő vonalaiban elkészített terv sem volt egészen kidolgozva, sem felsőbb helyről a végleges jóváhagyás megadva, an­nál kevésbbé lehetett költség utalványozva: az egész dolog az elhamarkodottság jellegével birt. De a minden irányú biztatás által nekihevülve, a munkába bele fogtak; a lebontott falazat törme­lékeiből a helyszínét planirozták. Megkezdették az alapozási munkálatokat is, azonban itt anyagi akadályra bukkantak, úgy hogy sok időbe még több fáradságba került, mig alkalmas talajra találtak. Itt-ott süppedékes, üreges részletek, épület marad­ványok, majd az emberi csontok és koponyákkal telt sírok akadályozák a munkának folytatását. Az északi szöglet egyik sarkában pedig egy 8 méter mélységű vizdus kút állott utjokban, mely­nek vizét kimerítvén, a forrást nagy kövekkel és •kőtörmelékkel nyomák eh. Az újhelyi kegyes-tanitórendiház tanári személyzete. 178B/9j. Berencs Keresztély, házfőnök ép gimn. igazgató- Rhabenhuber Bernát, másodházfőnök, II. hum. tanára. Len- csey Alfonz, I. hum. tan. Sivulszky József, gyengélkedő Kas­sán. Horvátovits nép. János, III. oszt. tan. Ernszt Ernő pap- növ., II. oszt. tan. Karácsonyi Ince papn., I. oszt. tan. T79%i Sivulszky József, házf. és gimn. ig. 1813. jan. 20-ig. Sauer Ambrus, másodházf. II. hum. *t. Kiss Tamás, I. hum. tan. Lencsey Alfonz, III. oszt. t. Horvátovits nép. Já­nos, I. oszt. t. Karácsonyi Ince papnöv., II. ószt t. 179l/r Sauer Ambrus, mhf. II. hum. t. Kiss Tamás, I. hum. t. Lencsey Alfonz, I. oszt. t. Horvátovits nép. János, II. oszt. t. Karácsonyi Ince papn. III. oszt. t, 179%. Sauer Ambrus, mhf. II. hum. t. Kiss Tamás, I. hum. t. Lencsey Alfonz, II. oszt. t. Ernszt Ernó, I. oszt. t. Pauli Károly papn., III. oszt. t. 179% Csánky Gábor, mhf. és lelkiatya. Sauer Ambrus, II. hum. t. Kiss Tamás, I. hum. t. Lencsey Alfonz, III. oszt. t. Ernszt Ernő, II. oszt. t. Nemes Imre, I. oszt. t. 179% Csánky Gábor, mhf. és lelkiatya. Sauer Ambrus, II. hum. t. Lencsey Alfonz, I. hum. t. Ernszt Ernő, III, oszt. t. Váczy Glicér papn., II. oszt. t. Faisz József papn., I. oszt. t. 179%. Sauer Ambrus, mhf. és II. hum. t. Lencsey Al­fonz, I. hum. t. Ernszt Ernó, III. oszt. t. Petheü Bence papn., II. oszt. t. Thurőczy László papn., I. oszt. t. 179%. Jáross László, mhf. és lelkiatya. Sauer Amb­rus, II. hum. t. Darabos Zsigmond, tábori pap. Lencsey Al­fonz, I. bum. t. Ernszt Ernő, III. oszt. t. Thuróczy László papn., II. oszt. t. Turdi Mihály papn., I. oszt. t. 1797/s- Csánky Gábor, mhf. és lelkiatya. Sauer Ambrus, II. hum. t. Darabos Zsigmond, tábori pap. Lencsey Alfonz, I. hum. t. Thuróczy László papn., III. oszt. t. Schmidt Kai. Jó­zsef papn., I. oszt. t. Turdi Mihály papn., II. oszt. t. 179%. Csánky Gábor, mhf. és lelkiatya. Nemes Imre, III. oszt. t. Darabos Zsigmond. táb. p. Lencsey Alfonz, II. hum. t. Fábry Jeramos, I. hum. t. Cserbay Lipót papn., II. oszt. t. Podolay Menyhért papn., I. oszt. t. 179%0. Szörny Lajos. mhf. és lelkiatya. Nagy József, I. hum: t. Darabos Zsigmond, t. p. Kiss Márton, II. hum. t. Cserbay Lipót papn., I oszt. t. Podolay Menyhért papn., III. oszt. t. Krispach György papn., II. oszt. t. (Folyt. köv.). GODNOLATOK. Sok férfi szerelmének hevében tett Ígéretét mihamar megbánja, de szavát, mert a becsület úgy parancsolja, megtartja. Hanem az áldozat, melyet becsületének hozott, olyan rettenetes bi­lincs, hogy nemcsak saját, de azon lény életét is tönkre teszi, kinek kedvéért az áldozatot meg­hozta. * Forró szív és hideg ész a természet ama végzetes adománya, melyen megterem a feltétlen boldogtalanság. * Az elhamarkodott lemondás mindenkor egy vonása a gyávaságnak. Balogh Irma,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents